ÖKO Fórum

Lechner Judit: Szüntelen való eleven sövény

ÖKO Fórum  > Szabadidő, kertészkedés, állattartás  > Lechner Judit: Szüntelen való eleven sövény
A témát indító hozzászólás:
MTvSz
Moderátor
22 hozzászólás
2013.06.07 10:07
Magyarországon az erdőket mindenütt változatos fajösszetételű, tüskés bozót, cserjesor veszi körül. Az erdő bokorszoknyája, az átmenet a fák és a füvek világa között, rendkívül gazdag élőhely! Nemcsak az erdő megújulását, folyamatos terjeszkedését segíti, de védi a széltől, őrzi a párás mikroklímát, fészkelőhelyet kínál a madaraknak. A biokertet is határolhatjuk a környékbeli fajokból ültetett vegyes élősövénnyel. A csipkebogyó, a galagonya, a kökény a gazda számára is kínálja a termést, és az egész kert ökológiai egyensúlyát segít megtartani, hiszen menedéket, táplálékot ad a hasznos rovaroknak, csigáknak, madaraknak, apró emlősöknek. Egy kevés odafigyeléssel, és sok szeretettel mielőbb indítsuk el az élő sövény megtelepedését a lakóhelyünk körül!

(Részletek a szerző Fűszerek, gyógynövények a magyar biokertekben című könyvéből.)

Száz évvel ezelőtt Magyarországon gyakorlatilag csak biokertek voltak. De amit ma olyan nehezen fogadunk el, gondolkodásunk beszűkülése, civilizációs önhittségünk miatt, akkoriban még szoros közösségben, kölcsönhatásban élt a kert a környező tájjal, erdők, legelők, patakok élővilágával. Ma sem tudjuk elzárni a külvilágtól saját kis birodalmunkat, de a természetes növénytakaró visszaszorulása, a mezőgazdasági területek intenzív túlhasználata miatt a gyógyító, kiegyensúlyozó erőknek sokszor a kerten belül kell helyet biztosítani. Élősövények, komposztáló, farakások, gallykupacok, madárodúk, madárfürdők, virágzó növények, szárazságtűrő, természetes gyepek, gyógynövények színesítik a biokert világát, és ettől válik kissé rendetlenné, de élhetővé, minden részében egészségessé, kiegyensúlyozottá.

A biokertben így nemcsak az ember és haszonnövényei kapnak helyet, hanem az önkéntes segítők, hasznos rovarok, madarak, pókok, sünök, csigák és más, szemmel láthatatlan apró lények, akik a szerves anyag lebontását végzik, a föld termékenységét építik újra. Táplálék, szaporodásra, pihenésre alkalmas menedék kell csak nekik, és szépen, észrevétlen élik világukat mellettünk. De csak velük együtt épülhet egészségessé a kert életközössége .

Lippay János, a XVII. századi botanikus, a kedves jezsuita így ír Pozsonyi kert című könyvében az élősövény telepítéséről:
„ Hogy azért a lopóktul a kert megőriztessék, némelyek inkább eleven kerteléssel akarják megoltalmazni: azt pedig, vagy fűz-fával sűrűen ültetik bé; vagy különbféle tövises és bokros , ágas-bogas fiatal fákat ültetnek az kert körül sűrűen, és ha meg-foganosznak, szűntelen való eleven sövény lészen belőlük.

Avval pedig így köll bánni: Sz. Márton naptúl fogva fársángig, mikor még nem bimbóznak a fák, galagonya fát köll kiásni, és elültetni, de meg ne sértsék igen a gyökerét: hanem, megint úgy ültessék, amint azelőtt volt. Ha az hegyeit elvágják, jól és rövideden hadgyák, hamarébb meg-foganosznak, és sűrűebb ágok lészen. Ha pedig hosszan hagyják a galagonya-fát, nem jó… Némelyek galagonyának, kökénynek magvát megszedik, és együtt ezen fák közibe ültetik sűrűen, mások csipke bokornak, tövises szederjnek magvát vészik… Három könyöknyire egymástúl, ültess szil-fát közibe: az lészen a többinek gyámola. Más fákat is ültethetsz, akik elszenvedik a tarolást, (metszést) úgy-mint a kőrös-fa, a som-fa, a kecskerágó fa is igen jó. …A bodzafát nem –igen dícsérik, mert a többinek ki-szíja nedvességeket, és igen temérdeken nől.

Ehhez a bokros kerteléshez leginkább kévántatik, hogy sűrű légyen, azt pedig két-képpen nyerheted meg. Elsőben, ha három avagy legalább két rendre ülteted, egymás mellett, a bojtos fákat egy arasznyira: úgy, hogy az egész kertnek kerítése három renddel ültetett bokrokbúl álljon. Másodszor, ha első esztendőben úgy alá nyíred, hogy két arasznyira álljon ki a földbül… ”


.


Hát ez egy mai biokertben is nagyjából így történik. Persze a fűzfa csak nedves helyre való, a szilfát mostanában a szilfavész tizedeli, de éppen ezért kell mindenütt a környékről begyűjteni a vadon is szépen termő, terjeszkedő fajokat, akkor a sövény is egészséges lesz, hiszen követi őket számos állatfaj, gombák, baktériumok sokasága, akik életüket már hozzákapcsolták a helyi növényvilághoz, és elkísérik őket a kertbe is.

A sövényt tehát lehet úgy is betelepíteni, ahogy Lippay ajánlja, hogy a környékről ássuk ki a magoncokat, és ezeket ültetjük végig a határ mentén, de ha csak ezek terméses ágaiból viszünk be a kertbe, és a rőzsét rakjuk méteres magasságban egymásra a kerítés mentén, már ezzel elindítjuk a sövény életét! Ez a rőzsekupac, a „garád”, ahogy a Felvidéken nevezik, már magában is védelemül szolgál a környéken kóborló állatok, sőt, még a „lopók” ellen is… A magvak kiperegnek, az állatoktól a tüskés ágak megvédik őket, és szépen kicsíráznak ott helyben. Átnőve a lassan bomló, alul már szépen komposztálódó rőzsekupacon, gyorsan növekedni kezdenek, és most már ezeknek az ágain ülnek meg a környék madarai, újabb fajok magjaival gazdagítva a sövényünket.

Tavasszal, amikor a sövényt egy metszéssel nagyjából megigazítjuk, a tüskés nyesedék is a garád tetejére kerül, a rózsametszés hulladékával együtt, nyár végén pedig jönnek a vastag évelőszárak, magszárba ment gyomok, mindaz, ami szerves hulladék, de a komposztba nem való. Ahogy a villával meglapogatjuk a rakást, az előző évekből maradt száraz gallyak már apróra törnek, lassan gazdagítva az alsó, korhadó humuszrétegeket. Folyamatosan roskad, komposztálódik a takaró.

Legalul, ahol már korhadnak, szinte földdé érnek a sövény aljában a több éve halmozódó rétegek, ott van a hatalmas házat hurcoló éticsigák birodalma! Májusban itt szaporodnak, télire ide húzódnak, hogy vastag mészlappal elzárt kuckójukba dermedve átvészeljék a hideget, és nyáron innen bújnak elő esténként, vagy eső után, keresgélve a veteményesben a korhadó, rothadó leveleket, tisztogatva a kertet a szerves hulladéktól. De ami igazán a javukra írható, az a kártékony meztelen csigák tojásainak gyérítése! Ez ugyanis a kedvenc csemegéjük.

Ki hinné, hogy még az üres csigaház is hasznos lehet valakinek! A kert tavaszi nagytakarításakor, de a kirándulásokon, ibolyaszedés közben is feltűnik, hogy a bokrok, a sűrű sövények aljában mennyi régi csigaház fehérlik. Apró pókok, ászkák telelnek a száraz menedékben, és a mészváz lassan elbomolva maga is újra gazdagítja a talajt, aminek anyagából valaha felépült…

De nem csak a kert életközössége számára hasznos a sövény, a kertész is begyűjtheti innen télire a csipkebogyót, galagonyát, kökényvirágot a gyógyteákhoz. Kell-e ennél jobb kerítés, mint egy szűntelen való eleven gyógynövény-sövény…?

.


AZ ERDŐ DAJKÁJA, A TÜSKEBOZÓT

Mi is a szerepe tüskés cserjéinknek a szabad természetben? Az erdő és a mező határa természetes körülmények között egy csodálatosan gazdag élőhely. A kétféle életközösség lakói itt érintkeznek egymással, és terjed tovább az erdő a tüskés, tövises bokrok védelmében. Először a vadszeder terül a rét füvei fölé, aztán a kökény, utánuk a galagonya, a sóskaborbolya, a varjútövis, és a pompás vadrózsa!

Ebbe a bozótba hullik aztán a vadkörte, vadcseresznye, hozza a szél a kőrisek , juharfák könnyű magvait, és ha már minden készen áll, az udvartartás berendezte a palotát, a madarak elhozzák a súlyos tölgymakkokat, és elfoglalja a meghódított tartományt a magyar erdők királya, a tölgy!

Az utolsó szintje a növénytársulások egymásra épülésének a Kárpát-medencében az erdő. Ez már tartós egyensúlyt jelent, együttélés harmóniáját időben és térben. Az erdő „produkálja a legnagyobb tömegű szerves anyagot egy négyzetméterre vetítve” tanultuk egykor materialista megközelítésben a záró társulás, szakszóval a klimax (klíma-maximum) definícióját. Ez is igaz, de valójában a fajgazdagság, az életgazdagság, a biodiverzitás a lényeg, azért teljesedik ki tartósan a növénytársulások egymásra épülése ezen a szinten. (Talán a nyugati civilizáció sem ragad meg a folytonos gazdasági növekedés, terjeszkedés infantilis gondolatánál, egyszer majd felismeri, hogy elérte önmaga határait, és berendezkedik a fenntartható egyensúlyra… )

„Legyen álmod kerek erdő,
madaras rét, bokor-ernyő”
(Weöres Sándor)


Az erdő mindig „kerek”, a szélén a bokorszoknya a földig ér. Kicsit olyan az egész, mint az ember bőre, lehatárol, elválaszt, de ugyanakkor átereszti a párát, a levegőt, felfogja a napsugarat, kiválasztja a verejtékkel a mérgeket, hűt, melegít, érzékel, amit éppen kell az egész szervezet védelmében, és ha megsérül, gyorsan begyógyul, kisimul. A cserjék is így őrzik az erdő egészét, egészségét. Ahogy a vihar lehasította faág csonkját benövi a burjánzó sebszövet, a kallusz, úgy gyógyítja be a kidőlt, kivágott fák által az erdő testén okozott sérüléseket a bokrok egymásra boruló védőtakarója. A fa önmagában is egy élő lény, de magasabb szinten része az erdőnek, mint egy nagyobb szerveződésnek. Az erdő meg talán a takarója, bőre, védelmezője Gaiának, az élő bolygónak…?



TÜSKEFILOZÓFIA

Különös, hogy mennyi sok tüskés, tövises cserje él az erdőszéli bozótosban! Nem is egy növénycsaládba tartoznak, hiszen rózsafélék, borbolyafélék, bengefélék is vannak közöttük, mégis, valamiképpen hasonló szerepük van a szukcesszióban, vagyis az egymásra épülő növénytársulások átalakulásában, a fák magoncainak védelmében, az erdő lassú terjedésében. Vajon az evolúció magában magyarázhatja ezeket a hasonlóságokat? Az is elgondolkodtató, hogy a tüske, a tövis élettanilag mennyire más szerveződés, de a szerepét a bozót, a sövény életében mindegyik jól betölti. Nincs itt mégiscsak valami közös idea, terv, vezérlő gondolat, ami ilyen különböző növényekben, formákban ölt testet? „Véletlenül”, csupán a kiválasztódás, lassú átalakulás és alkalmazkodás szelekciós nyomása elegendő lenne arra, hogy a varjútövis és a galagonya is egymástól függetlenül feltalálja ugyanazt a szúrós ágtövist? De azon is el kell gondolkodnunk, hogy a bokrok tüskéi, tövisei valójában az erdei fák csemetéinek és a madaraknak szolgálnak védelemmel. Az evolúciónak nevezett vak véletlen vajon hogy tud a faj határát átlépve, életközösségek, társulások javában gondolkodni?

Ha a sövényünk elég széles, nem kotorjuk ki alóla az avart, a madarak jóvoltából hamarosan új környékbeli fajokkal gazdagodik. Ha türelemmel, kíváncsian figyeljük a sövényben, a kertben szanaszét újonnan megjelenő növényeket, láthatjuk, hogy a talajnak vagy a kert lakóinak valamiért éppen szükségük van a megjelenésükre. Minél több fajból áll egy életközösség, annál könnyebben alkalmazkodik az időjárás szélsőségeihez, az állatok, az ember kártételeihez. Mielőtt kigyomláljuk a jövevényeket, próbáljuk meg megérteni, mi is a szerepük, mit üzen a felbukkanásuk.

„ Mert az egy nyelvű és egy szokás szerint élő királyság gyenge és törékeny. Éppen ezért felszólítalak, fiam, jóakaratúan vedd gondjaidba és tartsd tiszteletben őket , hogy szívesebben maradjanak nálad, mint hogy máshol lakjanak”
(Szent István intelmei)


(Az illusztrációként felhasznált képek Holobrádi Miklós felvételei.)
előzmény:MTvSz
A legújabb válaszok:
Lillanyó
Zöldfülű
1 hozzászólás
2014.03.03 15:50A sövény az egy csuda! Pár éve kezdtem telepíteni a kertem körül, ágak ledugásával, termés szórással, takarással....pont mint fentebb le vagyon írva. Rendes programom, hogy sétálok körbe az ösvényen és "nézem a kerítést" : ) mondhatom, mindig jó a műsor.
Sövény mániám általános iskolában kezdődött, 'amikoris az "angol történeti sövények" - mint olyan bekerült a tudatomba. Aztán jóval később láttam egy természetfilmet is erről. Amikor beszippantott az ökoromantika és rabul ejtett egy darab domboldal, valahogy beugrott ez a sövény dolog is.... és azóta is keresek anyagot erről, de nemigen találok érdemlegest - néhány illusztrálatlan példálózáson kívül. Ha tudtok valami közelebbit erről a témáról, örömmel vennék minden információt.
dinus79
Rügyező
6 hozzászólás
2013.06.30 22:07Elmentettem a cikket, hátha egyszer lesz kertem, így fogom csinálni:)
előzmény:MTvSz
tundibaba
Zöldfülű
1 hozzászólás
2013.06.28 02:47Nálunk főleg vadszilva és vadrózsa adja a sövényt, de ez utóbbi kicsit kellemetlen tud lenni, mert a szúrós ágak miatt alig lehet közlekedni mellette, rendszeresen vágni kell. Ami jó az élő sövényben, hogy egy csomó madárnak otthon, búvóhelyet és élelmet nyújt. Amit aztán a madárkák a kertben hálálnak meg... kordában tartva a kártevőket. Így kerek a világ, meg a kiskert is :)
előzmény:MTvSz
Zsófia Panna
Rügyező
6 hozzászólás
2013.06.20 13:43Nálunk, amikor erdőirtás volt összeszedtük a kiborított csemetéket és beültettük a kertünkbe! Így lett galagonya és mogyoró is, meg egy fekete fürtös termésű fa, annak nem tudom a nevét. De mind nagyra nőtt! A szilfák magoncait se vágtuk ki, áttelepítettük!
előzmény:MTvSz
mliptak
Rügyező
6 hozzászólás
2013.06.17 14:03Spanyoloknál láttam "mókás" kerítést kaktuszból. Egy méter széles 2 méter magas nagyon sűrű és még a gyümölcsét is meg lehet enni
Olaszoknál babérbokor kerítés ami szívet melengető. Itthon pedig a fagyalból álló bokrot igazán megvédi a tulajt a betolakodóktól és szép.
Sőt nagyanyámnál az egresbokor a kerítés mellett is finom de szúrós, többféle dolgot is tudott védeni és táplálni.
előzmény:mliptak
Jolanda Lee
Rügyező
6 hozzászólás
2013.06.15 18:52Csak az a kérdés, hogy azok akik félmmilisre nyír(at)ják a füvet és tujákat ültetnek az ökosivatagukba mikor fogják felismerni a ti szuper "dzsungeletek" értékét...
előzmény:matosbetti
dondzani@freemail.hu
Rügyező
18 hozzászólás
2013.06.14 19:27Mi elég gyakran csinálunk házi bodza szörpöt...a boltival össze sem lehet hasonlítani! :)
előzmény:MTvSz
matosbetti
Rügyező
6 hozzászólás
2013.06.13 17:09Nagy a kertünk, tele bodzával, szederrel...HÚÚÚÚ, micsoda "dzsungel" van nálatok! Miért nem teszitek szépen rendbe?- kérdezik sokan.
A gyerekek meg alig várják a szüretet, szörp és lekvárfőzést, nem beszélve a rengeteg madárról, aminek ez a "dzsungel " otthont ad!
előzmény:MTvSz
Káptalankert
Zöldfülű
5 hozzászólás
2013.06.12 15:34Mi a vastagabb ágakat tüzelőnek használjuk, a többit betapossuk a sövény tövébe, így elég "rendetlen", de a régebbi nyesedék az alján lassan úgyis komposztálódik, korhad, így nem nő a fejünkre a rakás. A kutya pedig itt biztosan nem ás kirándulólyukakat a kerítés alá!
előzmény:pinyo
Káptalankert
Zöldfülű
5 hozzászólás
2013.06.12 15:30Galagonyát úton- útfélen talál az ember, persze majd lombhullás után érdemes kiásni, addig is érdemes felkeresni, és megjegyezni, hogy hol van. Elhagyott, bokrosodó területeken, erdőszéleken, a csipkebogyó, a kökény társaságában keressük.
előzmény:MiskolciMoncsi
Káptalankert
Zöldfülű
5 hozzászólás
2013.06.12 15:27A legsűrűbb talán a fagyal, és az utca mellé azért is jó, mert nem szúr.
előzmény:MiskolciMoncsi
Káptalankert
Zöldfülű
5 hozzászólás
2013.06.12 15:23A bodza hamar kinő a sövényből, a metszést nem szereti, jobb,ha a komposztdomb körül van, a kert sarkában, ahol szabadon növekedhet.
A vadrózsa se nagyon kedveli a metszést, hiszen éppen a kétéves gallyak rakódnak be terméssel, de ha elég szélesre hagyjuk a sövényt, még belefér :)
előzmény:kicsilak
Káptalankert
Zöldfülű
5 hozzászólás
2013.06.12 15:18Hm... kérdés, hogy nem baj-e, ha szúrós? Mennyire árnyékos a hely? Melyik honos a környéken? Lehet, hogy legjobb, ha a "garád" megoldást választod, levágott gallyaket halmozol a majdani sövény helyére, és pár év alatt átnőnek rajta a környéket leginkább kedvelő cserjék magoncai. A maradak gondoskodnak a magvetésről, az időjárás a szelekcióról, a rőzse a magoncok védelméről. Aztán lehet belőlük válogatni, melyik maradjon meg :)
előzmény:haggeus
kicsilak
Rügyező
7 hozzászólás
2013.06.11 21:19A bodzát tényleg nem érdemes kertbe ültetni. Egy év alatt kettő nőtt ki a fenyőfákból...
előzmény:hajtmanagi
kicsilak
Rügyező
7 hozzászólás
2013.06.11 21:16Ha választani kell, akkor és a csipkebogyót választanám...
előzmény:MiskolciMoncsi
kicsilak
Rügyező
7 hozzászólás
2013.06.11 21:14A vadrózsa elég magasra tud nőni, ráadásul hosszan virágzik, és az illata is szuper...
előzmény:MiskolciMoncsi
kicsilak
Rügyező
7 hozzászólás
2013.06.11 21:11Mi meg már alig várjuk, hogy ültethessünk a saját kertünkbe...
előzmény:Margaréta
lili2000
Rügyező
6 hozzászólás
2013.06.11 19:52Bár a szövegben a bodzáról nem esik szó attól még elég jól leír benne mindent! Tetszik!
előzmény:MTvSz
cimbalom
Rügyező
6 hozzászólás
2013.06.10 22:27Az írásban a bodzáról nem esik szó. Lehetséges ezt is sövényként alkalmazni? Madaraknak biztos kedveznénk vele. Meg persze magunknak is. Hasonló a dilemmám a homoktövissel is. Mi igyekszünk kerülni a permetszereket a kertünkben, de a szomszédról ez nem mondható el. Egy sövénykerítéssel a szomszéd permetszereit is blokkolni lehetne valamelyest (krumplit termesztenek a kertjükben, tehát nem fákat permeteznek).
Csészike
Zöldfülű
4 hozzászólás
2013.06.10 17:17Én nagyszerű dolognak tartom a biokertészetet. Itt arra gondolok, amikor meghatározom, hogy milyen növény mellé milyen egyéb fűszernövényt kell ültetni, hogy megvédje a zöldségemet, gyümölcsömet a kártevőktől. Van egy ismerős házaspár, akik így gazdálkodnak otthon, mindössze kb. 100 nm-en, még a locsolást is úgy oldják meg, hogy a veteményes fölé fákat ültettek, hogy árnyékos legyen egy kicsit a zöldségeknek, valamint az esővizet felfogják, és azzal öntöznek. De ennek azaz ára, hogy délelőtt és délután is a kertben dolgoznak, ehhez pedig idő kell, és némi jövedelem, amiből eléldegélnek. Korábbi rákos betegségből való kigyógyulás után kezdtek biokertészkedéssel foglalkozni, most mindketten egészségesek és vidámak.
előzmény:MTvSz