ÖKO Fórum

Czúcz Judit: Tájfajták, régi új ismerősök

ÖKO Fórum  > Szabadidő, kertészkedés, állattartás  > Czúcz Judit: Tájfajták, régi új ismerősök
A témát indító hozzászólás:
MTvSz
Moderátor
22 hozzászólás
2013.06.20 14:05
Mik is azok a tájfajták? Évtizedek, évszázadok során a helyi viszonyokhoz jól alkalmazkodott, szabadelvirágzású fajták. Megjelenésük általában nem annyira egyöntetű, mint a modern nemesített fajtáké, viszont változatosságuk (széles genetikai hátterük) lehetővé teszi hogy jól alkalmazkodjanak a változó körülményekhez. Kialakulásuk a modern (gépesítést, növényvédő szereket és műtrágyát használó) mezőgazdaság megjelenése előtt történt, így termesztésük is annak a kornak a módszereihez, feltételeihez alkalmazkodott.
.

Jelenleg a kb. 3000 ehető növényfajból (összesen kb. 7000 olyan növényfaj van ami ehető vagy valamilyen gyógyhatással rendelkezik) mindössze 12 faj fedezi az emberiség ellátásának a 80%-át. Az elmúlt száz évben eltűnt a világ haszonnövényfajtáinak a 75 százaléka. Ezeket a fajtákat őseink évszázadokon keresztül nagy becsben tartották és gondosan válogatták. Nem a rekord hozam és a pulton tarthatóság vezérelte őket, hanem arra törekedtek, hogy jóízű, egészséges termést szüreteljenek minél hosszabb időn keresztül. Sokszor a külalak rovására szelektáltak ellenálló és bőtermő fajtákat és kifejezetten gyönyörködtette őket a változatosság. A tájfajták kiszorulását a szigorú szabályozások is nagyban elősegítették, azok a fajták melyek nincsenek benne a Nemzeti Fajtajegyzékben, nem hozhatók kereskedelmi forgalomba, így hiányoznak a boltok polcairól is, mind mag, mind termés formájában.

Miért termesszünk tájfajtákat?
Mert annyira finomak. Aki kóstolta már az édes, zamatos, lédús ökörszív paradicsomot tudja miről beszélek. A mai modern fajták elsősorban a szállíthatóság, rendkívüli terméshozam és egyöntetűség szempontjából mutatnak kiemelkedő eredményeket, az íz és a beltartalmi értékek sokadlagos szempontok.

Mert termesztésük gazdaságos és fenntartható. A tájfajták előnye, hogy a gazda maga tartja fenn az adott fajtát, évről évre magot fog róla (vagy vegetatívan szaporítja fajtól függően). Nem függ a piac kínálatától, kiválaszthatja ízlésének, igényeinek és a kertje adottságainak legmegfelelőbb fajtát. Évek alatt a természetes szelekció segítségével és gondos odafigyeléssel saját vonalat hozhat létre. (A nagyon erős szelekcióval legyünk óvatosak, midig biztosítsuk magunk számára a széles genetikai hátterű magot is, mert egy erősen beszűkült genetikai állományú fajtáról néhány év múlva kiderülhet hogy pl. érzékeny adott betegségre, amire az eredeti fajta nem volt az.)

A tájfajták széles genetikai háttere lehetővé teszi hogy a változó környezeti viszonyok között is stabil, elfogadható termésmennyiséget produkáljanak, hosszútávon képesek alkalmazkodni a megváltozott környezeti feltételekhez. Hogy ezt a rugalmasságot megőrizzük, igyekezzünk minél több, fajtára jellemző tulajdonságú egyedről magot gyűjteni, ne csak a legszebb, legnagyobb példányokról, ellenkező esetben a fajta genetikai háttere erősen beszűkülhet.
A tájfajtákra jellemző, hogy egyedei szabadon termékenyülhetnek egymással (szabad elvirágzású fajták szemben a hibridekkel), hogy a fajták tisztaságát megőrizzük, magfogásnál figyelni kell, hogy a keresztbeporzódó fajok fajtáit valamilyen módon (térben vagy időben) válasszuk el egymástól.
Mi is az a hibrid fajta? Ellenőrzött körülmények között két vagy több fajta összekeresztezésével hoznak létre kiemelkedő tulajdonságokkal rendelkező fajtát, ha ezeket újravetjük nem hozzák a várt eredményeket, mert a hasadás miatt előkerülnek a szülői tulajdonságok. Nem kapcsolódik szorosan a témához, de azért itt megjegyzem hogy ezt sokszor ki is használhatjuk, tehát ha megtetszik nekünk egy hibrid fajta és a róla fogott magot elvetjük, évek alatt szelektálhatunk belőle egy stabil vonalat, mely megközelítheti a hibrid fajtánk tulajdonságait.
.

Tájfajták termesztésével elősegítjük a helyi fenntartható ökológiai kiskertes gazdálkodást, változatos és ínycsiklandó zöldségeink láttán a szomszédok is kedvet kapnak, hogy kipróbálják ezeket a fajtákat. Mi negyedik éve gazdálkodunk egy Tolna megyei kis zsákfaluban, a szomszédaink akik addig szinte csak kukoricát termesztettek a kertjükben, a zöldségek jó részét a boltban vásárolták, egyre lelkesebben próbálnak ki újabb és újabb zöldségfajokat és fajtákat, mi pedig nagyon örülünk a tőlük kapott helyi fajtáknak.

A nagyszékelyi fekete burgonya (helyi faja) tavaly június elején nagyjából 1 méteres volt. Jobban terem mint más fajták és a krumplibogarak is kevésbé támadják. A tájfajták sokfélék (színben, formában, méretben, felhasználásban) és szemet gyönyörködtetők. A kisfiaim az idén csináltak először saját kiskertet, megbeszéltük ki mit szeretne termeszteni és milyet fajtát. Mikor a csemegekukoricához értünk megkérdeztem tőlük milyen színűt szeretnének: kéket, feketét, sárgát, pirosat vagy szivárványszínűt?

A tájfajták által kultúránk egy kis szeletét őrizhetjük meg és adhatjuk tovább unokáinknak. Ha ezek termesztése mellett döntünk, évről évre biztosítjuk ennek a hatalmas fajtagazdagságnak a fennmaradását, mert a tájfajták helye a kiskertekben van és nem a génbankok hűtött tárolóiban. Természetesen nagyon szerencsés dolog, hogy a génbankok segítségével sok-sok tájfajta menekült meg a kipusztulástól, mégis az lenne a legszerencsésebb ha ezek a fajták újra visszakerülnének a kertekbe, gondos gazdák tartanák fent és válogatnák őket tovább. A génbankok sok tízezer tételt tartanak fenn, vigyáznak arra, hogy az adott fajta egészséges legyen, ellenőrzik hogy fajtára jellemző bélyegekkel rendelkezzen, szakszerű munkájuknak köszönhetően a vonalak tiszták maradjanak és a magok hosszú ideig megőrizzék csírázóképességüket. Viszont erőforrásaik végesek és sok olyan használathoz kapcsolódó dolgot nem vizsgálnak és nem tudnak figyelembe venni, ami egy gazdálkodónak fontos szempont. Gondolok itt az ízre, tárolhatóságra, felhasználás módjára és sok olyan apróságra ami a gondos figyelő gazda szemét nem kerüli el.

Hogyan juthatunk tájfajtához?
Első körben keressük fel a helyi idős gazdákat és kérdezzük meg vannak-e régi fajtáik. Ezeknek a helyi fajtáknak nagy előnye hogy már alkalmazkodtak a körülményekhez (talaj, klimatikus viszonyok, stb.). Csak akkor nyúljuk más vidékek tájfajtáihoz ha helyben nem találunk olyat amit szeretnénk. Az idősektől sok tudást is szerezhetünk a magok mellé a termesztéssel, felhasználással kapcsolatban. Sok tájfajta ugyanis éppen a velük kapcsolatos tudás elvesztése miatt halt ki. Előfordulhat ugyanis, hogy egy sárgadinnye fajta frissen leszedve íztelen, 3-4 hónap tárolás után viszont zamatos, mézédes lesz.
Látogassuk meg a helyi piacot és keressük meg azokat az árusokat akik saját kertjükben termesztett zöldséget, gyümölcsöt árulnak és érdeklődjünk a régóta fenntartott fajták iránt. Így a helyi mellé a régió tájfajtakínálatából is szemezgethetünk. Itt se felejtsük el megkérdezni, hogyan érdemes termeszteni és felhasználni az adott fajtát.

Az utóbbi években országszerte egyre több magbörzét rendeznek. Érdemes a hozzánk legközelebbit meglátogatni, vagy ha nincs a közelben mi magunk is szervezhetünk egyet. Itt elcsereberélhetjük saját jól bevált fajtáinkat másokéra, tapasztalatokat cserélhetünk és örülhetünk hogy sok hasonló gondolkodású emberrel ismerkedtünk meg.
Vannak civil kezdeményezések, melyek nagy hangsúlyt fektetnek a tájfajták megőrzésére, ilyen pl. a Magyar Élőfalu Hálózat és a Permakultúra Szövetség (http://www.permakultura.hu , http://www.permaforum.hu ). Nyílt napokat és tanfolyamokat is szerveznek a tájfajták népszerűsítése érdekében. Honlapjaikon, levelezőlistáikon aktuális és bővebb információhoz lehet jutni.
Ha olyasmire vágyunk amit nem sikerült az előbb felsorolt módon beszerezni, akkor bátran fordulhatunk a tápiószelei Növényi Diverzitási Központhoz. Az intézettől minden magyar állampolgár korlátozott számú magmintát kérhet kipróbálás és felszaporítás céljára.

Kellemes kertészkedést és (tájfajtákban) bő szüretet kívánunk mindenkinek! Tapasztalataitokat osszátok meg itt az ÖKOklikken is!
előzmény:MTvSz
A legújabb válaszok:
attilatp
Rügyező
7 hozzászólás
2013.07.10 22:19Konkrét helyeket nem tudok,de ha szereted a természetjárást,kirándulást akkor
biztos találkoztál már,vagy találkozni fogsz te is(sajnos) elpusztult, összedőlt tanyával.
Sok helyen már csak egy-két gyümölcsfa esetleg egy megmaradt kútgyűrű
jelzi,hogy ott tanya volt valamikor.
Ezekkel én többnyire az alföldön találkoztam,de dolgoztam a Mátrában és ott is
láttam málnabokrokat elpusztult kerítés tövében.
előzmény:Hena
Hena
Rügyező
6 hozzászólás
2013.07.09 22:39Szia! Jó felvetés, ez már nekem is eszembe jutott.
előzmény:ulala
Hena
Rügyező
6 hozzászólás
2013.07.09 22:38Szia! Tudsz konkrét helyeket?
előzmény:LaKatka
attilatp
Rügyező
7 hozzászólás
2013.07.04 22:40Telekszomszédom folyamatosan gyűjtötte a kihalt tanyák
környékéről az elvadult szőlő,gyümölcs,piszke stb töveket,fiatal facsemetéket,
majd otthon elültetve ezekbe oltotta bele a nemes növények vesszőit mondván sokkal ellenállóbb
lesz a növény.
Szerintem érdemes körülnézni és megmenteni a még menthetőt,mert ha 40,50,
100 éve"művelés" nélkül is termést hoz egy-egy alma,szilva,barack fa,vagy
szőlő,akkor az valószínű jól beilleszkedett abba a környezetbe és nálunk se
fogja követelni a pátyolgatást.
előzmény:vidékisrác
Bbarbara
Rügyező
6 hozzászólás
2013.06.30 23:37Van valahol olyan adatbázis, ahol megtudhatom, hogy a mi területünkön mi a tájfajta?
előzmény:MTvSz
dinus79
Rügyező
6 hozzászólás
2013.06.30 21:56Kár, hogy nincs kertem:(
előzmény:MTvSz
vidékisrác
Zöldfülű
1 hozzászólás
2013.06.30 16:59100 %-ig egyetértek a cikkel. A kertünkben azok a fák, amit a környékből szereztünk be, mint helyi fajták, persze nem boltban, hanem szomszédban kiástuk stb, azok mint egészségesek, nem igényelnek permetezést sem. Azok amiket jópénzért ránksóztak mint szuper kitenyésztett fajták, az mind tetves, kukacos kiszáradt stb.
előzmény:MTvSz
LaKatka
Zöldfülű
1 hozzászólás
2013.06.28 22:41Aki itthon családoknál vagy a világ másik felén, élőben ki akarja próbálni, milyen az ökológiai gazdálkodás vagy a permakultúra, és lemaradt az Öko Wellnessről mint én, ajánlom a WWOOF-olást, azaz önkénteskedést ökogazdálkodóknál pl. akár idén nyárra. Nekem nagyon bejött pedig elég városi vagyok
előzmény:MTvSz
Micz Orsi
Zöldfülű
1 hozzászólás
2013.06.28 22:30'Nem agyonnemesített', akár tájfajta vetőmagokhoz magbörzéken vagy a Tápiószelei magbankból lehet hozzájutni, de én már kaptam vetőmagot közösségi kertek lelkes parcellatulajaitól is - pl. kozossegikertek.hu. Ha jól tudom, a Kertészeti Egyetemen (Corvinus, Bp. Villányi út) Pap Zoltán foglalkozik 'nem ipari' vetőmagvakkal. Érdekesség, hogy akit érdekel a régi gabonafajták termesztése, az itt utánanézhet: http://www.archaeolingua.hu/books/epoch/epoch%2018.html (Százhalombattai Régészeti Parkban kísérleteznek régen termesztett gabonákkal).
Kérdés, hogy merrefelé laktok, attól függ, milyen tájfajta jöhet szóba...
előzmény:Micz Orsi
TimárKati
Zöldfülű
1 hozzászólás
2013.06.28 00:45Tetszett ez a cikk, beszéltünk erről a témáról egy barátnőmmel a napokban, és megállapítottuk, hogy mindez szép és igaz, de hogyan lehet hozzájutni a tájfajtákhoz, vagy pl. nem hibrid, nem agyonnemesített csemege kukorica vetőmaghoz? Lehet, hogy korábban már szóba került a téma, de sajnos nincs időm az összes hozzászólást végigböngészni, ha esetleg valaki tud segíteni, akkor írja meg nekünk: mamacsek76@gmail.com címre. Köszi!
előzmény:MTvSz
takaros
Zöldfülű
1 hozzászólás
2013.06.26 17:21A természeti adottságok,többféle módon járulnak hozzá ,az egyes gyümölcs és zöldség kultúrák termesztéséhez.Az ökoegyensúly fenntartására sok
hasznos eljárás létezik,mint például a vetésforgatás,de gondot kell fordítani
az állattartás aktív előnyeinek kihasználására is/legeltetés,farmosítás/.
erdőkertész
Zöldfülű
1 hozzászólás
2013.06.26 16:57Hát, amit manapság a boltokban lehet kapni, azoknak semmi íze nincs! Mind csak vízzel felfújt vacak! Jó lenne, ha újra elterjednének a régi fajták.
előzmény:MTvSz
ednüt
Rügyező
6 hozzászólás
2013.06.26 09:01Mindenképp a tájfajták azok, akik a megváltozott körülmények ellenére is a leginkább ellenállóbbak lesznek.
előzmény:MTvSz
ulala
Zöldfülű
1 hozzászólás
2013.06.25 22:30Csak az a kérdés, hogy a megváltozott körülmények (hőmérésklet, víz, stb.) hatására vajon a tájfajták ugyanolyan jól érzik-e magukat ma az eredeti élőhelyükön?
előzmény:MTvSz
Kanga79
Zöldfülű
1 hozzászólás
2013.06.25 19:54Nekem sajnos nincs lehetőségem házilag megtermelni tájfajtákat se, semmit, viszont nagyon örülnék, ha be tudnék szerezni ilyen terményeket. Viszont a piacon jó, ha egy-két néni van, aki tényleg a kiskertből hozza a terményét, az árusok - még ha kistermelőnek néznek is ki - többsége, az árujukból látszik, a nagybaniról beszerzett egyen- és tömegterménnyel jelenik meg. Pedig olyan jó lenne a változatos, ráadásul a környékre jellemző íz- és színvilággal táplálkozni! A biopiac valamelyest ad erre megoldást, de drága... Nem hiszem, hogy annyival drágább lenne előállítani helyben, környezetkímélő módon, ami ráadásul azt a vidéket szereti...
előzmény:MTvSz
kisberes
Rügyező
6 hozzászólás
2013.06.24 14:27Még kb. 20 éve a komposztdombunkon olyan finom sárga paradicsomok nőttek ki, hogy ihaj! Imádom a tájfajtákat! Azoknak legalább van íze!
előzmény:kisberes
Fidrich Róbert
Moderátor
23 hozzászólás
2013.06.24 14:02Itt a Kossuth Rádió archívumának vasárnapi része. Kattintsatok az Oxigén c. műsorra! 14:43:30-nál kezdődik a tápiószelei génbankról szóló riport.
előzmény:Meli
Meli
Zöldfülű
1 hozzászólás
2013.06.24 11:44A Tápiószelei Agrobotanikai Központ génbankjáról is szó volt most vasárnap (06.23.) a Kossuth Rádió délutáni Oxigén című műsorában. Nagyon érdekes dolgokat hallottam a tájfajtákról, talán az archívumukban a neten még meghallgatható.
előzmény:MTvSz
Hapci988
Zöldfülű
1 hozzászólás
2013.06.22 07:42Szüleim kertjében évek óta magától kel a paradicsom, - kinézete átmenet a koktél paradicsom és normál között, - azonban átvészeli a szántást, majd hogy nem a baromfi trágyával kerül a talajba. Íze finom, termése bőséges csak apró.
előzmény:ERMI
huzahanna81
Zöldfülű
1 hozzászólás
2013.06.21 21:52Nálunk felmagzott a saláta és a komposzton tavasszal kikelt sok palántázni való :) Így lett idén sok salátánk!
előzmény:MTvSz