ÖKO Fórum

Génmanipuláció: kiengedhető-e a szellem a palackból?

ÖKO Fórum  > Környezetbarát otthon, bevásárlás  > Génmanipuláció: kiengedhető-e a szellem a palackból?
A témát indító hozzászólás:
MTvSz
Moderátor
22 hozzászólás
2013.06.10 15:29
Nemrégiben az MTVSZ blogon megjelent "Mitől termő a föld, mitől mező a gazdaság? Fenntartható mezőgazdaság vs nagyipari agrobiznisz"[1] írásunk is bemutatta, hogy a mai iparszerű, nagyüzemi mezőgazdaságra alapuló gyakorlat milyen módon pusztítja az élővilágot, valamint társadalmunkat is. A genetikailag módosított növények alkalmazása ennek az egyébként is fenntarthatatlan mezőgazdasági gyakorlatnak a legszélsőségesebb válfaja, amely még jobban felerősíti a károkat.

A géntechnológia szószólói évtizedek óta hitegetnek minket azzal, hogy a génmódosított növények adják majd a megoldást a világ éhezőinek problémájára, a szegénységre; az éghajlatváltozás okozta problémákra szárazságtűrő génmódosított fajtákkal hitegetnek minket, sőt azt állítják, hogy a génmódosított növények hatására kevesebb vegyszert kell használni, ezáltal a környezetszennyezés is csökkenni fog. Ők azok, akik minden évben kiadnak egy-egy jelentést a génmódosított növények diadalútjáról, de ezek a jelentések arra nem térnek ki, hogy a génmódosított növények termőterülete globálisan továbbra is csak 3% körül van, Európában pedig még az 0,1%-ot sem éri el. A köztermesztésbe került génmódosított növények túlnyomó része mindössze kétféle tulajdonságra korlátozódik: vagy gyomirtószer-tűrő vagy rovarölő toxint termel (ez utóbbi típust eufémisztikusan "rovar-rezisztensnek" nevezik) – szárazságtűrő vagy magasabb terméshozam céljából módosított fajták nincsenek köztermesztésben. Ezért nem meglepő, ha a tapasztalatok szerint a köztermesztésben lévő génmódosított növények nem teremnek többet - sőt, a génmódosított szója esetén 5-10%-os hozamcsökkenésről számolnak be a kutatók.

.


Noha rovarölő hatású mérget termelő génpiszkált fajták alkalmazása során nem kell vegyszerekkel permetezni a földeket, ez nem jelenti azt, hogy ez környezetvédelmi szempontból jobb megoldás lenne, ugyanis ezeknek a növényeknek minden egyes sejtje éjjel nappal termeli a Bt-toxint.[2] Hazai kutatások rávilágítottak, hogy a MON810-es génpiszkált kukorica esetében a földeken akár 1000-2000-szer több Bt-toxin mutatható ki, mint amennyit hasonló hatóanyaggal egy adott területre ki szabad juttatni. Arról is beszámoltak, hogy a génmódosított kukorica károsítja a talaj élővilágát. Ráadásul, az utóbbi években már megjelentek a génmódosított Bt-fajtákkal szemben ellenálló rovarkártevők is.

A gyomirtószer-tűrő génpiszkált fajták alkalmazásának következtében az Egyesült Államokban és Latin-Amerikában hatalmas mértékben megnövekedett a glüfozát totális gyomirtó felhasználása. Ezzel párhuzamosan megjelentek a glüfozátra rezisztens gyomok (fenyércirok, különféle parlagfű félék, disznóparéj félék, olasz perje stb.), amelyek ma már több millió hektáron okoznak gondot a gazdáknak. Emiatt még jobban megnőtt a glüfozát felhasználása, valamint néhány még mérgezőbb gyomirtószer alkalmazása.

A gyomirtószerek felhasználásának növekedése természetesen növeli a vegyipari cégek, köztük a Monsanto bevételét. Egyébként a génpiszkált növényeket forgalmazó legnagyobb cégek (Monsanto, Syngenta, BASF, Bayer, DuPont) mind vegyipari cégként híresültek el az elmúlt évszázadban, elszennyezve vizeinket, földjeinket és a levegőt. Mára pedig már a világ vetőmagpiacára is rátették a kezüket. A Monsanto például azért fejlesztette ki a Roundup Ready génmódosított szóját, repcét, kukoricát, hogy biztosítani tudja a bevételeit azután is, hogy lejárt a glüfozát gyomirtójára vonatkozó 20 éves szabadalmi oltalma. Hiszen, ha a gazdák megveszik a glüfozátot tűrő génpiszkált fajták vetőmagjait, akkor ezáltal nemcsak a Roundup néven forgalmazott gyomirtójának a piaca biztosított, hanem a vetőmagba beépített jogdíjon keresztül is tovább dagad a cég bankszámlája. Ráadásul amióta ők uralják az amerikai vetőmagpiacot, a génpiszkált vetőmagok árát is az egekbe emelték. Ehhez még hozzájön, hogy a glüfozátra rezisztenssé vált gyomok miatt nemcsak a gyomirtó eladása nőtt meg, hanem a még a Roundup árának emelésével is tovább növelhették a cég bevételeit.

A génmódosított szóját és kukoricát elsősorban állati takarmányként és agroüzemanyagként használják a gazdag országokban, így összességében azt mondhatjuk, hogy a génmódosított növények a biotechnológiai óriáscégeket hizlalják a szegények táplálása helyett.

.

Ember magasságúra nőtt a glüfozátra rezisztens parlagfű

Már ennyi is bőven elég lenne, hogy nemet mondjunk a génpiszkált növényekre, de nem tehetjük meg, hogy nem foglalkozunk azok egészségkárosító hatásaival, hiszen az ÖKOklikk olvasóit feltehetően a "kockázatok és mellékhatások" is érdeklik. Kezdjük azzal, hogy a génmódosítás során a haszonnövényeinkbe nagyon sokszor törzsfejlődésileg tőlük távol eső fajokból származó géneket (transzgén) építenek be, hogy azok aztán egy bizonyos új tulajdonságot kifejezzenek - lényegében újfajta fehérjéket termel majd az adott növény. (A MON810-es kukorica esetében például egy talajlakó baktériumból /Bacillus thuringiensis/ származó gént építenek be, amelynek hatására a kukorica termelni fogja a korábban már említett rovarölő hatású mérget.) Ha pedig elfogyasztjuk azokat a növényeket, amelyek ilyen új fehérjéket termelnek, az könnyen allergia kialakulásához vezethet.

Ezen felül, hogy át tudják törni az evolúció által a más fajokból származó gének beépülését akadályozó gátakat, a géntechnológusoknak különféle trükköket kell bevetniük. Ahhoz, hogy a transzgén beépülését elősegítsék és ott működésre is bírják, valamint a beépülés sikerességét ki tudják mutatni, gyakran vírusokból vagy baktériumokból származó génszakaszokat (vektorokat) használnak fel. Ez további egészségügyi kockázatokat jelent. Egyébként már maga az is, hogy belepiszkálnak az egyes élőlények génkészletébe, komoly problémákat okozhat. Nem csoda, hogy ez elmúlt másfél évtizedben több olyan etetési kísérlet volt, amely komoly aggályokat vet fel a génpiszkált növényekkel kapcsolatban. Ezek közül csak néhány példa:

  • A FlavSavr génmódosított paradicsommal etetett 20 nőstény patkányon végzett vizsgálatnál 7 állat gyomrában súlyos elváltozásokat találtak. A kísérlet során a génmódosított paradicsommal táplált összesen 20 hím és 20 nőstény patkányból 7 elpusztult.

  • Pusztai Árpád vezetésével (Rowett Intézet) végzett kísérletek: a génmódosított burgonyával etetett patkányok bélrendszerében és más belső szerveiben súlyos elváltozásokat tapasztaltak, és a génmódosított burgonya az immunrendszer működését is gátolta.

  • Ermakova, az Orosz Tudományos Akadémia munkatársa kimutatta, hogy a génpiszkált szójával táplált patkányok utódainál 55,6% volt a halálozási arány (45-ből 25 elpusztult). Ez 6-7-szer magasabb arány, mint a kontroll csoportnál.

  • A Bécsi Állatorvosi Egyetem kutatói szerint az NK603xMON810-es génmódosított kukoricával táplált egereknél szignifikánsan magasabb volt az utódok elpusztulása, mint a nem génmódosított tápon tartottaknál; kevesebb utód született, az utódok tömege kisebb volt; a génmódosított kukoricán tartott egereknél minden pároztatásnál nőtt a meddőségek száma.

  • A Séralini professzor és munkatársai által végzett hosszú távú kísérletek szerint az NK603-as génpiszkált kukorica és a Roundup megrövidítette a patkányok élettartamát és elősegítette a daganatok, illetve máj és vesekárosodás kifejlődését.




Óriásira nőtt tumor a patkány testén, Séralini professzor és munkatársai kísérletében


Néhány hete pedig arról jelent meg hír, hogy a Roundup gyomirtóval kezelt génpiszkált kukorica tápértéke sokkal gyengébb mint a hasonló körülmények között termesztett nem génmódosított kukoricáé, amelynél nem alkalmaztak Roundupot. A kalcium mennyisége a génpiszkált kukoricában 14 ppm volt, míg a nem génmódosított növényben 6130 ppm; a magnézium esetében ez az érték 2 ppm ill. 113 ppm, a káliumnál 7 ill. 113 ppm, míg a mangán 2 ppm és 14 ppm értéket mértek. Ez a jelentős különbség azzal magyarázható hogy a glüfozát (a Roundup hatóanyaga) kelátképző, így a növények nem tudják ezeket az ásványi anyagokat könnyen felszívni. A kísérletek eredményei között az igazi meglepetés az volt, hogy a génpiszkált kukoricában nagy mennyiségű (200 ppm) formaldehidet találtak, amelyet az élőlények számára mérgező. A formaldehid valószínűleg a glüfozát lebomlása során keletkezik. Ez a mennyiség benne marad a kukoricaszemekben, és így magunkat és állatainkat is kitesszük a formaldehid hatásának.[3,4]

Túl azon, hogy már a laboratóriumi kísérletek is aggodalomra adnak okot, érdemes megnézni azt, hogy mi történik azokkal a génpiszkált fajtákkal, amelyek kikerülnek a szabad környezetbe. Az elmúlt években számos „génszennyezési” botrány borzolta a kedélyeket. 2000-ben az Aventis (ma már Bayer) által kifejlesztett Starlink márkanevű génpiszkált kukoricát találtak számos kukorica tartalmú élelmiszerben (chipsek, tortillák stb.). Ez a fajta még az Egyesült Államokban sem volt engedélyezve élelmezési célra, csupán takarmányozásra. 2005-ben derült ki, hogy a Syngenta Bt10-es génpiszkált kukoricáját 4 éven keresztül termesztették 15 ezer hektáron, pedig nem is volt engedélyezve sehol a világon. Utólag jöttek rá, hogy a cég tévedésből összekeverte a vetőmagokat a Bt11-es fajtával. 2006 augusztusában pedig azt jelentették be az amerikai hatóságok, hogy bekerült az élelmiszerláncba a Bayer által kifejlesztett LL601-es génpiszkált rizs. Ezzel a rizzsel még 1998 és 2001 között végeztek szántóföldi kísérleteket. Öt évvel a kísérletek felhagyása után valahogy mégis bekerült az élelmiszerláncba ez a fajta, amely szintén nem rendelkezett engedéllyel. A múlt héten pedig az borzolta a kedélyeket, hogy Oregon államban egy gazda földjein génpiszkált búzát találtak. Ebben az esetben egy Roundup Ready fajtát mutattak ki a szakemberek annak ellenére, hogy a Monsanto már 2005-ben felhagyott a génpiszkált búzával folyatott kísérletekkel.

Ezek az esetek mint azt mutatják, hogy a géntechnológia kiszabadult az ellenőrzés alól. Mindezek fényében fel kell tennünk a kérdést, hogy megbízhatunk-e a géntechnológiai cégekben, ha maguk sem tudják ellenőrzésük alatt tartani a génmódosított növények használatát?


Ajánlott olvasmány:

Pusztai Árpád - Bardócz Zsuzsa: A genetikailag módosított élelmiszerek biztonsága


Jegyzetek:
[1] Pacsuta Péter: "Mitől termő a föld, mitől mező a gazdaság? Fenntartható mezőgazdaság vs nagyipari agrobiznisz"
[2] Ezekbe a génpiszkált fajtákba egy talajlakó baktériumból (Bacillus thuringiensis) származó gént építettek be, amely hatására a génmódosított növény rovarölő mérget (Cry-toxinokat, másnéven Bt-toxint), ezért is nevezik őket Bt-növényeknek
[3] Dr. Mae-Wan Ho: “Stunning” Difference of GM from non-GM Corn http://www.i-sis.org.uk/Stunning_differences_of_GM_from_non_GM_corn.php
[4] Bardócz Zsuzsa - Pusztai Árpád: GM-növények etetésével végzett kísérletek eredményei http://bdarvas.hu/gmo/idn6050
előzmény:MTvSz
A legújabb válaszok:
Jolanda Lee
Rügyező
6 hozzászólás
2013.06.15 18:46Az a baj, hogy a génmódosítás egyáltalán nem jelent megoldást az éhezés megoldására, sőt...
előzmény:Margaréta
Margaréta
Rügyező
14 hozzászólás
2013.06.15 00:34Azért érdekes kérdésfeltevés. Alapvetően nem lenne szabad ennyire belerondítani a természetbe, ugyanakkor annyira, de annyira sok ember él a Földön a XXI. században, hogy sokszor az ilyen kiutak jelentik a legkönnyebb megoldást ennyi ember élelmezésére. De azért a mikrokörnyezetben való átfogó szemléletváltás sokkal hasznosabb lenne hosszútávon.
előzmény:MTvSz
dondzani@freemail.hu
Rügyező
18 hozzászólás
2013.06.14 17:32Hihetetlen, hogy vannak emberek, akik azért, hogy minél jobban meg gazdagodjanak, szinte bármi belefér nekik.Mindegy, hogy hogyan hat az adott dolog a körülötte lévőkre és a környezetére!
előzmény:MTvSz
koncznori
Moderátor
19 hozzászólás
2013.06.14 13:57Ha innen közelítjük meg, puszta létezéseddel is belepiszkálsz a természetbe. Lélegzeteddel oxigént veszel el, és szén-dioxidot termelsz. Szerintem az ember is a természet része, és bizonyos határok között belefér az átalakítás. Az állatok egy része is módosítja pl odu fúrással, tartalék élelmiszer felhalmozással, vagy gát építéssel, amivel a hódok tavakat hoznak létre ott, ahol eredetileg csak patak folyt. A baj nem itt van, hanem ott, hogy a GMO-k távoli fajok ( pl növény-rovar) tulajdonságait hozzák össze egy élőlényben. Ez a természetben nem fordulhat elő, válasza viszont van rá, ami drasztikus is lehet pl. méreg megjelenése.
előzmény:szjutka
koncznori
Moderátor
19 hozzászólás
2013.06.14 13:39Sziasztok!

Itt a válasz a vaj-margarin kérdésben: http://www.urbanlegends.hu/2012/03/vaj_vagy_margarin/

A kép szokásos facebook-ferdítés volt, de a fenti írás alapján mindenki eldöntheti melyiket keni a kenyerére.
előzmény:sonáj
eager
Zöldfülű
2 hozzászólás
2013.06.14 11:24Engem "megfertőzött" dr Max Gerson munkássága... Hiszem, hogy a daganatos (és egyéb) betegségek túlnyomó többsége a táplálkozásra vezethető vissza - a kizsigerelt talajon, részleges tápanyag utánpótlással termesztett, gyomirtóval szennyezett növények és az embertelen körülmények között tartott, agyongyógyszerezett állatok nem használnak szervezetünknek és ezt megfejeljük azzal, hogy a konfliktusainkat nem tudjuk kezelni.
előzmény:endyou
sonáj
Rügyező
6 hozzászólás
2013.06.13 22:28Ezt a videót én is láttam, és most juott eszembe, azóta sem jártam utána av alódi válasznak. Valaki tudja?
előzmény:matosbetti
matosbetti
Rügyező
6 hozzászólás
2013.06.13 17:16Egy videó sokáig keringett közösségi oldalakon, ahol a tálkába kitett margarint messze elkerülték a hangyák, míg a vajon hemzsegtek. Vajon miért?
előzmény:MTvSz
matosbetti
Rügyező
6 hozzászólás
2013.06.13 17:13Ez félelmetes! A hatékonyság növelése érdekében mindenre képes az ember!
előzmény:MTvSz
endyou
Rügyező
6 hozzászólás
2013.06.13 16:19Talán a sok tumoros beteg manapság már ennek a "szele"?
előzmény:gobolos
endyou
Rügyező
6 hozzászólás
2013.06.13 16:18Szegény egerek!!!
előzmény:MTvSz
ruskoboldizsar
Rügyező
6 hozzászólás
2013.06.12 17:59Ezt a kék epret én is láttam. ijesztő.
előzmény:gobolos
ruskoboldizsar
Rügyező
6 hozzászólás
2013.06.12 17:56A génmanipulált terményeket egy külön erre a célra fenntartott, a maffiára emlékeztető hálózaton keresztül értékesítik, gondosan ügyelve arra, hogy a felhasználó, és a fogyasztó elől a lehető legjobban rejtve maradjon a termék génmanipulált származása. Így bizony bárhová eljuthat.
előzmény:MTvSz
szjutka
Rügyező
7 hozzászólás
2013.06.11 17:00Öntözéssel is belepiszkálsz a természet rendjébe, valamint az árvízvédelmi töltésekkel is. Nem tartom jó dolognak a génpiszkát, sőőőőőőőt, de ennek az éremnek is két oldala van, ugyanúgy mint minden másnak.
előzmény:katibodi
Fidrich Róbert
Moderátor
23 hozzászólás
2013.06.11 10:14Az eper sem génpiszkált. Európában nincs köztermesztésben génpiszkált eper. Sőt, valószínűleg máshol sem - legfeljebb a laboratóriumokban, üvegházakban ha van ilyesmi, kísérleti formában, de köztermesztésben nincs.
előzmény:gobolos
gobolos
Rügyező
6 hozzászólás
2013.06.11 09:35Sajnos az ember mindenbe belepiszkál, bár azért vannak jó dolgok is, amik sikerülnek. De tény, hogy a természet anyánál senki nem tudja jobban mi a jó. Az állatoknál is a nem életképes elpusztul, sőt vannak olyan fajok akik X időnként elindulnak a víz felé és belerohannak sok száz számra. Az elől lévők elpusztulnak a többi megmarad, természetes, ösztönös fajfenntartási szelekció.
Növényeknél is a nem odavaló, csenevész nem marad meg, persze csak akkor, ha "mi" nem avatkozunk bele.
előzmény:katibodi
gobolos
Rügyező
6 hozzászólás
2013.06.11 09:06És az eper? Nagyon szép, időjárásnak ellenálló fajtát "manipuláltak" ki, de a sok okoskodásnak a vége kék eper lett.
előzmény:gobolos
gobolos
Rügyező
6 hozzászólás
2013.06.11 09:03A génmanipulációval szerintem a legnagyobb baj az, hogy nem tudjuk mi lesz a vége. Lehet, hogy egyforma, szép, látszólag egészséges "dolgokat" hozunk létre, de ki tudja mi lesz 5-10 év múlva?
katibodi
Rügyező
6 hozzászólás
2013.06.10 21:01Engem mindig felbosszant ,ha arról hallok,hogy az ember minden természet alkotta dologba "belepiszkál".
előzmény:MTvSz
Fidrich Róbert
Moderátor
23 hozzászólás
2013.06.10 16:52A vitaindítóba terjedelmi korlátok miatt nem fért bele, de akkor itt leírom, hogy noha a Flavr Savr génpiszkált paradicsom az elsőként termesztésbe vont génpiszkált fajták egyike volt, viszonylag rövid időn belül (kb. 1 év után) kivonták a forgalomból. Jelenleg nincs köztermesztésben génpiszkált paradicsom. A leggyakrabban termesztett génpiszkált növények: szója, kukorica, repce, gyapot.
előzmény:Csészike