ÖKO Fórum
ÖKO Fórum
History:
4h
8h
12h
24h

Miért van gyomirtó a testünkben?
ÖKO Fórum  > Környezetbarát otthon, bevásárlás  > Miért van gyomirtó a testünkben?
A témát indító hozzászólás:
MTvSz
Moderátor
22 hozzászólás
 2013.06.18 12:38
Körülbelül egy évvel ezelőtt a Föld Barátai Európa élelem, mezőgazdaság, biodiverzitás programjának visegrádi találkozóján beszélgettünk néhány résztvevővel arról, hogy egy brémai laboratórium munkatársai emberi vizelet mintákból kimutatták a glifozát gyomirtó jelenlétét. E megdöbbentő eredmény hatására elhatároztuk, hogy jó lenne kideríteni, vajon más európai városokban élő emberek szervezetében is jelen van-e a gyomirtó. Végül az idei tél/tavasz folyamán 18 európai ország összesen 182 önkéntesétől vettünk vizelet mintákat, amelyeket eljuttattunk a brémai laboratóriumba.

A vizsgálatok azt mutatják, hogy mind a 18 országban kimutatható a mintákból a glifozát jelenléte az emberi szervezetben. A tíz magyar mintából háromban jelen volt a glifozát hatóanyag. A magyarországi eredményekhez hasonlóak az európai adatok, 18 ország önkénteseitől vett minták 44 százalékában kimutatható volt a gyomirtó. Az önkéntesek mindegyike, akiktől mintát vettünk, városokban él, és egyikük sem használt glifozátot vagy érintkezett ilyen vegyszerrel. Ez az első alkalom, hogy ilyen széles körben, Európa-szerte vizsgálták ennek a hatóanyagnak az előfordulását az emberi szervezetben.

Az alábbi ábra azt mutatja, hogy az egyes országokból vett minták hány százalékából volt kimutatható a glifozát gyomirtó.
.

A glifozát világszerte az egyik legszélesebb körben alkalmazott gyomirtó, gazdálkodók és önkormányzatok használják. Ezen felül nagy mennyiségben használják génmódosított növényekre, például génpiszkált szójára, amit elsősorban takarmányozási céllal importálnak Európába. Legnagyobb mennyiségben a Monsanto forgalmazza a glifozátot „Roundup” márkanéven. Európában a glifozátot széles körben használják a gazdák azért, hogy vetés előtt vagy a vetőmagok kicsírázása előtt megszabaduljanak a gyomoktól. Betakarítás előtt a repcét, a kukoricát, illetve a napraforgót is permetezik ezekkel a készítményekkel, hogy a táblán szárítsák a betakarított terményt.

A 18 országban elvégzett vizsgálataink eredménye arra utal, hogy mindennapi életünkben ki vagyunk téve a glifozátnak, noha még nem tudjuk, hogy honnan kerül be a szervezetünkbe, mennyire elterjedt, illetve mi is történik vele a testünkben. Az a tény, hogy az európai városokban élő emberek testében jelen van ez a gyomirtó, azt mutatja, hogy már is túlzásba vitt a használata. Ráadásul jelenleg tizennégy glifozát-tűrő, génmódosított fajtacsoport vár termesztési engedélyre az Európai Unióban. Egyes becslések szerint, ha zöld utat kapnának, akkor a glifozát felhasználás mértéke 800%-kal megnövekedne.

A glifozát környezet-egészségügyi hatásait illetően számtalan aggály merült fel az utóbbi években. A teljesség igénye nélkül néhány példa a felmerült környezet-egészségügyi problémák közül:

  • Kétéltű embrióknál fejlődési rendellenességek.

  • Patkányokkal végzett kísérletek szerint az utódok csaknem fele csontrendszert érintő torzfejlődéssel jött világra.

  • Tengesi sün embrióin glifozát tartalmú készítményeket tesztelve a sejtciklus szabályozásának felborulását észlelték. A nagyon korai DNS-károsodást egyes kutatók daganatsejt keletkezéssel hozzák összefüggésbe.

  • Békaembriókon tapasztalt elváltozások: a törzs megrövidült, a fejméret redukálódott, a szemek nem megfelelően vagy egyáltalán nem fejlődtek ki, emellett egyéb koponyadeformitások jöttek létre a későbbi fejlődési stádiumokban. Csirkeembriókon tesztelve, hasonló teratogén hatásokat tapasztaltak.

  • Vemhes patkányok enzimeinek aktivitását vizsgálva a májban, szívben és agyban arra a következtetésre jutottak, hogy a gliphozát mind az anya, mind a magzatjai esetében különféle rendellenességeket idéz elő.

  • Egy kutatócsoport glifozát hatására kromoszóma rendellenességeket talált egér csontvelősejteken.

  • Kajmánok vérében talált, DNS-károsítással összefüggésbe hozható elváltozások.

  • Az Egyesült Államok kukorica-övezetében csak a kóros plazmasejt-szaporodás (myeloma multiplex, plasmocytoma) előfordulási gyakoriságának enyhe növekedését tapasztalták. A mielóma a rosszindulatú daganatos betegedések mintegy 10%-át teszi ki.

  • Egérbőrrák-modellkísérleteik arra utalnak, hogy a glifozát bőrdaganatok előidézője lehet.

  • Egy mezőgazdasági farmon lefojtatott vizsgálat szerint a glifozát alkalmazása növelte a vetélések kockázatát.

    • .

    Óriásira nőtt tumor a patkány testén, Séralini professzor és munkatársai kísérletében


Az elmúlt évben legnagyobb vihart kutatási eredményről már részletesen beszámoltunk az MTVSZ-blogon: A Séralini professzor és munkatársai által két éven át végzett hosszú távú állatkísérletek szerint a Monsanto által kifejlesztett NK603 génmódosított kukorica, valamint a vele együtt is alkalmazott glifozát hatóanyagú Roundup totális gyomirtószer megrövidítette a patkányok élettartamát és elősegítette a daganatok, illetve máj és vesekárosodás kifejlődését.

Egy pár napja megjelent tanulmány szerint pedig a glifozát előidézi a mellrák sejtek növekedését.



A fenti videóban bemutatjuk, hogy azon túl, hogy a génmódosított szója termesztése miként járul hozzá az esőerdők pusztításához Dél-Amerikában, a glifozát hatóanyagú Roundup kipermetezése a szójaföldekre, miként mérgezi el az ott élő bennszülöttek folyóit, vizeit, s a gyomirtók milyen betegségeket okoznak.
előzmény:MTvSz
A legújabb válaszok:
Monca26
Rügyező
7 hozzászólás
 2013.06.24 08:42Remélem legalább az EU-ban nem engedélyeznek több GM növényt és sikerül csökkenteni a vegyszerhasználatot...
előzmény:MTvSz
Lilly
Zöldfülű
1 hozzászólás
 2013.06.23 02:03Legyetek vegánok, teremtsetek békét!

http://suprememastertv.com/hu/Be-Veg/
Ilkama
Rügyező
7 hozzászólás
 2013.06.21 10:40Ez így elég borzasztóan hangzik, több ilyen figyelemfelhívó akcióra lenne szükség!
előzmény:MTvSz
Fidrich Róbert
Moderátor
23 hozzászólás
 2013.06.19 10:43
Vajon mért van ilyen nagy különbség az országok között? Miért pont Málta van az élen 90%-kal?


Ezt mi sem tudjuk. Ezt a kormányoknak, hatóságoknak kellene kiderítenie. Először is rendesen meg kellene vizsgálani minden érintett országban az ivóvizeket és az élelmiszereket. Azzal, hogy a 18 országban vettünk 10-10 vizeletmintát, az volt a célunk, hogy felhívjuk a problémára a figyelmet. Hogy ténylegesen meg tudjuk válaszolni a kérdéseidet, ahhoz átfogó, széles körű vizsgálatokra lenne szükség.
előzmény:almapetra
megyesi82
Zöldfülű
2 hozzászólás
 2013.06.18 18:02Ez egy tényleg jó kérdés. Málta? Az is megfigyelhető, hogy a Közép-Kelet Európai országokban kisebb az arány mint a nyugatiakban.
előzmény:almapetra
almapetra
Rügyező
6 hozzászólás
 2013.06.18 16:45Megdöbbentő eredmények!
Vajon mért van ilyen nagy különbség az országok között? Miért pont Málta van az élen 90%-kal?
előzmény:MTvSz
MTvSz
Moderátor
22 hozzászólás
 2013.06.18 12:38
Körülbelül egy évvel ezelőtt a Föld Barátai Európa élelem, mezőgazdaság, biodiverzitás programjának visegrádi találkozóján beszélgettünk néhány résztvevővel arról, hogy egy brémai laboratórium munkatársai emberi vizelet mintákból kimutatták a glifozát gyomirtó jelenlétét. E megdöbbentő eredmény hatására elhatároztuk, hogy jó lenne kideríteni, vajon más európai városokban élő emberek szervezetében is jelen van-e a gyomirtó. Végül az idei tél/tavasz folyamán 18 európai ország összesen 182 önkéntesétől vettünk vizelet mintákat, amelyeket eljuttattunk a brémai laboratóriumba.

A vizsgálatok azt mutatják, hogy mind a 18 országban kimutatható a mintákból a glifozát jelenléte az emberi szervezetben. A tíz magyar mintából háromban jelen volt a glifozát hatóanyag. A magyarországi eredményekhez hasonlóak az európai adatok, 18 ország önkénteseitől vett minták 44 százalékában kimutatható volt a gyomirtó. Az önkéntesek mindegyike, akiktől mintát vettünk, városokban él, és egyikük sem használt glifozátot vagy érintkezett ilyen vegyszerrel. Ez az első alkalom, hogy ilyen széles körben, Európa-szerte vizsgálták ennek a hatóanyagnak az előfordulását az emberi szervezetben.

Az alábbi ábra azt mutatja, hogy az egyes országokból vett minták hány százalékából volt kimutatható a glifozát gyomirtó.
.

A glifozát világszerte az egyik legszélesebb körben alkalmazott gyomirtó, gazdálkodók és önkormányzatok használják. Ezen felül nagy mennyiségben használják génmódosított növényekre, például génpiszkált szójára, amit elsősorban takarmányozási céllal importálnak Európába. Legnagyobb mennyiségben a Monsanto forgalmazza a glifozátot „Roundup” márkanéven. Európában a glifozátot széles körben használják a gazdák azért, hogy vetés előtt vagy a vetőmagok kicsírázása előtt megszabaduljanak a gyomoktól. Betakarítás előtt a repcét, a kukoricát, illetve a napraforgót is permetezik ezekkel a készítményekkel, hogy a táblán szárítsák a betakarított terményt.

A 18 országban elvégzett vizsgálataink eredménye arra utal, hogy mindennapi életünkben ki vagyunk téve a glifozátnak, noha még nem tudjuk, hogy honnan kerül be a szervezetünkbe, mennyire elterjedt, illetve mi is történik vele a testünkben. Az a tény, hogy az európai városokban élő emberek testében jelen van ez a gyomirtó, azt mutatja, hogy már is túlzásba vitt a használata. Ráadásul jelenleg tizennégy glifozát-tűrő, génmódosított fajtacsoport vár termesztési engedélyre az Európai Unióban. Egyes becslések szerint, ha zöld utat kapnának, akkor a glifozát felhasználás mértéke 800%-kal megnövekedne.

A glifozát környezet-egészségügyi hatásait illetően számtalan aggály merült fel az utóbbi években. A teljesség igénye nélkül néhány példa a felmerült környezet-egészségügyi problémák közül:

  • Kétéltű embrióknál fejlődési rendellenességek.

  • Patkányokkal végzett kísérletek szerint az utódok csaknem fele csontrendszert érintő torzfejlődéssel jött világra.

  • Tengesi sün embrióin glifozát tartalmú készítményeket tesztelve a sejtciklus szabályozásának felborulását észlelték. A nagyon korai DNS-károsodást egyes kutatók daganatsejt keletkezéssel hozzák összefüggésbe.

  • Békaembriókon tapasztalt elváltozások: a törzs megrövidült, a fejméret redukálódott, a szemek nem megfelelően vagy egyáltalán nem fejlődtek ki, emellett egyéb koponyadeformitások jöttek létre a későbbi fejlődési stádiumokban. Csirkeembriókon tesztelve, hasonló teratogén hatásokat tapasztaltak.

  • Vemhes patkányok enzimeinek aktivitását vizsgálva a májban, szívben és agyban arra a következtetésre jutottak, hogy a gliphozát mind az anya, mind a magzatjai esetében különféle rendellenességeket idéz elő.

  • Egy kutatócsoport glifozát hatására kromoszóma rendellenességeket talált egér csontvelősejteken.

  • Kajmánok vérében talált, DNS-károsítással összefüggésbe hozható elváltozások.

  • Az Egyesült Államok kukorica-övezetében csak a kóros plazmasejt-szaporodás (myeloma multiplex, plasmocytoma) előfordulási gyakoriságának enyhe növekedését tapasztalták. A mielóma a rosszindulatú daganatos betegedések mintegy 10%-át teszi ki.

  • Egérbőrrák-modellkísérleteik arra utalnak, hogy a glifozát bőrdaganatok előidézője lehet.

  • Egy mezőgazdasági farmon lefojtatott vizsgálat szerint a glifozát alkalmazása növelte a vetélések kockázatát.

    • .

    Óriásira nőtt tumor a patkány testén, Séralini professzor és munkatársai kísérletében


Az elmúlt évben legnagyobb vihart kutatási eredményről már részletesen beszámoltunk az MTVSZ-blogon: A Séralini professzor és munkatársai által két éven át végzett hosszú távú állatkísérletek szerint a Monsanto által kifejlesztett NK603 génmódosított kukorica, valamint a vele együtt is alkalmazott glifozát hatóanyagú Roundup totális gyomirtószer megrövidítette a patkányok élettartamát és elősegítette a daganatok, illetve máj és vesekárosodás kifejlődését.

Egy pár napja megjelent tanulmány szerint pedig a glifozát előidézi a mellrák sejtek növekedését.



A fenti videóban bemutatjuk, hogy azon túl, hogy a génmódosított szója termesztése miként járul hozzá az esőerdők pusztításához Dél-Amerikában, a glifozát hatóanyagú Roundup kipermetezése a szójaföldekre, miként mérgezi el az ott élő bennszülöttek folyóit, vizeit, s a gyomirtók milyen betegségeket okoznak.
előzmény:MTvSz