Nemes Csaba: A dolgok állása

A Természet romlása, a romlás természeteÖKOdajka fórumHázépítés, energiafelhasználásKörnyezetbarátan a munkahelyenSzabadidő, kertészkedés, állattartásKörnyezetbarát otthon, bevásárlás

ÖKO Fórum

> A Természet romlása, a romlás természete

> Nemes Csaba: A dolgok állása

FarkasIstvan Moderátor 18 hozzászólás	2013.04.17 23:14 „A dolgok állása”, Wim Wenders 1982-ben forgatott filmje a kiábrándultság, a tisztességtelenség, a jövőtlenség torokszorító alkotása, ma is le lehetne forgatni: nem változott a világ, pedig volt és van rá esély, hogy jobbá tegyük! Dennis Meadows egy frissebb (http://churchandstate.org.uk/2013/04/dennis-meadows-there-is-nothing-that-we-can-do/) interjújában arról beszél, hogy már nincs mit tenni a globális összeomlással szemben, még az ún. zöld gazdasági irányokat sem tartja valós megoldásnak. A Földet ugyan nem félti, hiszen a Földön helyre áll a természetes egyensúly, igaz ugyan, hogy beletelhet akár több millió évbe is, de az embert genetikailag nem tartja alkalmasnak arra, hogy megoldja pl. az éghajlatváltozás globális problémakörét („My concern is that for genetic reasons we are just not able to deal with such things as long-term climate change. As long as we do not learn that, there is no way to solve all these problems. There’s nothing we could do.”). Kemény szavak! Vajon igaza van-e Meadowsnak, vagy csak szándékosan erősen fogalmaz, vitára szólít, és mégis akad megoldás, de azért nagyon meg kell küzdeni, nagyon át kell alakítani társadalmi és egyéni céljainkat? Kemény szavak, hogy felrázzanak, hogy elgondolkoztassanak, kemény szavak, de nem azért, hogy a megadás jeleként feltegyük a kezünket és feladjuk a megoldások keresését! Kemény szavak, vagy lemondóak?! Carlo Carreto írja „Én, Ferenc” című művében: „Addig azt gondoltam, hogy a szegénység a föld csapása, a teremtés rettenetes tévedése, Isten feledékenységének egy fajtája….” …. „A csapás nem a szegénységben nyilvánul meg, hanem a gazdagságban, a hatalmasságban, a túlzásban, amely megkeményítette és megmérgezte a szíveket.” Carreto Szent Ferenc bőrébe bújva a „megmérgezett szívekre” hivatkozik, de állítását – ahogy később írja – nem vitának szánja azokkal, akik meg akarják változtatni a dolgokat, ha azt látják, hogy a szegény embernek verésben, éhségben és megaláztatásban van része. A javak elosztása az írott történelmű emberi társadalmakban soha nem volt „igazságos”, de a különbség a javak és jövedelmek elosztásában sosem volt akkora, mint manapság. Közismert ENSZ jelentés szerint mára Földünk összes javainak 99 százalékát a Föld népességének egy százaléka birtokolja. Talán nehéz is ezt felfogni, következményeit gazdasági, politikai, társadalmi, környezetvédelmi szempontból átlátni. A gazdagok és a szegények közötti szakadék ahelyett, hogy csökkenne, egyre inkább mélyül. Carretto sem erre a szegénységre gondolt. Tehetünk-e ellene, szelíden, vagy akár nem kerülve az erőszakot? Sokan indítottak ún. igazságos háborúkat, ahogy újra Carretto írja „Az én időmben [Szent Ferenc idejében] igazságos háborúnak tűnt a muzulmánok ellen keresztes hadjárat, olyannyira, hogy az Egyház indította. A ti korotokban [1980-ban] igazságosnak, sőt a legigazságosabbnak a gerillaharcot tekintik a totalitárius rezsimek, a diktatúrák ellen, amelyek elnyomják a szegényeket…. Nem vitatom, és főként nem ítélkezem felette. Csupán annyit mondok, hogy létezik a küzdelemnek és a győzelemnek egy másik módszere: az erőszakmentesség, amely az Evangéliumban kétségkívül az első helyen szerepel….” Az elmúlt száz évben a világ népessége több mint a négyszeresére nőtt, ugyanakkor az energiafogyasztás tízszer akkora lett, a vízkivételek kilencszeresükre nőttek. Ne feledjük, nem az a baj, hogy már több mint hét milliárd ember él a Földön, élhetne több is, hanem az, hogy a növekedéshez mért véges, nem megújuló természeti erőforrások használata a népességnövekedéshez képest a duplájára nőtt, miközben a jövedelem és életszínvonal különbségek nem, hogy csökkentek volna, hanem nőttek a világon, azaz az élete csak egy szűk kisebbségnek lett jobb. Világ átlagban négyszer olyan gyorsan fogy a termőtalaj, mint ahogy képződik, de például Európa fejlett részén ez az arány sokkal nagyobb, azaz még ebben a században lesznek olyan területek ahonnan eltűnik a mezőgazdasági termelésre alkalmas talajréteg. Nem az a baj, hogy az erre alkalmas talaj mezőgazdasági termelésbe vonásra kerül, hanem az, hogy olyan földhasználatok maradtak túlsúlyban, amelyek nem csökkentik a talajpusztulás mértékét, pedig erre számtalan közismert technológiai áll a rendelkezésre. Az intenzív, monokultúrás, nagy táblás mezőgazdasági gyakorlat súlyosbítja a helyzetet a nagyvilágban, és az igen jó termőtalajokkal rendelkező Magyarországon is. A Világ teljes vízkészletének csupán 2,5%-a az, ami emberi fogyasztásra, öntözésre, technológiai használatra alkalmas édesvíz, ennek is a háromnegyede a sarki jégsapkákban van fagyottan zárva. Egyes előrejelzések szerint világszinten hamarosan elérhetjük az édesvíz készleteink megújuló képességének veszélyeztetése nélkül kinyerhető vízmennyiség maximumát. Az éghajlatváltozás következményei a fentieket csak súlyosbítják. Az elmúlt időszak külföldi és a hazai közvélemény kutatásai is arra engednek következtetni, hogy a környezet, és a természeti erőforrások védelmét sokkal többen tartják fontosnak, mint ahányan nem. Az is igaz, hogy általában nem szeretjük a szegénységet, még látni sem, és gondolatban tennénk ellene, de a helyzet mégsem javul. Magától értetődő, hogy nem elég a jót fontosnak tartani, tenni is kell érte. Andorka Rudolf szavaival élve azok a normák, amelyeknek nincs transzcendens alapjuk gyenge lábakon állnak. Megfelelő támpontot a Bibliában minden bizonnyal találhatunk. Az Ószövetség adta a „Tíz parancsolatot”, és az Új Szövetség a hegyi beszédet megnyitó rész (Máté evangéliumában) a „Nyolc boldogságot”, amely szilárd alapjára helyezhetők lennének jelen világunk szabály és norma rendszerei is. A teremtett világ védelmének egyik alapüzenete, a következő jövendölés, boldogságmondás: „Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a Földet.” egy másik fordításban „ők bírják a Földet”. A szelíd nem habzsol, nem harcol. A rossz példa ragadós: amíg az önzést akárcsak közvetlen módon tartalmazó, a természet kincseit kizsákmányoló szabályok adják a normát, addig ne csodálkozzunk, hogy gyerekeink is ezt teszik majd. Nemcsak a Földünk háromnegyedén, a fejlődő világban folyó mértéktelen és ellenőrizetlen körülményű ásványkincs rablógazdálkodás következményeitől, hanem a fejlett világ mértéktelen és ellenőrizetlen körülményű luxusfogyasztása környezeti és lelki degradációjának a visszafordíthatatlan hatásaitól komolyan kell tartanunk. A jó példa, a példamutatás a megoldáshoz vezető út: az erények azaz a mértékletesség; az igazságosság, a lelki erősség; az okosság; a remény; a hit és szeretet gyakorlása (lásd bővebben http://www.teremtesvedelem.hu „zöld böjt 2013” rovatában) ad lehetőséget és erőt arra, hogy megfelelő válaszokat adjunk globális problémáinkra. Ezek a gondok a társadalmak súlyos etikai degradációjából fakadnak, de mindenek ellenére én alkalmasnak tartom az embert arra, hogy úrrá legyen a bajokon: van mit tenni, legyen bármilyen is a „dolgok állása”! Nemes Csaba előzmény:FarkasIstvan
A legújabb válaszok:
Csaba Rügyező 6 hozzászólás	2013.06.27 21:01Marcsi! Az önmegartoztatás eszköz, az áldozat, az áldozat valamiért, valakinek a lényeg, persze csak az első, de lényegi lépes. Az első, és ezért nehéz: nullából egyet nehezebb "csinálni", mint folytatni aztán előzmény:marcsi76
marcsi76 Zöldfülű 1 hozzászólás	2013.06.25 11:25Szerintem, miután az ember fizikai-lelki-spirituális lény, valószínűleg nem képes önmegtartóztatást elváró normáknak megfelelni, amíg nincs összhangban saját magával és a világgal lelki-spirituális értelemben. előzmény:csanady
dondzani@freemail.hu Rügyező 18 hozzászólás	2013.06.16 21:57Elég érdekes cikk!Maga az oldal is nagyon tetszik! :) előzmény:FarkasIstvan
Csaba Rügyező 6 hozzászólás	2013.06.12 16:25Köszönöm az észrevételeket! I. Először is a Bibliáról való utalásról: megértvén a hozzászólásodat, az én fejembe is ez volt, amikor egy hosszabb változatban még a következő mondatokkal vezettem be fejtegetésemet: „Andorka Rudolf szavaival élve azok a normák, amelyeknek nincs transzcendens alapjuk gyenge lábakon állnak. A hagyomány néhány olyan alapvető normát ismer, amelyeknek nincs gondja a talpon maradással: a teljesség igénye nélkül ilyenek Lao-ce, Buddha és Mohamed tanításai keleten, vagy akár az amerikai kontinensen a quiché-mayák szent könyvének (Popol Vuh) tanításai Kukulcánról (a tolték Quetzalcoatlról). Szerencsére nekünk sem kell keresgélnünk, ott van kezünkben a Biblia. Az Ószövetség adta a „Tíz parancsolatot”, és az Új Szövetségben a hegyi beszédet megnyitó rész (Máté evangéliumában) a „Nyolc boldogságot”, amely szilárd alapjára helyezhetők lennének jelen világunk szabály és norma rendszerei is.” De aztán meghúztam, mert 1) mert már máshol megjelent, 2) úgy gondoltam, hogy azzal amit leírok nem zárok ki másokat 3) kevés volt a hely. II. Modellek, természetesen fontosak a tudomány szinte minden területén így talán épp olyan fontos a globális ügyek megítélésében mint pl. a modern orvoslásban is. Ott is fontos a legegyszerűbb indikátor által vezérelt modell, azaz, ha lázas vagy beteg vagy, ha nem akkor nem modell. Ugyanakkor ennél sokkal fejlettebb modellek és mérések alapján igyekszenek orvosaink mondani valamit rosszul létünkről és a megoldási módokról. A kutatás területén még összetettebb modellekről beszélhetünk legyen az az élettan, vagy éghajlattan. Egy dolog viszont bizonyos: nagyon pontosan kell tudnunk a modell eredmények használhatóságának a határait is. Ezt szokták elfelejteni, akár még komolyabbnak tűnő tudományos cikkekben is, ezért javaslom, hogy mi is legyünk óvatosak, azaz ne menjünk messzebb az interpretációban mint azt a modell értelmezési tartománya (argumentuma) engedi köszönöm Csaba előzmény:hucul80
hucul80 Rügyező 6 hozzászólás	2013.06.05 23:51Nagyon jó cikk! előzmény:FarkasIstvan
szabo1111 Zöldfülű 3 hozzászólás	2013.06.05 23:35Nem mondta a szerző, hogy a hindu nem jó. Csak azt, hogy mi nekünk Európában van egy Biblia nevű könyvünk, amire támaszkodhatunk. Nagy baj ez? előzmény:csanady
Monca26 Rügyező 7 hozzászólás	2013.06.02 18:35"Magától értetődő, hogy nem elég a jót fontosnak tartani, tenni is kell érte." előzmény:FarkasIstvan
csanady Zöldfülű 5 hozzászólás	2013.05.29 16:51Kedves Nemes Csaba! Igazán szép, elgondolkodtató írást tettél közzé. De kérlek, ne keseríts el! Ugye nem állítod te sem, hogy egy öreg falusi kínai, aki hisz a gyógynövények erejében, a csakrákban, az energia szüntelen áramlásában és valószínűleg elég környezetkímélő módon éli mindennapjait vagy egy hindi aki "biztos" abban, hogy következő életét is itt éli majd le ezen a Földön, csak abban nem "biztos", hogy milyen formában, csak úgy nyerhet üdvözülést, ha akár az Ó-, akár az Újszövetséget olvasgatja. Az ég szerelmére 5 világvallást ismerünk! Ne vegyük már el a muzulmánok, buddhisták, hinduisták és a többiek kedvét csak azért mert esetleg nem ismerik a Tízparancsolatot. Mert lehet, hogy nem ismerik, de ÉLIK! Ez a téma azért érint engem érzékenyen, mert én még meg sem vagyok keresztelve mégis - állítom - keresztény ember vagyok. De legalábbis hívő. És szerintem az Isten az embereknek hitet adott, nem pedig egyházat és dogmákat. Dogmák nélkül is hallom a lelkiismeretem hangját, ez a hang pedig valahonnan az égből szól! előzmény:FarkasIstvan
csanady Zöldfülű 5 hozzászólás	2013.05.29 16:22Kedves Kristály! Azt írod, hogy a "genetika nem más mint egy lélek fejlettségének fizikai megjelenése". Nem tudom ezt értelmezni. Mert a genetika (öröklődés) bizony nem ez! A genetika - szerintem - nem keverhető össze a gondolati örökséggel, amit esetleg a földművelő nagyapánktól kaptunk. Környezettudatosak, az élővilágot, a földet féltő emberek lehetünk úgy is, hogy iparmágnás volt az összes felmenőnk. Így "genetikailag" nekünk is annak kéne lennünk. Valószínűleg morálisan fogunk szembe szállni az iparmágnás családunkkal, saját gondolat- és érzésvilágunkat híva segítségül, amit már saját magunk alakítottunk a magunk számára. előzmény:Kristaly
csanady Zöldfülű 5 hozzászólás	2013.05.29 16:12Ha állatok módjára viselkednénk, akkor most nem kéne azon tűnődnünk, hogy mi legyen, hogyan állítsuk meg az élővilág pusztulását. Mert az állat olyan törvényszerűségek szerint él, amit mi "előrelátó emberek" bizonyára primitívnek tartunk, mégis működik. Egyszerű a képlet: összhangban élni a környezettel, csak annyit venni el belőle, amennyi szükséges. Ha az állatokon múlt volna, nem lenne káros-anyagkibocsátás, globális felmelegedés, műanyag palackok tömege a tengerekben. Az ember azt hitte, és azt hiszi, hogy mindent megtehet, ha hibázott majd "agyal" egy kicsit és egy új találmánnyal helyrehozza azt, amit elrontott. Ha figyelné az állatok viselkedését, életét rájönne, hogy az első lépés az, hogy nem teszünk tönkre semmit. Tiszteletben tartjuk az élőhelyünket, mert az tart el minket. előzmény:zöldfront
fenegyerek Haladó 30 hozzászólás	2013.05.29 16:06Az ember egymagában még esetleg tud környezettudatos lenni, nagy tömegben azonban alkalmazkodik a csoport normákhoz, lévén társas lények vagyunk. Ergo nehéz egy közösség gondolkodását a természet védelme felé terelni. előzmény:hozak
fenegyerek Haladó 30 hozzászólás	2013.05.28 20:03Szerintem nem az baj, hogy Kína és India embertömege autót, TV-t stb. akarhanem sokkal inkább az, hogy a felmerülő igényeket nem innovatív, környezetkimélő (pl. elektromos autó) megoldásokkal akarják a multinacionális vállalatok kielégíteni. előzmény:lucsabi
lpinter Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.08 23:19Csaba reflexioira valaszul, en ugy gondolom hogy az a gondolatkor amit most Dennis Meadows kepvisel abbol ered hogy azok a kezdemenyezesek amelyek a LtG altal is felvetett problemakat a multilateralis rendszeren belul kivantak megoldani nem vezettek megfelelo eredmenyre. Ez most mar torteneti teny amibol le kell vonni a kovetkezteteseket. Nem hiszem hogy feladasrol lehetne beszelni altalaban, inkabb arrol hogy mi varhato el globalis szintu kezdemenyezesektol, amennyiben azok az eddigi megkozelitest folytatjak. Ha sokat nem, akkor felmerul a kerdes az alternativakrol, amelyekben az etikai kerdesek, egyuttmukodesi kapacitas es az ehhez szukseges identitasbeli kerdesek illetve a hagyomanyos tudas amire Csaba utal mind szerepet kell hogy jatsszanak. Az etikai megkozelitest, a 'fejlodes' celjanak atertekeleset alapvetoen szuksegesnek tartom, es szerintem enelkul mero abrand hogy barmit is meg tudunk emberileg elfogadhato modon oldani a problemakbol. Pozitiv jelnek tartom hogy a hosszu evekeig marginalis kezdemenyezesek amelyek a jolet fogalmat probaljak ujradefinialni egyre inkabb kezdenek - legalabbis retorikai, de neha mar komolyabb szinten - megjelenni a kozpolitikaban. A helyi szint es befele fordulas viszont ugy gondolom csak kiegesziti, de nem helyettesiti a makroszintu es legalabb reszben objecktiven mert tenyekbol taplalkozo elemzeseket es strategiat. Szerintem mindketto szukseges. Az igaz hogy a modelek tele vannak bizonytalansagi tenyezokkel, de egyelore nincsenek jobb eszkozeink hogy azokat az abszolut korlatokat (mint pl. a 'planetary boundaries) es osszefuggeseket amik megadjak az elet peremfelteteleit a jovoben rendszerszeruen vizsgaljuk. Az mas kerdes hogy mennyire vesszuk oket komolyan es mit illetve hogyan hasznalunk fel beloluk, de azt hiszem ez a hasznossagot nem kerdojelezi meg. Ahogy George Box, a marciusban elhunyt hires brit statisztikus mondta, minden modell eredendoen hibas, de nehany modell hasznos'. előzmény:FarkasIstvan
hozak Haladó 33 hozzászólás	2013.05.08 22:14Akármennyire megbízhatatlanok a globális modellek, azért jól látható, hogy az ökoszisztéma szolgáltatásokat támadjuk módszeresen. Lásd például a Bolygónk határai jelentést, amit a Nature-ben publikáltak: http://en.wikipedia.org/wiki/Planetary_boundaries A lényeg, hogy a folytonos növekedő erőforrás használatnál egy ponton elérjük az ökológiai limitet, a technikától függ, hogy melyiket, de lényegtelen, hogy az emberiség a klíma vagy a talaj erőforrásai fogyása miatt kezd majd hullani. Meg kell állítani a növekvő erőforrás használatot. A kérdés a hogyan. üdv Hozák Géza előzmény:Csaba
Csaba Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.06 16:11Köszönöm a bejegyzéseket! Értem amit írsz, írtok, de sajnos nem tudom, hogy Meadows milyen megközelítés alapján gondolja azt, amit. Én nem értek vele egyet még akkor sem, ha alapos az indoka (szerintem Dennis Meadows feladta), akár a tudomány mai állása szerinti genetikai megközelítés alapján. Miért nem értek egyet, mert bár látom én is hogy milyen módón tesszük tönkre magunkat (a Föld ezt túl éli, ahogy ezt Dennis Meadows is írja), de látok megoldási utakat is,. Persze nem a technológiában, hanem a gondolatban, a szellemben, az értékalapú akár vallásos megközelítésű etikában. Nem szabad hagyni, hogy indivídumokra rázzanak szét a globalizáció, lassan már magunkra sem ismerő, néha „baráti tűzben” eleső urai. Úgy érzem, hogy már ők sem tudják , hogy számunkra mi a jó, nem hogy az emberiség 99%-a számára. Szükség van/lesz az indentitás –legyen az vallási, nyelvi, akár területi – és a hagyomány megtartására. A modellekről: a globális modellek ideje lejárt, vagy legalábbis nagyon legyünk óvatosak globális modellek eredményivel, erről majd talán később írok egy újabb bejegyzést Nemes Csaba előzmény:lpinter
lpinter Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.04 13:06Azt hogy Dennis erre az allaspontra jutott ugy gondolom nem csak szocialpszichologiai meggondolasokal lehet magyarazni, hanem mindazzal ami modellezesi eredmenyekbol egyre inkabb vilagos. Annak ellenere hogy akar globalis akar mikro-szinten a kritikus kuszobertek holletet tovabbra is jelentos bizonytalansag ovezi, amint a modellek elojelzeseit is, elegge ugy tunik hogy egy sor kritikus kerdesben egyre inkabb kicsuszunk abbol az ido-intervallumbol amikor meg egy rendezett folyamaton keresztul atallhatunk egy olyan palyara ami a jelenlegi trendet meg idoben visszaforditja a kritikus kuszobtol. Az inercia, lock-in es a rendszerben levo kesleltetes (delays) miatt (is) egyszeruen az ido fogy el. Egyebkent ezekkel a konkluziokkal Dennis egyre kevesbe van egyedul, az utobbi idoben tobb olyan iras tunt fel ami ezen az allasponton van, es nem csak a szokasos, nemileg szelsosegesebbnek vagy ha ugy tetszik szokimondobbnak tartott szerzoktol mint pl. Paul Ehrlich. Pl. http://www.ingentaconnect.com/content/oekom/gaia/2012/00000021/00000002/art00010 előzmény:lpinter
zöldfront Rügyező 9 hozzászólás	2013.04.24 23:30 Mit gondolsz, a Meghagyó kultúrákban minden fenékig tejfel? Persze, hogy nem fenékig tejfől, sőt! Viszont ezek a társadalmak hatása saját magukra és környezetükre szerintem megegyezik az erkölcsi/technikai fejlettségi szintükkel. A mi hatásunk már globális, viszont erkölcsi szintünk szerintem még csökkent is. Mi változott? Egyszerűen elvesztettük az élet értelmét/szentségét és az ürességet az anyagiakkal helyettesítettük. előzmény:hozak
FarkasIstvan Moderátor 18 hozzászólás	2013.04.23 23:07Kedves Kristály! Nagyon tetszik, amit írsz: én is ezt látom az egyik kulcskérdésnek. Az egyén beállítódása az anyagi versus szellemi skálán. Szerintem az egyik ludas ebben a felvilágosodás ideológiája, amely alátámasztotta és elleplezte a mohóság kiteljesedését - ami persze korábbi történet. üdv Farkas István előzmény:Kristaly
hozak Haladó 33 hozzászólás	2013.04.23 23:02Szia Zöldfront! Mit gondolsz, a Meghagyó kultúrákban minden fenékig tejfel? Ha igen, mi okozza a különbséget a Meghagyók és az Elvevők között, az igazi mély, oki szinten? előzmény:zöldfront
zöldfront Rügyező 9 hozzászólás	2013.04.23 14:41Amit Meadows 10 ezer éves emberi viselkedésről ír, az jól rímel Daniel Quinn által az Izmelben leírtakra: Az emberiség egy része – mondja Izmael – tízezer évvel ezelőtt felszállt az „Elvevő Villámcsapás” nevű gépre, és élvezi a repülés szabadságát. Az utóbbi egy-két évszázadban mind több társadalom- és természettudós hívja fel a figyelmet arra, hogy veszélyesen közel van a becsapódás, de az Elvevők erre azt mondják: „Sebaj, majd kicsit gyorsabban pedálozunk”. A tízezer éve megépített és a szikláról a mélybe vetett civilizációs szerkezet azonban nem repül, hanem zuhan, mert a konstrukció eleve hibás: nincs összhangban a természeti törvényekkel. Azaz ráadásul mikor meg akarjuk oldani a problémákat, amit csinálunk az még rosszabbá teszi csak a helyzetet:( előzmény:hozak