Passzívházak alapkérdései

A Természet romlása, a romlás természeteÖKOdajka fórumHázépítés, energiafelhasználásKörnyezetbarátan a munkahelyenSzabadidő, kertészkedés, állattartásKörnyezetbarát otthon, bevásárlás

ÖKO Fórum

> Házépítés, energiafelhasználás

> Passzívházak alapkérdései

MTvSz Moderátor 22 hozzászólás	2013.05.24 16:21 Itt az ÖKOklikk oldalán is rendszeresen fel-felbukkan a passzívház. Hivatkozunk rá, viszonyítunk hozzá, de vajon tudjuk-e, hogy pontosan mit is taglal ez a fogalom, milyen épületeket nevezünk így, mik ezeknek a legfontosabb jellemzői? És milyen épületet nevezünk nullás-, vagy aktívháznak? A fogalmak közötti eligazodáshoz most adunk egy kis segítséget. Mi az a passzívház? A passzívház egy olyan épület, amely kimagaslóan jó hatékonysággal, és jelentős gépészeti közreműködés nélkül (passzívan) hasznosítja a környezetében rendelkezésre álló hőenergiát. Általánosságban elmondható, hogy a passzívház fűtési energiaigényének harmadát a nyílászárókon át érkező napenergia, harmadát a bent tartózkodó személyek és a használt berendezések hőleadása, harmadát pedig valamilyen hőtermelő /fűtési rendszer/ biztosítja. Ez a hatékonyság azt jelenti, hogy jó közelítéssel egy passzívház fűtési energiaigénye körülbelül 1/10-e egy hasonló, hagyományos épületnek. Egy ilyen épület 1 m2-nyi területe 1 éven át kifűthető maximum 15 kWh-nyi energiával. Ez az érték megközelítőleg megfelel 1.5 liter olaj, vagy 1.5 m3-nyi gáz fűtőértékével. Vagyis például egy 100 m2-es ház teljes éves fűtési energiaigénye nem több mint 150 m3-nyi földgáz. Fontos kiemelni, hogy a passzívház nem egy építési rendszer, nem egy konkrét technológia. Sem az alkalmazandó anyagok, sem az épület kialakítása nincs meghatározva. Sokkal inkább mondhatjuk, hogy az építészetben és az építőiparban ma is általánosan használt, járatos megoldások tudatos - műszakilag fegyelmezett, energetikai összefüggésekben vizsgát - felhasználása az, ami ezeket az épületeket megkülönböztetheti hagyományos társaiktól. De a legfontosabb, hogy bizonyos alapvető követelményértékeket el kell érni ahhoz, hogy elérhető legyen a megkívánt energetikai/műszaki színvonal és a kész épületet passzívháznak nevezhessük. Milyen követelményeknek kell megfelelni? Az első és talán a legfontosabb, már a bevezetőben is említett elvárás, hogy az épület fajlagos fűtési energiaigénye ne haladja meg a 15 kWh/(m²év) értéket. Ez az érték egy kivitelezési, ráfordítási és energetikai optimum. Ez az a szint, melynek közelében - reális időtáv figyelembevétele esetén - az épület bekerülési és üzemeltetési költségei összességében a legalacsonyabbak lehetnek. A fenti érték helyettesíthető egy másik - nem kötelezően betartandó - paraméterrel, ami azt határozza meg, hogy az épület fajlagos fűtési csúcshővesztesége, még a leghidegebb téli időszakban sem lehet nagyobb, mint 10 W m²-ként. A 100 m2-es példánál maradva ebben az esetben az épület maximális fűtési teljesítmény igénye 1000W/1 kW. Ezen követelményszint elérése esetén hagyományos fűtési rendszer kiépítésére nincs is szükség, mert az épület kifűthető csupán a szellőztető levegő temperálásával is. Passzívházak esetében az épület határoló szerkezeteinek légtömörsége kiemelten fontos. Arra kell törekedni, hogy a szerkezeteken és a szerkezeti réseken keresztül mennél alacsonyabb legyen a levegőáramlás. A filtrációs légcsere csökkentése a hőszigetelési képesség növelésén keresztül is segíti az energiaveszteség minimalizálását, ezen felül növeli az épület műszaki minőségét, valamint a kontrollált szellőztetés hatékonyságát is. Jelentős szerepe van az energia-megtakarítás mellett a lakókomfort szintjének emelésében is, hiszen segít elkerülni a kellemetlen huzatérzetet és növeli az épület zajvédelmét. Ennek a követelménynek a teljesülését az építkezés egy adott szakaszában méréssel is igazolni kell. Nem csak a fűtési szezonban szempont az alacsonyabb üzemeltetési költség és a lakótér komfortja, hanem a nyári időszakkal kapcsolatban is fogalmazunk meg hasonló elvárásokat. Egy passzívház esetében a lakótér nyári túlmelegedése nem haladhat meg egy - még elfogadható, 10 %-os - szintet. Ez a kritérium - az ilyen épületek kiemelten jó hőszigetelési képessége, megfelelő tájolása, a beépített szellőztető rendszer és az árnyékolási megoldások racionális alkalmazása miatt - az esetek többségében klimatizálás nélkül is elérhető. Az épület határolószerkezeteivel szemben megfogalmazott korábbi követelményeken felül van még egy szempont, ami segíti, hogy egy passzívház összes energiafelhasználása se legyen pazarló, és ezáltal az üzemeltetés ökológiai lábnyoma alacsony maradhasson. Egy fontos elvárás, hogy a primerenergia igény nem haladhatja meg a m2-re vetített 120 kWh/év értéket. Mit nyújt egy passzívház? Az első és legszembetűnőbb különbség az energiafogyasztásban jelentkezik. Mint arról már volt szó, egy passzívház fűtési energiaigénye kb. tizede egy hagyományos épületnek. Ez már önmagában is jelentős ökológia előrelépés - hiszen az energiafelhasználáson keresztül a környezetszennyezés és terhelés csökkentése is segíthet visszafordítani káros folyamatokat - ami az egyén, a használó, a befektető szintjén is kimutathatóan előnyös. Bár önmagában az ilyen épületek megvalósítása a jelenleg némi többletráfordítást igényel - Németországi tapasztalatok alapján ez a plusz valahol a 8-15%-os szint környékén van – a markánsan alacsonyabb üzemeltetési költségek miatt még így is - 15-20 éves távlatban - kisebb összráfordításról beszélhetünk. Ezen időtávon felül pedig már egyértelműen egy passzívház minősül a legolcsóbb megoldásnak. A lakók azonban nemcsak energia- és környezettudatosságukat, hanem egészségtudatosságukat is szolgálhatják választásukkal. Az ilyen épületekben kialakuló hőmérséklet-eloszlási és levegő-minőségi állapotok jelentősen magasabb komfortszintet nyújtanak. Ilyen például a zaj-, por- és pollenmentesség. Nincs bántó hidegsugárzás és huzatérzet, páralecsapódás és penészedés nem fordul elő. A folyamatosan biztosított frisslevegővel az emberi működés során a kilégzéssel a levegőbe kerülő - amúgy szennyező - CO2 koncentráció alacsonyan, a szervezet oxigénellátása és a levegő páratartalma az optimális szinten tartható. A tapasztalatok alapján ezek hatására a lakók pollenallergiájának jelentős csökkenése (akár tünetmenetessé válása) figyelhető meg, az alvás is jobb, pihentetőbb. A belső felületek egyenletes hőmérséklete miatt akár 1-2 fokkal alacsonyabb léghőmérséklet mellett is biztosítható a lakótér teljes területén (ablakok közvetlen környezetében is) a kellemes tartózkodás. A passzívházon túl? Zéró energiás épület, aktívház Passzívház esetében az energiafelhasználás mértékét definiáljuk. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy még a mai szokásokhoz és elvárásokhoz képest is nagyon jelentős mértékben csökkentjük az épületünk fűtési energiaigényét. Ugyanakkor nem határozzuk meg, hogy a szükséges energiát milyen forrásból és milyen gépészeti vagy ellátó rendszerrel fedezzük. Ezzel szemben a zéró illetve aktívházak esetében a helyben megtermelt és a helyben felhasznált energia viszonylatát figyeljük. Ha az ingatlanra telepített gépészeti rendszerek által generált és a felhasznált energia éves szinten kb. azonos nullenergiás, ha az előállított kapacitás magasabb aktív házakról beszélhetünk. Ha a gondolatmenetet folytatjuk könnyen belátható, hogy az ilyen típusú épületekhez vezető legracionálisabb út is a passzívházakon keresztül vezet. Egy extrém alacsony energiaigényű létesítményből lehet a legegyszerűbben, a legkisebb ráfordítással energia semleges, vagy akár energiát termelő épületet létrehozni. Kérdés persze mindig az, hogy mi a cél. Függetlenedni szeretnénk a vezetékes közműszolgáltatóktól, vagy csak éves energiaszámlánk értéket szeretnénk (tovább) csökkenteni? Tekintettel az aktív - más szóval gépészeti - rendszerek jelentősebb beruházásigényére, azt a szempontot is mérlegelni kell ilyenkor, hogy a többletköltség az üzemeltetés során megspórolható összegen keresztül mennyi idő múlva térül meg? előzmény:MTvSz
A legújabb válaszok:
Carlo Rügyező 6 hozzászólás	2013.07.05 10:55A passzívház véleményem szerint már ideje múlt, aktív házakat kellene építeni, hogy szabaduljunk a szolgáltatók rabságából. előzmény:MTvSz
Bbarbara Rügyező 6 hozzászólás	2013.06.30 23:38Törvényileg kellene előírni, hogy csak ilyen házakat lehessen építeni. előzmény:MTvSz
kobe Zöldfülű 2 hozzászólás	2013.06.25 12:01A passzívházban is lehet ablakot nyitni, csak a szellőztetés érdekében felesleges. Ha télen akarjuk a cinkék, fekete rigók énekét nyitott ablaknál hallgatni, annak a passzívházban (is) ára van, mert egyrészt egy csomó pénzt arra költöttünk, hogy ne jöjjön be a hideg levegő a lakásba, másrészt többet kell fűteni, mint amennyivel az épület tervezésénél számoltak. Ennél olcsóbb felöltözve kimenni a kertbe és becsukni magunk után a ház ajtaját. Más okát a téli ablaknyitásnak nem látom, a párásítás, ha szükséges, más módon is megoldható. A nyári szellőztetésről korábban már írtak ezen a fórumon is. előzmény:jillekr
Hangyalka Rügyező 6 hozzászólás	2013.06.03 21:36Így van...az állam soha sem fogja 100%-ban ezt a módszert támogatni!Akkor nem fognak megélni belőlünk....:( előzmény:somi
jillekr Rügyező 6 hozzászólás	2013.06.03 21:35viszont nagy előnye, hogy több energiát termel mint amennyire szükségük van előzmény:hozak
jillekr Rügyező 6 hozzászólás	2013.06.03 21:34a barátaim passzív házban élnek és nincs nyitható ablakuk, nekem ez rendkívül zavaró még ha a szellőztetés más módon megoldott előzmény:hozak
antallili Rügyező 6 hozzászólás	2013.06.03 12:51Mivel hazánkban újszerű építkezési módnak számít, inkább a tervezéás része, ami drágább, a kivitelezés nem drágább, mint egy hagyományos házé, a fenntartása pedig olcsóbb. előzmény:buxbaumia
somi Rügyező 6 hozzászólás	2013.06.03 12:14Reméljük egy idő után az államnak is érdeke lesz az energiahatékonyság és próbálja majd támogatni a passzív ház, illetve szalmabála ház építőket... előzmény:buxbaumia
somi Rügyező 6 hozzászólás	2013.06.03 12:11Sajnos az államnak se érdeke, hogy ne fizessünk a szolgáltatóknak, sőt.....nem véletlenül vannak engedélyezési eljárások előzmény:hunzo
somi Rügyező 6 hozzászólás	2013.06.03 12:05Sajnos Magyarországon 5%-nál is alacsonyabb a megépült passzív házak száma. előzmény:encsi
lbokor Zöldfülű 1 hozzászólás	2013.06.03 10:55[ib] Passzívház IGEN / NEM? [/ib] Nagyon rég tervezgetjük a családi házunkat és kb. 3 éve gondolkodunk passzívházban. Jövőben szeretnénk elkezdeni az építkezést, viszont nagyon sokan próbálnak lebeszélni a passzívházról még tervező mérnökök is, sőt olyan mérnök is, aki egy passzívház egyesületben is alapító tag. Mindenki a költségek jókora különbségét hozza fel az első szempontnak. Júliusban szeretném véglegesíteni a tervet és szeretnék valami konkrét információt kapni valakitől akinek tényleg tapasztalata is van a valós költségeket illetően. Számítások még nem készültek, csak tippelések. A ház egy szintes lenne, össz lakófelülete kb. 120 nm. Köszönöm előre is a választ. előzmény:MTvSz
Szász Istvánné Rügyező 16 hozzászólás	2013.06.03 08:30A tervezés, kivitelezés biztos egy vagyonba kerül, de a végeredmény meghozza gyümölcsét! Szivesen laknék egy ilyen házba. előzmény:MTvSz
madage Rügyező 6 hozzászólás	2013.06.02 23:59Jó lenne már ott tartani, hogy ne csak a ház lakójának álljon érdekében egy olyan technológiai háttér jelenléte, ami lehetővé teszi a passzív házak előállítását és fenntartását minimális idő- energia- és anyagi források használatával előzmény:MTvSz
madage Rügyező 6 hozzászólás	2013.06.02 23:59Jó lenne már ott tartani, hogy ne csak a ház lakójának álljon érdekében egy olyan technológiai háttér jelenléte, ami lehetővé teszi a passzív házak előállítását és fenntartását minimális idő- energia- és anyagi források használatával előzmény:MTvSz
hunzo Zöldfülű 5 hozzászólás	2013.06.02 21:43A szabályozást aktualizálni kellene, túl részletes, nem minden esetben teszi lehetővé a környezetnek megfelelő technológiák alkalmazását. Az engedélyezési eljárásban úgy tűnik, hogy a pénzlehúzás jobban dominál a szakmaiságnál. előzmény:Utczay
Utczay Rügyező 6 hozzászólás	2013.06.02 19:02Részben igazad van, de okkal van ennyi szabályzás,hogy kisebb mértékben károsítsuk a környezetünket. előzmény:babec
babec Rügyező 7 hozzászólás	2013.06.02 16:30Ma már semmilyen házat nem könnyű építeni, mert dugig van szabályozva és némi túlzással a legkisebb porszemet is engedélyeztetni kell. Azért régen ez nem volt így és nézzük meg a természethez közelálló népeket....ott ma sincs így....mégsem omlik a fejükre. Egy ház árának pedig jó részét kiadja mindennek a megfizetése....
Koós Zsuzsa Rügyező 6 hozzászólás	2013.06.02 13:57Gyermekkoromban (50 évvel ezelőtt) nagymamáméknak egy kicsi szoba-konyhás házuk volt, nyári konyhával, fáskamrával, állattartó épületekkel és hatalmas kerttel. Városlakók voltak, azon a részen, ahol most a kertváros legelegánsabb házai állnak, de akkoriban mindössze csak két ház volt az övéktől kijjebb. Disznót hizlaltak, nyulat, baromfit tartottak. A kertben megtermett a zöldség és a gyümölcs. Télire a mák, a dió, a szárazbab és a kukorica a padláson száradt. A krumpli és a zöldség pedig verembe került. Nem volt hűtőszekrény. Mindennap frisset főztek és amit hűteni kellett azt vödörben leengedték az udvaron álló kút mélyére. A konyhában zománcozott tűzhely állt, amiben eltüzelték a kerti limlomokat és a levágott gallyakat. Csak ünnepi alkalmakkor vittek be parazsat a szobai kályhába. Sorolhatnám tovább... Sosem voltak szegény emberek, de zsigerből takarékoskodtak az árammal, mert azért fizetni kellett. Nagyra értékelem a fiatalok környezettudatos ÖKO életmódját, de nagyanyáinknak ez volt a világ rendje. Én még éltem ebben a világban és bátran kijelenthetem, hogy jó volt. előzmény:Koós Zsuzsa
Koós Zsuzsa Rügyező 6 hozzászólás	2013.06.02 13:18Önkormányzati tulajdonú ingatlanok kezelésével foglalkozom, ahol nagy problémát jelent az emberek elszegényedése. Ők kényszerűségből csökkentik az energia felhasználásukat. Kikapcsolt áram és vízszolgáltatás... 10 éve fűtetlen lakások, jó esetben egy teakályha, vagy vastűzhely, amivel főznek és fűtenek is egyben. Komfort nélküli lakások, udvari vízöblítéses WC-k, amik télen állandóan elfagynak. Felszámoljuk ezeket az elavult telepeket, de nem tudunk alternatívát kínálni helyettük. Az összkomfortos panelből ezek az emberek hamarosan az utcára kerülnek és a hajléktalanok számát növelik. Ahol lehet szándékosan csökkentjük a lakások komfortfokozatát, hogy számukra is megfizethető bérleti díjakat és lakhatási körülményeket teremtsünk. Olvastam egy cikket, ahol a hajléktalan kérdés megoldását látja egy vállalkozó az energia és élelmiszer ellátás tekintetében is önellátó telepek létrehozásával. Én díjazom az ötletet. Gondolom nem kevés pénzébe kerül az államnak az hajléktalan szállók fenntartása. Ilyen telepek létrehozására pedig bizonyára lehet valamilyen pályázati forrást találni. Ezt követően pedig többé-kevésbé önjáróan működnének. A város peremén rengeteg zártkerti ingatlana van az önkormányzatunknak. Milyen jó lenne nekünk is itt néhány ilyen önellátó telep, ahova az éves szinten több száz kilakoltatottat megnyugtató módon el tudnánk helyezni, vagy olcsóbb megélhetési körülményeket tudnánk kínálni kulturált és környezetbarát formában.
Koós Zsuzsa Rügyező 6 hozzászólás	2013.06.02 12:1620-30 évvel ezelőtt olvastam egy könyvet az ÖKO házakról. Megragadt bennem, hogy mennyire hasznosnak ítélték a homlokzat vadszőlővel való befuttatását. Különös tekintettel az árnyékolásra és az épület páraháztartására. Ezzel kapcsolatban el tudok mesélni egy valós példát: A szomszédunkban lévő 100 éves ház mindig vadszőlővel volt befuttatva, amikortól csak ismertem. Mikor a tulajdonosa meghalt az örökösök kiirtották a vadszőlőt és felújították a ház homlokzatát. Ekkor kezdődtek a problémák, mert kiderült, hogy a ház a talajnedvesség elleni szigetelés hiánya miatt folyamatosan vizesedik. Felhívtam a figyelmüket a vadszőlőre és szerencsére igazat adtak nekem. Ők is emlékeztek rá ugyanis, hogy a háznak korábban sosem volt ilyen problémája. Visszatelepítették a vadszőlőt és ahogy felfutott, ismét megszűnt a falak nedvesedése. A vadszőlő tapadókorongjai kiszívták a nedvességet a falakból és helyreállt a rend. A vadszőlő ágain feketerigó fészkelt és imádtam hallgatni a méhek dongását, amikor virágzott. Számomra máig idilli kép egy vadszőlővel befuttatott épület. Kíváncsi lennék a moderátor véleményére a szakember szemével nézve.