ÖKO Fórum

Passzívházak alapkérdései

ÖKO Fórum  > Házépítés, energiafelhasználás  > Passzívházak alapkérdései
A témát indító hozzászólás:
MTvSz
Moderátor
22 hozzászólás
2013.05.24 16:21
Itt az ÖKOklikk oldalán is rendszeresen fel-felbukkan a passzívház. Hivatkozunk rá, viszonyítunk hozzá, de vajon tudjuk-e, hogy pontosan mit is taglal ez a fogalom, milyen épületeket nevezünk így, mik ezeknek a legfontosabb jellemzői? És milyen épületet nevezünk nullás-, vagy aktívháznak? A fogalmak közötti eligazodáshoz most adunk egy kis segítséget.

Mi az a passzívház?

A passzívház egy olyan épület, amely kimagaslóan jó hatékonysággal, és jelentős gépészeti közreműködés nélkül (passzívan) hasznosítja a környezetében rendelkezésre álló hőenergiát. Általánosságban elmondható, hogy a passzívház fűtési energiaigényének harmadát a nyílászárókon át érkező napenergia, harmadát a bent tartózkodó személyek és a használt berendezések hőleadása, harmadát pedig valamilyen hőtermelő /fűtési rendszer/ biztosítja.

.

Ez a hatékonyság azt jelenti, hogy jó közelítéssel egy passzívház fűtési energiaigénye körülbelül 1/10-e egy hasonló, hagyományos épületnek. Egy ilyen épület 1 m2-nyi területe 1 éven át kifűthető maximum 15 kWh-nyi energiával. Ez az érték megközelítőleg megfelel 1.5 liter olaj, vagy 1.5 m3-nyi gáz fűtőértékével. Vagyis például egy 100 m2-es ház teljes éves fűtési energiaigénye nem több mint 150 m3-nyi földgáz.

Fontos kiemelni, hogy a passzívház nem egy építési rendszer, nem egy konkrét technológia. Sem az alkalmazandó anyagok, sem az épület kialakítása nincs meghatározva. Sokkal inkább mondhatjuk, hogy az építészetben és az építőiparban ma is általánosan használt, járatos megoldások tudatos - műszakilag fegyelmezett, energetikai összefüggésekben vizsgát - felhasználása az, ami ezeket az épületeket megkülönböztetheti hagyományos társaiktól.

De a legfontosabb, hogy bizonyos alapvető követelményértékeket el kell érni ahhoz, hogy elérhető legyen a megkívánt energetikai/műszaki színvonal és a kész épületet passzívháznak nevezhessük.

Milyen követelményeknek kell megfelelni?

Az első és talán a legfontosabb, már a bevezetőben is említett elvárás, hogy az épület fajlagos fűtési energiaigénye ne haladja meg a 15 kWh/(m²év) értéket. Ez az érték egy kivitelezési, ráfordítási és energetikai optimum. Ez az a szint, melynek közelében - reális időtáv figyelembevétele esetén - az épület bekerülési és üzemeltetési költségei összességében a legalacsonyabbak lehetnek.

.

A fenti érték helyettesíthető egy másik - nem kötelezően betartandó - paraméterrel, ami azt határozza meg, hogy az épület fajlagos fűtési csúcshővesztesége, még a leghidegebb téli időszakban sem lehet nagyobb, mint 10 W m²-ként. A 100 m2-es példánál maradva ebben az esetben az épület maximális fűtési teljesítmény igénye 1000W/1 kW. Ezen követelményszint elérése esetén hagyományos fűtési rendszer kiépítésére nincs is szükség, mert az épület kifűthető csupán a szellőztető levegő temperálásával is.

Passzívházak esetében az épület határoló szerkezeteinek légtömörsége kiemelten fontos. Arra kell törekedni, hogy a szerkezeteken és a szerkezeti réseken keresztül mennél alacsonyabb legyen a levegőáramlás. A filtrációs légcsere csökkentése a hőszigetelési képesség növelésén keresztül is segíti az energiaveszteség minimalizálását, ezen felül növeli az épület műszaki minőségét, valamint a kontrollált szellőztetés hatékonyságát is. Jelentős szerepe van az energia-megtakarítás mellett a lakókomfort szintjének emelésében is, hiszen segít elkerülni a kellemetlen huzatérzetet és növeli az épület zajvédelmét.
Ennek a követelménynek a teljesülését az építkezés egy adott szakaszában méréssel is igazolni kell.

Nem csak a fűtési szezonban szempont az alacsonyabb üzemeltetési költség és a lakótér komfortja, hanem a nyári időszakkal kapcsolatban is fogalmazunk meg hasonló elvárásokat. Egy passzívház esetében a lakótér nyári túlmelegedése nem haladhat meg egy - még elfogadható, 10 %-os - szintet. Ez a kritérium - az ilyen épületek kiemelten jó hőszigetelési képessége, megfelelő tájolása, a beépített szellőztető rendszer és az árnyékolási megoldások racionális alkalmazása miatt - az esetek többségében klimatizálás nélkül is elérhető.

Az épület határolószerkezeteivel szemben megfogalmazott korábbi követelményeken felül van még egy szempont, ami segíti, hogy egy passzívház összes energiafelhasználása se legyen pazarló, és ezáltal az üzemeltetés ökológiai lábnyoma alacsony maradhasson. Egy fontos elvárás, hogy a primerenergia igény nem haladhatja meg a m2-re vetített 120 kWh/év értéket.

Mit nyújt egy passzívház?

Az első és legszembetűnőbb különbség az energiafogyasztásban jelentkezik. Mint arról már volt szó, egy passzívház fűtési energiaigénye kb. tizede egy hagyományos épületnek. Ez már önmagában is jelentős ökológia előrelépés - hiszen az energiafelhasználáson keresztül a környezetszennyezés és terhelés csökkentése is segíthet visszafordítani káros folyamatokat - ami az egyén, a használó, a befektető szintjén is kimutathatóan előnyös.

Bár önmagában az ilyen épületek megvalósítása a jelenleg némi többletráfordítást igényel - Németországi tapasztalatok alapján ez a plusz valahol a 8-15%-os szint környékén van – a markánsan alacsonyabb üzemeltetési költségek miatt még így is - 15-20 éves távlatban - kisebb összráfordításról beszélhetünk. Ezen időtávon felül pedig már egyértelműen egy passzívház minősül a legolcsóbb megoldásnak.


A lakók azonban nemcsak energia- és környezettudatosságukat, hanem egészségtudatosságukat is szolgálhatják választásukkal. Az ilyen épületekben kialakuló hőmérséklet-eloszlási és levegő-minőségi állapotok jelentősen magasabb komfortszintet nyújtanak. Ilyen például a zaj-, por- és pollenmentesség. Nincs bántó hidegsugárzás és huzatérzet, páralecsapódás és penészedés nem fordul elő. A folyamatosan biztosított frisslevegővel az emberi működés során a kilégzéssel a levegőbe kerülő - amúgy szennyező - CO2 koncentráció alacsonyan, a szervezet oxigénellátása és a levegő páratartalma az optimális szinten tartható. A tapasztalatok alapján ezek hatására a lakók pollenallergiájának jelentős csökkenése (akár tünetmenetessé válása) figyelhető meg, az alvás is jobb, pihentetőbb. A belső felületek egyenletes hőmérséklete miatt akár 1-2 fokkal alacsonyabb léghőmérséklet mellett is biztosítható a lakótér teljes területén (ablakok közvetlen környezetében is) a kellemes tartózkodás.

A passzívházon túl? Zéró energiás épület, aktívház

Passzívház esetében az energiafelhasználás mértékét definiáljuk. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy még a mai szokásokhoz és elvárásokhoz képest is nagyon jelentős mértékben csökkentjük az épületünk fűtési energiaigényét. Ugyanakkor nem határozzuk meg, hogy a szükséges energiát milyen forrásból és milyen gépészeti vagy ellátó rendszerrel fedezzük.

Ezzel szemben a zéró illetve aktívházak esetében a helyben megtermelt és a helyben felhasznált energia viszonylatát figyeljük. Ha az ingatlanra telepített gépészeti rendszerek által generált és a felhasznált energia éves szinten kb. azonos nullenergiás, ha az előállított kapacitás magasabb aktív házakról beszélhetünk.

Ha a gondolatmenetet folytatjuk könnyen belátható, hogy az ilyen típusú épületekhez vezető legracionálisabb út is a passzívházakon keresztül vezet. Egy extrém alacsony energiaigényű létesítményből lehet a legegyszerűbben, a legkisebb ráfordítással energia semleges, vagy akár energiát termelő épületet létrehozni.

Kérdés persze mindig az, hogy mi a cél. Függetlenedni szeretnénk a vezetékes közműszolgáltatóktól, vagy csak éves energiaszámlánk értéket szeretnénk (tovább) csökkenteni? Tekintettel az aktív - más szóval gépészeti - rendszerek jelentősebb beruházásigényére, azt a szempontot is mérlegelni kell ilyenkor, hogy a többletköltség az üzemeltetés során megspórolható összegen keresztül mennyi idő múlva térül meg?
előzmény:MTvSz
A legújabb válaszok:
Dániel
Rügyező
6 hozzászólás
2013.05.28 17:03Rönkház is lehet passzívház?
előzmény:MTvSz
razide
Rügyező
10 hozzászólás
2013.05.28 15:32Én a szalmaépítészetet jobban előtérbe helyezném egy öko fórumon. Szegény lelkes érdeklődőket felcsigázza ez a honlap, hogy milyen jó a passzív ház, aztán majd jól koppannak a költségeken.
Én ajánlom a szalmaépítészeti konferenciákon készített videóimat: http://kerecsen.tv/tag/szalmaepiteszet/
előzmény:hozak
fenegyerek
Haladó
30 hozzászólás
2013.05.28 15:29Mekkora összegből lehet kihozni egy ilyen házat?
fenegyerek
Haladó
30 hozzászólás
2013.05.28 15:28Nagyon érdekes és hasznos írás, kedvet kaptam építkezni .
hozak
Haladó
33 hozzászólás
2013.05.28 00:04Köszi, megyek oda.
előzmény:ladanyig
anzsu7
Rügyező
6 hozzászólás
2013.05.27 22:45Nagyon jól összefoglaltad a passzív házakkal kapcsolatos tudnivalókat, sok mindent fogok tudni hasznosítani az óráimra való felkészülésnél.
Kiara
Rügyező
6 hozzászólás
2013.05.27 19:52Itt egy elég jó link. http://www.greenpressblog.com/2013/01/megeri-e-ma-magyarorszagon-passzivhazat.html
De létezik zöld irodaház is. A neten sok infó található ebben a témakörben.
előzmény:encsi
Dániel
Rügyező
6 hozzászólás
2013.05.27 19:48Üdv!
Engem a kivitelezés része érdekelne, ha már meg lett említve, hogy nem egy külön technika, hanem csak szemléletmód különbség. Tahát bermilyen kivitelező építhet ilyet és egy utólagos energetikai vizsgálat dönti le, hogy passzívház-E? vagy csak "szakképzett" és tapasztalt munkaerő állhat neki a kivitelezésnek és/vagy tervezésnek?
előzmény:MTvSz
encsi
Rügyező
6 hozzászólás
2013.05.27 16:57Engem nagyon érdekelne, hogy itthon kb. milyen arányban épülnek passzívházak? Vannak ma már közintézmények ezzel a technológiával?
előzmény:MTvSz
doraszilvia
Moderátor
2 hozzászólás
2013.05.27 16:48Szellőztetéssel kapcsolatban is eloszlatunk néhány tévhitet egy új cikkben a hírek között
http://okoklikk.hu/hirek/54-hitek-tevhitek-i-gyakori-kerdesek-passzivhazakrol
előzmény:hozak
zoldkosar
Rügyező
8 hozzászólás
2013.05.27 08:48Szellőztetéshez: szerintem az évszaktól nagyban függ a gyakorisága. Kánikula idején pl. értelmetlen a nappali szellőztetés. Ekkor a légáramlás csak a párolgó felületeket hűti. Napnyugta után van értelme kihűteni a lakást. A hófehér nemesvakolat is -1,5 fokot jelentett nálunk kánikula idején.
előzmény:MTvSz
ladanyig
Örökzöld
104 hozzászólás
2013.05.26 07:31a "hogyan építsünk energiahatékonyan" fórumban a szellőztetést már elég jól kiveséztük...én értetlenkedtem is már egy sort, szóval ha ott körbenézel megérted a szellőztetést :)
előzmény:hozak
hozak
Haladó
33 hozzászólás
2013.05.25 23:33Köszi az összefoglaló cikket. A passzív háznál milyen rendszerű és gyakoriságú a szellőztetés?
Egyszerűen szólva: attól félek, hogy nemcsak a meleg marad meg, hanem a büdös is...
előzmény:hozak
MTvSz
Moderátor
22 hozzászólás
2013.05.24 16:21
Itt az ÖKOklikk oldalán is rendszeresen fel-felbukkan a passzívház. Hivatkozunk rá, viszonyítunk hozzá, de vajon tudjuk-e, hogy pontosan mit is taglal ez a fogalom, milyen épületeket nevezünk így, mik ezeknek a legfontosabb jellemzői? És milyen épületet nevezünk nullás-, vagy aktívháznak? A fogalmak közötti eligazodáshoz most adunk egy kis segítséget.

Mi az a passzívház?

A passzívház egy olyan épület, amely kimagaslóan jó hatékonysággal, és jelentős gépészeti közreműködés nélkül (passzívan) hasznosítja a környezetében rendelkezésre álló hőenergiát. Általánosságban elmondható, hogy a passzívház fűtési energiaigényének harmadát a nyílászárókon át érkező napenergia, harmadát a bent tartózkodó személyek és a használt berendezések hőleadása, harmadát pedig valamilyen hőtermelő /fűtési rendszer/ biztosítja.

.

Ez a hatékonyság azt jelenti, hogy jó közelítéssel egy passzívház fűtési energiaigénye körülbelül 1/10-e egy hasonló, hagyományos épületnek. Egy ilyen épület 1 m2-nyi területe 1 éven át kifűthető maximum 15 kWh-nyi energiával. Ez az érték megközelítőleg megfelel 1.5 liter olaj, vagy 1.5 m3-nyi gáz fűtőértékével. Vagyis például egy 100 m2-es ház teljes éves fűtési energiaigénye nem több mint 150 m3-nyi földgáz.

Fontos kiemelni, hogy a passzívház nem egy építési rendszer, nem egy konkrét technológia. Sem az alkalmazandó anyagok, sem az épület kialakítása nincs meghatározva. Sokkal inkább mondhatjuk, hogy az építészetben és az építőiparban ma is általánosan használt, járatos megoldások tudatos - műszakilag fegyelmezett, energetikai összefüggésekben vizsgát - felhasználása az, ami ezeket az épületeket megkülönböztetheti hagyományos társaiktól.

De a legfontosabb, hogy bizonyos alapvető követelményértékeket el kell érni ahhoz, hogy elérhető legyen a megkívánt energetikai/műszaki színvonal és a kész épületet passzívháznak nevezhessük.

Milyen követelményeknek kell megfelelni?

Az első és talán a legfontosabb, már a bevezetőben is említett elvárás, hogy az épület fajlagos fűtési energiaigénye ne haladja meg a 15 kWh/(m²év) értéket. Ez az érték egy kivitelezési, ráfordítási és energetikai optimum. Ez az a szint, melynek közelében - reális időtáv figyelembevétele esetén - az épület bekerülési és üzemeltetési költségei összességében a legalacsonyabbak lehetnek.

.

A fenti érték helyettesíthető egy másik - nem kötelezően betartandó - paraméterrel, ami azt határozza meg, hogy az épület fajlagos fűtési csúcshővesztesége, még a leghidegebb téli időszakban sem lehet nagyobb, mint 10 W m²-ként. A 100 m2-es példánál maradva ebben az esetben az épület maximális fűtési teljesítmény igénye 1000W/1 kW. Ezen követelményszint elérése esetén hagyományos fűtési rendszer kiépítésére nincs is szükség, mert az épület kifűthető csupán a szellőztető levegő temperálásával is.

Passzívházak esetében az épület határoló szerkezeteinek légtömörsége kiemelten fontos. Arra kell törekedni, hogy a szerkezeteken és a szerkezeti réseken keresztül mennél alacsonyabb legyen a levegőáramlás. A filtrációs légcsere csökkentése a hőszigetelési képesség növelésén keresztül is segíti az energiaveszteség minimalizálását, ezen felül növeli az épület műszaki minőségét, valamint a kontrollált szellőztetés hatékonyságát is. Jelentős szerepe van az energia-megtakarítás mellett a lakókomfort szintjének emelésében is, hiszen segít elkerülni a kellemetlen huzatérzetet és növeli az épület zajvédelmét.
Ennek a követelménynek a teljesülését az építkezés egy adott szakaszában méréssel is igazolni kell.

Nem csak a fűtési szezonban szempont az alacsonyabb üzemeltetési költség és a lakótér komfortja, hanem a nyári időszakkal kapcsolatban is fogalmazunk meg hasonló elvárásokat. Egy passzívház esetében a lakótér nyári túlmelegedése nem haladhat meg egy - még elfogadható, 10 %-os - szintet. Ez a kritérium - az ilyen épületek kiemelten jó hőszigetelési képessége, megfelelő tájolása, a beépített szellőztető rendszer és az árnyékolási megoldások racionális alkalmazása miatt - az esetek többségében klimatizálás nélkül is elérhető.

Az épület határolószerkezeteivel szemben megfogalmazott korábbi követelményeken felül van még egy szempont, ami segíti, hogy egy passzívház összes energiafelhasználása se legyen pazarló, és ezáltal az üzemeltetés ökológiai lábnyoma alacsony maradhasson. Egy fontos elvárás, hogy a primerenergia igény nem haladhatja meg a m2-re vetített 120 kWh/év értéket.

Mit nyújt egy passzívház?

Az első és legszembetűnőbb különbség az energiafogyasztásban jelentkezik. Mint arról már volt szó, egy passzívház fűtési energiaigénye kb. tizede egy hagyományos épületnek. Ez már önmagában is jelentős ökológia előrelépés - hiszen az energiafelhasználáson keresztül a környezetszennyezés és terhelés csökkentése is segíthet visszafordítani káros folyamatokat - ami az egyén, a használó, a befektető szintjén is kimutathatóan előnyös.

Bár önmagában az ilyen épületek megvalósítása a jelenleg némi többletráfordítást igényel - Németországi tapasztalatok alapján ez a plusz valahol a 8-15%-os szint környékén van – a markánsan alacsonyabb üzemeltetési költségek miatt még így is - 15-20 éves távlatban - kisebb összráfordításról beszélhetünk. Ezen időtávon felül pedig már egyértelműen egy passzívház minősül a legolcsóbb megoldásnak.


A lakók azonban nemcsak energia- és környezettudatosságukat, hanem egészségtudatosságukat is szolgálhatják választásukkal. Az ilyen épületekben kialakuló hőmérséklet-eloszlási és levegő-minőségi állapotok jelentősen magasabb komfortszintet nyújtanak. Ilyen például a zaj-, por- és pollenmentesség. Nincs bántó hidegsugárzás és huzatérzet, páralecsapódás és penészedés nem fordul elő. A folyamatosan biztosított frisslevegővel az emberi működés során a kilégzéssel a levegőbe kerülő - amúgy szennyező - CO2 koncentráció alacsonyan, a szervezet oxigénellátása és a levegő páratartalma az optimális szinten tartható. A tapasztalatok alapján ezek hatására a lakók pollenallergiájának jelentős csökkenése (akár tünetmenetessé válása) figyelhető meg, az alvás is jobb, pihentetőbb. A belső felületek egyenletes hőmérséklete miatt akár 1-2 fokkal alacsonyabb léghőmérséklet mellett is biztosítható a lakótér teljes területén (ablakok közvetlen környezetében is) a kellemes tartózkodás.

A passzívházon túl? Zéró energiás épület, aktívház

Passzívház esetében az energiafelhasználás mértékét definiáljuk. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy még a mai szokásokhoz és elvárásokhoz képest is nagyon jelentős mértékben csökkentjük az épületünk fűtési energiaigényét. Ugyanakkor nem határozzuk meg, hogy a szükséges energiát milyen forrásból és milyen gépészeti vagy ellátó rendszerrel fedezzük.

Ezzel szemben a zéró illetve aktívházak esetében a helyben megtermelt és a helyben felhasznált energia viszonylatát figyeljük. Ha az ingatlanra telepített gépészeti rendszerek által generált és a felhasznált energia éves szinten kb. azonos nullenergiás, ha az előállított kapacitás magasabb aktív házakról beszélhetünk.

Ha a gondolatmenetet folytatjuk könnyen belátható, hogy az ilyen típusú épületekhez vezető legracionálisabb út is a passzívházakon keresztül vezet. Egy extrém alacsony energiaigényű létesítményből lehet a legegyszerűbben, a legkisebb ráfordítással energia semleges, vagy akár energiát termelő épületet létrehozni.

Kérdés persze mindig az, hogy mi a cél. Függetlenedni szeretnénk a vezetékes közműszolgáltatóktól, vagy csak éves energiaszámlánk értéket szeretnénk (tovább) csökkenteni? Tekintettel az aktív - más szóval gépészeti - rendszerek jelentősebb beruházásigényére, azt a szempontot is mérlegelni kell ilyenkor, hogy a többletköltség az üzemeltetés során megspórolható összegen keresztül mennyi idő múlva térül meg?
előzmény:MTvSz