ÖKO Fórum

Szalmabála ház - Elmélet és gyakorlat kéz a kézben

ÖKO Fórum  > Házépítés, energiafelhasználás  > Szalmabála ház - Elmélet és gyakorlat kéz a kézben
A témát indító hozzászólás:
MTvSz
Moderátor
22 hozzászólás
2013.04.17 21:36
Zalatnay László: Szalmabála ház - Elmélet és gyakorlat kéz a kézben

Avagy lehetséges-e a természet körfolyamatait alkalmaznunk a gazdaságban?

Arról álmodozunk, hogy a természet körfolyamataihoz illesztett gazdaságra épülő társadalmat építünk fel egyszer. Elképzeljük, hogy nem szennyezzük a természeti rendszereinket. Ráadásul tiszta és egészséges ételeket eszünk majd.
Aztán persze bemegyünk dolgozni, mert kell a pénz a rezsire, meg a hitelekre. Ha meg ezeket letudtuk, akkor a maradék pénzből nem futja másra, csak a „gazdaságos” kajára.

Akkor nézzünk egy lehetséges utat! Ez csak egy példa, egy szemléletmód. Sok más megoldás is létezik.

Induljunk el egy búzaszemből, és vizsgáljuk meg a történetét! A búzaszemet nyáron takarítjuk be. Aztán egy kis pihenés után vagy már ősszel, vagy tavasszal irány a szántó. A búzaszem megfelelő körülmények között kicsírázik, majd szárba szökken, és mire megint a nyár derekán járunk, akkor már szépen ring az érett kalász a szár végén. Így lesz egy szemből sok szem, és így lesz un. melléktermékként szalmabála is.
.

A történet innentől kezdve egyrészt megismétli magát, mert a szemek egy részét újra elvetjük. Így a búza okkal lehet a folytonos megújuló élet szimbóluma. A magok többségét pedig kenyér sütésére használjuk. Ez megint az élethez kapcsolódik. A mi életünkhöz.

Ezt az analógiát, és ezt a konkrét folyamatot más szempontból is köthetjük az életünkhöz. Ha pl. a keletkező szalmabálából a házainkat építjük fel, vagy a meglévőket szigeteljük, akkor azzal az alábbi módon támogatjuk az életet:

  • Nem használunk el sok energiát a fűtésre, légkondicionálásra, ezáltal a természetet nem terheljük feleslegesen.

  • Nincs nagy energiaszámla ennek következtében. Több marad minőségi élelemre, oktatásra, kultúrára.

  • A szigetelő anyag gyártására sem kell sok energiát felhasználnunk. Hasonló szigetelésű képességű polisztirol gyártásának energiaigényéhez viszonyítva a szalmabála pont 33-ad része ennek. Vagyis 97%-kal kevesebb energia fogy el.

  • Amikor a ház befejezte a földi pályafutását, mondjuk 100-200 év múlva, akkor a szalma minden további kezelés, macerálás nélkül egyszerűen komposztálható, és visszatérhet az Anyaföld megerősítésére.


.

Ez eddig teljesen logikus, és kerek tud lenni.
De nézzünk egy közeli szalmaházas példát, ami rávilágít, hogy a természet körfolyamataira épített társadalom, és gazdaság milyen előnyöket tud adni a hétköznapi ember számára! (Azért fontos a célcsoportot ilyen pontosan meghatározni, mert ha a bankokat, vagy energiaszolgáltató cégeket is belevennénk, akkor számukra ez a módszer mérsékeltebb eredményeket hozna, mint a mostani.)

Tehát a példa: Ez év Március 15.-e hóviharral, és több napos áramkimaradással örvendeztetett meg bennünket. Nyíregyháza Oros nevű városrészében van egy szalmabála ház. Ez a ház nagyon kevés energiát fogyaszt. Naponta 5-7 kg fa egy tömegkályhába, és van meleg, melegvíz, de még főzni is lehet. Ahogy teltek az órák, és a környék egyetlen szomszédjánál sem ment a fűtés (hisz mindenhol modern elektromos keringető szivattyúk dolgoztak volna), úgy kezdtek az emberek egyre jobban aggódni. Főleg a gyerekes családok. Aztán ahogy az idő telt egyre másra szaporodtak a telefonhívások, hogy kedves Marci, ha továbbra sem lenne áram, akkor a gyerekek átmehetnek aludni, vagy átmehetünk egy kicsit melegedni?

Szerencsére a történet itt most be is fejeződött. Visszajött az áldásos áram, ami mellesleg az ország erőműveiben jelentős környezeti terhelést okozva keletkezik. Az emberek újra függhettek a vezetékeken. De Marci barátomnak sem kellett a lakását menedékházzá nyilvánítania.

A történet viszont felfogható egy kis előrejelzésnek is. Ha marad minden a régiben, akkor nem marad minden a régiben, hiszen akár a természeti rendszereink sérülése miatt, akár az infrastruktúra sérülése miatt pillanatok alatt megszűnik a biztonságunk illúziója.

Talán érdemes a három kismalac meséjét is újraírni, ahol a szalmaház tulajdonosánál talál menedékre a három kismalac, így nem lesznek áldozatai a farkasordító hidegnek…

Az hogy a mesékből, meg a történetekből tanulunk-e, az legyen a mi dolgunk!

Tudj meg többet a szalmabála építészetről!
Csatlakozz a Facebookon a Szalmabála építészethez!
előzmény:MTvSz
A legújabb válaszok:
bencsa
Rügyező
6 hozzászólás
2013.05.13 09:45Ennek több akadálya is van:
1. a szalma nem szabványosítható
2. az építőanyag gyártó cégek ellenérdekeltek
3. az állam is ellenérdekelt

A szalma jó neked, a környezetnek és a pénztárcádnak. Hajrá!
előzmény:zöldfront
bencsa
Rügyező
6 hozzászólás
2013.05.13 09:41A szalmabála ház hamar bemelegszik viszont kicsi a hőtehetetlensége. Sokkal jobb egy vályog ház szalmabála szigeteléssel. Erről lehet találni anyagot a neten, videót a youtube-on.
Most lesz június közepétől egy vályogtábor (nem profitorientált) somogyban. Akit érdekel, keressen rá!
előzmény:MTvSz
bazsi444
Rügyező
6 hozzászólás
2013.05.08 14:25Egy kanadai kutatás szerint a szalmabála házak tűzbiztosabbak, mint a hagyományos építőanyagok. Ugyanitt említik, hogy a földrengést is jobban bírják hagyományos társaiknál.

Vajon idővel a szalmabála nem lesz gombás, penészes? Vagy nem kezdi meg bármilyen rágcsáló? Lehet buta kérdés, de bizonytalan vagyok e témában.
előzmény:bazsi444
bazsi444
Rügyező
6 hozzászólás
2013.05.08 14:21A zaj, hő, hangszigetelés mellett azért választanám a szalmabála házat , mert ugyebár minden háznak van egy bizonyos élettartama. Ha az említett ház lebontásra szorulna nem hagyna hátra törmeléket, nem termel hulladékot, hiszen a szalmát fel lehetne használni. Ha másra nem pl. istállóba az állatok alá.
előzmény:MTvSz
ladanyig
Örökzöld
104 hozzászólás
2013.05.07 12:37Eléggé kihalt ez a fórum :(
előzmény:ladanyig
ladanyig
Örökzöld
104 hozzászólás
2013.05.01 00:35Sziasztok,
Arról tudtok infót adni, hogy 10 m2 falnak mennyi a költsége, ha szalmából épül? /teherhordó elemekkel együtt/ Ugyanez vályogból? Persze szép vastag vályogfal legyen, mert nekem nagyon bejönnek a vastag falak :)
Költségeknél az épület négyzetméter árával nem tudok mit kezdeni, hiszen abban rengeteg olyan dolog mutathat torzulást, ami teljesen független a falazat anyagától.

Szalmabálánál az engedélyezési eljárás jár valamilyen külön procedúrával?

Olvasgattam az ÖKO wellness részt, mennyire életszerű az, hogy egy szalmabála építkezésen részt lehetne venni segíteni, esetleg ha megtetszik ugyanezt a segítséget "kaláka" formában visszakapni?.
előzmény:MTvSz
h.e.g.a
Zöldfülű
3 hozzászólás
2013.04.30 09:01Kedves lucsabi és Zalatnay László, köszönöm a kiegészítéseket. Kommentemmel csupán az összefüggések értékelésére kívántam felhívni a figyelmet. Vannak, lehetnek olyan megoldások, ahol a szalmabála jól muzsikálhat - alacsony ára és beépített energia tartalma külön színpatikussá teheti - azonban szigetelő-, vagy építőanyagként sok egyéb kívánalomnak is meg kell felelnie. Ezen szempontok összehangolását mindig az aktuális igények és elvárások alapján, egyedileg kell megtenni. (Félreértés ne essék, itt most egyáltalán nem a szalma ellen beszélek. Az építőanyag választás kérdése mindig összetett dolog, hiszen a felhasználás függvényében sok, akár egymásnak némileg ellent is mondó követelményt kell egyszerre kielégíteni.)
Zalatnay László
Moderátor
27 hozzászólás
2013.04.25 11:57Kedves H.e.g.a!

Teljesen jogosak a felvetéseid, mert a szalma mint anyag magával hozza ezeket a képzettársításokat.

Most csak arra térek ki, hogy a szalma, mint építő anyag egy kicsit más, mint az a szalma amit kazlakban látunk.

Maga az anyag természetesen ugyan az, de a környezete más, és így másképpen is viselkedik.

A szalmabála eleve tömörített szalma. A bála egészen nagy nyomás hatására kezd el csak jelentős alakváltozást elszenvedni. Nagybálából építettek már 4 emeletes önhordó házakat is. Egy-egy ilyen nagybála akár 250 kg is lehet. 4 emelet magasan rakva pedig egészen nagy nyomás nehezedik az alsó bálákra.

Mivel a szalmaházakat is alapra kell építeni, és tető is kell rájuk, ezért elvileg víz sem érheti. Ahhoz, hogy baktériumok elkezdjenek benne élni, ahhoz 20% nedvességtartalom szükséges minimálisan. Ez normál esetben nem fordulhat elő.

A tűzzel kapcsolatban, pedig azt érdemes szem előtt tartani, hogy az égéshez nem csak éghető anyag, és meleg, de oxigén is szükséges. Amikor a szalmát sártapasztással bezártuk, akkor ide nem kerül annyi levegő, amennyi az égéshez szükséges.

Az egerekre is fel lehet kellően gondod kivitelezéssel készülni.

Bővebb infóért ajánlom ezt az oldalt, ahol egy elég meggyőző tűztesztet lehet találni: http://energiaeskornyezet.hu/index.php/szalmabala-epiteszet

Üdv
Zalatnay László
előzmény:h.e.g.a
Zalatnay László
Moderátor
27 hozzászólás
2013.04.25 11:46Kedves Lucsabi!

jó a kérdés. Valóban, először kísérleti jelleggel kellene megépíteni néhányat. Az is hasznos lenne, ha páran el tudnának menni külföldi teherhordós építkezésekre, és ott szakmai gyakorlatot szereznének.

De fontos lenne ezen épületeknek a mérése is, esetleg a minősítése. Ehhez most pénzt gyűjtünk, mert ezek a mérések, és annak a megépítése amit mérni kell, akárhogyan is nézzük, valamennyi pénzbe bele fog kerülni.
Üdv
előzmény:lucsabi
lucsabi
Rügyező
9 hozzászólás
2013.04.23 18:30Kedves h.e.g.a.!

http://www.energiaeskornyezet.hu/index.php/szalmabala-epiteszet

Az oldalon részletezik a szalmabálaház tűzbiztonságát,
valamint, hogy a rágcsálókkal és a rovarokkal szemben hogyan célszerű a falat felhúzni (sárral tapasztják be a falakat, akár fémhálót is raknak bizonyos részekre), hogy ne érje a ház tulajdonosát a későbbiekben kellemetlenség.
előzmény:h.e.g.a
lucsabi
Rügyező
9 hozzászólás
2013.04.23 18:18Kedves Zalatnay László!

Ezt örömmel hallom!

Hogyan tudnánk előrébb lenni a teherhordó házak építésében? A kivitelezéséhez még nincs kellő tapasztalat?
h.e.g.a
Zöldfülű
3 hozzászólás
2013.04.23 12:48A cikk több témát is érint. (A szalma mint építő, szigetelő anyag; a hőtároló tömeg szerepe, valamint az áram hiányában is működő fűtési megoldások. A példában a gondolatok összeérnek, de azért ezek alapvetően egymástól függetlenek.)

A hozzászólások között a passzívház kérdés is felvetődött, arra is reagálnék:

Passzívház egy követelményrendszer, nincs meghatározva, hogy milyen megoldásokkal, anyagokkal kell azt biztosítani. Nincs akadálya annak sem, hogy pl. szalma alkalmazásával sikerüljön elérni passzívházak alacsony fűtési igényét.

Ebből a megközelítésből viszont nem lehet értelme a 'szalmaház' mint kategória és a 'passzívház' mint kategória összehasonlításának sem. (Az előbbibe azok az épületek tartoznak, amik valamilyen módon szalmából készültek - és hogy, szalma a teherhordó fal, vagy csak a hőszigetelés készül ebből, az sem mindegy - míg az utóbbi épületekben 'csupán' az a közös, hogy nagyon alacsony az épület fűtési energiaigénye .)

A passzívházak kapcsán felvetődött 'bonyolult gépek - lélegző fal - levegőminőség' kérdéskör is lényegesen összetettebb annál mint, hogy itt egy komment keretében korrektül körül lehessen azt járni.

Mindezen kiegészítésekkel együtt abszolút követendő irány, hogy amennyiben lehetséges megújuló, alacsony költséggel- és energia befektetéssel előállítható építőanyagokat használjunk.
A felhasználásra kerülő matéria tulajdonságait és az ebből származó egyedi elvárásokat is tartsuk szem előtt. Ugyebár a szalma csak korlátozottan terhelhető, terhelés hatására összenyomódik, a nedvességre érzékeny, tartalma miatt bizonyos élőlények (baktériumok, gombák, rovarok, rágcsálók) számára tápanyag forrás lehet, éghető, stb. Ne feledjük, hogy a felhasználás körét ezen paraméterek is jelentősen befolyásolják.
előzmény:h.e.g.a
Zalatnay László
Moderátor
27 hozzászólás
2013.04.23 10:06Kedves Lucsabi!

Hazai szalmaházak ára 120.000 ft-200.000 ft/nm között vannak. Azt nem tudom, hogy passzív házat ennyiért lehet-e építeni. Ha pedig a teherhordó rendszerű házakkal előrébb leszünk, akkor talán még olcsóbban is lehet szalmabálából építkezni.
előzmény:lucsabi
lucsabi
Rügyező
9 hozzászólás
2013.04.22 21:54A szalmaház olcsóbb a passzív háznál?
lucsabi
Rügyező
9 hozzászólás
2013.04.22 21:51Ahogy néztem képeket szalmabálaházakról, nagyon otthonosnak tűnnek.
Én személy szerint nagyon szívesen élnék egy ilyen házban.
Remélem hogy sok ilyen ház épül a közeljövőben az országban.
Zalatnay László
Moderátor
27 hozzászólás
2013.04.22 10:24Kedves Zöldfront!

Egyet értek azzal, hogy lehetnénk szalmabálaház nagyhatalom :)
Évente akár 100.000 szalmaházat is építhetnénk anélkül, hogy szalmahiány lépne fel. Persze ez nem cél.
Egyébként passzív ház minőségű házat minden további nélkül el lehet érni szalmabálával. Az előnye a mostani passzív házakhoz képest az, hogy nem kellenek bonyolult gépek a működtetéséhez. A szigetelőanyag pedig lélegzik. Sokkal egészségesebb belső levegőminőséget tud a szalmafal biztosítani.

Jelenleg 120.000-200.000 Ft/nm áron épülnek szalmaházak. Ez azért a hazai átlag alsó pereme. (Nem beszélve az Ócsai 500.000 ft-os nm árról...
Ha a teherhordós bálaszerkezetek építése során több tapasztalatot tudnánk szerezni, akkor biztosan még olcsóbbak is lehetnének ezek az épületek.
előzmény:zöldfront
Zalatnay László
Moderátor
27 hozzászólás
2013.04.22 10:19Kedves Kristály!

Mi és ki dönti el, hogy miről szóljon a gazdaság?
Talán itt az ideje elkezdeni a szabadság köreit megszervezni! :) Hogy erről szóljon a gazdaság! hm?
előzmény:Kristaly
Zalatnay László
Moderátor
27 hozzászólás
2013.04.22 10:16Kedves Lucsabi!

Sajnos még nem olyan sok. kb 30-40 között lehet a számuk. De nagy az érdeklődés, és ha összefogunk, akkor idén már 15-20 új is tud épülni. Jövőre meg akár 100 is. Csak rajtunk múlik, mert az engedélyezés egyre könnyebb, mióta van egy szalmabála építőanyag elő-szabvány.
előzmény:lucsabi
lucsabi
Rügyező
9 hozzászólás
2013.04.21 19:50Magyarországon sok szalmabála ház épült-épül?
előzmény:MTvSz
Kristaly
Rügyező
10 hozzászólás
2013.04.21 13:22Egyetértek. A technikai fejlettségnek nem függőséget és kiszolgáltatottságot kellene eredményeznie, hanem szabadságot, önállóságot. De hát az egész nem erről szól jelenleg....
előzmény:jaromizo