A hatékony papírhasználat megvalósításához érdemes követni a környezetvédelmi ökölszabályokat, mint replace (helyettesítés), rethink (újragondolás), reduce (csökkentés), reuse (újra-használat), recycle (újrahasznosítás). Minden terület fejlesztése, javítása költségmegtakarítást, a tárolási hely csökkenését és a fák megóvását jelenti. Az irodákban alapvetően négy kategóriába sorolható papírt használunk, irodai papírt, újságpapírt, csomagolóanyagot, higiénés papírokat. A legfontosabb lépés, ahol lehet a papír kiváltása, illetve a papírfelhasználás csökkentése. A papírhasználat csökkentéséhez először mindig gondoljuk végig, tényleg szükséges-e nyomtatnunk. Csakis akkor nyomtassunk ki egy dokumentumot, ha valóban szükségünk van rá. Ha fontos és elkerülhetetlen a nyomtatás, fénymásolás, sokszorosítás vásároljunk környezetbarát nyomtatót, amely alkalmas kétoldalas nyomtatásra. Rontott vagy felesleges nyomtatások másik oldalát használjuk jegyzetlapként, vagy nyomtassunk a másik oldalára. Újságokat, magazinokat adjuk tovább, cseréljük irodán belül, ha lehet, fizessünk elő digitális formában megjelenő folyóiratokra. Gyűjtsük a használt papírt szelektíven, és gondoskodjunk arról, hogy a megfelelő feldolgozóhoz jusson le a feleslegessé vált papírmennyiség. Vásároljunk és használjunk minősített környezetbarát papírt. Néhány érdekes adat: A papíripar a legnagyobb fajlagos ipari vízfelhasználó. Egy rendszeres internethasználó napi 28 oldalt nyomtat. Észak-Amerika papírfelhasználása évi 323 kg/fő, Európában 125 kg/fő volt, míg a világátlag 2000-ben 53,8 kg/fő volt.

A passzívháznak szinte egyáltalán nincs szüksége hagyományos fűtésre, ezért nincs is kéménye. Az épület hűtő- és fűtőrendszer nélkül, a természetes adottságokat kihasználva tartható fönn. A tökéletes komforthoz elég az ablakokon bejutó napsugárzás és az a meleg, amit a bent élők és az elektromos berendezések termelnek. Feltétele a 20-40 cm-es hőszigetelés, a speciális üvegezésű, háromrétegű nyílászárók, és a nagy hatékonyságú hővisszanyerős szellőzés. A passzívház a jó hőszigetelésű falakon, ablakokon át nem veszít hőt, nyáron pedig nem éri hőterhelés a hatékony napvédelem miatt. Az állandó friss levegőről a hőcserélő gép gondoskodik. A ventilátorokkal beszívott levegő a föld alá vezetve átveszi a talaj hőmérsékletét, ami hazánkban 2 m mélységben 14 fok körül van. A szellőztető berendezés a talajba fektetett csövön át bevezeti a friss levegőt, melyet a talaj állandó hőmérséklete télen előmelegít, nyáron előhűt. A berendezés áramigénye kicsi, azt napelemmel is lehet fedezni. A passzívház csupán kiegészítő fűtést igényel, ami beépíthető a szellőző rendszerbe. A levegő utánfűtés, padlófűtés, vagy elektromos sugárzó fűtés megújuló energiaforrásokat is hasznosíthat. A passzívház energiaszükséglete is elenyésző, rezsiköltsége jóval kisebb, mint a hagyományos épületeké. Egy átlagos méretű minősített passzívház fűtési-hűtési energiaszükséglete négyzetméterenként mindössze 15 kWh évente, míg egy átlagos lakóépület energiaigénye négyzetméterenként évente kb. 150-200 kWh.

Tulajdonképpen vegyes tüzelésű kazán, amely faforgácsból, vagy faaprítékból készült drazsírozott fagranulátum „pellet” égetésére alkalmas. Az adagolórendszerébe feltöltött pellett hozzáadott levegővel együtt ég a kazán égésterébe, ahol magas hőmérsékleten adja át hőenergiáját a hőcserélőknek. Üzemeltetése kényelmes, mert szabályozhatósága és pellettároló kapacitása miatt akár hetente csak egy ellenőrzést igényel.

A moszatgombák osztályába tartozó, legtöbbször mikroszkópikus nagyságrendű gombák, amelyek vízben, talajban, szárazföldi növényekben, korhadékokban, élelmiszereken, mesterséges felszíneken egyaránt megtalálhatóak. Egyes fajaik korokozóak, mások mikrobiológiai jelentőségűek, mert citromsavat, tejsavat, antibiotikumokat termelnek, így gyógyászati és élelmiszer-ipari felhasználásuk is jelentős.

Az egyik legelterjedtebb, hőre lágyuló (olvadáspontja 210-270ºC) polikondenzációs műanyagból készült palack., amelyet általában ásványvízzel és más fogyasztásra alkalmas folyadékokkal töltenek meg. Anyaga kémiai hatásoknak viszonylag ellenálló (de pl. aceton oldja), illetve hőre érzékeny, zsugorodik. Természetben történő lebomlásáról nincsenek kielégítő ismereteink, égetése veszélyes, szennyezi a környezetet a benne lévő adalékanyagok miatt. A PET palack házilagos újratöltése veszélyezteti az egészségünket, mivel a belső falán lévő egyenetlenségek alkalmasak baktériumok megtelepedésére. Mossuk ki megfelelően, gyűjtsük szelektíven!

Nagyon elterjedt polimerizációs műanyag. Az etilénből állítják elő polimerizációval. Tulajdonságai a sűrűségével változnak, így alacsony-, közepes-, és nagy sűrűségű polietiléneket gyártanak. Csomagolóanyagként, fröccsöntött vékony falú üreges eszközök gyártásához, szigetelőanyagok (polifoam) előállításához használják. Hátránya a gyenge szilárdsága.

Hőre lágyuló, habosítható, polimerizált sztirolból készülő cellás szerkezetű keményhab. Legnagyobb felhasználója az építőipar, döntően hőszigetelési célra, de speciális eljárással roppantott termékei lépéshangszigetelésre is alkalmasak. Készül grafitadalékos polisztirol is, ami a „fehérhaboknál” 10-15%-al jobb hőszigetelő képességgel rendelkezik.

Primer energiának a természetesen előforduló energiahordozókból közvetlenül nyert energiát nevezzük.

Azok a nyersanyagok, amelyek a természetben közvetlenül rendelkezésre állnak, fizikai átalakításukkal hő- és villamos energiát állíthatunk elő. Ilyen a szén, a kőolaj, a gáz, a biomassza, a besugárzott nap-, a szél-, és a vízenergia, vagy a természetes urán.