ÖKO pédia
Ha szerinted valami elnéztünk, vagy új ötleted van, az egyes szócikkeknél, légy szíves küldd el nekünk a javaslataidat, miután bejelentkeztél.
Vegyes-tüzelésű kazán |
Lemez vagy öntöttvas kazántestből felépített, szilárd tüzelőanyagok elégetésére alkalmas fűtőberendezések. Alkalmasak a fekete és barnaszenek, brikettek, különféle tűzifa, fahulladék, ágnyesedék elégetésére. |
Veszélyes hulladék |
Olyan gáznemű, folyékony vagy szilárd anyagok vagy bomlástermékek, amelyek emberi életre, az egészségre, az élővilágra és élettelen környezetre közvetlenül vagy közvetve károsító hatást fejtenek ki. A gyúlékony, mérgező, rákkeltő, fertőző, sugárzó, környezetkárosító stb. tulajdonságú anyagok közül eggyel, vagy többel rendelkező vagy összetevőket tartalmazó hulladék számít veszélyes hulladéknak a hulladékgazdálkodási törvény szerint. Veszélyes hulladék nem kerülhetne a háztartási hulladék közé, azt külön kell gyűjteni és ártalmatlanításra leadni. Magyarországon a háztartási veszélyes hulladékok teljes körű szelektív gyűjtésének kialakítása még várat magára. A háztartásunkban használt vegyi anyagok jó része idővel veszélyes hulladékká válik. Az érvényes jogszabályok szerint a kiürült tisztítószeres flakonok, dobozok – bennük a lejárt, vagy még szavatossági időn belüli vegyszermaradékokkal - veszélyes hulladéknak minősülnek. Nem kerülhetnek a háztartási hulladékok közé, azokat külön kell gyűjteni és ártalmatlanításra leadni. A veszélyes hulladékokat a vegyszerek maradékait semmiképpen ne dobjuk a háztartási szemetesbe, ne öntsük a lefolyóba, vécébe, talajra, és ne is égessük el! Szelektív gyűjtésükig tároljuk külön, jól zárható műanyag dobozban, amit soha ne használjunk más célra! Narancssárga mezőben fekete „X” – az így jelölt flakonok olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek allergiás reakciókat válthatnak ki az arra érzékenyekből. |
Vízkő |
Kristályos kalcium- és magnéziumsók lerakódása. Kiválhat természetes vízfolyások medrében karsztterületeken, vagy karsztvizet használó vízvezetékekben, és az emberi szervezet bizonyos szerveiben is. |
Vízlábnyom - egy ország vagy egy személy vízlábnyoma |
A nemzeti vízfogyasztást általában a szektorok vízfogyasztásából vezetik le a statisztikák. Ez lényeges információ, különösen a rendelkezésre álló nemzeti vízkészlet viszonylatában, de nem tükrözi azt, hogy mennyi édesvíz szükséges az itt élő emberek fogyasztási szokásainak kielégítéséhez. A vízlábnyom az adott ország lakosai (vagy az adott személy) által elfogyasztott termékek és szolgáltatások előállításához szükséges víz mennyiség. A termékek előállításához szükséges víznek (vagy más néven a „virtuális víznek”) nagy jelentősége van a tekintetben, hogy a fogyasztásunk milyen hatást gyakorol a környezetünkre. Ha egy ország nagyon sok vízigényes terméket importál, akkor a vízlábnyoma sokkal magasabb lehet, mint a statisztikák által mutatott vízhasználat. Ellenkezőképpen, ha egy ország sok vízigényes terméket exportál, akkor a belső fogyasztás kielégítéséből fakadó vízigény kevesebb lehet, mint ahogy azt a helyi vízhasználat adatai sejtetnék. A fogyasztási szokásainkból adódó vízlábnyom lényegesen nagyobb, mint a közvetlen vízfelhasználásunk. Ennek nagyságát főleg az élelmiszer és egyéb mezőgazdasági termékek fogyasztása határozza meg, melyek előállításához nem csak öntözővíz, hanem a termesztett növények által felszívott esővíz is szükséges. Az átlagos éves fejenkénti vízlábnyom 1400 m³ a világon, de ez az érték országról-országra jelentősen eltér: 2,840 m³ Amerikában, 1,380 m³ Japánban és 1,070 m³ Kínában. A napi fogyasztást tekintve egy átlagos észak-amerikainak a legmagasabb a vízlábnyoma (7650 l/fő), és egy átlagos afrikainak a legkisebb (3350 l/fő). |
Vízlágyítás |
A kémiai úton történő vízlágyítás lényege az, hogy a kemény víz kalcium- és magnéziumsóit, illetve vízben oldott ionjait, nátriumsó (konyhasó) ionokra cseréljük ki. A vízlágyítás másik lehetséges módja az elektromágneses impulzusokkal való fizikai úton történő vízlágyítás. Ennek során az erős elektromágneses mező megakadályozza a kalcium- és magnéziumsó molekuláinak kristályosodását, ezzel a csőfalakra, szerelvényekre való vízkő (kikristályosodott kalcium- és magnéziumsók) lerakódását. A mágneses mező mintegy szétrázza a kristályok szerkezetét, azokat kicsi, már kirakódni képtelen kristályokká alakítja. Ezek a kristályok oldatként maradnak a vízelosztó hálózatunkban. A módszer előnye, hogy változatlan vegyi összetételben tartja a felhasznált vizet, abból nem vonunk ki semmit, és semmit nem adagolunk hozzá. |
Víztakarékosság |
Víztakarékos rendszer kiépítésével közel egyharmadára csökkenthető az ivóvíz-felhasználás, és közel 90 százalékkal a csatornába jutó szennyvíz mennyisége. A rendszer alapja az esővízgyűjtés és a szennyvíz újrafelhasználása. Az esővizet összegyűjtik, szűrik és nagy föld alatti tárolókban tárolják, amit öntözésre autómosásra, vécéöblítésre használnak föl. Az esővíz bevizsgáltatva és tisztítva fürdésre, szabadtéri medencék feltöltésére is hasznosítható. A szennyvízből csak a szürke víz hasznosítható újra. A víztakarékosság néhány alapelve, melyet megfogadva jelentősen csökkenthető vízfelhasználásunk: Ne mosogassunk folyó vízben. Kádban fürdés helyett zuhanyozzunk, és az se tartson tovább 5 percnél. Fogmosáshoz használjunk poharat. Kézmosáskor szappanozás alatt zárjuk el a csapot, használjunk víztakarékos WC tartályt. Ha csöpög a csap, folyik a WC, javítsuk meg azonnal, és használjunk víztakarékos adagolókat. |