notification
  • Új szócikk beküldéséhez jelentkezz be!

ÖKO pédia

Összegyűjtöttük az általunk fontosnak ítélt környezetvédelemmel kapcsolatos fogalmakat és garantáltan hiteles magyarázataikat. Nézz utána annak, ami nem tiszta - saját és környezeted érdekében!

Ha szerinted valami elnéztünk, vagy új ötleted van, az egyes szócikkeknél, légy szíves küldd el nekünk a javaslataidat, miután bejelentkeztél.
Összes A B C D E F G H I K L M N O P R S T U V Z
Vegyes-tüzelésű kazán

Lemez vagy öntöttvas kazántestből felépített, szilárd tüzelőanyagok elégetésére alkalmas fűtőberendezések. Alkalmasak a fekete és barnaszenek, brikettek, különféle tűzifa, fahulladék, ágnyesedék elégetésére.

Veszélyes hulladék

Olyan gáznemű, folyékony vagy szilárd anyagok vagy bomlástermékek, amelyek emberi életre, az egészségre, az élővilágra és élettelen környezetre közvetlenül vagy közvetve károsító hatást fejtenek ki. A gyúlékony, mérgező, rákkeltő, fertőző, sugárzó, környezetkárosító stb. tulajdonságú anyagok közül eggyel, vagy többel rendelkező vagy összetevőket tartalmazó hulladék számít veszélyes hulladéknak a hulladékgazdálkodási törvény szerint. Veszélyes hulladék nem kerülhetne a háztartási hulladék közé, azt külön kell gyűjteni és ártalmatlanításra leadni. Magyarországon a háztartási veszélyes hulladékok teljes körű szelektív gyűjtésének kialakítása még várat magára. A háztartásunkban használt vegyi anyagok jó része idővel veszélyes hulladékká válik. Az érvényes jogszabályok szerint a kiürült tisztítószeres flakonok, dobozok – bennük a lejárt, vagy még szavatossági időn belüli vegyszermaradékokkal - veszélyes hulladéknak minősülnek. Nem kerülhetnek a háztartási hulladékok közé, azokat külön kell gyűjteni és ártalmatlanításra leadni. A veszélyes hulladékokat a vegyszerek maradékait semmiképpen ne dobjuk a háztartási szemetesbe, ne öntsük a lefolyóba, vécébe, talajra, és ne is égessük el! Szelektív gyűjtésükig tároljuk külön, jól zárható műanyag dobozban, amit soha ne használjunk más célra! Narancssárga mezőben fekete „X” – az így jelölt flakonok olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek allergiás reakciókat válthatnak ki az arra érzékenyekből.

Vízkő

Kristályos kalcium- és magnéziumsók lerakódása. Kiválhat természetes vízfolyások medrében karsztterületeken, vagy karsztvizet használó vízvezetékekben, és az emberi szervezet bizonyos szerveiben is.

Vízlábnyom - egy ország vagy egy személy vízlábnyoma

A nemzeti vízfogyasztást általában a szektorok vízfogyasztásából vezetik le a statisztikák. Ez lényeges információ, különösen a rendelkezésre álló nemzeti vízkészlet viszonylatában, de nem tükrözi azt, hogy mennyi édesvíz szükséges az itt élő emberek fogyasztási szokásainak kielégítéséhez. A vízlábnyom az adott ország lakosai (vagy az adott személy) által elfogyasztott termékek és szolgáltatások előállításához szükséges víz mennyiség. A termékek előállításához szükséges víznek (vagy más néven a „virtuális víznek”) nagy jelentősége van a tekintetben, hogy a fogyasztásunk milyen hatást gyakorol a környezetünkre. Ha egy ország nagyon sok vízigényes terméket importál, akkor a vízlábnyoma sokkal magasabb lehet, mint a statisztikák által mutatott vízhasználat. Ellenkezőképpen, ha egy ország sok vízigényes terméket exportál, akkor a belső fogyasztás kielégítéséből fakadó vízigény kevesebb lehet, mint ahogy azt a helyi vízhasználat adatai sejtetnék. A fogyasztási szokásainkból adódó vízlábnyom lényegesen nagyobb, mint a közvetlen vízfelhasználásunk. Ennek nagyságát főleg az élelmiszer és egyéb mezőgazdasági termékek fogyasztása határozza meg, melyek előállításához nem csak öntözővíz, hanem a termesztett növények által felszívott esővíz is szükséges. Az átlagos éves fejenkénti vízlábnyom 1400 m³ a világon, de ez az érték országról-országra jelentősen eltér: 2,840 m³ Amerikában, 1,380 m³ Japánban és 1,070 m³ Kínában. A napi fogyasztást tekintve egy átlagos észak-amerikainak a legmagasabb a vízlábnyoma (7650 l/fő), és egy átlagos afrikainak a legkisebb (3350 l/fő).

Vízlágyítás

A kémiai úton történő vízlágyítás lényege az, hogy a kemény víz kalcium- és magnéziumsóit, illetve vízben oldott ionjait, nátriumsó (konyhasó) ionokra cseréljük ki. A vízlágyítás másik lehetséges módja az elektromágneses impulzusokkal való fizikai úton történő vízlágyítás. Ennek során az erős elektromágneses mező megakadályozza a kalcium- és magnéziumsó molekuláinak kristályosodását, ezzel a csőfalakra, szerelvényekre való vízkő (kikristályosodott kalcium- és magnéziumsók) lerakódását. A mágneses mező mintegy szétrázza a kristályok szerkezetét, azokat kicsi, már kirakódni képtelen kristályokká alakítja. Ezek a kristályok oldatként maradnak a vízelosztó hálózatunkban. A módszer előnye, hogy változatlan vegyi összetételben tartja a felhasznált vizet, abból nem vonunk ki semmit, és semmit nem adagolunk hozzá.

Víztakarékosság

Víztakarékos rendszer kiépítésével közel egyharmadára csökkenthető az ivóvíz-felhasználás, és közel 90 százalékkal a csatornába jutó szennyvíz mennyisége. A rendszer alapja az esővízgyűjtés és a szennyvíz újrafelhasználása. Az esővizet összegyűjtik, szűrik és nagy föld alatti tárolókban tárolják, amit öntözésre autómosásra, vécéöblítésre használnak föl. Az esővíz bevizsgáltatva és tisztítva fürdésre, szabadtéri medencék feltöltésére is hasznosítható. A szennyvízből csak a szürke víz hasznosítható újra. A víztakarékosság néhány alapelve, melyet megfogadva jelentősen csökkenthető vízfelhasználásunk: Ne mosogassunk folyó vízben. Kádban fürdés helyett zuhanyozzunk, és az se tartson tovább 5 percnél. Fogmosáshoz használjunk poharat. Kézmosáskor szappanozás alatt zárjuk el a csapot, használjunk víztakarékos WC tartályt. Ha csöpög a csap, folyik a WC, javítsuk meg azonnal, és használjunk víztakarékos adagolókat.