A kémiai úton történő vízlágyítás lényege az, hogy a kemény víz kalcium- és magnéziumsóit, illetve vízben oldott ionjait, nátriumsó (konyhasó) ionokra cseréljük ki. A vízlágyítás másik lehetséges módja az elektromágneses impulzusokkal való fizikai úton történő vízlágyítás. Ennek során az erős elektromágneses mező megakadályozza a kalcium- és magnéziumsó molekuláinak kristályosodását, ezzel a csőfalakra, szerelvényekre való vízkő (kikristályosodott kalcium- és magnéziumsók) lerakódását. A mágneses mező mintegy szétrázza a kristályok szerkezetét, azokat kicsi, már kirakódni képtelen kristályokká alakítja. Ezek a kristályok oldatként maradnak a vízelosztó hálózatunkban. A módszer előnye, hogy változatlan vegyi összetételben tartja a felhasznált vizet, abból nem vonunk ki semmit, és semmit nem adagolunk hozzá.