ÖKO Fórum
Jelentkezz be, ha hozzá akarsz szólni!
 |
Zalatnay László: Három szó: rend, rend-szer, szer-kezet |
| ÖKO Fórum | > A Természet romlása, a romlás természete | > Zalatnay László: Három szó: rend, rend-szer, szer-kezet |
A témát indító hozzászólás:
|
FarkasIstvan Moderátor 18 hozzászólás |
2013.06.04 00:02 Rend-szer-tan újratöltve. Hogy felismerhessük a természet rendjét, és a szervezeteinkkel ehhez igazodjunk! „Ha rendszeresen a rendszer ellen cselekszem, akkor rendszeres, vagy rendszerellenes vagyok? Vagy mindkettő?” Nayl Mit is jelentenek ezek a fogalmak? Rend. Már itt az elején akár össze is zavarodhatnánk. Hiszen ezt a szót használjuk pl. a biológia tudományán belül a rendszertanban. A rend itt valahol a család és az osztály közötti szerveződési szint. Aztán használja ezt a szót a történelem is. a Magyar rendek. Vagy rendi országgyűlés. A rend-védelmi szervezetekről meg ne is beszéljünk. Milyen rendet védenek?  (Rend van, de rendszer nincs. Autóként ez az autó még nem funkcionál, bár minden darabja megvan, és igazán át is tekinthető a sok alkatrész.) De jó anyánk is használja. „Csinálj rendet édes fiam! „ Na, jó, de honnan tudjuk, hogy egy szobában rend van-e, vagy rendetlenség? Kedves olvasó! Te honnan tudod? Volt már olyan élményed, amikor szerinted rend volt, mások szerint meg rendetlenség? Vagy fordítva? Nálam néha rend van, néha rendetlenség. Van olyan, amikor éppen rendetlenség van, és a betoppanó vendég azt mondja, de jó rend van itt nálad. Van olyan is, amikor büszke vagyok arra, hogy végre rendet csináltam, és egy másik vendég meg udvarias célzásokkal hozza a tudtomra, hogy lenne még mit a helyére tenni!  Valójában a hétköznapi rend fogalmunk nagyon szubjektív. Neveltetésünk eredményeképpen alakul ez ki mindenkinél. Ennek eredményeképpen mindenkiben van egy rá jellemző rendfelismerő folyamat. Ha egy térbe betoppanunk, akkor azonnal el tudjuk dönteni, hogy itt a mi szokásaink, fogalmaink szerint rend, avagy rendetlenség van. Ha nagyon le szeretném leegyszerűsíteni, akkor azt mondhatom, hogy a rend az amikor egy adott térben az ott található tárgyak, élőlények, (fogalmak) számomra áttekinthető módon vannak jelen. De van a rend szónak egy ennél magasabb-rend-ű értelmezési tartománya is. Ez nevezetesen az univerzum rendje. Ez alatt azokat a folyamatokat, törvényeket értjük, amelyek a teremtett világot áthatják, amelyek el-rend-ezik a világ eseményeit. Ez a rend számunkra sokkal fontosabb, mint azt elsőre hinnénk. A létezésünket ennek köszönhetjük, és ha a rend szó ilyen értelmű tartalma ellen vétünk, azaz ezen a síkon rend-etlenkedünk, akkor annak az lesz a következménye, hogy nem leszünk. Hiába mondjuk akkor majd, de hát csak a profitot szerettük volna egy kicsit növelni… Nézzük a rend mitől válik rendszerré? Ha a szavakat nézzük, akkor kell lenni a két fogalom között valami hasonlóságnak is, de van valami lényegi különbség is. Most eltekintek a rendszerelméleti tudományok által leírt rendszerdefiniálástól, hisz ez sokszor nem mond túl sok mindent, aminek a hétköznapi életben hasznát vehetnénk. Helyette egy saját meghatározás. Szerintem rendszerről akkor beszélhetünk, ha egy bizonyos térben lévő bizonyos tárgyak, elemek egymással kapcsolatban vannak, és ennek a kapcsolódásnak a révén létrejön egy új minőség. Ebben a meghatározásban nagyon lényeges, a tér! Vagyis mindig kérdés, hogy az univerzum mekkora részét vizsgáljuk. A lehatárolt részt elemezhetjük, de mindig szemmel kell tartanunk azt, hogy a lehatároláson kívül is vannak dolgok, amelyek bizony kapcsolatban vannak a mi vizsgált rendszerünkkel, és így lehet, hogy az egy még nagyobb rendszernek a fontos része. Amolyan rész-rendszer. Ha a rendszereket az őket befogadó nagyobb rendszerek felől közelítve vizsgáljuk, akkor láthatjuk azt, hogy ezek egy nagyobb rendszer részei. Ebből az következik, hogy ha ezek a kisebb rendszerek a nagyobb rendszer törvényeit megszegik, akkor ennek a káros hatásait el kell szenvedniük. Ha pedig a rendszereket azok összetevőinek a szintjéről vizsgáljuk, akkor pedig feltűnhet számunkra az, hogy a rendszer elemek valamilyen, az adott rendszerre jellemző viszonyban vannak egymáshoz. Nagyon lényeges az a kérdés, hogy a rendszert alkotó elemek milyen kapcsolatban vannak egymással. A kapcsolatoknak a lényege az a szerkezet, amiben a részek összekapcsolódnak. Ez a szerkezet, tehát az egymáshoz viszonyított helyzetük, és a kapcsolatuk jellege felelős a rendszer működéséért. Ha pedig ez a szerkezet szétesik, akkor a rendszer új minősége is megszűnik. Ha egy rendszert meg akarunk érteni, mindig nézzük meg annak a szerkezetét. Például, ha az ember működését akarjuk tanulmányozni, megnézhetjük azt, hogy a csontjai egymáshoz képest hogy állnak. Az ábrán az látható, hogy az un. gravitációs tengelyünkhöz viszonyítva a fej pozíciója, mennyire meghatározza a test tartását. Ha a fej kibillen ebből a tengelyből, akkor hogy ne essünk hasra, vagy a derekunkat, vagy a mellkasunkat is ki kell mozdítani a helyéről. Ennek következtében pedig mondjuk, a tüdő összenyomódik. Vagyis csökken az oxigénfelvételi-kapacitás, ami pl. agyi oxigénellátási gondokon keresztül pl. depresszióhoz is vezethet. Elég ránéznünk bárkire, és rengeteg betegségére következtethetünk csak abból, hogy a csontozatának a szerkezetét figyeljük.  Érdekes, hogy a rend-ből ugyanazzal a szóval lesz rend-szer, mint amivel a rendszer működésének lényegét, vagyis a szer-kezetét írjuk le. Na de térjünk vissza egy kicsit ahhoz, hogy miként lehet ezeket a mindennapi életünkben tetten érni. Mindennek ami van, és rendszert alkot, van szerkezete. Ez a szerkezet meghatározza a rendszer működését. Mi magunk is rendszer vagyunk, a családunk is az, de a közösségeink, településünk, a nemzetünk, sőt az egész emberiség is egy rendszer. Milyen érdekes, hogy szer-vezeteink is vannak. Államiak, civilek, for-profitok, katonaiak, stb. Természetesen ezeknek is van szerkezetük, amit ha látunk, máris sokkal jobban értjük ezek működését. A kérdés csak az, hogy ezek a szervezetek működésükben követik-e a nagyobb rendszerek törvényeit, vagy ezekre egyáltalán nincsenek tekintettel? Nem csak fizikai, de szellemi, és érzelmi kiterjedésünk is van. Vagyis nem csak fizikai értelemben kell vizsgálnunk a rendszereinket azok szerkezetén keresztül, hanem ezeket is. Külön-külön is, de együttesen is. A nyelvünk egyébként ismeri a különböző minőségeinket, mint amik térbeli kiterjedésűek. pl. a fizikai világban megtapinthatom a másik ember kezét. De ha rá-tapintok egy előadó gondolatmenetébe, akkor máris a mentális térben vagyunk. Ha pedig tapintatosak vagyunk, akkor pedig az érzelmi térben járunk. Ha a gondolkodásunk rendszerét változtatjuk egy kicsit. Mondjuk megtanuljuk a stresszt kezelni. Azonnal változik az életünk minősége. Ha meg egy kis önismeret segítségével az érzelmi intelligenciánkon is változtatunk, akkor aztán hatalmas életminőségbeli javulásra számíthatunk. Ha a dolgok pedig egy térben vannak, és egymással egy bizonyos szerkezet szerint van kapcsolatuk, akkor máris látjuk, hogy a rendszerelméleti ismereteket érdemes elővenni, ha szeretnénk egy kicsit javítani életünk minőségén!  (Kép: Ursusu Wehrli svájci művész rendet rakott a művészetben. http://www.jeremyriad.com/blog/playing-around/the-incredible-ocd-art-of-ursus-wehrli/) Ha ezeknek elkezdjük vizsgálni a szerkezetét, máris felsejlik előttünk, hogy az adott szervezetnek milyen működése van, és annak milyen következménye a környezetére. Hiszen egy rész-rendszert sem lehet a környezetétől elszeparálni. Azzal folyamatos kölcsönös kapcsolatban van. A pénzrendszernek is van szerkezete. Bár ezt elsőre nehéz átlátni. Másodikra már nem is olyan nehéz. Főleg, ha a szemünket egy kicsit kiokosítjuk! A pénz önmagában egy információ, és egy információ hordozó (papír, érme stb.)együttvéve. De amikor rendszerbe áll, akkor vannak más elemei is ennek a szerkezetnek. például a kamat. Azért adunk kamatot, mert más egy időre lemond arról az információról és annak felhasználhatóságáról a javunkra. Csakhogy amikor visszaadjuk a pénzt, akkor többet kell visszafizetni. Több információt kap vissza a kölcsönadó, mint amit nekem ideadott. Ha ezt újra kölcsönadja, akkor a kamatként kapott információ fejében is kérhet újabb információt. Más néven pénzt. Ezzel egyrészt ha valaki elkezd megtakarítani, és folyamatosan kamatos kamatra kölcsönadni, egyre nagyobb lesz a vagyona. Méghozzá exponenciálisan fog ez nőni. Namármost egy véges világban nem lehet végtelenül növekedni. Amíg a pénz kamatos természetű mindig szembe fogunk kerülni a bolygó adta ökológiai feltételekkel. És mivel mi ennek a nagy rendszernek a részei vagyunk, ezért lehetetlenség felülkerekednünk rajta. Ha a rendszereinkre, mint rész rendszerekre tekintünk, és megtanuljuk a fizikai megnyilvánulások mögött a rendszerek szerkezetét is felismerni, akkor esélyünk lesz arra, hogy visszatérjünk egy természettel együttműködő társadalmi rendszerhez. A rend ugye az, amikor számunkra átláthatóan vannak a dolgok. A természet is egy rendszer. Vannak rá jellemző szerkezetek, és szabályok. A természetben lévő jelenségek, dolgok e-szerint a rendszer szerint áttekinthetőek. Csak meg kell tanulnunk egy kicsit összetettebben tájékozódnunk, és fel fogjuk ismerni ezt a rendet! De nem csak rend van a természetben, hanem rendszer is. Azaz az elemek együttesen valami magasabb rendűt hoznak létre. Az életet. Ha ezek szerint a törvényszerűségek szerint rendezzük be a társadalmi rendszereinket, és ezek szerint szervezzük, vezetjük az életünket, akkor ez a rendszer megadja azt a lehetőséget, hogy az élet rendszerének a részese maradjunk. Méghozzá egy virágzó életé, hiszen mint tudjuk a rendszerek és a környezetük között állandó és kölcsönös egymásra hatás van. Zalatnay László előzmény:FarkasIstvan
|
A legújabb válaszok: |
|
|
hanyij Zöldfülű 3 hozzászólás |
2013.06.06 23:00A kamatos pénzről olvastam én is,, hogy nem jó. A József-fillérek meséje érdekes, tanulságos. előzmény:FarkasIstvan
|
|
szabo1111 Zöldfülű 3 hozzászólás |
2013.06.05 23:33Nagyon tetszik, amit írsz! Olvastam valahol: csak az a fontos, amit magaddal viszel.. előzmény:koncznori
|
|
Zalatnay László Moderátor 27 hozzászólás |
2013.06.05 22:58Kedves Haggeus! A megtakarítással semmi bajom. A cikkben nem írtam ilyet azt hiszem. A kamattal annál több. A pénzzel sincs semmi bajom, csak azzal, ahogyan az ma működik. Azt gondolom, hogy a pénz, mint intézmény, ma nem kerülhető meg. De a kamatos pénz helyett lehet más szerkezetben is létrehozni olyan elszámolásra alkalmas fizetőeszközt, amely nem borítja fel sem a társadalom, sem a természet rendjét. Ajánlom szíves figyelmébe a Wörgl-i csoda c írást, amelyben egy más pénzrendszer körvonalait lehet megvizsgálni. Egy un. negatív kamatozásúét. De ezen kívül más rendszer is elképzelhető, amivel a pénzt mozgásban tartjuk. http://csalan.hu/sites/default/files/worgli_kiserlet_0.pdf Ugyanis a pénznek jelenleg minimum kettős természete van. Egyrészt önmagában értéknek tekintjük, aminek következtében igyekszünk azt felhalmozni. Másrészt a cserét szolgálja, tehát mozgásban kellene lennie. A kettő egymásnak ellentmond. A kamat az az egyik eszköz, hogy a pénzt kicsalogassuk azok zsebéből egy időre, akik összegyűjtöttek valamennyit. A másik ma használatos eszköz az infláció. Az első a gazdagokat gazdagítja, a másik, meg a szegényeket bünteti. Egy más rendszerben Nem kell a pénz tulajdonosok számára, az ő aktív munkájuk nélkül jövedelmet adnunk azért, hogy a pénzt, ami egyébként köztulajdon, az áru- és szolgáltatás cseréhez rendelkezésre bocsájtsa! Vagyis nem kell kamatot fizetni, mégis örömmel bocsájtják azt a közösség javára. Mielőtt az lehetne hinni, hogy mindenféle kommunisztikus álmokat dédelgetek, szeretném leszögezni, hogy a megtakarított pénzeszközöket úgy is a közösség számára lehet bocsájtani, hogy közben ezt a megtakarított értéket nem veszíti el az illető. De lehet, hogy erről a Wörgl-i csoda c. írás sokkal jobban meggyőzi, mint azt én jelenleg tudnám. Üdvözlettel! Zalatnay László előzmény:haggeus
|
|
hunzo Zöldfülű 5 hozzászólás |
2013.06.05 20:39Vannak olyan emberek akik megvalósították a pénz nélküli életet. Ők esküsznek erre, boldogok, kikiegyensúlyozottak. Erre a mi világunkban kevesek képesek.. előzmény:haggeus
|
|
haggeus Rügyező 6 hozzászólás |
2013.06.05 16:59Kedves László! Mennyire gondolod komolyan a pénz nélküli világot? Hol tartassz ennek a megvalósításában? Miért baj az, ha az emberek megtakarítanak? Már az ősember is kereste annak a lehetőségét, hogy legyen arra a napra is ennivalója, amikor nem sikerül neki elejtenie semmit. előzmény:FarkasIstvan
|
|
koncznori Moderátor 19 hozzászólás |
2013.06.05 14:18Érdekes gondolatok a fenntarthatóságról! De teljesen igazak! Szerintem az élet rendje, hogy születünk és lemúlunk. A közte lévő időt meg inkább lelkünk rendjének megtartásával kéne töltenünk, mint egy mesterséges rendszerben való kapálódzással. előzmény:FarkasIstvan
|