ÖKO Fórum

Nemes Csaba: A dolgok állása

ÖKO Fórum  > A Természet romlása, a romlás természete  > Nemes Csaba: A dolgok állása
A témát indító hozzászólás:
FarkasIstvan
Moderátor
18 hozzászólás
2013.04.17 23:14
„A dolgok állása”, Wim Wenders 1982-ben forgatott filmje a kiábrándultság, a tisztességtelenség, a jövőtlenség torokszorító alkotása, ma is le lehetne forgatni: nem változott a világ, pedig volt és van rá esély, hogy jobbá tegyük!

Dennis Meadows egy frissebb (http://churchandstate.org.uk/2013/04/dennis-meadows-there-is-nothing-that-we-can-do/) interjújában arról beszél, hogy már nincs mit tenni a globális összeomlással szemben, még az ún. zöld gazdasági irányokat sem tartja valós megoldásnak. A Földet ugyan nem félti, hiszen a Földön helyre áll a természetes egyensúly, igaz ugyan, hogy beletelhet akár több millió évbe is, de az embert genetikailag nem tartja alkalmasnak arra, hogy megoldja pl. az éghajlatváltozás globális problémakörét („My concern is that for genetic reasons we are just not able to deal with such things as long-term climate change. As long as we do not learn that, there is no way to solve all these problems. There’s nothing we could do.”).
Kemény szavak! Vajon igaza van-e Meadowsnak, vagy csak szándékosan erősen fogalmaz, vitára szólít, és mégis akad megoldás, de azért nagyon meg kell küzdeni, nagyon át kell alakítani társadalmi és egyéni céljainkat? Kemény szavak, hogy felrázzanak, hogy elgondolkoztassanak, kemény szavak, de nem azért, hogy a megadás jeleként feltegyük a kezünket és feladjuk a megoldások keresését! Kemény szavak, vagy lemondóak?!

.

Carlo Carreto írja „Én, Ferenc” című művében: „Addig azt gondoltam, hogy a szegénység a föld csapása, a teremtés rettenetes tévedése, Isten feledékenységének egy fajtája….” …. „A csapás nem a szegénységben nyilvánul meg, hanem a gazdagságban, a hatalmasságban, a túlzásban, amely megkeményítette és megmérgezte a szíveket.” Carreto Szent Ferenc bőrébe bújva a „megmérgezett szívekre” hivatkozik, de állítását – ahogy később írja – nem vitának szánja azokkal, akik meg akarják változtatni a dolgokat, ha azt látják, hogy a szegény embernek verésben, éhségben és megaláztatásban van része. A javak elosztása az írott történelmű emberi társadalmakban soha nem volt „igazságos”, de a különbség a javak és jövedelmek elosztásában sosem volt akkora, mint manapság. Közismert ENSZ jelentés szerint mára Földünk összes javainak 99 százalékát a Föld népességének egy százaléka birtokolja. Talán nehéz is ezt felfogni, következményeit gazdasági, politikai, társadalmi, környezetvédelmi szempontból átlátni. A gazdagok és a szegények közötti szakadék ahelyett, hogy csökkenne, egyre inkább mélyül. Carretto sem erre a szegénységre gondolt. Tehetünk-e ellene, szelíden, vagy akár nem kerülve az erőszakot?

Sokan indítottak ún. igazságos háborúkat, ahogy újra Carretto írja „Az én időmben [Szent Ferenc idejében] igazságos háborúnak tűnt a muzulmánok ellen keresztes hadjárat, olyannyira, hogy az Egyház indította. A ti korotokban [1980-ban] igazságosnak, sőt a legigazságosabbnak a gerillaharcot tekintik a totalitárius rezsimek, a diktatúrák ellen, amelyek elnyomják a szegényeket…. Nem vitatom, és főként nem ítélkezem felette. Csupán annyit mondok, hogy létezik a küzdelemnek és a győzelemnek egy másik módszere: az erőszakmentesség, amely az Evangéliumban kétségkívül az első helyen szerepel….”

Az elmúlt száz évben a világ népessége több mint a négyszeresére nőtt, ugyanakkor az energiafogyasztás tízszer akkora lett, a vízkivételek kilencszeresükre nőttek. Ne feledjük, nem az a baj, hogy már több mint hét milliárd ember él a Földön, élhetne több is, hanem az, hogy a növekedéshez mért véges, nem megújuló természeti erőforrások használata a népességnövekedéshez képest a duplájára nőtt, miközben a jövedelem és életszínvonal különbségek nem, hogy csökkentek volna, hanem nőttek a világon, azaz az élete csak egy szűk kisebbségnek lett jobb.
Világ átlagban négyszer olyan gyorsan fogy a termőtalaj, mint ahogy képződik, de például Európa fejlett részén ez az arány sokkal nagyobb, azaz még ebben a században lesznek olyan területek ahonnan eltűnik a mezőgazdasági termelésre alkalmas talajréteg. Nem az a baj, hogy az erre alkalmas talaj mezőgazdasági termelésbe vonásra kerül, hanem az, hogy olyan földhasználatok maradtak túlsúlyban, amelyek nem csökkentik a talajpusztulás mértékét, pedig erre számtalan közismert technológiai áll a rendelkezésre. Az intenzív, monokultúrás, nagy táblás mezőgazdasági gyakorlat súlyosbítja a helyzetet a nagyvilágban, és az igen jó termőtalajokkal rendelkező Magyarországon is.

A Világ teljes vízkészletének csupán 2,5%-a az, ami emberi fogyasztásra, öntözésre, technológiai használatra alkalmas édesvíz, ennek is a háromnegyede a sarki jégsapkákban van fagyottan zárva. Egyes előrejelzések szerint világszinten hamarosan elérhetjük az édesvíz készleteink megújuló képességének veszélyeztetése nélkül kinyerhető vízmennyiség maximumát.
Az éghajlatváltozás következményei a fentieket csak súlyosbítják.

Az elmúlt időszak külföldi és a hazai közvélemény kutatásai is arra engednek következtetni, hogy a környezet, és a természeti erőforrások védelmét sokkal többen tartják fontosnak, mint ahányan nem. Az is igaz, hogy általában nem szeretjük a szegénységet, még látni sem, és gondolatban tennénk ellene, de a helyzet mégsem javul. Magától értetődő, hogy nem elég a jót fontosnak tartani, tenni is kell érte.

Andorka Rudolf szavaival élve azok a normák, amelyeknek nincs transzcendens alapjuk gyenge lábakon állnak. Megfelelő támpontot a Bibliában minden bizonnyal találhatunk. Az Ószövetség adta a „Tíz parancsolatot”, és az Új Szövetség a hegyi beszédet megnyitó rész (Máté evangéliumában) a „Nyolc boldogságot”, amely szilárd alapjára helyezhetők lennének jelen világunk szabály és norma rendszerei is. A teremtett világ védelmének egyik alapüzenete, a következő jövendölés, boldogságmondás: „Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a Földet.” egy másik fordításban „ők bírják a Földet”. A szelíd nem habzsol, nem harcol.
.

A rossz példa ragadós: amíg az önzést akárcsak közvetlen módon tartalmazó, a természet kincseit kizsákmányoló szabályok adják a normát, addig ne csodálkozzunk, hogy gyerekeink is ezt teszik majd. Nemcsak a Földünk háromnegyedén, a fejlődő világban folyó mértéktelen és ellenőrizetlen körülményű ásványkincs rablógazdálkodás következményeitől, hanem a fejlett világ mértéktelen és ellenőrizetlen körülményű luxusfogyasztása környezeti és lelki degradációjának a visszafordíthatatlan hatásaitól komolyan kell tartanunk.

A jó példa, a példamutatás a megoldáshoz vezető út: az erények azaz a mértékletesség; az igazságosság, a lelki erősség; az okosság; a remény; a hit és szeretet gyakorlása (lásd bővebben http://www.teremtesvedelem.hu „zöld böjt 2013” rovatában) ad lehetőséget és erőt arra, hogy megfelelő válaszokat adjunk globális problémáinkra. Ezek a gondok a társadalmak súlyos etikai degradációjából fakadnak, de mindenek ellenére én alkalmasnak tartom az embert arra, hogy úrrá legyen a bajokon: van mit tenni, legyen bármilyen is a „dolgok állása”!

Nemes Csaba
előzmény:FarkasIstvan
A legújabb válaszok:
lucsabi
Rügyező
9 hozzászólás
2013.04.21 19:55Sajnos tényleg nagyon sok az olyan ember aki csak az anyagiakban tud gondolkodni.
előzmény:Kristaly
Kristaly
Rügyező
10 hozzászólás
2013.04.21 16:20Azt nem tudom Ő mire gondolt, de a genetika nem más, mint egy lélek fejlettségének/tudatosságának fizikai megjelenése. S mivel láthatóan az emberek igen nagy százaléka hitben, értékrendszerben az ÉN-t helyezi középpontba és az anyagi javak minél nagyobb mértékű megszerzése legötbbjüknél a ranglista elején áll így nem csoda, ha ez jelenik meg mindenhol, az élet legtöbb területén. Nem baj az anyagi javak léte, de a miértje már kérdés tud ám lenni. :)
előzmény:hozak
lucsabi
Rügyező
9 hozzászólás
2013.04.20 12:15Fontos és nagy problémának tartom hogy az Kína gazdasága nagyon nagy mértékben elkezdett növekedni. A változás megfigyelhető ott hogy már Kína gazdasága lehagyta Japánét. A Global500 lista felmérése szerint http://hu.wikipedia.org/wiki/Fortune_500
2006-ban az első 10 legnagyobb profitot termelő vállalatnak az USA-ban volt a székhelye.Ezekből a cégekből 3 olajcég, 2 gépjárműgyártással foglalkozó vállalat . 2012-re változott a helyzet: http://money.cnn.com/magazines/fortune/global500/2012/full_list/
Az első 10 cégből 7 olajcég. Az első 10 cégből 3-nak Kínában van a székhelye, a 10 cégből már csak 4 van az USA-ban.
Most már sok kínai ember is szeretne autóba ülni, sajnos...
A Kínában található gyárakra óriási mértékű károsanyag kibocsátás jellemző, ezt mutatja be egy érdekes képsorozat: http://hvg.hu/nagyitas/20130410_ipari_meretu_szmog_Kinaban_nagyitas
előzmény:zöldfront
zöldfront
Rügyező
9 hozzászólás
2013.04.19 11:23Arról már születtek tanulmányok, hogy a cikkben említett 1 %, akik meghatározzák nagyrészt a dolgok menetét ebben a globális világban pszichopata. Nemcsak a vezetők, hanem a multik maguk is pszichopata tüneteket produkálnak, erről szól a corporation film is:
"Az így kapott diagnózis meglehetősen ijesztő: a nagy társaságok személyiségvonásaikat tekintve erkölcstelenek, egocentrikusak, érzéketlenek, csalárdak - vagyis egy pszichopata beteg tüneteit mutatják."

És a genetikai kérdésre a válasz is talán ide kötődhet::

"A tanulmányokból úgy tűnik, a pszichopata viselkedés azért még mindig jórészt genetikai öröklődés eredménye, noha aggasztó, hogy a celeb-kultúra divatba hozta a betegség attribútumait.. Eddig a pszichopaták imitálták a normális viselkedési normákat, azért hogy valamilyen módon be tudjanak illeszkedni a körülöttük levő társadalomba. Mostantól vajon mi imitáljuk majd a pszichopatákat?

A pszichopata Daynes szerint hideg és ragadozószerű, de ezen tulajdonságait általában felszínes báj mögé rejti. Az ilyen ember állandó izgalomban szeret élni, az extrém sportok, a drogok, a szórakozás és a szex főszerepet játszik az életében. A gátlástalanság és a morális érzék hiánya pedig kitűnő vezetőkké teheti a pszichopatákat, mert ők krízishelyzetben sem adják fel. Daynes ugyanazon a véleményen van mint Dr. Hare, miszerint a nagy multinacionális vállalatok vezetői között valóban több sikeres pszichopata van, ezért is olyan gyakoriak a csalási botrányok, a sikkasztás és ezért képes egy csapat vezető egy egész céget csődbe juttatni."
Forrás innen
előzmény:hozak
hozak
Haladó
33 hozzászólás
2013.04.18 22:25Mit gondolhat Meadows, amikor arról beszél, hogy genetikailag vagyunk alkalmatlanok a globális problémák kezelésére?
előzmény:zöldfront
zöldfront
Rügyező
9 hozzászólás
2013.04.18 13:26Anno egy nem globalizált világban, ha egy közösség túlhasználta a környezetét, elég hamar visszajelzést kapott arról, hogy ez így nem jó. Elpusztult, arrébb költözött alkalmazkodott, többféle lehetősége is volt a változtatásra.

Napjainkban, mivel a problémákat globálisan szétterítjük, a visszajelzést így késik, viszont annál drasztikusabb lesz. Míg állatok módjára viselkedünk, és nem előretekintő emberként, addig ez nem fog változni. Majd talán egy következő értelmes faj, esetleg a hangyák, vagy delfinek majd jobban csinálják:)
előzmény:FarkasIstvan
FarkasIstvan
Moderátor
18 hozzászólás
2013.04.17 23:14
„A dolgok állása”, Wim Wenders 1982-ben forgatott filmje a kiábrándultság, a tisztességtelenség, a jövőtlenség torokszorító alkotása, ma is le lehetne forgatni: nem változott a világ, pedig volt és van rá esély, hogy jobbá tegyük!

Dennis Meadows egy frissebb (http://churchandstate.org.uk/2013/04/dennis-meadows-there-is-nothing-that-we-can-do/) interjújában arról beszél, hogy már nincs mit tenni a globális összeomlással szemben, még az ún. zöld gazdasági irányokat sem tartja valós megoldásnak. A Földet ugyan nem félti, hiszen a Földön helyre áll a természetes egyensúly, igaz ugyan, hogy beletelhet akár több millió évbe is, de az embert genetikailag nem tartja alkalmasnak arra, hogy megoldja pl. az éghajlatváltozás globális problémakörét („My concern is that for genetic reasons we are just not able to deal with such things as long-term climate change. As long as we do not learn that, there is no way to solve all these problems. There’s nothing we could do.”).
Kemény szavak! Vajon igaza van-e Meadowsnak, vagy csak szándékosan erősen fogalmaz, vitára szólít, és mégis akad megoldás, de azért nagyon meg kell küzdeni, nagyon át kell alakítani társadalmi és egyéni céljainkat? Kemény szavak, hogy felrázzanak, hogy elgondolkoztassanak, kemény szavak, de nem azért, hogy a megadás jeleként feltegyük a kezünket és feladjuk a megoldások keresését! Kemény szavak, vagy lemondóak?!

.

Carlo Carreto írja „Én, Ferenc” című művében: „Addig azt gondoltam, hogy a szegénység a föld csapása, a teremtés rettenetes tévedése, Isten feledékenységének egy fajtája….” …. „A csapás nem a szegénységben nyilvánul meg, hanem a gazdagságban, a hatalmasságban, a túlzásban, amely megkeményítette és megmérgezte a szíveket.” Carreto Szent Ferenc bőrébe bújva a „megmérgezett szívekre” hivatkozik, de állítását – ahogy később írja – nem vitának szánja azokkal, akik meg akarják változtatni a dolgokat, ha azt látják, hogy a szegény embernek verésben, éhségben és megaláztatásban van része. A javak elosztása az írott történelmű emberi társadalmakban soha nem volt „igazságos”, de a különbség a javak és jövedelmek elosztásában sosem volt akkora, mint manapság. Közismert ENSZ jelentés szerint mára Földünk összes javainak 99 százalékát a Föld népességének egy százaléka birtokolja. Talán nehéz is ezt felfogni, következményeit gazdasági, politikai, társadalmi, környezetvédelmi szempontból átlátni. A gazdagok és a szegények közötti szakadék ahelyett, hogy csökkenne, egyre inkább mélyül. Carretto sem erre a szegénységre gondolt. Tehetünk-e ellene, szelíden, vagy akár nem kerülve az erőszakot?

Sokan indítottak ún. igazságos háborúkat, ahogy újra Carretto írja „Az én időmben [Szent Ferenc idejében] igazságos háborúnak tűnt a muzulmánok ellen keresztes hadjárat, olyannyira, hogy az Egyház indította. A ti korotokban [1980-ban] igazságosnak, sőt a legigazságosabbnak a gerillaharcot tekintik a totalitárius rezsimek, a diktatúrák ellen, amelyek elnyomják a szegényeket…. Nem vitatom, és főként nem ítélkezem felette. Csupán annyit mondok, hogy létezik a küzdelemnek és a győzelemnek egy másik módszere: az erőszakmentesség, amely az Evangéliumban kétségkívül az első helyen szerepel….”

Az elmúlt száz évben a világ népessége több mint a négyszeresére nőtt, ugyanakkor az energiafogyasztás tízszer akkora lett, a vízkivételek kilencszeresükre nőttek. Ne feledjük, nem az a baj, hogy már több mint hét milliárd ember él a Földön, élhetne több is, hanem az, hogy a növekedéshez mért véges, nem megújuló természeti erőforrások használata a népességnövekedéshez képest a duplájára nőtt, miközben a jövedelem és életszínvonal különbségek nem, hogy csökkentek volna, hanem nőttek a világon, azaz az élete csak egy szűk kisebbségnek lett jobb.
Világ átlagban négyszer olyan gyorsan fogy a termőtalaj, mint ahogy képződik, de például Európa fejlett részén ez az arány sokkal nagyobb, azaz még ebben a században lesznek olyan területek ahonnan eltűnik a mezőgazdasági termelésre alkalmas talajréteg. Nem az a baj, hogy az erre alkalmas talaj mezőgazdasági termelésbe vonásra kerül, hanem az, hogy olyan földhasználatok maradtak túlsúlyban, amelyek nem csökkentik a talajpusztulás mértékét, pedig erre számtalan közismert technológiai áll a rendelkezésre. Az intenzív, monokultúrás, nagy táblás mezőgazdasági gyakorlat súlyosbítja a helyzetet a nagyvilágban, és az igen jó termőtalajokkal rendelkező Magyarországon is.

A Világ teljes vízkészletének csupán 2,5%-a az, ami emberi fogyasztásra, öntözésre, technológiai használatra alkalmas édesvíz, ennek is a háromnegyede a sarki jégsapkákban van fagyottan zárva. Egyes előrejelzések szerint világszinten hamarosan elérhetjük az édesvíz készleteink megújuló képességének veszélyeztetése nélkül kinyerhető vízmennyiség maximumát.
Az éghajlatváltozás következményei a fentieket csak súlyosbítják.

Az elmúlt időszak külföldi és a hazai közvélemény kutatásai is arra engednek következtetni, hogy a környezet, és a természeti erőforrások védelmét sokkal többen tartják fontosnak, mint ahányan nem. Az is igaz, hogy általában nem szeretjük a szegénységet, még látni sem, és gondolatban tennénk ellene, de a helyzet mégsem javul. Magától értetődő, hogy nem elég a jót fontosnak tartani, tenni is kell érte.

Andorka Rudolf szavaival élve azok a normák, amelyeknek nincs transzcendens alapjuk gyenge lábakon állnak. Megfelelő támpontot a Bibliában minden bizonnyal találhatunk. Az Ószövetség adta a „Tíz parancsolatot”, és az Új Szövetség a hegyi beszédet megnyitó rész (Máté evangéliumában) a „Nyolc boldogságot”, amely szilárd alapjára helyezhetők lennének jelen világunk szabály és norma rendszerei is. A teremtett világ védelmének egyik alapüzenete, a következő jövendölés, boldogságmondás: „Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a Földet.” egy másik fordításban „ők bírják a Földet”. A szelíd nem habzsol, nem harcol.
.

A rossz példa ragadós: amíg az önzést akárcsak közvetlen módon tartalmazó, a természet kincseit kizsákmányoló szabályok adják a normát, addig ne csodálkozzunk, hogy gyerekeink is ezt teszik majd. Nemcsak a Földünk háromnegyedén, a fejlődő világban folyó mértéktelen és ellenőrizetlen körülményű ásványkincs rablógazdálkodás következményeitől, hanem a fejlett világ mértéktelen és ellenőrizetlen körülményű luxusfogyasztása környezeti és lelki degradációjának a visszafordíthatatlan hatásaitól komolyan kell tartanunk.

A jó példa, a példamutatás a megoldáshoz vezető út: az erények azaz a mértékletesség; az igazságosság, a lelki erősség; az okosság; a remény; a hit és szeretet gyakorlása (lásd bővebben http://www.teremtesvedelem.hu „zöld böjt 2013” rovatában) ad lehetőséget és erőt arra, hogy megfelelő válaszokat adjunk globális problémáinkra. Ezek a gondok a társadalmak súlyos etikai degradációjából fakadnak, de mindenek ellenére én alkalmasnak tartom az embert arra, hogy úrrá legyen a bajokon: van mit tenni, legyen bármilyen is a „dolgok állása”!

Nemes Csaba
előzmény:FarkasIstvan