Passzívházak alapkérdései

A Természet romlása, a romlás természeteÖKOdajka fórumHázépítés, energiafelhasználásKörnyezetbarátan a munkahelyenSzabadidő, kertészkedés, állattartásKörnyezetbarát otthon, bevásárlás

ÖKO Fórum

> Házépítés, energiafelhasználás

> Passzívházak alapkérdései

MTvSz Moderátor 22 hozzászólás	2013.05.24 16:21 Itt az ÖKOklikk oldalán is rendszeresen fel-felbukkan a passzívház. Hivatkozunk rá, viszonyítunk hozzá, de vajon tudjuk-e, hogy pontosan mit is taglal ez a fogalom, milyen épületeket nevezünk így, mik ezeknek a legfontosabb jellemzői? És milyen épületet nevezünk nullás-, vagy aktívháznak? A fogalmak közötti eligazodáshoz most adunk egy kis segítséget. Mi az a passzívház? A passzívház egy olyan épület, amely kimagaslóan jó hatékonysággal, és jelentős gépészeti közreműködés nélkül (passzívan) hasznosítja a környezetében rendelkezésre álló hőenergiát. Általánosságban elmondható, hogy a passzívház fűtési energiaigényének harmadát a nyílászárókon át érkező napenergia, harmadát a bent tartózkodó személyek és a használt berendezések hőleadása, harmadát pedig valamilyen hőtermelő /fűtési rendszer/ biztosítja. Ez a hatékonyság azt jelenti, hogy jó közelítéssel egy passzívház fűtési energiaigénye körülbelül 1/10-e egy hasonló, hagyományos épületnek. Egy ilyen épület 1 m2-nyi területe 1 éven át kifűthető maximum 15 kWh-nyi energiával. Ez az érték megközelítőleg megfelel 1.5 liter olaj, vagy 1.5 m3-nyi gáz fűtőértékével. Vagyis például egy 100 m2-es ház teljes éves fűtési energiaigénye nem több mint 150 m3-nyi földgáz. Fontos kiemelni, hogy a passzívház nem egy építési rendszer, nem egy konkrét technológia. Sem az alkalmazandó anyagok, sem az épület kialakítása nincs meghatározva. Sokkal inkább mondhatjuk, hogy az építészetben és az építőiparban ma is általánosan használt, járatos megoldások tudatos - műszakilag fegyelmezett, energetikai összefüggésekben vizsgát - felhasználása az, ami ezeket az épületeket megkülönböztetheti hagyományos társaiktól. De a legfontosabb, hogy bizonyos alapvető követelményértékeket el kell érni ahhoz, hogy elérhető legyen a megkívánt energetikai/műszaki színvonal és a kész épületet passzívháznak nevezhessük. Milyen követelményeknek kell megfelelni? Az első és talán a legfontosabb, már a bevezetőben is említett elvárás, hogy az épület fajlagos fűtési energiaigénye ne haladja meg a 15 kWh/(m²év) értéket. Ez az érték egy kivitelezési, ráfordítási és energetikai optimum. Ez az a szint, melynek közelében - reális időtáv figyelembevétele esetén - az épület bekerülési és üzemeltetési költségei összességében a legalacsonyabbak lehetnek. A fenti érték helyettesíthető egy másik - nem kötelezően betartandó - paraméterrel, ami azt határozza meg, hogy az épület fajlagos fűtési csúcshővesztesége, még a leghidegebb téli időszakban sem lehet nagyobb, mint 10 W m²-ként. A 100 m2-es példánál maradva ebben az esetben az épület maximális fűtési teljesítmény igénye 1000W/1 kW. Ezen követelményszint elérése esetén hagyományos fűtési rendszer kiépítésére nincs is szükség, mert az épület kifűthető csupán a szellőztető levegő temperálásával is. Passzívházak esetében az épület határoló szerkezeteinek légtömörsége kiemelten fontos. Arra kell törekedni, hogy a szerkezeteken és a szerkezeti réseken keresztül mennél alacsonyabb legyen a levegőáramlás. A filtrációs légcsere csökkentése a hőszigetelési képesség növelésén keresztül is segíti az energiaveszteség minimalizálását, ezen felül növeli az épület műszaki minőségét, valamint a kontrollált szellőztetés hatékonyságát is. Jelentős szerepe van az energia-megtakarítás mellett a lakókomfort szintjének emelésében is, hiszen segít elkerülni a kellemetlen huzatérzetet és növeli az épület zajvédelmét. Ennek a követelménynek a teljesülését az építkezés egy adott szakaszában méréssel is igazolni kell. Nem csak a fűtési szezonban szempont az alacsonyabb üzemeltetési költség és a lakótér komfortja, hanem a nyári időszakkal kapcsolatban is fogalmazunk meg hasonló elvárásokat. Egy passzívház esetében a lakótér nyári túlmelegedése nem haladhat meg egy - még elfogadható, 10 %-os - szintet. Ez a kritérium - az ilyen épületek kiemelten jó hőszigetelési képessége, megfelelő tájolása, a beépített szellőztető rendszer és az árnyékolási megoldások racionális alkalmazása miatt - az esetek többségében klimatizálás nélkül is elérhető. Az épület határolószerkezeteivel szemben megfogalmazott korábbi követelményeken felül van még egy szempont, ami segíti, hogy egy passzívház összes energiafelhasználása se legyen pazarló, és ezáltal az üzemeltetés ökológiai lábnyoma alacsony maradhasson. Egy fontos elvárás, hogy a primerenergia igény nem haladhatja meg a m2-re vetített 120 kWh/év értéket. Mit nyújt egy passzívház? Az első és legszembetűnőbb különbség az energiafogyasztásban jelentkezik. Mint arról már volt szó, egy passzívház fűtési energiaigénye kb. tizede egy hagyományos épületnek. Ez már önmagában is jelentős ökológia előrelépés - hiszen az energiafelhasználáson keresztül a környezetszennyezés és terhelés csökkentése is segíthet visszafordítani káros folyamatokat - ami az egyén, a használó, a befektető szintjén is kimutathatóan előnyös. Bár önmagában az ilyen épületek megvalósítása a jelenleg némi többletráfordítást igényel - Németországi tapasztalatok alapján ez a plusz valahol a 8-15%-os szint környékén van – a markánsan alacsonyabb üzemeltetési költségek miatt még így is - 15-20 éves távlatban - kisebb összráfordításról beszélhetünk. Ezen időtávon felül pedig már egyértelműen egy passzívház minősül a legolcsóbb megoldásnak. A lakók azonban nemcsak energia- és környezettudatosságukat, hanem egészségtudatosságukat is szolgálhatják választásukkal. Az ilyen épületekben kialakuló hőmérséklet-eloszlási és levegő-minőségi állapotok jelentősen magasabb komfortszintet nyújtanak. Ilyen például a zaj-, por- és pollenmentesség. Nincs bántó hidegsugárzás és huzatérzet, páralecsapódás és penészedés nem fordul elő. A folyamatosan biztosított frisslevegővel az emberi működés során a kilégzéssel a levegőbe kerülő - amúgy szennyező - CO2 koncentráció alacsonyan, a szervezet oxigénellátása és a levegő páratartalma az optimális szinten tartható. A tapasztalatok alapján ezek hatására a lakók pollenallergiájának jelentős csökkenése (akár tünetmenetessé válása) figyelhető meg, az alvás is jobb, pihentetőbb. A belső felületek egyenletes hőmérséklete miatt akár 1-2 fokkal alacsonyabb léghőmérséklet mellett is biztosítható a lakótér teljes területén (ablakok közvetlen környezetében is) a kellemes tartózkodás. A passzívházon túl? Zéró energiás épület, aktívház Passzívház esetében az energiafelhasználás mértékét definiáljuk. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy még a mai szokásokhoz és elvárásokhoz képest is nagyon jelentős mértékben csökkentjük az épületünk fűtési energiaigényét. Ugyanakkor nem határozzuk meg, hogy a szükséges energiát milyen forrásból és milyen gépészeti vagy ellátó rendszerrel fedezzük. Ezzel szemben a zéró illetve aktívházak esetében a helyben megtermelt és a helyben felhasznált energia viszonylatát figyeljük. Ha az ingatlanra telepített gépészeti rendszerek által generált és a felhasznált energia éves szinten kb. azonos nullenergiás, ha az előállított kapacitás magasabb aktív házakról beszélhetünk. Ha a gondolatmenetet folytatjuk könnyen belátható, hogy az ilyen típusú épületekhez vezető legracionálisabb út is a passzívházakon keresztül vezet. Egy extrém alacsony energiaigényű létesítményből lehet a legegyszerűbben, a legkisebb ráfordítással energia semleges, vagy akár energiát termelő épületet létrehozni. Kérdés persze mindig az, hogy mi a cél. Függetlenedni szeretnénk a vezetékes közműszolgáltatóktól, vagy csak éves energiaszámlánk értéket szeretnénk (tovább) csökkenteni? Tekintettel az aktív - más szóval gépészeti - rendszerek jelentősebb beruházásigényére, azt a szempontot is mérlegelni kell ilyenkor, hogy a többletköltség az üzemeltetés során megspórolható összegen keresztül mennyi idő múlva térül meg? előzmény:MTvSz
A legújabb válaszok:
Koós Zsuzsa Rügyező 6 hozzászólás	2013.06.02 11:49Én egy ideje már azt tervezem, hogy néhány év múlva nyugdíjasként kiköltözöm a nagyvárosból vidékre. Jó lenne olyan konkrét megvalósítható ötleteket hallani, amivel mondjuk néhány tipikusnak mondható épület esetében elérhetővé válna a passzív ház kritériuma.
ladanyig Örökzöld 104 hozzászólás	2013.05.31 06:41Ha bármelyik nem is, de az építőmérnök szerűségek biztosan. Minden épületnek van enbergiaigénye, ezek számíthatóak, ezeket biztos ki tudja számolni. A szerkezeti elemeknek megint vannak hőveszteségi mutatói, ezek alapján tud addig tervezgetni, amíg le nem megy az energiaigény a kívánt szintre. Legalábbis fejben szerintem ennyi. Aztán a kivitelezésre kell ügyelni, mert a kivitelezők sokszor úgy látják, hogy jóleszezígyis....ilyen épületeknél már nagyon fontos a pontos kivitelezési és gépészeti terv is. előzmény:farkasmariann
buxbaumia Mester 57 hozzászólás	2013.05.30 23:18Szerintem drága a megépítése egy ilyen háznak, de lehet, hogy hosszabb távon érdemes gondolkodni. előzmény:razide
buxbaumia Mester 57 hozzászólás	2013.05.30 22:49Az lenne jó, ha az iskolák korszerűsítésénél is próbálnának mindig környezettudatosak lenni.
buxbaumia Mester 57 hozzászólás	2013.05.30 22:46Hát én lehet nem laknék szalmaépítészettel készült házban... előzmény:Dániel
buxbaumia Mester 57 hozzászólás	2013.05.30 22:46Szerintem egyre több ilyen ház fog épülni. előzmény:encsi
buxbaumia Mester 57 hozzászólás	2013.05.30 22:28Szerintem energia és anyagtakarékos módon lehet kivitelezni a tervezést. Vagy a már megépítette házat utólag átalakítani ennek megfelelően. előzmény:Dániel
buxbaumia Mester 57 hozzászólás	2013.05.30 22:26De azért nem árt vigyázni a szúnyogokkal az esti szellőztetésnél. előzmény:zoldkosar
buxbaumia Mester 57 hozzászólás	2013.05.30 22:25Én is voltam már Agostyánban, csak még korábban. Mi sátorban aludtunk. Jó élmény volt. előzmény:bangy
buxbaumia Mester 57 hozzászólás	2013.05.30 22:19Én voltam egyszer egy osztálynyi diákkal ilyen passzív házat nézni, nagyon érdekes volt.
Orsi Zöldfülű 5 hozzászólás	2013.05.30 21:36Melyik évszakban próbáltad ki? előzmény:bangy
farkasmariann Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.30 16:56bármely mérnök tud ilyen passzív házat tervezni? előzmény:MTvSz
bangy Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.30 12:072009-ben volt szerencsém "élőben" is kipróbálni a szalmabálából épített passzív házat, Agostyánban. Érzékelhető volt a különbség, a "hagyományos" házhoz képest jóval hűvösebb volt a klíma, kellemes, élhető ház.
Helleborus Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.29 18:28Amennyiben az építéshez használt bála megfelelően tömör és be van vakolva, akkor az így épült ház egy hagyományos könnyűszerkezetes épületnél (fa, gipszkarton) kevésbé tűzveszélyes. A szalmabálák megfelelő mennyiségű levegőt tartalmaznak ahhoz, hogy jó szigetelő értéket biztosítsanak, de nem eleget ahhoz, hogy táplálják a tüzet. Tűzzel szemben a szalmabála-épültek azon részei sérülékenyek, ahol laza szalmát használnak. http://www.energiaeskornyezet.hu/index.php/szalmabala-epiteszet előzmény:Dániel
Hegedűs Attila Moderátor 14 hozzászólás	2013.05.29 18:13Rönkház is lehet passzívház? Elvi szinten 'bármiből' építhető passzívház. Ha kellő mértékben hőszigetelőek a szerkezetek, valamint a csatlakozások és szerkezeti illesztések precíz kialakításával biztosítható az elvárt légtömörség, akkor igen. előzmény:Dániel
Hegedűs Attila Moderátor 14 hozzászólás	2013.05.29 17:57Mekkora összegből lehet kihozni egy ilyen házat? Ez sok mindentől függ. Általánosságban a cikkben is említett 8-15% felárral lehet számolni. Egy bővebb elemzés erről a Mennyiből hozható ki egy passzívház? linken érhető el. előzmény:fenegyerek
Hegedűs Attila Moderátor 14 hozzászólás	2013.05.29 17:30Tehát bármilyen kivitelező építhet ilyet és egy utólagos energetikai vizsgálat dönti le, hogy passzívház-e? A kérdés jó és teljesen jogos. Elvileg nem kell semmilyen előképzettség, előzetes minősítés ahhoz, hogy valaki passzívházat tudjon építeni, kivitelezni. Vagyis egy kis plusz előképzettséggel bárki képes lehet rá. Ugyanakkor praktikus ha valaki ilyen épületet szeretne, akkor olyanhoz forduljon, akinek már van valamilyen gyakorlata a kérdésben. Már itthon is vannak olyan tervezők és kivitelezők akik mögött van már pár megtervezett, megépült vagy épülő passzívház. Ha valaki minősített passzívházak akar annak megvan a maga 'rutinja', menete. Már a terveket le kell/lehet minősíttetni, hogy azok tényleg megfelelnek-e a követelményeknek. Ha igen, utána már 'csak' azt kell igazolni, hogy a kivitelezés a terveknek megfelelően történt-e, illetve a kivitelezés minőségét kell egy légtömörség méréssel igazolni. (Akit bővebben érdekel a minősítés folyamata részletesebben itt olvashat róla, egy konkrét épület kapcsán.) előzmény:Dániel
Hegedűs Attila Moderátor 14 hozzászólás	2013.05.29 17:18Engem nagyon érdekelne, hogy itthon kb. milyen arányban épülnek passzívházak? Itthon egyenlőre csak 11 db olyan épület készült el, ami biztosan tudja a passzívház követelményt, vagyis minősített is. (És van még pár, ami épül még.) Emellett elég sok (becslés szinten talán. 30-50) van, ami ténylegesen elérheti a szintet, de minősítés hiányában ezt nem lehet biztosan állítani. Vagyis ha innen nézzük kicsi az arány. Viszont - és ez saját tapasztalat - azok közül, akik ma építkezésre adják a fejüket kevés olyan építtető van, aki ne tájékozódna, és ne venné figyelembe a passzívház által elérhető célokat. A rendelkezésre álló információk alapján döntenek, hogy milyen energetikai színvonalat céloznak meg és a ph-ak által alkalmazott elvek, megoldások közül melyeket használják. Sok olyan építtető van, aki úgy áll hozzá, hogy passzívház elvek figyelembevételével elkészített alacsony energiaigényű épületet szeretne. Ha innen nézzük, már magasabb az arány. Vannak ma már közintézmények ezzel a technológiával? Igen. Külföldön - német nyelvterületen - több is - főleg iskolák, óvodák (pár példa itt és itt. Itthon egyenlőre az első fecske egy 3 foglalkoztató helyiséges iskola bővítés (a passzívházak tévhiteivel foglalkozó ökoklikk hírünk egyik illusztrációja ez az épület. Rövid ismertetése a tavalyi ph nyílt napról szóló beszámolóban itt.) előzmény:Hegedűs Attila
Hegedűs Attila Moderátor 14 hozzászólás	2013.05.29 16:17A szellőztetés (ha hővisszanyeréssel párosul) igen is jól használható akár a nyári kánikulában nappal is. Ekkor az belső térből elszívott hűvös levegő előhűti a kintről beszívott meleg levegőt és ezáltal a lakótér nem melegszik annyira fel, mintha hagyományos módon ablakon keresztül szellőztetnénk. Ellenben éjjel, amikor kint lehűl a levegő érdemes a hővisszanyerést és akár az egész szellőztetést kikapcsolni és ablakokon keresztül - akár kereszthuzattal - mennél nagyobb légcsere keretében kihasználni a kinti levegő 'hűtő' hatását. De ez utóbbi 'megoldás' minden épület esetében jól használható. előzmény:zoldkosar
Dániel Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.28 17:03Érdekes a szalmaépítészet is, de nem extrém módon tűzveszélyes? előzmény:razide