ÖKO Fórum
Jelentkezz be, ha hozzá akarsz szólni!
 |
Hogy kerül a csizma az asztalra? Lakóházaink és az energiafelhasználás |
| ÖKO Fórum | > Házépítés, energiafelhasználás | > Hogy kerül a csizma az asztalra? Lakóházaink és az energiafelhasználás |
A témát indító hozzászólás:
|
forumadmin Moderátor 6 hozzászólás |
2013.03.25 10:40 Ha azt mondjuk: energiapazarlás, légszennyezés vagy kiotói kvóták - mi jut először eszedbe? Pöfékelő gyárkémények, tömött, többsávos utak, füstölgő kipufogók? Valószínűleg. De valóban csak az ipari tevékenység és a közlekedés lenne a Föld energiafelhasználásának és az ezzel járó környezetterhelésnek a növekedéséért a felelős? Természetesen nem. A harmadik jelentős összetevő az épületek energiafelhasználása. Épületek, akár az olyan egyszerű lakóházak, mint amilyenben mindannyian lakunk. Belegondoltál már abba, hogy a Föld készletei mire elegendőek? A fosszilis és nukleáris energiahordozóink elérhető mennyisége véges, miközben a Föld lakóinak száma soha nem látott ütemben gyarapodik. Az egy dolog, hogy a gyarapodás jó része a fejletlenebb régiókban megy végbe, de ez nemhogy csökkenti, sokkal inkább felerősíti a problémát. A 'feltörekvő' nemzetek fiai is szeretnének a nyugati életszínvonalon élni, ahhoz közelítő infrastruktúrát, komfortos lakásokat, kényelmes autókat, háztartási-, és szórakoztató elektronikai berendezéseket, stb. használni és ezek működtetéséhez is mind-mind energiára van szükség. Vagyis a föld és lakóinak energiaigénye folyamatosan nő miközben, mint tudjuk a készleteink végesek, sőt apadnak. Biztos, hogy tenni kell valamit! Az energiafelhasználásunkat, energiaéhségünket csökkenteni kell. Radikálisan és gyorsan. Központilag, de egyénileg is. A ma felhasznált energia jelentős hányadát nem megújuló-, hanem többségében leginkább fosszilis energiahordozókból nyerjük (elégetjük a gázt, hogy meleg legyen otthon, elégetjük a benzint, hogy menjen az autó, elégetjük a szenet, hogy áramot termeljen az erőmű). Ha sikerülne csökkentenünk energiafelhasználásunkat, azzal egyidejűleg a légszennyezést és az éghajlatunkra a jelenlegi koncentrációban kedvezőtlen hatással járó üvegházhatású gázok (pl. szén-dioxid, metán) kibocsátását is csökkenthetnénk. Sajnos jelenleg nem csupán a légköri szén-dioxid szint növekszik, hanem a növekedés üteme is folyamatosan gyorsul. Amennyiben ez a tendencia nem változik, akkor a légkör CO2 koncentrációja az évszázad végére a mai szintről kb. megduplázódik, melynek hatására földünk átlaghőmérséklete akár 6 Cº fokot is emelkedhet. Tanulmányokból az is kiderül, hogy ha sikerülne a légköri CO2 szintet a mai érték közelében stabilizálni, az is kb. 2-3 Cº fokos emelkedést okozna. Az aktuális elemzések szerint ez a 'talán még éppen' kezelhető szint. A jelenlegi folyamatokból látható, hogy ez is csak jelentős szemléletváltással érhető el. De milyen megoldások vannak az energiaigény csökkentésére? Az autógyártásban megjelenő, ilyen-olyan energiaracionalizálási törekvésekre és azok valós eredményére most nem térnék ki, de aki foglalkozik a kérdéssel, tudhatja, hogy ezek jelenleg még biztosan nem váltják meg a világot. Ráadásul az energiahatékonyabb járművek sem szükségszerűen jelentenek kevesebb közlekedési összenergia felhasználást, hiszen a járművek száma is erőteljesen növekedik. A kérdés főleg központilag oldható meg: vajon lehet-e csökkenteni a közlekedési/szállítási igényt jobb településtervezéssel, kevesebb felesleges utaz(tat)ással, esetleg életmódváltoztatással? Ezzel szemben van egy másik, komoly energiafogyasztó terület, és ez - mint a bevezetőben is említettem - nem más, mint az épületek kérdésköre. Már a ma rendelkezésre álló technológiákkal, a hétköznapi gyakorlatban is járatos épületszerkezetek és épületelemek tudatos felhasználásával is jelentősen csökkenthető az épületek energiaigénye. Ezen belül például a fűtési energiaigény extrém módon (akár 90-95 %-al is !!!) csökkenthető lehet. (Az új épületekre vonatkozó aktuális hazai szabályozásnak éppen megfelelő és a passzívház szintet elérő épület fűtési energiaigénye között gyakorlatilag tízszeres különbség van.) És ha ehhez hozzávesszük, hogy az épületek energiafelhasználása globálisan a teljes energia mennyiségből kb. 40%-al részesedik, és ezen belül itt mifelénk a mérsékelt égöv mentén ennek 50-70%-át teszi ki az épületek fűtésére fordított energia részaránya, érzékelhető ennek a megtakarítási potenciálnak a nagyságrendje. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ajánlása szerint is az energiafelhasználás legnagyobb csökkentését (kb. 53%-ot) a hatékonyságnöveléssel lehet(ne) elérni. Ezen belül is az első helyen áll az épületek energiafelhasználásában történő megtakarítás, míg a villamos energia felhasználás hatékonyságának a növelése a második. Érdekes adat, de ebben az ajánlásban csupán a harmadik helyen szerepel a megújuló energiaforrások számának növelése! A markáns megtakarítási potenciál az üzemeltetési tapasztalatokból is visszaköszön. A már ma is rendelkezésre álló módszerek következetes alkalmazásával és a felhasználói szokások alakításával a fűtési energiafelhasználás a korábbiak töredékére csökkenthető. S tekintettel arra, hogy az épületek vonatkozásában az alkalmazott megoldások élettartama hosszú, kiemelten fontos, hogy akár új épület építése, akár meglévő korszerűsítése esetén ezeket a szempontokat is figyelembe vegyük és törekedjünk a lehető leghatékonyabb megoldások megválasztására. De nem csak az üzemeltetés számít! Épületeink ökológiai lábnyoma nem csupán üzemeltetési energiafogyasztásukban jelenik meg, hanem az alkalmazott anyagok, szerkezetek egyéb paramétereiben is. Házunk teljes életciklusa alatt hat környezetére. Ennek hatásait építkezés vagy felújítás során mi magunk (mint építtető) tudjuk a leghatározottabban befolyásolni. Az alkalmazott építőanyagok közötti választásunkban befolyásoló tényező lehet azok beépített energia-, és karbon-tartalma, valamint a gyártási és helyszíni technológia környezetre és fenntarthatóságra gyakorolt hatásai is. Egy szó mint száz az ÖKOFORUM jelen szekciójában (Házépítés, energiafelhasználás) ebben a bejegyzésben felvetett kérdéseket kívánjuk érinteni, ezzel kapcsolatban várjuk véleményeiteket, hozzászólásaitokat. Elképzelésünk szerint az általános kérdések átbeszélése felől fokozatosan jutunk el a konkrét megoldások taglalásáig. |
A legújabb válaszok: |
|
|
Ramos Rügyező 6 hozzászólás |
2013.04.10 16:42Érdekelne, hogy hányan mérték le az elkészült házuk hőveszteségét? Ezt mérni elég nehéz, de az épületenergetikai minősítő program kiszámolja... ha az adatszolgáltatás megfelelő... Az első télen viszont jó minőségellenőrzés egy komplett hőkamerás vizsgálat, mert rávilágít azokra a pontokra, ahol hőhidak, tömítetlenség, stb található. Készülnek e fotók amik valamennyire minősítik az elvégzett munkát és a felhasznált anyagokat? Én az összes munkafázist végigfotóztam(fotóztattam) részben azért, hogy lássam mi és hogyan kerül a házba, részben, ha valamihez évek múlva hozzá kell nyúlni, tudjuk hol mennek pl a mennyezetben a hűtési csövek. (bekerült vagy 5km cső és 8 km kábel a házba...) |
|
Hegedűs Attila Moderátor 14 hozzászólás |
2013.04.10 10:46'Én egy fokozottan energiatakarékos házat szerettem volna, mert a passzív ház használatakor alkalmazandó bizonyos kötöttségekkel nem akartam együtt élni.' Ez a fórum pont erről is kíván szólni, így ha megosztásra érdemesnek tartod a gondolataidat, kíváncsiak vagyunk döntésed hátterére. előzmény:Ramos
|
|
Hegedűs Attila Moderátor 14 hozzászólás |
2013.04.10 10:43'Érdekelne, hogy hányan mérték le az elkészült házuk hőveszteségét?' Közvetlenül viszonylag elég nehézkes a hőveszteség mérése (a szerkezet paraméterinek ismeretében viszont jól kalkulálható). Ha valahogy a fűtésre fordított energia a rezsiköltségekből elkülöníthető, akkor visszaszámolva - éves átlagra - meghatározható az össz. hőveszteség. Gondolom ilyen módon sokan vezetik, követik fűtési költségeik alakulását. 'Készülnek e fotók amik valamennyire minősítik az elvégzett munkát és a felhasznált anyagokat?' Ez építtető függő, de szerintem manapság mindenki valamilyen mélységben dokumentálja a saját építkezését. Az viszont jogszabályi előírás, hogy a kivitelezőnek a felhasznált anyagok minőségigazolását az építési naplóhoz mellékelnie kell. Amennyiben pl. minősített passzívház kivitelezéséről van szó, ott 'hivatalból' is szükséges a kivitelezés folyamatának és a felhasznált anyagok beépítésének fényképes dokumentálása, pont azért, hogy egyértelműen igazolva legyen a kivitelezési munka minősége. Egy ilyen épület kivitelezésének képes krónikája követhető nyomon pl. itt is: Passzívház építkezés első kézből |
|
Bucimanó Haladó 21 hozzászólás |
2013.04.09 22:24Érdekelne, hogy hányan mérték le az elkészült házuk hőveszteségét? Készülnek e fotók amik valamennyire minősítik az elvégzett munkát és a felhasznált anyagokat? előzmény:koleszar
|
|
Kata1990 Zöldfülű 2 hozzászólás |
2013.04.04 14:33Sziasztok! Én albérletben lakom egy négy emeletes kis panelban. Lassan egy éve lakom itt, és örömmel tapasztaltam meg a lakóközösség környezettudatos gondolkodásmódjának köszönhető alacsony fűtésdíjat, valamint a tiszta és barátságos lépcsőházat. A lakók pár éve a közösen összeadott alapból, valamint hitelből beszigeteltették és levakoltatták az egész épületet, valamint a tetőt teljesen betelepítették napelemekkel. Így mi egész évben, részletekre bontva fizetünk fűtési díjat, valamint a vízmelegítésért, ami a közös költségben jelenik meg, de megáll 15ezer forint körül. Nagyon kellemes érzés nem félni a következő havi csekktől :)))! Korábban családi házban laktam, így azután nehéz volt hozzászokni a kicsi lakáshoz, és egyáltalán az emeleteshez, de ez a közösség nagyon szépen megmutatja, hogy panelban is közelebb lehet kerülni a természethez. Az erkélyeken mindenki virágokat tart, a ház mögötti fákra télen madáretetők kerültek ki, így igazi leszállópályája lett a cinkéknek és rigóknak. A jégmentesítésre pedig egyik napról a másikra a lépcsőházba költözött két hólapát, egy seprű, egy vödör fűrészpor és két flakon környezetbarát vegyszermentes jégoldó. :)  előzmény:forumadmin
|
|
Ramos Rügyező 6 hozzászólás |
2013.04.03 10:40Ezt a témát én is fontosnak tartom, mivel az okosok szerint... ...globálisan az épületekre illetve az építési tevékenységre használjuk fel a világ nyersanyag és energia felhasználásának 40%-át ...az épületek, ill. az építési tevékenység felelős az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának több mint 30%-áért ...egy épület élettartama alatt felmerült teljes költségnek mindössze 10%-a a kivitelezés költsége, míg az üzemeltetés/fenntartás időszakára 90% jut. Engem főleg ez az utóbbi fogott meg amikor építkeztem. Én egy fokozottan energiatakarékos házat szerettem volna, mert a passzív ház használatakor alkalmazandó bizonyos kötöttségekkel nem akartam együtt élni. A saját tapasztalatok alapján: Én Ytong-ot használtam és a 30 cm-es falat még 12cm-es hőszigeteléssel takartuk be, a nyílászárók 2 légkamrás hőszigetelt üvegezéssel készültek. Árnyékolásra hőszigetelt alumínium redőnyöket használunk. A fenti szerkezettel a fajlagos hőveszteség 0,18W/m3K lett, ami a követelményérték 43,48%-a. (a legolcsóbb az az energia, amit nem használsz fel!) A ház gépészetét is komolyan megterveztük annak érdekében, hogy a rezsiköltségeket alapcsonyan tartsuk, de megmaradjon az üzembiztonság is. A gépészeti központ lelke egy 1000l-es tároló, melybe a különböző termelők bedolgoznak. A fűtési időszakban egy kondenzációs gázkazán, 20m2 napkollektor és +5 fokig egy levegős hőszivattyú (Geo tarifás) gondoskodik a melegvízről, melyet fűtésre is használunk.. Ezt egy Siemens rendszer irányítja, mely automatikusan kapcsol a megadott (belső/külső hőmérsékleti) paraméterek alapján. Felület fűtés/hűtés működik, értelemszerűen télen a padló és a falfelületek az elsődlegesek, a mennyezeti mezőket ilyenkor kikapcsoljuk, mert nagyon meleg lenne. Miután két kisgyerek is van a házban a nappaliban általában 26-27, a hálóban 23-24 fok van, de így is a fajlagos primer energiafogyasztás 67,77 kWh/m2a. Ez a követelményérték 38,17%-a. A 2012-es éves gázfogyasztásom után kb 150.000 Ft-ot fizettem, úgy, hogy a fűtött alapterület 235 nm. Nyáron a rendszert átkapcsoljuk, a falfelületek és a mennyezeti mezők dolgoznak. A tavalyi nagy augusztusi hőségben a ház hűtésére 8000 Ft-ot fizettem. Idén még szeretném napelemekkel is bővíteni a rendszert... |
|
FarkasIstvan Moderátor 18 hozzászólás |
2013.04.02 21:09Kedves Kázmér! Kedves Mindenki! Pest megyében, illetve a Közép-Magyarországon lakóknak ajánlom a Pátria Takarék kedvezményes hitelét energiatudatos épületfelújítás estére. Lásd: http://www.patriatakarek.hu/patriatakarek/hu/okotakarek/okotakarek-termekek/okolakossag/gazdalkodj_felelosen.lakossag.html A takarék Ökotakarék termékeinek egyike. Érdemes tanulmányozni. üdv Farkas István |
|
noé Haladó 23 hozzászólás |
2013.03.30 15:08Kedves Kázmér! A költségvetés annak idején nálunk is nagyon számított, de szerencsére a férjem kiszámolta, hogy hány százalékkal kerül többe az egész, ha vastagabb szigetelést teszünk be. Márpedig az egész költségvetéshez képest a vastagabb szigetelés felára nagyon kicsi volt, így mi inkább máson spóroltunk. De valahogy tényleg tudatosítani kellene az építkezőkben, hogy utólag sokkal nehezebb/költségesebb betenni a vastagabb szigetelést, praktikusan akár lehetetlen is lehet. |
|
Hegedűs Attila Moderátor 14 hozzászólás |
2013.03.27 19:14A helyzet nem egyedi, sajnos sokszor előfordul, hogy építés, felújítás során a rövidtávú szempontok mellett a távlatiak háttérbe szorulnak. Pedig a határolószerkezetek élettartama sokszor 10 év, és a burkolatokat (sem külső, sem belső) sem szokás 10-15 évnél gyakrabban felújítani. Látatlanban azt gondolom, hogy a szigetelés korrekt 'bővítése' mindezek érintése nélkül nem képzelhető el. Bár vannak - akár utólag is - befújható hőszigetelések, de ezekkel is csak nagy valószínűséggel lokálisan (pl. a tetőtér vízszintes, mennyezeti részénél) lehet eredményt elérni. Az egy ökölszabály kellene, hogy legyen, hogy építés, felújítás esetén nem csak a pillanatnyi igényünk, elvárásunk - ne adj isten az aktuális jogszabályok - szerint kellene eljárnunk, hanem a beruházás várható élettartamát is figyelembe véve, távlatilag, előre tekintve. |
|
koleszar Zöldfülű 2 hozzászólás |
2013.03.27 11:39Teljesen egyetértek vele, hogy a házak szigetelése az a terület, ahol a legkevesebb befektetéssel, a legtöbb energiát lehet(ne) megtakarítani. Csakhogy: Amikor a házunkat építettük, legfőbb szempont az olcsó kivitelezés volt, merthogy nem volt több pénzünk... tehát: 10 cm kőzetgyapot került a tetőtérbe. Utólag már bánom a dolgot, szívesen odaadnék néhány négyzetmétert a vastagabb szigetelésért cserébe. Most kipótolni viszont igen nehéz, és főleg költséges lenne (belülről be van lambériázva az egész). Ha valaki tudna valami épkézláb javaslatot tetőtér utólagos szigetelésére, szívesen venném a tanácsot... Egyébként pedig az új építéseknél mindenképpen érdemes volna államilag támogatni az alapos szigetelést. Üdv, Koleszár Kázmér |