ÖKO Fórum
ÖKO Fórum
History:
4h
8h
12h
24h

Épületeink és az energia - Avagy a láthatatlan kapocs
ÖKO Fórum  > Házépítés, energiafelhasználás  > Épületeink és az energia - Avagy a láthatatlan kapocs
A témát indító hozzászólás:
MTvSz
Moderátor
22 hozzászólás
 2013.05.17 10:35
A modern ipari társadalmunk az összes elfogyasztott energiának a felét az infrastruktúrák létrehozására és működtetésére fordítja.
Amikor az épületek energetikai hatásairól beszélünk, akkor egyből az ugrik be mindenkinek, hogy mennyi energia kell a fűtéshez. Esetleg néha az is feltűnik ma már, hogy mennyi energia kell a nyári hűtéshez. Ha viszont az összefüggéseket, és a folyamatokat is elkezdjük figyelni, akkor az, hogy egy épületnek éppen mennyi az energia igénye, az csupán egy folyamat eredményének a megnyilvánulása, ráadásul teljesen pontatlan azért, mert egy csomó lényeges kérdést nem vesz figyelembe az ember ilyenkor.

.

Nézzük sorban!
A ház ott kezdődik, hogy valaki kitalálja, hogy kell egy épület. Aztán valaki, vagy valakik segítenek számára a tervek elkészültében. Meghatározzák az építési anyagokat, a fűtési rendszert, a térelrendezést, és még számtalan dolgot. Már itt eldől az, hogy a majdan megvalósuló épületre mik lesznek a jellemzők energiafogyasztás, és így környezetterhelést illetően.

Anyaghasználat. Miből épüljön az épület? Pontosabban, milyen anyagokból? Ezt általában úgy szoktuk eldönteni, hogy szétnézünk a piacon, hogy mostanában mit tartanak az emberek modern építőanyagnak, meg érdeklődünk az árakról is. Általában valamiféle téglánál kötünk ki, és hogy jól szigetelt legyen az épület, akkor valamilyen hőszigetelő anyagot is választunk hozzá. De van aki az ytong-ra esküszik, és van aki a betonra.
Az anyagválasztás tehát magával hozza azt, hogy kell-e még, és milyen tulajdonságú hőszigetelő anyag az épületbe. De magával hoz egy láthatatlan energiafogyasztást is. Ezeket az építő és szigetelő anyagokat ugyanis le kell gyártani, és a helyszínre kell szállítani. Ha szétnézünk ma a piacon, vagy a mérnöki repertoárban, akkor azt látjuk, hogy csupa energiafaló építőanyag áll a rendelkezésre, amit a legritkább esetben gyártanak hozzánk közel. Igaz ezekre a dolgokra nem is tudunk figyelni, hiszen az építőanyagok árában már benne van az összes energia, ami a gyártáshoz szállításhoz kell. Mi esetleg csak a tüzépről szervezzük meg a szállítást, és csak az a néhány km-nyi energiafogyasztást fizetjük.

.

Csak érdekességképpen. Ha passzív ház minőségű épületet szeretnénk létrehozni, és a szigeteléshez polisztirolt használunk, akkor 1 nm-nyi szigetelőlemez előállításához 100 Kwh energiát használ fel az ipar. Ehhez jön még a szállítási energiaigény, aminek nagy része tulajdonképpen a polisztirolba zárt levegő szállítását teszi ki. Hogy mennyi is 100 Kwh energia? Ennyi energiafelhasználással pontosan 33 nm ugyanolyan hőszigetelési képességű szalmabála szigetelőanyagot tudunk előállítani. Ez másképpen kifejezve azt jelenti, hogy ha szalmabálából akarom a szigetelést megoldani, akkor az alapanyaggyártás energiaigénye 33-szor kevesebb, mint egy polisztirol szigetelés esetén. Ez ennyivel kevesebb környezetszennyezés.
Vagyis ennél még jobb a helyzet, ha a szalmára esik a választásunk. Az ugyanis a környékünkön, de max 10-20 km-en belül megterem, így kevesebb a szállítási energiaigény is. De kisebb lesz a ház lebontásakor keletkező energiaigény is, mert a szalmát majd komposztáljuk helyben, a polisztirollal meg csak újabb energia befektetéssel kezdhetünk valamit.

Aztán a következő tervezési szempont az, hogy mivel fűtsünk, és milyen legyen a fűtési rendszer.
Gázzal? Árammal? Szénnel? Esetleg fával? Napkollektorral?
Az hogy milyen fűtési rendszert választunk megint azon múlik, hogy éppen mi az olcsóbb, elérhetőbb, vagy kényelmesebb. Pedig nem ezen kellene, hogy múljon a döntésünk! Ha az épülethatároló felületek hőszigeteléséről az előírások mértékénél jobban gondoskodunk, akkor bent az épületben eleve kisebb lesz a hőigény. Ha a tervezésnél nem csak a hőszigetelést vesszük figyelembe, hanem az épület hőtároló képességét, akkor az megint kihat a fűtési rendszerre.
Egy jól szigetelt családi házba általában elég egyetlen egy fűtőtest. Ez ma nem elterjedt, mert az épületeink alapvetően rosszul szigeteltek. Így a tüzelőanyag tekintetében is olyat kell választanunk, amiből sok van, amit egyszerű használni. Feltéve, ha ennek az árát képesek vagyunk kifizetni.

Amikor a hőszigetelést tervezzük jusson eszünkbe, hogy ha jó az épület ebből a szempontból, akkor sokkal több alternatívánk van mind a fűtési rendszerre, mind a tüzelőanyag kiválasztására. Mellesleg jóval kevesebb energiát kell előállítani, amivel kevesebb környezetszennyezés jár.
A dolog érdekessége, hogy egy alacsony energiaigényű épületet olyan fűtési rendszerekkel is elláthatjuk, amelyekről egyenlőre álmodni sem mernénk. pl. napenergiával, hiszen ez esetben nem kell a teljes tetőt telerakni méregdrága napkollektoros rendszerrel. De olyan fűtési rendszerek is szóba jöhetnek, aminek a biológiai mérlege nem is teljesen pozitív, de azért nem rossz. Ilyen pl. a Komposztkazán. Ez nem azt jelenti, hogy komposztot égetünk el egy vasöntvényben. Hanem azt, hogy egy néhány köbméter komposztálandó szervesanyagból a bakteriális lebontó folyamatok melléktermékeként keletkező hőt elvezethetjük. A folyamat végén tavaszra lesz egy csomó hasznosítható komposztunk, miközben télen sem kell a fűtésre túl sok gondot fordítani.
Hihetetlenül hangzik? Igen. Mert ma az a valóságunk, hogy sok energiával kell a fűtésről gondoskodnunk, és ezért nem igazán van sok választási lehetőségünk.

Ez odáig fajul, hogy egyre többen, akik nem tudják a dráguló földgázt megfizetni, visszatérnek a fatüzelésre. Sajnos a tudásunk ehhez elveszett. 1 éves nedves fával próbálnak meg sokan egy kis melegséget produkálni a lakásaikban. De ha a fában sok a nedvesség, akkor a meleg nem a lakásban fog hasznosulni, hanem a párolgáshoz fog elhasználódni. Gyakorlatilag ezért kétszer több tüzelőanyagot használunk el, és pár év alatt teljesen tönkretesszük a kályhát, kazánt, kéményt.

Tehát ha az energiaproblémáinkon segíteni akarunk, akkor érdemes megtanulnunk ezt az un. rendszergondolkodás nevű valamit. Az energetikai gondjai ez embereknek egyéniek is, hiszen mindenkinek meg kell ezt valahogy oldania, de közösségiek is, hiszen az ország energiahordozók tekintetében rendkívül nagy mértékben importra szorul. Az meg amit a földdel és a jövőnkkel művelünk nem mehet így tovább. Se akkor, ha változunk, se akkor ha nem változunk. Utóbbi esetben kényszerűségből fogunk változni. Éppen ezért talán érdemes az önkéntes utat választani, amíg nem késő!
előzmény:MTvSz
A legújabb válaszok:
Meina
Rügyező
6 hozzászólás
 2013.05.19 11:12Mi is fával fűtünk. De pár éve nyaranta megjelennek a faluban nagy teherautók, olcsó ERDÉLYI fát árulnak. Ez nem tetszik nekem, de a lényeges árkülönbség miatt aki teheti, ebből vásárol.
előzmény:Takács
Meina
Rügyező
6 hozzászólás
 2013.05.19 11:06A mi házunk is ilyen, és nagyon jól lehet saját kezűleg, a kertben kiásott földdel javítani a falakat. Nyáron a hőségben igazi áldás - 70 cm-es falai vannak.
előzmény:Poszkoli
Poszkoli
Rügyező
7 hozzászólás
 2013.05.19 10:20Felénk nem vályogtéglából, hanem sárból tapasztott falú házak vannak, én is ilyenben lakom. Nagyon szeretem, mert jó hőszigetelő, csak a vizesedésre kell nagyon odafigyelni. De mi egy löszháton lakunk, így a talajvíz nem okoz gondot.
előzmény:MTvSz
Kovács2
Rügyező
6 hozzászólás
 2013.05.18 21:22Én is művelem mindezeket, és jobban érzem magam tőle.
előzmény:Varga2
Kovács1
Rügyező
6 hozzászólás
 2013.05.18 19:26Én is így gondolom. Kis lépésekkel kell kezdeni, és megtapasztalni a változás előnyeit.
előzmény:Botond
Csoki
Rügyező
7 hozzászólás
 2013.05.18 19:05Én is így gondolom! Nemrég egy anyuka sétált előttem a kislányával, és laza mozdulattal az árokba dobta a használt papírzsebkendőjét. Utána szaladtam, hogy valamit elhagyott. Nagyon meglepődött. Talán többet nem szemetel az utcán.
előzmény:Jónás
Jónás
Rügyező
6 hozzászólás
 2013.05.18 18:30Én sem szeretek mások után szemetet szedni, de a szemetes utcákat még jobban utálom. Ezért mindig részt veszek az ilyen kezdeményezésekben
előzmény:Lajos
Györe
Rügyező
8 hozzászólás
 2013.05.18 17:05Én még nem hallottam szalmabála házról, de a cikk felkeltette az érdeklődésemet. Tulajdonképpen, hogyan készül az ilyen ház?
előzmény:MTvSz
Szabó
Rügyező
6 hozzászólás
 2013.05.18 16:06Gondolom a vályog és szalmabálaház családi ház méretekben építhető. Mi a helyzet a városok sokemeletes épületeivel? Ott mi a megoldás energiahatékonyság, szigetelés, fűtés szempontjából?
előzmény:zöldPéter
zöldPéter
Rügyező
6 hozzászólás
 2013.05.18 15:43Ha építkezésre kerül a sor szalmabála házat szertnék majd:).
előzmény:MTvSz
Lajos
Rügyező
6 hozzászólás
 2013.05.18 15:37Én is szedtem a szemetet a Föld Napján, de közben eléggé bosszantott, hogy mások szemetét kell összeszednem. Én soha nem dobálnék el az utcán semmit.
előzmény:Varga2
Lajos
Rügyező
6 hozzászólás
 2013.05.18 15:35Én falun lakom, és itt egyre többen térnek vissza a fafűtésre, vagy csak kiegészítésként használják a gázt.
előzmény:Takács
zöldPéter
Rügyező
6 hozzászólás
 2013.05.18 15:17Én ottho fával fűtök, bár az is igaz , hogy manapság elég drága a fa.
előzmény:MTvSz
Galus
Rügyező
6 hozzászólás
 2013.05.18 12:32A családunk nemzedékek óta vályogházban lakik - kitűnően lehet javítani, nyáron kellemesen hűvös marad, télen pedig viszonylag kevés fával is jó meleget tart.
előzmény:Takács
Takács
Rügyező
6 hozzászólás
 2013.05.18 11:34Mi a gázfűtés után visszatértünk a fatüzelésre. Sokkal melegebb, és olcsóbban is kijövünk.
előzmény:Varga2
Varga2
Rügyező
6 hozzászólás
 2013.05.18 09:25Én elkezdtem: részt vettem a tavaszi szemétszedésben, szelektíven gyűjtöm a szemetet, megválogatom, mit veszek meg.
előzmény:Varga1
Varga1
Rügyező
6 hozzászólás
 2013.05.17 13:55" Az meg amit a Földdel és a jövőnkkel művelünk nem mehet így tovább. "
Szerintem sem, és a változást magunkon kell kezdeni.
Botond
Rügyező
6 hozzászólás
 2013.05.17 11:43Az ÖKO-dolgokban bizony még kezdő vagyok, de hálás mindenkinek, aki felnyitotta a szemem, és legfőképpen annak örülök, hogy ellentétben sok nyakas, az eddigi életmódjához és szokásaihoz ragaszkodó emberrel, szívesen kipróbálok új dolgokat is. Megdöbbenve tapasztalom, mennyi mindent csinálunk rosszul, mennyi mindennel ártunk önmagunknak és a környezetünknek. Nos, először csak a fejemben, aztán kis lépésekben már a mindennapokban is elkezdtem a változást és a változtatást, önként... Csak egy-két példa, amit bárki megtehet, akár csak kísérletképpen is: mosószódával mosok, a sokat tudó ecetet vetem be a takarításnál, öblítésnél, szelektíven gyűjtöm a szemetet, nem kérek nejlonzacskót a boltban, viszem a dobozomat, vászontáskámat.
Mivel még nem voltam abban a helyzetben, hogy házat építsek magamnak, megindult a fantáziám ezen a területen is. Következő lépésként begyűjtöm az ehhez kapcsolódó elképesztően jó javaslatokat (pl. a szigetelést, fűtést illetően).
előzmény:MTvSz
MTvSz
Moderátor
22 hozzászólás
 2013.05.17 10:35
A modern ipari társadalmunk az összes elfogyasztott energiának a felét az infrastruktúrák létrehozására és működtetésére fordítja.
Amikor az épületek energetikai hatásairól beszélünk, akkor egyből az ugrik be mindenkinek, hogy mennyi energia kell a fűtéshez. Esetleg néha az is feltűnik ma már, hogy mennyi energia kell a nyári hűtéshez. Ha viszont az összefüggéseket, és a folyamatokat is elkezdjük figyelni, akkor az, hogy egy épületnek éppen mennyi az energia igénye, az csupán egy folyamat eredményének a megnyilvánulása, ráadásul teljesen pontatlan azért, mert egy csomó lényeges kérdést nem vesz figyelembe az ember ilyenkor.

.

Nézzük sorban!
A ház ott kezdődik, hogy valaki kitalálja, hogy kell egy épület. Aztán valaki, vagy valakik segítenek számára a tervek elkészültében. Meghatározzák az építési anyagokat, a fűtési rendszert, a térelrendezést, és még számtalan dolgot. Már itt eldől az, hogy a majdan megvalósuló épületre mik lesznek a jellemzők energiafogyasztás, és így környezetterhelést illetően.

Anyaghasználat. Miből épüljön az épület? Pontosabban, milyen anyagokból? Ezt általában úgy szoktuk eldönteni, hogy szétnézünk a piacon, hogy mostanában mit tartanak az emberek modern építőanyagnak, meg érdeklődünk az árakról is. Általában valamiféle téglánál kötünk ki, és hogy jól szigetelt legyen az épület, akkor valamilyen hőszigetelő anyagot is választunk hozzá. De van aki az ytong-ra esküszik, és van aki a betonra.
Az anyagválasztás tehát magával hozza azt, hogy kell-e még, és milyen tulajdonságú hőszigetelő anyag az épületbe. De magával hoz egy láthatatlan energiafogyasztást is. Ezeket az építő és szigetelő anyagokat ugyanis le kell gyártani, és a helyszínre kell szállítani. Ha szétnézünk ma a piacon, vagy a mérnöki repertoárban, akkor azt látjuk, hogy csupa energiafaló építőanyag áll a rendelkezésre, amit a legritkább esetben gyártanak hozzánk közel. Igaz ezekre a dolgokra nem is tudunk figyelni, hiszen az építőanyagok árában már benne van az összes energia, ami a gyártáshoz szállításhoz kell. Mi esetleg csak a tüzépről szervezzük meg a szállítást, és csak az a néhány km-nyi energiafogyasztást fizetjük.

.

Csak érdekességképpen. Ha passzív ház minőségű épületet szeretnénk létrehozni, és a szigeteléshez polisztirolt használunk, akkor 1 nm-nyi szigetelőlemez előállításához 100 Kwh energiát használ fel az ipar. Ehhez jön még a szállítási energiaigény, aminek nagy része tulajdonképpen a polisztirolba zárt levegő szállítását teszi ki. Hogy mennyi is 100 Kwh energia? Ennyi energiafelhasználással pontosan 33 nm ugyanolyan hőszigetelési képességű szalmabála szigetelőanyagot tudunk előállítani. Ez másképpen kifejezve azt jelenti, hogy ha szalmabálából akarom a szigetelést megoldani, akkor az alapanyaggyártás energiaigénye 33-szor kevesebb, mint egy polisztirol szigetelés esetén. Ez ennyivel kevesebb környezetszennyezés.
Vagyis ennél még jobb a helyzet, ha a szalmára esik a választásunk. Az ugyanis a környékünkön, de max 10-20 km-en belül megterem, így kevesebb a szállítási energiaigény is. De kisebb lesz a ház lebontásakor keletkező energiaigény is, mert a szalmát majd komposztáljuk helyben, a polisztirollal meg csak újabb energia befektetéssel kezdhetünk valamit.

Aztán a következő tervezési szempont az, hogy mivel fűtsünk, és milyen legyen a fűtési rendszer.
Gázzal? Árammal? Szénnel? Esetleg fával? Napkollektorral?
Az hogy milyen fűtési rendszert választunk megint azon múlik, hogy éppen mi az olcsóbb, elérhetőbb, vagy kényelmesebb. Pedig nem ezen kellene, hogy múljon a döntésünk! Ha az épülethatároló felületek hőszigeteléséről az előírások mértékénél jobban gondoskodunk, akkor bent az épületben eleve kisebb lesz a hőigény. Ha a tervezésnél nem csak a hőszigetelést vesszük figyelembe, hanem az épület hőtároló képességét, akkor az megint kihat a fűtési rendszerre.
Egy jól szigetelt családi házba általában elég egyetlen egy fűtőtest. Ez ma nem elterjedt, mert az épületeink alapvetően rosszul szigeteltek. Így a tüzelőanyag tekintetében is olyat kell választanunk, amiből sok van, amit egyszerű használni. Feltéve, ha ennek az árát képesek vagyunk kifizetni.

Amikor a hőszigetelést tervezzük jusson eszünkbe, hogy ha jó az épület ebből a szempontból, akkor sokkal több alternatívánk van mind a fűtési rendszerre, mind a tüzelőanyag kiválasztására. Mellesleg jóval kevesebb energiát kell előállítani, amivel kevesebb környezetszennyezés jár.
A dolog érdekessége, hogy egy alacsony energiaigényű épületet olyan fűtési rendszerekkel is elláthatjuk, amelyekről egyenlőre álmodni sem mernénk. pl. napenergiával, hiszen ez esetben nem kell a teljes tetőt telerakni méregdrága napkollektoros rendszerrel. De olyan fűtési rendszerek is szóba jöhetnek, aminek a biológiai mérlege nem is teljesen pozitív, de azért nem rossz. Ilyen pl. a Komposztkazán. Ez nem azt jelenti, hogy komposztot égetünk el egy vasöntvényben. Hanem azt, hogy egy néhány köbméter komposztálandó szervesanyagból a bakteriális lebontó folyamatok melléktermékeként keletkező hőt elvezethetjük. A folyamat végén tavaszra lesz egy csomó hasznosítható komposztunk, miközben télen sem kell a fűtésre túl sok gondot fordítani.
Hihetetlenül hangzik? Igen. Mert ma az a valóságunk, hogy sok energiával kell a fűtésről gondoskodnunk, és ezért nem igazán van sok választási lehetőségünk.

Ez odáig fajul, hogy egyre többen, akik nem tudják a dráguló földgázt megfizetni, visszatérnek a fatüzelésre. Sajnos a tudásunk ehhez elveszett. 1 éves nedves fával próbálnak meg sokan egy kis melegséget produkálni a lakásaikban. De ha a fában sok a nedvesség, akkor a meleg nem a lakásban fog hasznosulni, hanem a párolgáshoz fog elhasználódni. Gyakorlatilag ezért kétszer több tüzelőanyagot használunk el, és pár év alatt teljesen tönkretesszük a kályhát, kazánt, kéményt.

Tehát ha az energiaproblémáinkon segíteni akarunk, akkor érdemes megtanulnunk ezt az un. rendszergondolkodás nevű valamit. Az energetikai gondjai ez embereknek egyéniek is, hiszen mindenkinek meg kell ezt valahogy oldania, de közösségiek is, hiszen az ország energiahordozók tekintetében rendkívül nagy mértékben importra szorul. Az meg amit a földdel és a jövőnkkel művelünk nem mehet így tovább. Se akkor, ha változunk, se akkor ha nem változunk. Utóbbi esetben kényszerűségből fogunk változni. Éppen ezért talán érdemes az önkéntes utat választani, amíg nem késő!
előzmény:MTvSz