ÖKO Fórum

Biztosan természetbarát amire rányomták az öko-cimkét? - mire figyeljünk, főleg a tisztítószerek piacán

ÖKO Fórum  > Környezetbarát otthon, bevásárlás  > Biztosan természetbarát amire rányomták az öko-cimkét? - mire figyeljünk, főleg a tisztítószerek piacán
A témát indító hozzászólás:
MTvSz
Moderátor
22 hozzászólás
2013.06.12 10:50
Lemosunk, kimosunk, felmosunk, elmosunk, bemosunk… a természetnek a sok tisztítószerrel, amit akarva-akaratlanul, de leginkább tudatlanul használunk. Nem is csoda, a reklámokból ömlik a friss illat, a puhaság, és a döglött baktériumok. De tényleg erre van szükségünk? Az üde illat egyenlő a tisztasággal, a baktérium-ölés pedig az egészséggel? A válasz természetesen NEM!

.


A mesterséges illatok nem, hogy nem tisztítanak, de még nem is túl egészségesek ha belélegezzük. Az előállítási folyamat és a csomagolás pedig az esetek többségében nem környezetbarát. Ugyanez a helyzet a sterilitással is. Természetesen vannak helyek, ahol nem kívánatosak a kórokozók, de az ember rengeteg baktériummal él szimbiózisban. Az emésztés és az immunrendszer működése is elképzelhetetlen nélkülük. A túlzott sterilitással pont ellenkező célt lehet elérni, kiszáradó, érzékeny bőrt, fertőzéseket. A szervezet hamar megtanulja, hogyan védekezzen a bejutó kórokozók ellen. Steril környezetben ez a képesség nem alakul ki, így minden amúgy átlagosnak számító kórokozó fertőzést indíthat el. Kisarkítva a dolgot, valahogy így hangzik: kevés, de állandóan jelen lévő kórokozóval szemben védettek vagyunk, míg a sterilitásra törekvésnél óhatatlanul is becsúszik egy-egy hiba, ami ellen védtelen a szervezet.

A környezetbarát takarítás alapelve a „szelídebben és gyakrabban” is ebből a tényből indul ki. Az erős, sok esetben irritáló vegyszerek helyett érdemes már kezdettől fogva kevésbé agresszív tisztítószereket használni, sűrűbben. A végeredmény ugyanaz, de heti 3x 1 perc alatt áttörölni a kádat kevesebb idő, mint kéthetente valami erős vegyszerrel 10 percig dörzsölni és belélegezni az igazi citromot tartalmazó takarítószert… Ugyanez az elv működik a mosogatásnál, a felmosásnál és például a cipőtisztításnál is.
A csomagolásokon ígért természetes összetevő, például citrom vagy ecet, sem jelenti azt, hogy a termék környezetbarát. Kezdve onnan, hogy mi van mellette, egészen odáig, hogy honnan van, ami benne van.

Kevesen tudják, sőt, rengetegen nem is gondolnak bele, hogy a nagyvállalatok a tisztító- és tisztálkodó szereik döntő többségét egy helyszínen gyártják az egész világpiacra. Például az USA-ban ugyanabban a dél-amerikai gyárban készült folyékony szappant lehet megvenni, mint itthon, vagy Kínában. Ennyi szállításnál lőttek a környezetvédelemnek, bármi is van a flakonban. Igaz ez a csomagküldős, katalógusból rendelős cégek termékeire is, akik előszeretettel tűzik zászlajukra az öko-, a környezetbarát, vagy a zöld jelzőket.

Tisztítószer vásárlásnál az elsődleges szempont, hogy Magyarországon, vagy – hogy ne legyünk túl szigorúak -, 500 km-es körzetében készüljön az adott szer. Az interneten elég sok ilyen céget lehet találni, nem kell túl sokáig keresgélni.

Élelmiszerek esetében a fenntartható fejlődés alapelvei között szerepel az 50 km-en belül termelt cikkek fogyasztása, ami igazából minden használati tárgyra vonatkoztatható. A gazdaság mai berendezkedését tekintve ez elég nehezen kivitelezhető, ezért írtam 500 kilométert.
A gyártás helye még nem minden, hiszen az alapanyagok se mindig helyben teremnek. Attól a néhány esettől eltekintve, amikor bizonyos növény csak bizonyos helyeken termeszthető, ebben az esetben is az 500 km-es kört venném alapul.

.


Ha ez megvan, nézzük, mi van a flakonban, és mi marad a használat után! (Korábban már mi is foglalkoztunk ezzel a témával, a gyerekek bőrének védelménél.) Vannak vegyületek, amikből nagyon kis mennyiség is káros, vagy az emberre, (főleg a kicsi gyerekekre) vagy a természetbe kijutva a növényekre, állatokra. Ilyen például a nonil-fenol, ami mosószerekben található nonil-fenol-etoxilát bomlásterméke. Nehezen bomlik tovább és a természetbe kijutva az ösztrogén hormonhoz hasonló hatása van. Ha a hím pisztrángok ezzel a vegyülettel találkoznak, nőstényként kezdenek el viselkedni. Persze nem csak a halakra hat, a férfiaknak sem ajánlott ezzel mosni.…

Lehetetlen felsorolni mindet, de meg kell említeni a tenzideket is. Ezek felületaktív anyagok, amik a tisztítószerek lényegét adják, a zsíros szennyeződésekhez kapcsolódva, vízben oldhatóvá teszi azokat. A legismertebb közülük a szappan, ám a legtöbb tisztítószerbe nem szappant raknak, hanem például Sodium Lauryl Sulfate-ot vagy Sodium Laureth Sulfate-ot. Ezek szárítják a bőrt és allergének. A foszfátok pedig az élő vizekbe kijutva eutrofizációt okoznak. A foszfor esszenciális elem a növényeknek, de túladagolása miatt szaporodnak el az algák és más vízinövények.

Ezek a vegyületek előbb-utóbb a természetbe jutnak. Ahol csatorna van, ott többé-kevésbé kikerülnek a szennyvízből mielőtt azt valamelyik tóba vagy folyóba engedik vissza. Itt sem semlegesítődnek, hanem a táplálkozási láncon keresztül kerülnek vissza hozzánk. Ehhez még folyami halat se kell enni, elég valami gabona vagy zöldség, amit folyóvízzel öntöznek.



A csatornázatlan területeken ez a bumeráng gyorsabban tér vissza. Az emésztőből a talajba szivárogva jut el a veteményes, gyümölcsös gyökereihez. Ahol fúrt kútból öntöznek, ott a növények leveleire is rákerülhetnek, lebomlási idejüket évtizedekben mérik.

Azt gondolom nincs ember a talpán, aki mindezt kibogozza és le tudja emelni a polcról a megfelelő tisztítószert. De szerencsére van ajánlás: mosószóda, szódabikarbóna, ecet, mosószappan, nátrium-perkarbonát, bórax. Összetételük 100%-ban ismert, és kis utánajárással mindegyik beszerezhető magyar cégtől. Ezek nem csak ruhák mosásához használhatók, hanem mosogatáshoz, felmosáshoz, fürdőszoba takarításhoz is. Nem allergének, nem terhelik a környezetet, nem viselkednek hormonként és még olcsóbbak is, mint a közismert takarítószerek. Egy kényes pont van csak, de ez minden vegyszernél felmerül: Érzékenyebb bőrűeknek javasolt kesztyűvel védekezni az irritáció ellen. A visszamaradó szennyvíz semleges, veszélytelen. Az erősebb szerek (például a mosószóda), maradékait esetleg lehet ecettel hatástalanítani. Használhatóságuk, receptek, tippek, trükkök egy újabb cikknyi anyagot tesznek ki, ezért csak néhány linket szedek össze ezzel kapcsolatban:
előzmény:MTvSz
A legújabb válaszok:
Edit60
Zöldfülű
1 hozzászólás
2013.06.12 19:12Nagyon egyetértek azokkal az emberekkel, akik otthoni előállítással próbálkoznak :).....az biztos ÖKO
előzmény:ruskobalint
ruskobalint
Rügyező
7 hozzászólás
2013.06.12 12:44A hatékony takarításhoz elkészíthetjük mi magunk is tisztítószereink egy részét. Ezzel pénzt takaríthatunk meg sőt a környezetünket is kíméljük. Ecet, szódabikarbóna, citromsav..
előzmény:MTvSz
MTvSz
Moderátor
22 hozzászólás
2013.06.12 10:50
Lemosunk, kimosunk, felmosunk, elmosunk, bemosunk… a természetnek a sok tisztítószerrel, amit akarva-akaratlanul, de leginkább tudatlanul használunk. Nem is csoda, a reklámokból ömlik a friss illat, a puhaság, és a döglött baktériumok. De tényleg erre van szükségünk? Az üde illat egyenlő a tisztasággal, a baktérium-ölés pedig az egészséggel? A válasz természetesen NEM!

.


A mesterséges illatok nem, hogy nem tisztítanak, de még nem is túl egészségesek ha belélegezzük. Az előállítási folyamat és a csomagolás pedig az esetek többségében nem környezetbarát. Ugyanez a helyzet a sterilitással is. Természetesen vannak helyek, ahol nem kívánatosak a kórokozók, de az ember rengeteg baktériummal él szimbiózisban. Az emésztés és az immunrendszer működése is elképzelhetetlen nélkülük. A túlzott sterilitással pont ellenkező célt lehet elérni, kiszáradó, érzékeny bőrt, fertőzéseket. A szervezet hamar megtanulja, hogyan védekezzen a bejutó kórokozók ellen. Steril környezetben ez a képesség nem alakul ki, így minden amúgy átlagosnak számító kórokozó fertőzést indíthat el. Kisarkítva a dolgot, valahogy így hangzik: kevés, de állandóan jelen lévő kórokozóval szemben védettek vagyunk, míg a sterilitásra törekvésnél óhatatlanul is becsúszik egy-egy hiba, ami ellen védtelen a szervezet.

A környezetbarát takarítás alapelve a „szelídebben és gyakrabban” is ebből a tényből indul ki. Az erős, sok esetben irritáló vegyszerek helyett érdemes már kezdettől fogva kevésbé agresszív tisztítószereket használni, sűrűbben. A végeredmény ugyanaz, de heti 3x 1 perc alatt áttörölni a kádat kevesebb idő, mint kéthetente valami erős vegyszerrel 10 percig dörzsölni és belélegezni az igazi citromot tartalmazó takarítószert… Ugyanez az elv működik a mosogatásnál, a felmosásnál és például a cipőtisztításnál is.
A csomagolásokon ígért természetes összetevő, például citrom vagy ecet, sem jelenti azt, hogy a termék környezetbarát. Kezdve onnan, hogy mi van mellette, egészen odáig, hogy honnan van, ami benne van.

Kevesen tudják, sőt, rengetegen nem is gondolnak bele, hogy a nagyvállalatok a tisztító- és tisztálkodó szereik döntő többségét egy helyszínen gyártják az egész világpiacra. Például az USA-ban ugyanabban a dél-amerikai gyárban készült folyékony szappant lehet megvenni, mint itthon, vagy Kínában. Ennyi szállításnál lőttek a környezetvédelemnek, bármi is van a flakonban. Igaz ez a csomagküldős, katalógusból rendelős cégek termékeire is, akik előszeretettel tűzik zászlajukra az öko-, a környezetbarát, vagy a zöld jelzőket.

Tisztítószer vásárlásnál az elsődleges szempont, hogy Magyarországon, vagy – hogy ne legyünk túl szigorúak -, 500 km-es körzetében készüljön az adott szer. Az interneten elég sok ilyen céget lehet találni, nem kell túl sokáig keresgélni.

Élelmiszerek esetében a fenntartható fejlődés alapelvei között szerepel az 50 km-en belül termelt cikkek fogyasztása, ami igazából minden használati tárgyra vonatkoztatható. A gazdaság mai berendezkedését tekintve ez elég nehezen kivitelezhető, ezért írtam 500 kilométert.
A gyártás helye még nem minden, hiszen az alapanyagok se mindig helyben teremnek. Attól a néhány esettől eltekintve, amikor bizonyos növény csak bizonyos helyeken termeszthető, ebben az esetben is az 500 km-es kört venném alapul.

.


Ha ez megvan, nézzük, mi van a flakonban, és mi marad a használat után! (Korábban már mi is foglalkoztunk ezzel a témával, a gyerekek bőrének védelménél.) Vannak vegyületek, amikből nagyon kis mennyiség is káros, vagy az emberre, (főleg a kicsi gyerekekre) vagy a természetbe kijutva a növényekre, állatokra. Ilyen például a nonil-fenol, ami mosószerekben található nonil-fenol-etoxilát bomlásterméke. Nehezen bomlik tovább és a természetbe kijutva az ösztrogén hormonhoz hasonló hatása van. Ha a hím pisztrángok ezzel a vegyülettel találkoznak, nőstényként kezdenek el viselkedni. Persze nem csak a halakra hat, a férfiaknak sem ajánlott ezzel mosni.…

Lehetetlen felsorolni mindet, de meg kell említeni a tenzideket is. Ezek felületaktív anyagok, amik a tisztítószerek lényegét adják, a zsíros szennyeződésekhez kapcsolódva, vízben oldhatóvá teszi azokat. A legismertebb közülük a szappan, ám a legtöbb tisztítószerbe nem szappant raknak, hanem például Sodium Lauryl Sulfate-ot vagy Sodium Laureth Sulfate-ot. Ezek szárítják a bőrt és allergének. A foszfátok pedig az élő vizekbe kijutva eutrofizációt okoznak. A foszfor esszenciális elem a növényeknek, de túladagolása miatt szaporodnak el az algák és más vízinövények.

Ezek a vegyületek előbb-utóbb a természetbe jutnak. Ahol csatorna van, ott többé-kevésbé kikerülnek a szennyvízből mielőtt azt valamelyik tóba vagy folyóba engedik vissza. Itt sem semlegesítődnek, hanem a táplálkozási láncon keresztül kerülnek vissza hozzánk. Ehhez még folyami halat se kell enni, elég valami gabona vagy zöldség, amit folyóvízzel öntöznek.



A csatornázatlan területeken ez a bumeráng gyorsabban tér vissza. Az emésztőből a talajba szivárogva jut el a veteményes, gyümölcsös gyökereihez. Ahol fúrt kútból öntöznek, ott a növények leveleire is rákerülhetnek, lebomlási idejüket évtizedekben mérik.

Azt gondolom nincs ember a talpán, aki mindezt kibogozza és le tudja emelni a polcról a megfelelő tisztítószert. De szerencsére van ajánlás: mosószóda, szódabikarbóna, ecet, mosószappan, nátrium-perkarbonát, bórax. Összetételük 100%-ban ismert, és kis utánajárással mindegyik beszerezhető magyar cégtől. Ezek nem csak ruhák mosásához használhatók, hanem mosogatáshoz, felmosáshoz, fürdőszoba takarításhoz is. Nem allergének, nem terhelik a környezetet, nem viselkednek hormonként és még olcsóbbak is, mint a közismert takarítószerek. Egy kényes pont van csak, de ez minden vegyszernél felmerül: Érzékenyebb bőrűeknek javasolt kesztyűvel védekezni az irritáció ellen. A visszamaradó szennyvíz semleges, veszélytelen. Az erősebb szerek (például a mosószóda), maradékait esetleg lehet ecettel hatástalanítani. Használhatóságuk, receptek, tippek, trükkök egy újabb cikknyi anyagot tesznek ki, ezért csak néhány linket szedek össze ezzel kapcsolatban:
előzmény:MTvSz