ÖKO Fórum
Jelentkezz be, ha hozzá akarsz szólni!
 |
Zalatnay László: A víz és a pénz |
| ÖKO Fórum | > A Természet romlása, a romlás természete | > Zalatnay László: A víz és a pénz |
A témát indító hozzászólás:
|
forumadmin Moderátor 6 hozzászólás |
2013.04.04 21:37 Ha összevetjük a vizet és a pénzt, sok hasonlóságot fedezhetünk fel a tulajdonságaikban. Olyan érzésünk támad, mintha a víz fejezné ki a legjobban azt, hogyan is működik a pénz. Ha a pénzzel szeretnénk jóban lenni, a víz ismerete nagyon jó segítséget nyújthat ahhoz, hogy azt megérthessük, megtanulhassuk. De ha továbbmegyünk azt is megérthetjük mindebből, hogy a pénz mai természete miért okoz gazdasági, környezeti és szociális problémákat. De kezdjük az elején! Nézzünk néhány párhuzamot:
 Mindezek után csak egy olyan jelenségre szeretném felhívni a figyelmet, amit a vízzel való együttélésünkből tudunk. A Tisza völgyében sok száz, vagy ezer évig folytatott a föld népe olyan gazdálkodást, ami a folyó természetes jelenségeire épült. Ezt ma fokgazdálkodásnak nevezzük. A lényege az volt, hogy a tavaszi árvizeket oly módon tartották vissza, hogy közben a víz áramlása, mozgása nem szűnt meg. Bővebben a teljes rendszerről ]Molnár Géza a Tiszánál c. könyvében lehet a fokgazdálkodásról olvasni.  Most csak néhány eredményét szeretném ennek kiemelni, és átültetni ezt a pénzzel kapcsolatos mai jelenségekre. A fokgazdálkodás eredményeképpen olyan vegetáció alakult ki a Tisza völgyében, ami a természetes adottságokat figyelembe véve nem jöhetett volna létre. Ugyanis az átlagos éves csapadék a kontinentális elhelyezkedés miatt évi 500 mm körül van. A keményfa ligeterdők pedig 800 mm-es éves csapadékmennyiség környékén jelennek meg természetes módon. A Tisza völgyében az ember vízzel való gazdálkodásának köszönhetően alakulhatott ki az a táj, ami gazdag volt halban, fában, jószágban, gyümölcsben. Ennek következtében az itt élő ember olyan sokrétű, egészséges táplálékhoz juthatott hozzá, ami ma csak a leggazdagabbak kiváltsága. Ennek a gazdálkodásnak a következtében kiemelkedően jó termékenységű talaj alakult ki sok helyen az Alföldön. Ekkor a természet is gazdagon virágzott. Amíg a politika nem avatkozott be, addig paradicsomi állapot bontakozhatott ki ezen a vidéken. A pénzáramlás jelenségeit figyelve láthatjuk, amikor a pénz úgy tud jelen lenni, hogy egyszerre van visszatartva, és egyszerre áramlik is az adott területen, akkor virágzás az eredmény. Ha csak vissza van tartva, akkor úgy viselkedik, mint amikor a víz megáll és beposványosodik, azaz mocsár lesz belőle. Amikor pedig átrobog a tájon, akkor rombol. Érdekes, ha a pénzt a saját nézőpontunkból szemléljük, nehezen értelmezhető az, hogy helyben mozog, helyben áramlik. Túl kicsi a perspektíva. Ha egy település, vagy táj esetében vizsgáljuk, akkor már értelmezhetjük ezt. Itt az emberek egymásnak fizetnek a különböző árukért és szolgáltatásokért. Ekkor a pénz a településen marad, és ott halmozódik fel. Persze ebből tovább is kell engedni valamennyit a társadalom felé. De annyi közben onnan is jön. Furcsa kettősség ez. Ellentmondásos, mégis lehetséges. Forgatni is, és visszatartani is. Egyszerre. Ha rendszerben tekintünk egy tájra, akkor lehetséges. Ilyen látszólagos ellentmondásokat mi mindannyian képesek vagyunk úgy létrehozni, ha az életünk ezt igényli. Ez segít bennünket. Egy nagyon egyszerű példa: amikor gyermekkorunkban egy kis katicát tartottunk a kezünkben és a tesónk szerette volna tőlünk elvenni, akkor egyszerre szorítottuk a kezünket, hogy ne tudja kivenni, és ugyanakkor nyitottuk is az ujjainkat, hogy nehogy összenyomjuk a katicát. Hát valami ilyen módon kell a pénzzel is bánnunk: egy tájban visszatartani, és áramoltatni is egyszerre. Ez lehetséges. Pontosan úgy, ahogyan a folyókkal való együttműködés esetén is ismernünk kell a víz természetét. Ha ezt nem tesszük, akkor sok jóra nem számíthatunk.  A kérdés már csak az, hogy miért nem ismerjük ezt a jelenséget fel, ill. miért nem tudjuk a pénzt helyben forgatni? A válasz talán közelebb van hozzánk, mint gondolnánk. Az biztos, hogy nem az emberi gyarlóság az oka. Hiszen sokkal jobb életünk lehetne, ha így mozgatnánk a pénzt. Gazdagok és szegények is jobban élnének. A történelem ezt már bizonyította. Tanulni belőle soha sem késő. Amikor az árvíz letarol mindent, akkor butaság lenne azt feltételezni, hogy ez ok nélkül jött létre. Ahogy ha a gazdaság letarolja a természetet, vagy kiapadnak az emberek pénzforrásai, szintén butaság lenne ezeket ok nélkülinek, vagy véletlennek feltételezni. Maximum csak az történik, hogy a véletlen szavunkat olyan értelmében használjuk, hogy mi márpedig nem véljük az okokat. De ahogy a víz mozgását meghatározza a domborzat, a csapadék mennyisége, a gravitáció, vagy a felszín borítottsága, úgy a pénz mozgását is ilyen hajtóerők idézik elő. Ha el akarjuk kerülni az árvizet, vagy az aszályt, akkor ismernünk kell a természeti jelenségeket. Ha pedig a gazdasági összeomlást, akkor pedig a pénz mozgatórugóit. pl. a kamatos természetét. De erről később. Zalatnay László előzmény:forumadmin
|
A legújabb válaszok: |
|
|
0dorka0 Haladó 25 hozzászólás |
2013.04.16 16:03és akkor döntse el az ember, hogy mihez kezd a pénzével, ha már legalább van neki...:/ előzmény:Zalatnay László
|
|
Zalatnay László Moderátor 27 hozzászólás |
2013.04.16 12:40Kedves Géza!! Nagyon jó kérdéseket tettél fel! A belvíz, és a csapadékos időjárás okozta problémák nem most keletkeztek. Olyan ez, mint amikor egy hegyoldalon esik a hó, szépen csendesen. Aztán amikor elér egy bizonyos tömeget, akkor lavina alakul ki. A lavina nem akkor keletkezik, amikor elindul. Ajánlom szíves figyelmedbe Molnár Gáza: A Tiszánál c. nagyon szépen illusztrált könyvét. (Ekvilibrium kiadó). A mai gazdálkodás abból indul ki, hogy mit akar kapni a tájtól. Nem abból, hogy a táj mit tud adni. Ezért erőszakosan átalakítjuk a tájat, és amikor belvíz van, vagy árvizek, akkor ezt mint káresemény éljük meg. A Tisza sem volt soha ilyen fenyegető. Legalábbis addig, míg az ember el nem kezdett úgy beleavatkozni a Tisza árterébe, ami nem a természet ismeretéről tett tanúbizonyságot. Ha a mai problémát meg akarjuk oldani, akkor az egész tájat kell egységesen szemlélni, és így megtalálni a helyes választ. A víz kérdése szerintem önmagában nem kezelhető. Mindegy, hogy vezetgetjük, vagy visszatartjuk, ha a megfelelő választ nem rendszerszemléletben keressük. A pénz eltevésével kapcsolatban is van egy kis gond. Ha a párnába varrom és így teszem el, akkor az infláció miatt veszít az értékéből. Valamint a társadalomban keletkezik pénz hiány. Ha a benka teszem, akkor azért tudjuk, hogy nem marad ott. A bankok ma ezt a pénzt igyekeznek azonnal kihelyezni hitelbe valakihez. 1000 ft bankbetétre a bankok 50.000 Ft hitelt helyezhetnek ki. Mivel 2%-os tartalékrátával kell csupán rendelkezniük. Az 50.000 ft kihelyezett hitel után pedig hozzájuk folyik be a kamat. Csakhogy a kamat fizetéséhez azoknak kell többletmunkát végezniük, akik ezt a hitelt felvették. A folyamat végén én ugyan megkapom az 1000 forintomat és némi kamatot, de a bankoknál legalább 5-6.000 Ft kamatbevétel keletkezik. Ez persze sokmindentől függ, hogy mennyi is a kamatbevételük. De abban biztosak lehetünk, hogy a társadalom állítja ezt a kamatbevételt elő. A természeti javak felhasználásán keresztül. Így a pénz eltevése a mai kamatos rendszerben csupán azt jelenti, hogy a társadalom tovább szegényedik. A bankok pedig extraprofitot zsebelnek be. Ez az extraprofit pedig szintén nem marad egy helyben. Ezt befektetik, természeti javakat vásárolnak., ingatlanokat, termelő eszközöket. Ezzel újra csak a természet és a társadalom kizsákmányolása lesz a cél. Ha egyéni szempontból nézem, akkor talán a kamatok és az infláció kiüti egymást. De míg a kamatos pénzrendszer fennáll addig a társadalom romlik. Mellesleg az infláció miatt a pénz is romlik, mert 1000 ft-ért egy év múlva kevesebbet lehet vásárolni. Üdv Laci előzmény:hozak
|
|
0dorka0 Haladó 25 hozzászólás |
2013.04.16 09:50én eddig csak a kékfrankossal találkoztam, nem is tudtam, hogy vannak hasonló kezdeményezések! köszi az infót, utánanézek! előzmény:Bogi
|
|
0dorka0 Haladó 25 hozzászólás |
2013.04.16 09:32Nekem lassan a beteszem a bankba sem tűnik bombabiztos megoldásnak...:/ előzmény:hozak
|
|
hozak Haladó 33 hozzászólás |
2013.04.14 21:01Kedves Laci! Most igen sok vizet kaptunk a nyakunkba ebben az évben. Halljuk tévében, rádióban, interneten, hogy küzd a nép a belvízzel. Mit kellene csinálni most ezzel a vízzel? Tárolgassuk, vezetgessük, tegyük el nyárra? Nem romlik meg? A pénzt ugye jobban el lehet tenni - legalábbis míg nem dől be a pénzügyi rendszerünk - beteszem a bankba és majd előveszem, ha kell. Tehát nem romlik. Ez lényeges különbség. Tisztelettel: Hozák Géza előzmény:forumadmin
|
|
Bogi Rügyező 7 hozzászólás |
2013.04.07 17:00Kedves Bogi! Egyet értek veled, hogy a helyi pénz kezdeményezések egy kísérletei annak, hogy a pénz visszatartása megtörténjen. Azonban több gond is van velük sajnos: 1. ugyan olyan kamatos rendszerben működnek, mint a nemzeti fizető eszközök. Így hasonló kifosztó mechanizmusokat is táplálnak. 2. Mivel nem negatív kamatozású rendszerek, ezért a forgásuk lassú. De nem csak ez a gond velük. Hanem az is, hogy az emberek inkább abban érdekeltek, hogy visszatartsák ezt a pénzt. tehát a helyi gazdaságot nem képesek lendületbe hozni. 3. Tudomásom szerint nem közösségi tulajdonlásúak. Így a pénz működtetéséből járó hasznok, megint csak egy szűk körnék realizálódnak. Ezzel együtt ezeket a kezdeményezéseket nagyon fontosnak tartom, mert elkezdenek egy új utat feszegetni. Az lesz majd a jó, ha ezekből a kísérletekből levonjuk a tapasztalatokat, és egy másik gazdasági rendszer alapjait sikerül általuk kialakítani. Üdvözlettel: Zalatnay László "Erre a visszatartásra és áramoltatásra tesznek kisérletet a helyi-, közösségi pénzek (közösségben forgó pénzhelyettesítő utalvány) bevezetésével. Pl: a hajdúnánási Bocskai Korona (http://www.bocskaikorona.hu/), a soproni Kékfrank(http://www.kekfrank.hu/), Balatoni Korona (http://www.balatonikorona.hu/)." előzmény:Bogi
|