ÖKO Fórum
Jelentkezz be, ha hozzá akarsz szólni!
 |
Hogyan építésünk energiahatékonyan? |
| ÖKO Fórum | > Házépítés, energiafelhasználás | > Hogyan építésünk energiahatékonyan? |
A témát indító hozzászólás:
|
MTvSz Moderátor 22 hozzászólás |
2013.04.26 10:34 Sokszor hallani, hogy a fogyasztói társadalom, amiben élünk, túlfogyasztásra és pazarlásra késztet bennünket és a rendszer szereplői is szinte mind ennek fenntartásában érdekeltek. Ha ez a téma napirendre kerül, rendszeresen előjönnek a garanciális idő lejártát követően tönkremenő készülékekről szóló történetek, a médián keresztül bennünket érő, újabb és újabb (sokszor a szükségtelen) fogyasztásra buzdító impulzusok és ezek hatásai (mi is írtunk róla korábban). Ezen felszíni tünetek mellett talán nem is mindig vesszük észre, hogy az egyik legnagyobb pazarlást mi magunk követjük el azzal, hogy a rendelkezésünkre álló energiaforrásokat nem megfelelően, nem kellő hatékonysággal, hanem elherdálva használjuk fel.  Mint arról már a korábbi bejegyzésben is volt szó, saját energiafogyasztásunk jelentős része épületeinkhez kötődik. Sokkoló adat, de például aktuális lakásállományunk fűtésére (hűtésére) fordított energiának közel 90 százalékát gyakorlatilag elpocsékoljuk. Ezt az elpocsékolt energiát is ki kell termelni, el kell juttatni a felhasználási helyre, stb. vagyis ha energiahatékonyságunkat növelnénk, azzal a környezetünkre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat, saját ökológiai lábnyomunkat is jelentősen tudnánk csökkenteni. Meglévő épületeink energetikai korszerűsítésében is óriási potenciál van, azonban ha új épület építésében gondolkodunk, a lehetőségeink még sokkal nagyobbak Egy épület életciklusa során mennél korábbi fázisában tudunk bekapcsolódni, annál nagyobb ráhatásunk lehet mind a beruházás, mind az üzemetetés várható költségeire, energiaigényére, környezeti hatásaira. Nagyon fontos kérdés természetesen a felhasznált anyagok és technológiák által az épületbe 'beépített' energiatartalom is. Látnunk kell azonban, hogy az üzemeltetetés során elhasznált energia általánosságban egy nagyságrenddel magasabb, vagyis ezen szempont figyelembevétele mindenképpen prioritást kell, hogy élvezzen. Nézzük mik is lehetnek a lehetséges főbb lépések és azok milyen hatással járnak: - Az építési szándék megfogalmazása során saját vágyaink és lehetőségeink reális felmérése kell, hogy vezesse kezünket. Minden fölösleges igény, funkció elhagyásával megspórolt alapterület komoly megtakarítást jelent, mind az energiaigény, mind a költségek alakulásában. - A megfelelő építési terület, az ingatlan és környezetének adottságai is jelentős hatással lehetnek minderre. A majdani épület tájolása és a főbb helyiségek benapozásának mértéke önmagában akár 20-25 százalékkal is befolyásolhatja majdani fűtési igényünk nagyságát. - Az épület racionális belső kialakításának, megjelenésének és formájának is meghatározó hatása lehet. Egy kompaktabb épület esetében a hasznos alapterülethez lényegesen kevesebb kültérrel érintkező felület tartozik. Fűtési és hűtési költségünk alapvetően a határolószerkezeteken keresztül távozó energia nagyságától függ, így ilyen esetben a komfortos belső hőmérséklet fenntartásához szükséges energiaigény is alacsonyabb lehet. - Kiemelt szerepet játszanak a nyílászárók egy épület energia-háztartásában. Bár általánosságban hőszigetelési képességük számottevően gyengébb, mint például a külső falaké, a napsütés hőenergiájának hasznosításával jelentős hőnyereség forrásokká válnak. Passzívházaknál egy déli tájolású ablak a fűtési szezon alatt több hőenergiát enged be, mint amennyi távozik rajta. Az ilyen kialakítású ablakok - ha úgy tetszik - fűtik a lakást. Természetesen az ablakok hőleadó funkciójára csak a fűtési szezonban van szükség, nyáron a kellemes belső klíma érdekében fontos a megfelelő árnyékolási megoldások megtalálása. Ebből adódóan minden új épületnél komoly figyelmet kell fordítani a nyílászárók méretének, mennyiségének, arányának a meghatározására - természetesen az esztétikai szempontok figyelembevétele mellett.  - Míg az üvegezett felületek a hőnyereségek növelésében is segíthetnek, addig az épület többi - tömör - határoló szerkezeit érdemes mennél jobban hőszigetelő módon kialakítani, hiszen ezáltal nehezítjük meg a belső tér hőenergiájának a távozását. Az ideális hőszigetelési vastagság megtalálása beruházásonként egyedi feladat lehet, ám nagy általánosságban elmondható, hogy 10-25-év távlatban a 15 W/m2K körüli hőátbocsátási tényezővel rendelkező szerkezetek jelentik a költség és energiafelhasználási optimumot. Milyen vastag legyen a hőszigetelés?  - Mai épületek esetében általánosságban elmondható, hogy a szellőztetés számlájára írható az energiaveszteség közel 1/3-a. Amennyiben valamilyen hővisszanyerős megoldással sikerül biztosítani a lakótér folyamatos friss-levegő ellátását, nagy mértékben csökkentetjük fűtési energiaigényünket. Passzívházak esetében a 90 százalékos hatékonyság körüli berendezések használata sem ritka. Ebben az esetben a szellőztetés során távozó elhasznált levegő hőenergia tartalmának csupán 10 %-a vész el. - A konkrét kivitelezési munkálatok során további lehetőség van javítani, vagy rontani az épület energiahatékonyságát. Figyelni kell, a különböző szerkezeti csatlakozások és illesztések korrekt kialakítására, elkerülendő a hőhidak és a tömítetlenségek által okozott hibák kialakulását. Összességében egy építkezés mind anyagi-, mind időráfordítás szempontjából egy komoly beruházás. Fontos, hogy átérezzük: a teljes folyamat során ráhatásunk van mind a költségek, mind az energiafelhasználás befolyásolására, azonban az idő előrehaladtával egyre csökkenő mértékben. előzmény:MTvSz
|
A legújabb válaszok: |
|
|
promoneta Rügyező 7 hozzászólás |
2013.05.05 16:59Mi most egy 100 éves házat újítunk fel. Belvárosi környezet, műemlék jelleg. Hőszigetelést kívülre egyelőre nem teszünk, csak a belső részbe, hajópadló alá és a padlásra. 5- és 8 cm kenderszövet szigetelést találtunk, páraáteresztő képessége nagyon jó, így a padló is "védve" van a hullámosodástól. Alatta nem betonoztunk, kavicságyat tettünk le, és a thermofil réteg kerül rá, erre párnafa és a párnafák közé jön a kender. Ha szigetelünk kívülről is, csak a kender jöhet szóba. Van valakinek tapasztalata erről a szigetelésről? előzmény:MTvSz
|
|
promoneta Rügyező 7 hozzászólás |
2013.05.05 16:55Maga a hővisszanyerő háromszázezer forinttól kapható. Teljesítményfüggő, határ a csillagos ég. Nekünk nem ilyen van, egy ismerősömék telepítették. Árat nem tudok mondani, mert maga a rendszer többféle dologgal van kombinálva. Pl. internetről vezérelhető a szellőztetés folyamata, stb... előzmény:ladanyig
|
|
promoneta Rügyező 7 hozzászólás |
2013.05.05 16:47A fűtési költség akár 50%- át is meg lehet takarítani. előzmény:ladanyig
|
|
ladanyig Örökzöld 104 hozzászólás |
2013.05.05 11:49A jelentősen szót tudnád számszerűsíteni? Egy ilyen szellőztető rendszert is lehet rosszul kivitelezni, tervezni és szellőztetni is lehet úgy, hogy ne keletkezzen pára/penész. Fix ablakok....szellőztetni nem csak télen kell, az év többi szakában meg az ablaknyitás semmilyen energiába nem kerül. Tudnál nekem számszerű adatokat adni arra, hogy mennyi egy általad említett rendszer bekerülési és üzemeltetési költsége, élettartama? Köszi. előzmény:promoneta
|
|
promoneta Rügyező 7 hozzászólás |
2013.05.04 22:13Nincs szükség a szellőtetőre, mert drága és nem térül meg. – Egy hővisszanyerős szellőzőrendszer a fűtési költségek jelentős részét megtakarítja azáltal, hogy kevesebb fűtési rendszer kiépítésére van szükség és az ablakok egy része is lecserélhető fix ablakokra. A szellőző energiafogyasztása jóval alacsonyabb, mint a megtakarított fűtési költség, így az üzemelési költségek is alacsonyabbak lesznek. Itt kell megemlíteni azt is, hogy a nem megfelelő szellőztetés, túl magas páratartalom, penészedés okozta károk elhárításával sem kell számolni. előzmény:MTvSz
|
|
Hegedűs Attila Moderátor 14 hozzászólás |
2013.05.03 11:48' ... nem érné meg ezek korszerűsítése ...?' Természetesen de. Óriási potenciál rejlik a meglévő épületek energetikai korszerűsítésében, felújításában. A poszt nem erre utal, hanem arra, hogy egy új beruházás esetén hol és milyen pontokon van mindezeken felül beleszólási lehetőségünk. Sőt, ezek sokszor olyan 'megoldások' amik még pénzbe sem kerülnek (racionális, a valós igényeknek megfelelő kialakítás, helyi adottságok figyelembevétele, tájolás, stb.) előzmény:libelle88
|
|
ladanyig Örökzöld 104 hozzászólás |
2013.05.02 07:10Ez biztosan sokkal összetettebb kérdés. Sarkítva korszerűsíteni mindent megéri. Az elmúlt években sokat változott az építkezésekel kapcsolatos szemlélet is. Nekem van egy 10 éves házam, amikor épült bőven a szabvány felett teljesített, most éppen mehgvan az előírás. Az árak is mennek azért lefele néhány dolognál. Akkoriban az 1.1-es ablaknál nem is nagyon volt a piacon jobb, 5cm hőszigetelésnél sem nagyon volt vastagabb és még ezek sem voltak divatok. Ma totál természetes a 10-20 cm hőszigetelés, 3 rétegű üveg, kondenzációs kazán...és ezekhez nem is kell "zöldnek" lenni. Technológiák is...ma már az épületgépészek nagy része ért a napkolektorhoz, alacsony hőmérsékletű fűtési rendszereket tervez stb.... Korszerűsítéseknél én azért vagyok főleg szomorú, hogy a nagyobb lakószámú épületeknél sem nagyon történik meg, pedig hatásfokilag ott lehetne szép eredményeket elérni. Panelek teteje szinte csalogatja a napelemet, napkollektort, egyszerű elhelyezni, a termelt energia pedig a napszak bármely részében elhasználásra is kerülne. előzmény:libelle88
|
|
libelle88 Rügyező 7 hozzászólás |
2013.04.30 13:32"...a teljes folyamat során ráhatásunk van mind a költségek, mind az energiafelhasználás befolyásolására, azonban az idő előrehaladtával egyre csökkenő mértékben." Még ha valóban idős házakról, panelekről van is szó, nem érné meg ezek korszerűsítése energiatakarékossági szempontból, ha az állam támogatná? Vagy szinte már "egyszerűbb" lenne új házakat felhúzni a régiek helyett? :/ előzmény:MTvSz
|