ÖKO Fórum
Jelentkezz be, ha hozzá akarsz szólni!
 |
Génmanipuláció: kiengedhető-e a szellem a palackból? |
| ÖKO Fórum | > Környezetbarát otthon, bevásárlás | > Génmanipuláció: kiengedhető-e a szellem a palackból? |
A témát indító hozzászólás:
|
MTvSz Moderátor 22 hozzászólás |
2013.06.10 15:29 Nemrégiben az MTVSZ blogon megjelent "Mitől termő a föld, mitől mező a gazdaság? Fenntartható mezőgazdaság vs nagyipari agrobiznisz"[1] írásunk is bemutatta, hogy a mai iparszerű, nagyüzemi mezőgazdaságra alapuló gyakorlat milyen módon pusztítja az élővilágot, valamint társadalmunkat is. A genetikailag módosított növények alkalmazása ennek az egyébként is fenntarthatatlan mezőgazdasági gyakorlatnak a legszélsőségesebb válfaja, amely még jobban felerősíti a károkat. A géntechnológia szószólói évtizedek óta hitegetnek minket azzal, hogy a génmódosított növények adják majd a megoldást a világ éhezőinek problémájára, a szegénységre; az éghajlatváltozás okozta problémákra szárazságtűrő génmódosított fajtákkal hitegetnek minket, sőt azt állítják, hogy a génmódosított növények hatására kevesebb vegyszert kell használni, ezáltal a környezetszennyezés is csökkenni fog. Ők azok, akik minden évben kiadnak egy-egy jelentést a génmódosított növények diadalútjáról, de ezek a jelentések arra nem térnek ki, hogy a génmódosított növények termőterülete globálisan továbbra is csak 3% körül van, Európában pedig még az 0,1%-ot sem éri el. A köztermesztésbe került génmódosított növények túlnyomó része mindössze kétféle tulajdonságra korlátozódik: vagy gyomirtószer-tűrő vagy rovarölő toxint termel (ez utóbbi típust eufémisztikusan "rovar-rezisztensnek" nevezik) – szárazságtűrő vagy magasabb terméshozam céljából módosított fajták nincsenek köztermesztésben. Ezért nem meglepő, ha a tapasztalatok szerint a köztermesztésben lévő génmódosított növények nem teremnek többet - sőt, a génmódosított szója esetén 5-10%-os hozamcsökkenésről számolnak be a kutatók.  Noha rovarölő hatású mérget termelő génpiszkált fajták alkalmazása során nem kell vegyszerekkel permetezni a földeket, ez nem jelenti azt, hogy ez környezetvédelmi szempontból jobb megoldás lenne, ugyanis ezeknek a növényeknek minden egyes sejtje éjjel nappal termeli a Bt-toxint.[2] Hazai kutatások rávilágítottak, hogy a MON810-es génpiszkált kukorica esetében a földeken akár 1000-2000-szer több Bt-toxin mutatható ki, mint amennyit hasonló hatóanyaggal egy adott területre ki szabad juttatni. Arról is beszámoltak, hogy a génmódosított kukorica károsítja a talaj élővilágát. Ráadásul, az utóbbi években már megjelentek a génmódosított Bt-fajtákkal szemben ellenálló rovarkártevők is. A gyomirtószer-tűrő génpiszkált fajták alkalmazásának következtében az Egyesült Államokban és Latin-Amerikában hatalmas mértékben megnövekedett a glüfozát totális gyomirtó felhasználása. Ezzel párhuzamosan megjelentek a glüfozátra rezisztens gyomok (fenyércirok, különféle parlagfű félék, disznóparéj félék, olasz perje stb.), amelyek ma már több millió hektáron okoznak gondot a gazdáknak. Emiatt még jobban megnőtt a glüfozát felhasználása, valamint néhány még mérgezőbb gyomirtószer alkalmazása. A gyomirtószerek felhasználásának növekedése természetesen növeli a vegyipari cégek, köztük a Monsanto bevételét. Egyébként a génpiszkált növényeket forgalmazó legnagyobb cégek (Monsanto, Syngenta, BASF, Bayer, DuPont) mind vegyipari cégként híresültek el az elmúlt évszázadban, elszennyezve vizeinket, földjeinket és a levegőt. Mára pedig már a világ vetőmagpiacára is rátették a kezüket. A Monsanto például azért fejlesztette ki a Roundup Ready génmódosított szóját, repcét, kukoricát, hogy biztosítani tudja a bevételeit azután is, hogy lejárt a glüfozát gyomirtójára vonatkozó 20 éves szabadalmi oltalma. Hiszen, ha a gazdák megveszik a glüfozátot tűrő génpiszkált fajták vetőmagjait, akkor ezáltal nemcsak a Roundup néven forgalmazott gyomirtójának a piaca biztosított, hanem a vetőmagba beépített jogdíjon keresztül is tovább dagad a cég bankszámlája. Ráadásul amióta ők uralják az amerikai vetőmagpiacot, a génpiszkált vetőmagok árát is az egekbe emelték. Ehhez még hozzájön, hogy a glüfozátra rezisztenssé vált gyomok miatt nemcsak a gyomirtó eladása nőtt meg, hanem a még a Roundup árának emelésével is tovább növelhették a cég bevételeit. A génmódosított szóját és kukoricát elsősorban állati takarmányként és agroüzemanyagként használják a gazdag országokban, így összességében azt mondhatjuk, hogy a génmódosított növények a biotechnológiai óriáscégeket hizlalják a szegények táplálása helyett.  Ember magasságúra nőtt a glüfozátra rezisztens parlagfű Már ennyi is bőven elég lenne, hogy nemet mondjunk a génpiszkált növényekre, de nem tehetjük meg, hogy nem foglalkozunk azok egészségkárosító hatásaival, hiszen az ÖKOklikk olvasóit feltehetően a "kockázatok és mellékhatások" is érdeklik. Kezdjük azzal, hogy a génmódosítás során a haszonnövényeinkbe nagyon sokszor törzsfejlődésileg tőlük távol eső fajokból származó géneket (transzgén) építenek be, hogy azok aztán egy bizonyos új tulajdonságot kifejezzenek - lényegében újfajta fehérjéket termel majd az adott növény. (A MON810-es kukorica esetében például egy talajlakó baktériumból /Bacillus thuringiensis/ származó gént építenek be, amelynek hatására a kukorica termelni fogja a korábban már említett rovarölő hatású mérget.) Ha pedig elfogyasztjuk azokat a növényeket, amelyek ilyen új fehérjéket termelnek, az könnyen allergia kialakulásához vezethet. Ezen felül, hogy át tudják törni az evolúció által a más fajokból származó gének beépülését akadályozó gátakat, a géntechnológusoknak különféle trükköket kell bevetniük. Ahhoz, hogy a transzgén beépülését elősegítsék és ott működésre is bírják, valamint a beépülés sikerességét ki tudják mutatni, gyakran vírusokból vagy baktériumokból származó génszakaszokat (vektorokat) használnak fel. Ez további egészségügyi kockázatokat jelent. Egyébként már maga az is, hogy belepiszkálnak az egyes élőlények génkészletébe, komoly problémákat okozhat. Nem csoda, hogy ez elmúlt másfél évtizedben több olyan etetési kísérlet volt, amely komoly aggályokat vet fel a génpiszkált növényekkel kapcsolatban. Ezek közül csak néhány példa:
 Óriásira nőtt tumor a patkány testén, Séralini professzor és munkatársai kísérletében Néhány hete pedig arról jelent meg hír, hogy a Roundup gyomirtóval kezelt génpiszkált kukorica tápértéke sokkal gyengébb mint a hasonló körülmények között termesztett nem génmódosított kukoricáé, amelynél nem alkalmaztak Roundupot. A kalcium mennyisége a génpiszkált kukoricában 14 ppm volt, míg a nem génmódosított növényben 6130 ppm; a magnézium esetében ez az érték 2 ppm ill. 113 ppm, a káliumnál 7 ill. 113 ppm, míg a mangán 2 ppm és 14 ppm értéket mértek. Ez a jelentős különbség azzal magyarázható hogy a glüfozát (a Roundup hatóanyaga) kelátképző, így a növények nem tudják ezeket az ásványi anyagokat könnyen felszívni. A kísérletek eredményei között az igazi meglepetés az volt, hogy a génpiszkált kukoricában nagy mennyiségű (200 ppm) formaldehidet találtak, amelyet az élőlények számára mérgező. A formaldehid valószínűleg a glüfozát lebomlása során keletkezik. Ez a mennyiség benne marad a kukoricaszemekben, és így magunkat és állatainkat is kitesszük a formaldehid hatásának.[3,4] Túl azon, hogy már a laboratóriumi kísérletek is aggodalomra adnak okot, érdemes megnézni azt, hogy mi történik azokkal a génpiszkált fajtákkal, amelyek kikerülnek a szabad környezetbe. Az elmúlt években számos „génszennyezési” botrány borzolta a kedélyeket. 2000-ben az Aventis (ma már Bayer) által kifejlesztett Starlink márkanevű génpiszkált kukoricát találtak számos kukorica tartalmú élelmiszerben (chipsek, tortillák stb.). Ez a fajta még az Egyesült Államokban sem volt engedélyezve élelmezési célra, csupán takarmányozásra. 2005-ben derült ki, hogy a Syngenta Bt10-es génpiszkált kukoricáját 4 éven keresztül termesztették 15 ezer hektáron, pedig nem is volt engedélyezve sehol a világon. Utólag jöttek rá, hogy a cég tévedésből összekeverte a vetőmagokat a Bt11-es fajtával. 2006 augusztusában pedig azt jelentették be az amerikai hatóságok, hogy bekerült az élelmiszerláncba a Bayer által kifejlesztett LL601-es génpiszkált rizs. Ezzel a rizzsel még 1998 és 2001 között végeztek szántóföldi kísérleteket. Öt évvel a kísérletek felhagyása után valahogy mégis bekerült az élelmiszerláncba ez a fajta, amely szintén nem rendelkezett engedéllyel. A múlt héten pedig az borzolta a kedélyeket, hogy Oregon államban egy gazda földjein génpiszkált búzát találtak. Ebben az esetben egy Roundup Ready fajtát mutattak ki a szakemberek annak ellenére, hogy a Monsanto már 2005-ben felhagyott a génpiszkált búzával folyatott kísérletekkel. Ezek az esetek mint azt mutatják, hogy a géntechnológia kiszabadult az ellenőrzés alól. Mindezek fényében fel kell tennünk a kérdést, hogy megbízhatunk-e a géntechnológiai cégekben, ha maguk sem tudják ellenőrzésük alatt tartani a génmódosított növények használatát? Ajánlott olvasmány: Pusztai Árpád - Bardócz Zsuzsa: A genetikailag módosított élelmiszerek biztonsága Jegyzetek: [1] Pacsuta Péter: "Mitől termő a föld, mitől mező a gazdaság? Fenntartható mezőgazdaság vs nagyipari agrobiznisz" [2] Ezekbe a génpiszkált fajtákba egy talajlakó baktériumból (Bacillus thuringiensis) származó gént építettek be, amely hatására a génmódosított növény rovarölő mérget (Cry-toxinokat, másnéven Bt-toxint), ezért is nevezik őket Bt-növényeknek [3] Dr. Mae-Wan Ho: “Stunning” Difference of GM from non-GM Corn http://www.i-sis.org.uk/Stunning_differences_of_GM_from_non_GM_corn.php [4] Bardócz Zsuzsa - Pusztai Árpád: GM-növények etetésével végzett kísérletek eredményei http://bdarvas.hu/gmo/idn6050 előzmény:MTvSz
|
A legújabb válaszok: |
|
|
rebi012 Zöldfülű 3 hozzászólás |
2014.02.19 14:39Úgy tudom, hogy most már tilos génmódosított élelmiszert árulni, és termeszteni is hazánkban. De vannak bizonyos vizsgálatok, amelyekkel kimutatható, génmódosított élelmiszerrel állunk-e szemben, mint ahogy ez a cikk is írja. Szerintem inkább jobb ellenőrizni, mint kockáztatni, ki tudja hányan próbálkoznak még a törvény ellenére is ezekkel! http://laboratorium.hu/dns/hogyan-mutathato-ki-gmo/ előzmény:MTvSz
|
|
Alder Ákos Rügyező 6 hozzászólás |
2013.06.30 22:36Be kéne tiltani és pont. előzmény:MTvSz
|
|
homokivipera Zöldfülű 1 hozzászólás |
2013.06.29 17:21A MON810-es génpiszkált kukorica nemcsak a kukoricamolyt pusztítja el. A GMwatch által ismertetett tanulmány szerint toxikus hatással volt az ökotoxikológiai kutatásokban modellfajként használt vízibolhákra. Magasabb mortalitás, alacsonyabb pete termelés és hasonló nyalánkságok. Részletek: Reduced fitness of daphnia magna fed Bt GM maize előzmény:MTvSz
|
|
makkmarci Zöldfülű 2 hozzászólás |
2013.06.29 17:11Hát ez felháborító! Na persze, nem meglepő. A "World Food Prize" díjat odaítélő alaptvány egyik fő támogatója a Monsanto... előzmény:mapista
|
|
mapista Zöldfülű 1 hozzászólás |
2013.06.28 23:28GMO-kutatóké a mezőgazdaság Nobel-díja. Ja! a belga Marc Van Montagu, a belgiumi Genti Egyetem növénytechnológiai intézetének alapítója, Mary-Dell Chilton, a Syngenta nevű biotechnológiai vállalat alapítója és kutatója és Robert Fraley, a Monsanto cég vezető technológiai munkatársa kapta. A díj egyik fő támogatója is a Monsanto. előzmény:MTvSz
|
|
Mesike Zöldfülű 1 hozzászólás |
2013.06.28 22:35Ajánlom a megtekintését, érdekes dolgokról beszélgetnek benne :) http://www.youtube.com/watch?v=jbpRMlC4X4g&feature=player_embedded előzmény:MTvSz
|
|
Vikike28 Zöldfülű 1 hozzászólás |
2013.06.28 22:17GMO KISOKOS előzmény:MTvSz
|
|
Sandokan Zöldfülű 1 hozzászólás |
2013.06.28 02:37Jó tudni ezekről a "disznóságokról". Szerény véleményem szerint nincs más választás, mint saját kertben megtermelni a betevőt. Legalább egy részét! előzmény:MTvSz
|
|
kisberes Rügyező 6 hozzászólás |
2013.06.24 14:24Azoknak, akik szerint minden rendben van a génpiszkált élelmiszerekkel itt egy másfél hete megjelent tanulmányról szóló hír: Sokkal betegebbek a génpiszkált takarmányon élő disznók A génkezelt takarmányon hízott sertések közül sokkal több kapott gyomorhurutot, mint a hagyományosan táplált állatok. Ugyanez bővebben, sokkoló képekkel: Génpiszkált takarmányon tartott sertéseknél jelentős egészségügyi problémák jelentkeznek Egy új úttörő elemző jelentés szerint a genetikailag módosított GM kukorica és szója takarmányt evő állatok körében a tudósok azt találták, hogy sertéseknél számos káros egészségügyi hatásokat tapasztaltak, többek között gyomorhurutot és méhnagyobbodást. Az eredmények “mind biológiailag és statisztikailag is szignifikánsak.” előzmény:MTvSz
|
|
kisberes Rügyező 6 hozzászólás |
2013.06.24 14:17Azt hiszem, erről a tanulmányról volt szó a cikk végén. Magyar nyelven bővebb infó itt: Tápanyagszegény és toxikus a génpiszkált kukorica Aggasztó különbségeket állapított meg a 2012 Nutritional Report a génkezelt vetőmagból kikelt kukoricák és természetes társaik között. Mi több, a GMO-kukoricák olyan egészségügyi veszélyeket jelentenek az emberi szervezetnek, amiket a hagyományos kukoricák nem. előzmény:kisberes
|
|
xy Zöldfülű 3 hozzászólás |
2013.06.20 17:32Mellesleg utána néztem a munkásságának, nem volt nehéz, mert rengeteg jó cikk és tevékenység kötődik magához, így aztán tényleg nem értem, mi történt ebben a cikkben! :) |
|
xy Zöldfülű 3 hozzászólás |
2013.06.20 17:27Félre ne értsen, én nem bántásból írtam amit, szerintem megbízhatunk a saját egyetemünk kutatási eredményeiben, én semmiképp nem értékelném azt lejárató kampánynak. És bár teljesen támogatom a legtöbb természetvédelmi törekvést, és díjazom azokat a személyeket is, akik ezt fontosnak tartják, mégis úgy gondolom, hogy ezzel most kicsit mellé lőttek. Tisztelettel, xy. |
|
Fidrich Róbert Moderátor 23 hozzászólás |
2013.06.20 04:18Érdekes - vagy nem is annyira az (?) -, hogy minden alkalomal, amikor megjelenik a híradás egy-egy független hatázsvizsgálatról, a géntechnológiai ipar és az őket kiszolgáló PR gépezet azonnal beindul, és komoly lejárató kampányt indítanak. Így történt ez Pusztai professzor esetében és tavaly Séraliniék kísérletei eredményeinek nyilvánosságra hozatala után. A Seraliniék ellen indított lejárató hadjárat akár egy külön írást is megérdemelne. Aki olvasta a Monsanto szerint a világ c. könyvet, az nem lepődik meg milyen eszközöket vetettek be Seralini ellen a géntechnológia terjedésében érdekelt vállalatok és az őket kiszolgáló PR cégek... Egyébként Séraliniék a vizsgálatot ért kritikákat – ugyanazon folyóirat hasábjain – részletesen megválaszolták. A GMO-Kerekasztal 24. ülésének kiadványában pedig Székács András és Darvas Béla ezt írja Séraliniék kísérleteiről: a vizsgálat úttörő jellegű részint a kezelés – a kísérleti állatok élettartamához viszonyított – hosszában, részint pedig éppen abban, hogy késő életkori tumorképzésre hajlamos – ugyanakkor nemzetközi tesztprotokollokban elfogadott – tesztállatokat alkalmazott, hiszen a cél éppen az érzékeny népességekben mutatkozó elváltozások vizsgálata volt. előzmény:xy
|
|
koncznori Moderátor 19 hozzászólás |
2013.06.19 22:10Ha valóban vitathatóak az említett eredmények, akkor is van jópár érv, ami miatt nem szeretném, ha engedélyeznék a génmódosított növények termesztésést Magyarországon: - a gyomok a termelt toxinra előbb-utóbb rezisztensek leszenk, azaz újabb és erősebb és több gyomirtót kell használni - ez nem csak a gazdáknak többletköltség, hanem nagyobb környezetkárosítás is jelent - ezek a gének, ha akarjuk, ha nem kereszteződnek nem-GM rokon fajokkal, és kivadulnak, mert se a beporzó rovaroknak, se a szélnek nem lehet határokat szabni - azaz egy olyan mutáció sort indítanak el, aminek nem tudjuk mi lesz a vége - eddigi tapasztalatok szerint nem nagyobb a terméshozam mint, a nem-GM növényeknél - szerintem etikátlan a GMO magokkal kereskedő cégek üzletpolitikája. Feltételeikkel olyan kényszerhelyzetekbe viszik bele a gazdákat, amikből nem tudnak kiszállni, ha nem akarják kockáztatni megélhetésüket És utoljára: az sincs bizonyítva, hogy ezek a növények nem rákkeltők! Ha az (eddig egyetlen publikált) kísérlet eredményeit cáfolják az alkalmazott módszerek miatt, az nem jelenti azt, hogy az eredméynek ellenkezője igaz. előzmény:xy
|
|
Ariadne Rügyező 6 hozzászólás |
2013.06.19 12:04De vajon léteznek hosszú távú és megbízható kísérleti eredmények annak igazolására, hogy nincs semmilyen káros egészségügyi és környezeti hatásuk? előzmény:csajszy
|
|
csajszy Zöldfülű 1 hozzászólás |
2013.06.18 17:29Fantasztikus! Egyszerűen rendkívül hiteles áltudományos cikk! Ha nem tudnám mi van a háttérben, akkor el is hinném! |
|
Gen56 Zöldfülű 1 hozzászólás |
2013.06.18 16:40Az előttem lévőhöz még annyit hozzátennék, hogy lehet utána kéne nézni a kísérleteknek.... És aki minimálisan ért a statisztikához azonnal levágja, hogy egyáltalán nem releváns számarányokról van szó. 20 patkányból 7 meghalt. Végülis a Sprague-Dawley patkányok 72%ánál tapasztalnak spontán tumorokat. Már ebből is ordít mennyire nem reális a 7 halott patkány... előzmény:MTvSz
|
|
xy Zöldfülű 3 hozzászólás |
2013.06.18 16:30Az a baj, hogy minden baromságot elhisztek amit elétek raknak, alapok, tudás nélkül mondjátok a már halálra unt GM ellenes szövegeket. A cikkírónak üzenem: Séralini professzor ?? és munkatársai által végzett kísérlet hatásvadász és hibás volt. Nem nevezném azt kísérletnek, amikor már az előre várt eredményhez igazítják a kísérletet: olyan egeret használnak, ami szinte biztos rákos lesz így is úgyis, mert bizony szegény genetikailag nincs a toppon. Tessék itt egy szép magyar vonatkozás a témában, ha már nekem úgy se hisztek majd. A cikkedet pedig dobhatod ki a kukába. Üdv. http://www.sciencecaffe.com/hu/v-2012-11-11-0941/seralini-k%C3%ADs%C3%A9rlet-kritik%C3%A1ja-gm-%C3%A9rme-k%C3%A9t-oldala |
|
Ariadne Rügyező 6 hozzászólás |
2013.06.17 21:53Szerencsére Magyarországon ellenőrzik a vetőmagokat és ez gátolja (legalábbis nagyon remélem!!) a GMO növények terjedését hazánkban. előzmény:MTvSz
|
|
Fidrich Róbert Moderátor 23 hozzászólás |
2013.06.15 19:05Alapvetően nem lenne szabad ennyire belerondítani a természetbe, ugyanakkor annyira, de annyira sok ember él a Földön a XXI. században, hogy sokszor az ilyen kiutak jelentik a legkönnyebb megoldást ennyi ember élelmezésére. Pont fordítva! Az a helyzet, hogy génpiszkált növények nem jelentenek megoldást az emberek élelmezésére. Erről egyértelműen írtam a második bekezdésben. Olvasd el még egyszer figyelmesen a cikket! Erről egyébként részletesen írtunk pár évvel ezelőtt a Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények? -- A biotechnológiai óriáscégek hizlalása a szegények táplálása helyett c. kiadványunkban. De ha már felmerült a kérdés, akkor kiemelnék egy idézetet a kiadványból: Az első nemzetközi felmérés a mezőgazdasági tudomány és technológia hatásáról a világ fejlődésére (International Assessment of Agricultural Science and Technology for Development – IAASTD) arra a következtetésre jutott, hogy a világméretű éhezés elleni harc legjobb útja nem a génmódosított növények elterjedésének növelésén, hanem a biológiailag változatos gazdálkodási módszereken keresztül vezet. Az ENSZ, a Világbank és az Egészségügyi Világszervezet által támogatott, 58 ország nevében végzett négy éves felmérésben 400 ipari, kormányzati, akadémiai és civil szervezetekből érkezett szakértő térképezte fel a szegény országok élelmiszerellátásának biztonságát szolgáló legígéretesebb módszereket. (...) Az IAASTD jelentés szerint (...) a génmódosított növények kevés lehetőséget mutattak a szegénység és az éhezés csökkentésére, legjobb esetben is „változó” terméshozamokat produkáltak. További info: Létezik jobb megoldás előzmény:Margaréta
|