MTvSz
Moderátor
22 hozzászólás |
2013.06.10 15:29Nemrégiben az MTVSZ blogon megjelent "Mitől termő a föld, mitől mező a gazdaság? Fenntartható mezőgazdaság vs nagyipari agrobiznisz"[1] írásunk is bemutatta, hogy a mai iparszerű, nagyüzemi mezőgazdaságra alapuló gyakorlat milyen módon pusztítja az élővilágot, valamint társadalmunkat is. A genetikailag módosított növények alkalmazása ennek az egyébként is fenntarthatatlan mezőgazdasági gyakorlatnak a legszélsőségesebb válfaja, amely még jobban felerősíti a károkat.
A géntechnológia szószólói évtizedek óta hitegetnek minket azzal, hogy a génmódosított növények adják majd a megoldást a világ éhezőinek problémájára, a szegénységre; az éghajlatváltozás okozta problémákra szárazságtűrő génmódosított fajtákkal hitegetnek minket, sőt azt állítják, hogy a génmódosított növények hatására kevesebb vegyszert kell használni, ezáltal a környezetszennyezés is csökkenni fog. Ők azok, akik minden évben kiadnak egy-egy jelentést a génmódosított növények diadalútjáról, de ezek a jelentések arra nem térnek ki, hogy a génmódosított növények termőterülete globálisan továbbra is csak 3% körül van, Európában pedig még az 0,1%-ot sem éri el. A köztermesztésbe került génmódosított növények túlnyomó része mindössze kétféle tulajdonságra korlátozódik: vagy gyomirtószer-tűrő vagy rovarölő toxint termel (ez utóbbi típust eufémisztikusan "rovar-rezisztensnek" nevezik) – szárazságtűrő vagy magasabb terméshozam céljából módosított fajták nincsenek köztermesztésben. Ezért nem meglepő, ha a tapasztalatok szerint a köztermesztésben lévő génmódosított növények nem teremnek többet - sőt, a génmódosított szója esetén 5-10%-os hozamcsökkenésről számolnak be a kutatók.
Noha rovarölő hatású mérget termelő génpiszkált fajták alkalmazása során nem kell vegyszerekkel permetezni a földeket, ez nem jelenti azt, hogy ez környezetvédelmi szempontból jobb megoldás lenne, ugyanis ezeknek a növényeknek minden egyes sejtje éjjel nappal termeli a Bt-toxint.[2] Hazai kutatások rávilágítottak, hogy a MON810-es génpiszkált kukorica esetében a földeken akár 1000-2000-szer több Bt-toxin mutatható ki, mint amennyit hasonló hatóanyaggal egy adott területre ki szabad juttatni. Arról is beszámoltak, hogy a génmódosított kukorica károsítja a talaj élővilágát. Ráadásul, az utóbbi években már megjelentek a génmódosított Bt-fajtákkal szemben ellenálló rovarkártevők is.
A gyomirtószer-tűrő génpiszkált fajták alkalmazásának következtében az Egyesült Államokban és Latin-Amerikában hatalmas mértékben megnövekedett a glüfozát totális gyomirtó felhasználása. Ezzel párhuzamosan megjelentek a glüfozátra rezisztens gyomok (fenyércirok, különféle parlagfű félék, disznóparéj félék, olasz perje stb.), amelyek ma már több millió hektáron okoznak gondot a gazdáknak. Emiatt még jobban megnőtt a glüfozát felhasználása, valamint néhány még mérgezőbb gyomirtószer alkalmazása.
A gyomirtószerek felhasználásának növekedése természetesen növeli a vegyipari cégek, köztük a Monsanto bevételét. Egyébként a génpiszkált növényeket forgalmazó legnagyobb cégek (Monsanto, Syngenta, BASF, Bayer, DuPont) mind vegyipari cégként híresültek el az elmúlt évszázadban, elszennyezve vizeinket, földjeinket és a levegőt. Mára pedig már a világ vetőmagpiacára is rátették a kezüket. A Monsanto például azért fejlesztette ki a Roundup Ready génmódosított szóját, repcét, kukoricát, hogy biztosítani tudja a bevételeit azután is, hogy lejárt a glüfozát gyomirtójára vonatkozó 20 éves szabadalmi oltalma. Hiszen, ha a gazdák megveszik a glüfozátot tűrő génpiszkált fajták vetőmagjait, akkor ezáltal nemcsak a Roundup néven forgalmazott gyomirtójának a piaca biztosított, hanem a vetőmagba beépített jogdíjon keresztül is tovább dagad a cég bankszámlája. Ráadásul amióta ők uralják az amerikai vetőmagpiacot, a génpiszkált vetőmagok árát is az egekbe emelték. Ehhez még hozzájön, hogy a glüfozátra rezisztenssé vált gyomok miatt nemcsak a gyomirtó eladása nőtt meg, hanem a még a Roundup árának emelésével is tovább növelhették a cég bevételeit.
A génmódosított szóját és kukoricát elsősorban állati takarmányként és agroüzemanyagként használják a gazdag országokban, így összességében azt mondhatjuk, hogy a génmódosított növények a biotechnológiai óriáscégeket hizlalják a szegények táplálása helyett.
Ember magasságúra nőtt a glüfozátra rezisztens parlagfű
Már ennyi is bőven elég lenne, hogy nemet mondjunk a génpiszkált növényekre, de nem tehetjük meg, hogy nem foglalkozunk azok egészségkárosító hatásaival, hiszen az ÖKOklikk olvasóit feltehetően a "kockázatok és mellékhatások" is érdeklik. Kezdjük azzal, hogy a génmódosítás során a haszonnövényeinkbe nagyon sokszor törzsfejlődésileg tőlük távol eső fajokból származó géneket (transzgén) építenek be, hogy azok aztán egy bizonyos új tulajdonságot kifejezzenek - lényegében újfajta fehérjéket termel majd az adott növény. (A MON810-es kukorica esetében például egy talajlakó baktériumból /Bacillus thuringiensis/ származó gént építenek be, amelynek hatására a kukorica termelni fogja a korábban már említett rovarölő hatású mérget.) Ha pedig elfogyasztjuk azokat a növényeket, amelyek ilyen új fehérjéket termelnek, az könnyen allergia kialakulásához vezethet.
Ezen felül, hogy át tudják törni az evolúció által a más fajokból származó gének beépülését akadályozó gátakat, a géntechnológusoknak különféle trükköket kell bevetniük. Ahhoz, hogy a transzgén beépülését elősegítsék és ott működésre is bírják, valamint a beépülés sikerességét ki tudják mutatni, gyakran vírusokból vagy baktériumokból származó génszakaszokat (vektorokat) használnak fel. Ez további egészségügyi kockázatokat jelent. Egyébként már maga az is, hogy belepiszkálnak az egyes élőlények génkészletébe, komoly problémákat okozhat. Nem csoda, hogy ez elmúlt másfél évtizedben több olyan etetési kísérlet volt, amely komoly aggályokat vet fel a génpiszkált növényekkel kapcsolatban. Ezek közül csak néhány példa:
- A FlavSavr génmódosított paradicsommal etetett 20 nőstény patkányon végzett vizsgálatnál 7 állat gyomrában súlyos elváltozásokat találtak. A kísérlet során a génmódosított paradicsommal táplált összesen 20 hím és 20 nőstény patkányból 7 elpusztult.
- Pusztai Árpád vezetésével (Rowett Intézet) végzett kísérletek: a génmódosított burgonyával etetett patkányok bélrendszerében és más belső szerveiben súlyos elváltozásokat tapasztaltak, és a génmódosított burgonya az immunrendszer működését is gátolta.
- Ermakova, az Orosz Tudományos Akadémia munkatársa kimutatta, hogy a génpiszkált szójával táplált patkányok utódainál 55,6% volt a halálozási arány (45-ből 25 elpusztult). Ez 6-7-szer magasabb arány, mint a kontroll csoportnál.
- A Bécsi Állatorvosi Egyetem kutatói szerint az NK603xMON810-es génmódosított kukoricával táplált egereknél szignifikánsan magasabb volt az utódok elpusztulása, mint a nem génmódosított tápon tartottaknál; kevesebb utód született, az utódok tömege kisebb volt; a génmódosított kukoricán tartott egereknél minden pároztatásnál nőtt a meddőségek száma.
- A Séralini professzor és munkatársai által végzett hosszú távú kísérletek szerint az NK603-as génpiszkált kukorica és a Roundup megrövidítette a patkányok élettartamát és elősegítette a daganatok, illetve máj és vesekárosodás kifejlődését.
Óriásira nőtt tumor a patkány testén, Séralini professzor és munkatársai kísérletében
Néhány hete pedig arról jelent meg hír, hogy a Roundup gyomirtóval kezelt génpiszkált kukorica tápértéke sokkal gyengébb mint a hasonló körülmények között termesztett nem génmódosított kukoricáé, amelynél nem alkalmaztak Roundupot. A kalcium mennyisége a génpiszkált kukoricában 14 ppm volt, míg a nem génmódosított növényben 6130 ppm; a magnézium esetében ez az érték 2 ppm ill. 113 ppm, a káliumnál 7 ill. 113 ppm, míg a mangán 2 ppm és 14 ppm értéket mértek. Ez a jelentős különbség azzal magyarázható hogy a glüfozát (a Roundup hatóanyaga) kelátképző, így a növények nem tudják ezeket az ásványi anyagokat könnyen felszívni. A kísérletek eredményei között az igazi meglepetés az volt, hogy a génpiszkált kukoricában nagy mennyiségű (200 ppm) formaldehidet találtak, amelyet az élőlények számára mérgező. A formaldehid valószínűleg a glüfozát lebomlása során keletkezik. Ez a mennyiség benne marad a kukoricaszemekben, és így magunkat és állatainkat is kitesszük a formaldehid hatásának.[3,4]
Túl azon, hogy már a laboratóriumi kísérletek is aggodalomra adnak okot, érdemes megnézni azt, hogy mi történik azokkal a génpiszkált fajtákkal, amelyek kikerülnek a szabad környezetbe. Az elmúlt években számos „génszennyezési” botrány borzolta a kedélyeket. 2000-ben az Aventis (ma már Bayer) által kifejlesztett Starlink márkanevű génpiszkált kukoricát találtak számos kukorica tartalmú élelmiszerben (chipsek, tortillák stb.). Ez a fajta még az Egyesült Államokban sem volt engedélyezve élelmezési célra, csupán takarmányozásra. 2005-ben derült ki, hogy a Syngenta Bt10-es génpiszkált kukoricáját 4 éven keresztül termesztették 15 ezer hektáron, pedig nem is volt engedélyezve sehol a világon. Utólag jöttek rá, hogy a cég tévedésből összekeverte a vetőmagokat a Bt11-es fajtával. 2006 augusztusában pedig azt jelentették be az amerikai hatóságok, hogy bekerült az élelmiszerláncba a Bayer által kifejlesztett LL601-es génpiszkált rizs. Ezzel a rizzsel még 1998 és 2001 között végeztek szántóföldi kísérleteket. Öt évvel a kísérletek felhagyása után valahogy mégis bekerült az élelmiszerláncba ez a fajta, amely szintén nem rendelkezett engedéllyel. A múlt héten pedig az borzolta a kedélyeket, hogy Oregon államban egy gazda földjein génpiszkált búzát találtak. Ebben az esetben egy Roundup Ready fajtát mutattak ki a szakemberek annak ellenére, hogy a Monsanto már 2005-ben felhagyott a génpiszkált búzával folyatott kísérletekkel.
Ezek az esetek mint azt mutatják, hogy a géntechnológia kiszabadult az ellenőrzés alól. Mindezek fényében fel kell tennünk a kérdést, hogy megbízhatunk-e a géntechnológiai cégekben, ha maguk sem tudják ellenőrzésük alatt tartani a génmódosított növények használatát?
Ajánlott olvasmány:
Pusztai Árpád - Bardócz Zsuzsa: A genetikailag módosított élelmiszerek biztonsága
Jegyzetek:
[1] Pacsuta Péter: "Mitől termő a föld, mitől mező a gazdaság? Fenntartható mezőgazdaság vs nagyipari agrobiznisz"
[2] Ezekbe a génpiszkált fajtákba egy talajlakó baktériumból (Bacillus thuringiensis) származó gént építettek be, amely hatására a génmódosított növény rovarölő mérget (Cry-toxinokat, másnéven Bt-toxint), ezért is nevezik őket Bt-növényeknek
[3] Dr. Mae-Wan Ho: “Stunning” Difference of GM from non-GM Corn http://www.i-sis.org.uk/Stunning_differences_of_GM_from_non_GM_corn.php
[4] Bardócz Zsuzsa - Pusztai Árpád: GM-növények etetésével végzett kísérletek eredményei http://bdarvas.hu/gmo/idn6050
|
MTvSz
Moderátor
22 hozzászólás |
2013.06.10 15:29Nemrégiben az MTVSZ blogon megjelent "Mitől termő a föld, mitől mező a gazdaság? Fenntartható mezőgazdaság vs nagyipari agrobiznisz"[1] írásunk is bemutatta, hogy a mai iparszerű, nagyüzemi mezőgazdaságra alapuló gyakorlat milyen módon pusztítja az élővilágot, valamint társadalmunkat is. A genetikailag módosított növények alkalmazása ennek az egyébként is fenntarthatatlan mezőgazdasági gyakorlatnak a legszélsőségesebb válfaja, amely még jobban felerősíti a károkat.
A géntechnológia szószólói évtizedek óta hitegetnek minket azzal, hogy a génmódosított növények adják majd a megoldást a világ éhezőinek problémájára, a szegénységre; az éghajlatváltozás okozta problémákra szárazságtűrő génmódosított fajtákkal hitegetnek minket, sőt azt állítják, hogy a génmódosított növények hatására kevesebb vegyszert kell használni, ezáltal a környezetszennyezés is csökkenni fog. Ők azok, akik minden évben kiadnak egy-egy jelentést a génmódosított növények diadalútjáról, de ezek a jelentések arra nem térnek ki, hogy a génmódosított növények termőterülete globálisan továbbra is csak 3% körül van, Európában pedig még az 0,1%-ot sem éri el. A köztermesztésbe került génmódosított növények túlnyomó része mindössze kétféle tulajdonságra korlátozódik: vagy gyomirtószer-tűrő vagy rovarölő toxint termel (ez utóbbi típust eufémisztikusan "rovar-rezisztensnek" nevezik) – szárazságtűrő vagy magasabb terméshozam céljából módosított fajták nincsenek köztermesztésben. Ezért nem meglepő, ha a tapasztalatok szerint a köztermesztésben lévő génmódosított növények nem teremnek többet - sőt, a génmódosított szója esetén 5-10%-os hozamcsökkenésről számolnak be a kutatók.
Noha rovarölő hatású mérget termelő génpiszkált fajták alkalmazása során nem kell vegyszerekkel permetezni a földeket, ez nem jelenti azt, hogy ez környezetvédelmi szempontból jobb megoldás lenne, ugyanis ezeknek a növényeknek minden egyes sejtje éjjel nappal termeli a Bt-toxint.[2] Hazai kutatások rávilágítottak, hogy a MON810-es génpiszkált kukorica esetében a földeken akár 1000-2000-szer több Bt-toxin mutatható ki, mint amennyit hasonló hatóanyaggal egy adott területre ki szabad juttatni. Arról is beszámoltak, hogy a génmódosított kukorica károsítja a talaj élővilágát. Ráadásul, az utóbbi években már megjelentek a génmódosított Bt-fajtákkal szemben ellenálló rovarkártevők is.
A gyomirtószer-tűrő génpiszkált fajták alkalmazásának következtében az Egyesült Államokban és Latin-Amerikában hatalmas mértékben megnövekedett a glüfozát totális gyomirtó felhasználása. Ezzel párhuzamosan megjelentek a glüfozátra rezisztens gyomok (fenyércirok, különféle parlagfű félék, disznóparéj félék, olasz perje stb.), amelyek ma már több millió hektáron okoznak gondot a gazdáknak. Emiatt még jobban megnőtt a glüfozát felhasználása, valamint néhány még mérgezőbb gyomirtószer alkalmazása.
A gyomirtószerek felhasználásának növekedése természetesen növeli a vegyipari cégek, köztük a Monsanto bevételét. Egyébként a génpiszkált növényeket forgalmazó legnagyobb cégek (Monsanto, Syngenta, BASF, Bayer, DuPont) mind vegyipari cégként híresültek el az elmúlt évszázadban, elszennyezve vizeinket, földjeinket és a levegőt. Mára pedig már a világ vetőmagpiacára is rátették a kezüket. A Monsanto például azért fejlesztette ki a Roundup Ready génmódosított szóját, repcét, kukoricát, hogy biztosítani tudja a bevételeit azután is, hogy lejárt a glüfozát gyomirtójára vonatkozó 20 éves szabadalmi oltalma. Hiszen, ha a gazdák megveszik a glüfozátot tűrő génpiszkált fajták vetőmagjait, akkor ezáltal nemcsak a Roundup néven forgalmazott gyomirtójának a piaca biztosított, hanem a vetőmagba beépített jogdíjon keresztül is tovább dagad a cég bankszámlája. Ráadásul amióta ők uralják az amerikai vetőmagpiacot, a génpiszkált vetőmagok árát is az egekbe emelték. Ehhez még hozzájön, hogy a glüfozátra rezisztenssé vált gyomok miatt nemcsak a gyomirtó eladása nőtt meg, hanem a még a Roundup árának emelésével is tovább növelhették a cég bevételeit.
A génmódosított szóját és kukoricát elsősorban állati takarmányként és agroüzemanyagként használják a gazdag országokban, így összességében azt mondhatjuk, hogy a génmódosított növények a biotechnológiai óriáscégeket hizlalják a szegények táplálása helyett.
Ember magasságúra nőtt a glüfozátra rezisztens parlagfű
Már ennyi is bőven elég lenne, hogy nemet mondjunk a génpiszkált növényekre, de nem tehetjük meg, hogy nem foglalkozunk azok egészségkárosító hatásaival, hiszen az ÖKOklikk olvasóit feltehetően a "kockázatok és mellékhatások" is érdeklik. Kezdjük azzal, hogy a génmódosítás során a haszonnövényeinkbe nagyon sokszor törzsfejlődésileg tőlük távol eső fajokból származó géneket (transzgén) építenek be, hogy azok aztán egy bizonyos új tulajdonságot kifejezzenek - lényegében újfajta fehérjéket termel majd az adott növény. (A MON810-es kukorica esetében például egy talajlakó baktériumból /Bacillus thuringiensis/ származó gént építenek be, amelynek hatására a kukorica termelni fogja a korábban már említett rovarölő hatású mérget.) Ha pedig elfogyasztjuk azokat a növényeket, amelyek ilyen új fehérjéket termelnek, az könnyen allergia kialakulásához vezethet.
Ezen felül, hogy át tudják törni az evolúció által a más fajokból származó gének beépülését akadályozó gátakat, a géntechnológusoknak különféle trükköket kell bevetniük. Ahhoz, hogy a transzgén beépülését elősegítsék és ott működésre is bírják, valamint a beépülés sikerességét ki tudják mutatni, gyakran vírusokból vagy baktériumokból származó génszakaszokat (vektorokat) használnak fel. Ez további egészségügyi kockázatokat jelent. Egyébként már maga az is, hogy belepiszkálnak az egyes élőlények génkészletébe, komoly problémákat okozhat. Nem csoda, hogy ez elmúlt másfél évtizedben több olyan etetési kísérlet volt, amely komoly aggályokat vet fel a génpiszkált növényekkel kapcsolatban. Ezek közül csak néhány példa:
- A FlavSavr génmódosított paradicsommal etetett 20 nőstény patkányon végzett vizsgálatnál 7 állat gyomrában súlyos elváltozásokat találtak. A kísérlet során a génmódosított paradicsommal táplált összesen 20 hím és 20 nőstény patkányból 7 elpusztult.
- Pusztai Árpád vezetésével (Rowett Intézet) végzett kísérletek: a génmódosított burgonyával etetett patkányok bélrendszerében és más belső szerveiben súlyos elváltozásokat tapasztaltak, és a génmódosított burgonya az immunrendszer működését is gátolta.
- Ermakova, az Orosz Tudományos Akadémia munkatársa kimutatta, hogy a génpiszkált szójával táplált patkányok utódainál 55,6% volt a halálozási arány (45-ből 25 elpusztult). Ez 6-7-szer magasabb arány, mint a kontroll csoportnál.
- A Bécsi Állatorvosi Egyetem kutatói szerint az NK603xMON810-es génmódosított kukoricával táplált egereknél szignifikánsan magasabb volt az utódok elpusztulása, mint a nem génmódosított tápon tartottaknál; kevesebb utód született, az utódok tömege kisebb volt; a génmódosított kukoricán tartott egereknél minden pároztatásnál nőtt a meddőségek száma.
- A Séralini professzor és munkatársai által végzett hosszú távú kísérletek szerint az NK603-as génpiszkált kukorica és a Roundup megrövidítette a patkányok élettartamát és elősegítette a daganatok, illetve máj és vesekárosodás kifejlődését.
Óriásira nőtt tumor a patkány testén, Séralini professzor és munkatársai kísérletében
Néhány hete pedig arról jelent meg hír, hogy a Roundup gyomirtóval kezelt génpiszkált kukorica tápértéke sokkal gyengébb mint a hasonló körülmények között termesztett nem génmódosított kukoricáé, amelynél nem alkalmaztak Roundupot. A kalcium mennyisége a génpiszkált kukoricában 14 ppm volt, míg a nem génmódosított növényben 6130 ppm; a magnézium esetében ez az érték 2 ppm ill. 113 ppm, a káliumnál 7 ill. 113 ppm, míg a mangán 2 ppm és 14 ppm értéket mértek. Ez a jelentős különbség azzal magyarázható hogy a glüfozát (a Roundup hatóanyaga) kelátképző, így a növények nem tudják ezeket az ásványi anyagokat könnyen felszívni. A kísérletek eredményei között az igazi meglepetés az volt, hogy a génpiszkált kukoricában nagy mennyiségű (200 ppm) formaldehidet találtak, amelyet az élőlények számára mérgező. A formaldehid valószínűleg a glüfozát lebomlása során keletkezik. Ez a mennyiség benne marad a kukoricaszemekben, és így magunkat és állatainkat is kitesszük a formaldehid hatásának.[3,4]
Túl azon, hogy már a laboratóriumi kísérletek is aggodalomra adnak okot, érdemes megnézni azt, hogy mi történik azokkal a génpiszkált fajtákkal, amelyek kikerülnek a szabad környezetbe. Az elmúlt években számos „génszennyezési” botrány borzolta a kedélyeket. 2000-ben az Aventis (ma már Bayer) által kifejlesztett Starlink márkanevű génpiszkált kukoricát találtak számos kukorica tartalmú élelmiszerben (chipsek, tortillák stb.). Ez a fajta még az Egyesült Államokban sem volt engedélyezve élelmezési célra, csupán takarmányozásra. 2005-ben derült ki, hogy a Syngenta Bt10-es génpiszkált kukoricáját 4 éven keresztül termesztették 15 ezer hektáron, pedig nem is volt engedélyezve sehol a világon. Utólag jöttek rá, hogy a cég tévedésből összekeverte a vetőmagokat a Bt11-es fajtával. 2006 augusztusában pedig azt jelentették be az amerikai hatóságok, hogy bekerült az élelmiszerláncba a Bayer által kifejlesztett LL601-es génpiszkált rizs. Ezzel a rizzsel még 1998 és 2001 között végeztek szántóföldi kísérleteket. Öt évvel a kísérletek felhagyása után valahogy mégis bekerült az élelmiszerláncba ez a fajta, amely szintén nem rendelkezett engedéllyel. A múlt héten pedig az borzolta a kedélyeket, hogy Oregon államban egy gazda földjein génpiszkált búzát találtak. Ebben az esetben egy Roundup Ready fajtát mutattak ki a szakemberek annak ellenére, hogy a Monsanto már 2005-ben felhagyott a génpiszkált búzával folyatott kísérletekkel.
Ezek az esetek mint azt mutatják, hogy a géntechnológia kiszabadult az ellenőrzés alól. Mindezek fényében fel kell tennünk a kérdést, hogy megbízhatunk-e a géntechnológiai cégekben, ha maguk sem tudják ellenőrzésük alatt tartani a génmódosított növények használatát?
Ajánlott olvasmány:
Pusztai Árpád - Bardócz Zsuzsa: A genetikailag módosított élelmiszerek biztonsága
Jegyzetek:
[1] Pacsuta Péter: "Mitől termő a föld, mitől mező a gazdaság? Fenntartható mezőgazdaság vs nagyipari agrobiznisz"
[2] Ezekbe a génpiszkált fajtákba egy talajlakó baktériumból (Bacillus thuringiensis) származó gént építettek be, amely hatására a génmódosított növény rovarölő mérget (Cry-toxinokat, másnéven Bt-toxint), ezért is nevezik őket Bt-növényeknek
[3] Dr. Mae-Wan Ho: “Stunning” Difference of GM from non-GM Corn http://www.i-sis.org.uk/Stunning_differences_of_GM_from_non_GM_corn.php
[4] Bardócz Zsuzsa - Pusztai Árpád: GM-növények etetésével végzett kísérletek eredményei http://bdarvas.hu/gmo/idn6050
|
