Fazekas Gábor: Meddig bírja Patchamama Földanya?

A Természet romlása, a romlás természeteÖKOdajka fórumHázépítés, energiafelhasználásKörnyezetbarátan a munkahelyenSzabadidő, kertészkedés, állattartásKörnyezetbarát otthon, bevásárlás

ÖKO Fórum

> A Természet romlása, a romlás természete

> Fazekas Gábor: Meddig bírja Patchamama Földanya?

MTvSz Moderátor 22 hozzászólás	2013.04.13 00:40 Vajon lehetséges csökkenteni a fogyasztásunkat úgy, hogy közben az életminőségünket növeljük? Ez a nagy kérdés, és a válasz: igen, lehetséges! Túlzott fogyasztásunk felemészti bolygónk erőforrás készleteit, pedig csak ez az egy bolygó áll rendelkezésünkre szükségleteink kielégítésére. Folyamatosan több erőforrást használunk fel a zárt földi rendszerből, mint amennyit az élővilág regenerációs képessége megengedne, és ez lassan pusztítja a bennünket is éltető élő rendszereket. Ha „elfogyasztjuk” a Földet, nem lesz hova mennünk. Saját jövőnk és az utánunk jövő generációk megélhetésének biztosítása érdekében fenntartható szintre kell csökkenteni a fogyasztásunkat. De senki sem szeretné csökkenteni eddig elért életszínvonalát, sőt, mindenki boldogabb szeretne lenni. Ebben a cikkünkben áttekintjük azt, hogy mik a természeti erőforrások, mi köze van mindehhez Földanyának, tudjuk-e, hogy fogyasztási szokásaink és választásaink mennyi erőforrásba kerülnek, és milyen hatásokat okoznak. Ha pedig elkezdjük felismerni a globális hatásokat, és szeretnénk valamit tenni a szebb jövő érdekében, megpróbálunk olyan megoldásokat, utakat találni, melyek nem csak környezettudatosak, de egyben nagyobb boldogságot is kínálnak számunkra. Ez a boldogság? A természeti erőforrások egyben az élet nélkülözhetetlen alapelemei? Ha erőforrásokról beszélünk (angolul „resources”), akkor sok embernek először a fosszilis tüzelőanyagok jutnak eszébe. Ezek mellett a legáltalánosabban használt, de éppen ezért „természetesnek vett” és sajnos nem eléggé megbecsült természeti erőforrás a föld, a víz és a különböző ásványi anyagok. Az általános, és főként a gazdasági és politikai szóhasználatban ezek az elemek „erőforrásként” szolgálnak a gazdaság működéséhez. De pont ez a beszűkült, egyoldalú szemléletmód az, ami a természet kizsákmányolásához vezet. Hiszen a föld, a víz, az ásványok és a többi természeti erőforrás nem csak a gazdaság működéséhez elengedhetetlenek, hanem egyben a földi élet alapvető fundamentumát is képezik, mert ezek nélkül az élővilág rendszerei nem tudnak létezni. Számos nép kultúrájában és nyelvében is megtalálható a természet alapelemeinek és egészének, illetve az ebből építkező élővilág egybefüggő rendszereinek tisztelete. A magyar nyelvben mindenki számára ismerősen csengő szó a Földanya, mely élteti és táplálja gyermekeit, azaz bennünket. A dél-amerikai kultúrákban az indiánok „Patchamama” néven tisztelik Földanyát, a termékenység istennőjét, aki a vetés és az aratás között gondoskodik a növények fejlődéséről. Mekkora különbség, hogy gazdasági inputként, vagy élő személyként, sőt éltető Anyaként tekintünk a földre! Ha csak gazdasági inputnak tekintjük, akkor a minél nagyobb kihasználás lesz a cél, és túlzott kizsákmányolás lesz az eredmény. Ha viszont olyan élő lényként tekintünk rá, mely bennünket és a többi létezőt is élteti, akkor tisztelni fogjuk és vigyázni fogunk rá, hiszen saját létünk is tőle függ. A legelső és legfontosabb lépés itt kezdődik, a szemléletünk átalakításával. Most újra rá kell ébrednünk erre az alapvető tudásra, amit elődeink nagyon is jól tudtak, csak mi a nagy rohanásban, ebben a termelési és fogyasztási lázban elfeledkeztünk arról, hogy a természet alapelemei és az élővilág rendszerei – benne az emberi társadalmak - millió és millió szálon összefüggő rendszert alkotnak. Bármit teszünk, végső soron kihat a természetre és visszahat ránk is. Nem zsákmányolhatjuk ki felelőtlenül a környezetünket, mert ez saját létünk alapja, ezért vigyáznunk kell rá. A modern tudomány képviselői között is egyre többen vannak, akik ezt a holisztikus gondolkodást követik, melyet rendszerszemléletnek neveznek a szakemberek. A bajok ott kezdődnek, hogy nem látjuk hétköznapi cselekedeteink hatásait… Berakodásra váró konténerek a kikötőben Mindennapos dolog, hogy elmegyünk bevásárolni és megvesszük a nekünk tetsző árucikkeket. Vásárlás közben többnyire fogalmunk sincs arról, hogy egy-egy ártalmatlannak tűnő hétköznapi termék előállításához milyen temérdek mennyiségű természeti erőforrás (mint pl. föld vagy víz) felhasználás szükséges, sem arról, hogy az előállítás milyen környezeti és társadalmi hatásokat eredményez. Gondoltad volna, hogy egyetlen csésze kávé előállítása kb. 140 liter, vagy egy póló gyártása kb. 2,700 liter vizet igényel átlagosan? És azt tudtad, hogy a különböző termékcsoportok közül a hús- és egyéb állati eredetű termékek előállítása igényli a legtöbb földterületet a világon, ha számításba vesszük az állatok takarmányozására felhasznált termőterületeket is? Vegyünk egy hétköznapi példát, és nézzük meg a globális következményeket. A pamutpóló egy ártalmatlannak tűnő termék, a többség vásárol magának évente néhány darabot. A pamut alapanyagául szolgáló gyapotot távoli földrészeken termesztik, és előállítása komoly környezeti károkat okoz. A Közép-Ázsiában található Aral-tó valaha földünk negyedik legnagyobb tava volt, egy édesvizű tenger, mely kiterjedésének és vízkészletének nagy részét elvesztette az 1960-as évek óta, mivel a tavat tápláló folyók vizét a környező gigászi gyapotmezők öntézésére használták. Aral tó kiszáradt medre Az egykori kikötővárosok némelyike ma 100km-re van a jelenlegi partvonaltól és hajóroncsok állnak a sivatag belsejében a tó egykori területén. Afrikában a természetes növénytakarót irtják ki a gyapot termesztéséhez, és a nagy mennyiségű műtrágya és növényvédőszer használat megmérgezi a termőtalajt és a vizeket, és veszélyezteti a gazdák és családtagjaik egészségét. A gyapot pamuttá történő feldolgozása hasonlóképpen erőforrás igényes és környezetszennyező folyamat, melyet nyugati szemmel nézve éhbérért végeznek pl. indiai vagy bangladeshi munkások. Ráadásul az alapanyagok, félkész- és késztermékek körbeutazzák a Földet, mire a boltok polcára érkeznek, és ez rengeteg károsanyag kibocsátással is ját. Túlzott fogyasztásunknak tehát olyan negatív következményei vannak, mint pl. a földek és vizek mérgező vegyszerekkel történő szennyezése, az erdőirtások, a klímaváltozás, vagy az, hogy a közösségek elveszítik hozzáférésüket a földhöz, de gyakran nem vagyunk tudatában ezeknek a káros hatásoknak, mivel általában nem a közvetlen környezetünkben, vagy időben elnyújtva, lassan , összeadódva jelentkeznek, és emiatt nem felismerhetőek a közvetlen összefüggések. Mit tehetünk a káros következmények enyhítése érdekében? És ennek mi köze van a boldogságunkhoz? Ez majd a következő írásokból derül ki… Ha többet szeretnél tudni fogyasztásunknak a vízkészletekre és földterületekre gyakorolt globális hatásairól, figyelmedbe ajánljuk a Magyar Természetvédők Szövetsége gondozásában nemrégiben megjelent két tanulmányt: Vízkészleteink kizsákmányolása - Hogyan fenyegeti bolygónk vízkészleteit az anyagi javak fogyasztása? Rejtett hatások - Hogyan okoz világszerte föld konfliktusokat Európa túlzott erőforrás-fogyasztása Európa országonkénti és fejenkénti földhasználata interaktív grafikus felületen is megtekinthető itt. előzmény:MTvSz
A legújabb válaszok:
Toma001 Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.16 13:59Legfőképpen azt a mítoszt kellene az emberek fejéből elhessegetni, hogy a hús elengedhetetlen az emberi táplálkozás szempontjából. A húsban semmi olyan nincsen, ami ne lehetne növényi úton pótolható. Utolsó kártyaként persze a B12 vitamint szokták bedobni, de valójában az sem a húsban van, hanem egy baktérium termeli, és vannak olyan kiegészítők, sőt külföldön vettem sokszor olyan szójaburgert, amelyben B12 adalék van. előzmény:bodok.timea
pupli8 Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.16 13:44Mihamarabb észre kéne venni hogy rákos daganatként működik az emberiség "fejlettebb" része miközben a lemaradottabb részét egyre nagyobb gyomorba szorítsa. Aztán nyomorgókat teszik felelőssé a környezet szennyezésé. előzmény:MTvSz
Kriszti Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.16 11:22Abszolút le vannak maradva a gyerekek mellett, főleg a vidéki területeken....sajnos. előzmény:Gergely
bodok.timea Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.16 10:50Teljesen egyetértek Veled:) előzmény:janosh718
bodok.timea Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.16 10:40Szerintem is már az nagy lépés lenne, ha az emberek heti max. 2-szer fogyasztanának húst és azt is helyi termelőtől vásárolnák. De lássuk be, hogy jelen pillanatban ettől még nagyon távol állunk. Én 5 éve vagyok vegetáriánus, törekvő vegán, mivel a fővárosban élek, ezért úgy gondolom, hogy ez alapvető részemről, amit megtehetek a környezetért. Ugyanakkor tudom, hogy hosszú utat tettem meg ezidáig, amit elsősorban a tudatosságnak és folyamatos keresésnek köszönhetek és nem utolsósorban a testem jelzéseinek:) Én jobban érzem magam így és még a környezetemnek is jobb. Ettől függetlenül tudom, hogy ez nem mindenkinek működik könnyen. Igyekszem segíteni azoknak, akik hozzám fordulnak tanácsért a vegaságot illetően, akár környezetvédelmi, állatvédelmi vagy egészségügyi okból lennének azok. előzmény:Toma001
bodok.timea Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.16 10:00""Légy Te magad a változás, amit látni kívánsz a világban!" - Gandhi Szerintem ez az egyetlen járható út a változás irányába. Első körben magunkban kell megtalálni az egyesúlyt és példaértékkel szolgálni azoknak, akik még mögöttünk járnak egy adott témában. Ugyanakkor én azt gondolom, hogy mindenkinek van mit tanulnia a másiktól, hiszen mindannyian máshol tartunk. A legfontosabb, hogy értékeljünk minden apró lépést, amit mi vagy mások teszünk az élet bármely területén a környezetünkért és mindig tudjunk megújulni és nyitott maradni a változásra, fejlődésre. Hogy meddig bírja a Földanya, az szerintem nem csak és kizárólag az emberi tevékenységtől függ, de tény, hogy nagy hatással vagyunk rá. Végül mindenkinek az élet lesz a fontos, még ha most alszik is sok ember tudata e téren. Az életet pedig maga a Föld, Víz, Levegő, Napfény biztosítja:) előzmény:MTvSz
Toma001 Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.15 19:36Az az elgondolkodtató, hogy tény, hogy a húsfogyasztás a legnagyobb felelőse az üvegházhatású gázok kibocsátásának, de valahogy ez a kérdés még a zöld mozgalmat is megosztja. Én úgy tapasztalom, hogy a zöldek körében nem sokkal magasabb a vegetáriánusok vagy vegánok aránya. Alapvetően én sem azt szoktam mondani másoknak, hogy abszolút ne egyél húst, mert mennyire környezetpusztító, vagy mennyire nem etikus az állatokkal szemben, hanem csak azt, hogy ne minden nap. Ha már mindenki csak hétvégén enne húst, már az nagy előrelépés lenne. Jó lenne, ha a vegetáriánus/vegán étrend jobban megjelenne a közétkeztetésben is. Nem tudom, hogy hogyan áll most a helyzet, de tizenpár évvel ezelőtt, mikor gimnáziumban ettem a menzán, akkor minden nap volt hús. (Persze a péntek mindig főzeléknap volt, de az is fasírttal vagy pörkölttel) előzmény:MTvSz
Toma001 Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.15 19:28Sőt egyazon társasházból minden szülő külön autóval ugyanoda. Engem nem is az zavar a legjobban, hogy ha valaki autóval közlekedik, hanem főleg az, hogy a legtöbb autóban egyedül ülnek az emberek. Tudom, hogy ennek pszichológiai okai vannak, ahogy az ember a saját házába sem enged be akárkit, úgy a saját autójába sem, de ha már a munkatársak szinte egy helyről ugyanoda mennek dolgozni, vagy éppen ugyanoda viszik a kölyköket, akkor már nem lenne olyan nagy megerőltetés. Ez még anyagilag is megérné nekik, mert fele annyit kéne használni az autót, ha meg sokan ezt csinálnák, akkor nem lenne akkora dugó sem. Természetesen alapvetően tömegközlekedés és bicikli párti vagyok, de ha már ennyire ragaszkodik valaki a kocsihoz, akkor legalább azt használja kissé ésszerűbben! előzmény:ladanyig
Gergely Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.15 17:12ennek majd' minden tantárgyban vissza kellene köszönnie, ott ahol az beilleszthető. a külön tartárggyal a tematikus műsorok sorsára jutunk szerintem. előzmény:kissr
janosh718 Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.15 17:11Szerintem a legfontosabb a példamutatás. Ez a leghatékonyabb a gyerekek nevelésében is. Én is igyekszem így élni, például spórolok a vízzel zuhanyozáskor, nem eszem húst, piacról vásárolok...egészségesen próbálok élni testi, lelki, szellemi szinten is! előzmény:Erzsi
Gergely Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.15 17:05Én is jártas vagyok környezeti nevelésben, de egyre fontosabbnak tartom a felnőtt lakosság tájékoztatását, szemléletformálását, mert lassan lemaradnak a gyerekek mellett... :) előzmény:MTvSz
janosh718 Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.15 17:04Véleményem szerint , a legelső amit tehetünk a példamutatás- amint valaki már írta itt is. Ez lehet lassúbb folyamat, de hatékonyabb, Tegyünk meg magunk körül mindent amit tehetünk! Én is igyekszem spórolni a vízzel fürdéskor, hajmosáskor, nem eszem húst, piacról veszem a zöldségeket... egészségesen igyekszem élni, testi- lelki- szellemi szinten... előzmény:ladanyig
Barta Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.15 15:41Az iskolákban évtizedek óta működik öko-nevelés, csak az ezt komolyan művelő, és igazi példát mutató tanárok száma kevés. Nehéz az otthoni megrögzöttségekkel, szokásokkal versenyezni.
mrichy Zöldfülű 1 hozzászólás	2013.05.15 11:27természetesen ez igaz, de magától nem jön el ez se, az óvodában is kell olyan óvónői nemzedék, akit ez érdekel és átadja, ugyanez a családban, valahol meg kell érinteni az egyént, utána azért nemzedékről nemzedékre könnyebben megy át a tudás. M gyermekünk is Zöld óvodába jár, de szerintem otthon többet tanult környezeti nevelést, de sok ismerősömnek ez az otthoni nevelésből is kimarad.... előzmény:alfoldi.agi
Csillagszemü Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.14 21:44A természetes életmódba nálam sok minden beletartozik: a helyes táplálkozás, egészséges, helyi termelőktől vásárolt élelmiszerekből és a saját kertünkből is. Ősszel például egy Dinnyési gazdától vettünk szürkemarha húst, aki szabadon tartja az állatokat, nem nagyipari körülmények között és garantáltan nem antibiotikum vagy hormon kezeltek az állatai. Tehát majdnem bio minőség. Bizonyos termékekből előnyben részesítem a bio élelmiszert és hajlandó vagyok többet fizetni érte. Nagyszüleink még mindenből "bio-t" ettek, hiszen nem voltak vegyszerek. Sajnos azt nem engedhetjük meg magunknak, hogy csak bio termékeket vásároljunk, mert az itteni átlagfizetések ezt nem teszik lehetővé. De törekszünk a lehető legegészségesebben étkezni. Igyekszem nem szennyezni a környezetet, nem használok műanyag zacskót, a szemetet szelektíven gyűjtöm és újra hasznosítom, az ételhulladékot komposztáljuk. Nem érdekel a fogyasztói társadalom vedd meg!- dobd ki!- cseréld le!- őrülete. Ahová tehetem gyalog vagy biciklivel illetve tömegközlekedési eszközökkel járok, kocsival nagyon ritkán. Igaz, hogy még nincs is jogosítványom. :) Nem eszem napi gyakorisággal húst, csak heti 1-2 alkalommal, mivel tudom, hogy a nagyipari állattenyésztés nagyon megterheli a környezetet és iszonyatos vízmennyiségeket emészt fel. Tehát egyszóval figyelek az "ökológiai lábnyomomra." Aztán megfázás, influenzás betegség esetén hosszú évek óta nem használok gyógyszereket, csak gyógynövényeket és házi gyógymódokat, pl. vízkezeléseket. Élvezem mindazt, amit a természet ingyen nyújt nekünk: a napfény, a jó levegő, a víz áldásos hatásait. Nagyokat túrázom a hegyekben-erdőkben ahol ámulatba ejt mindaz a szépség és apró kis csoda, ami körülvesz. Nyaranta túra -és életmódtáborokba járok. Sokat mozgok, sétálok, amikor tehetem sportolok, de hagyok időt a pihenésre is. előzmény:MTvSz
alfoldi.agi Rügyező 9 hozzászólás	2013.05.14 19:32Kedves Martonpinter! Alapigazsag: jólét nemegyenlő jól léttel, sem a boldogsággal... előzmény:martonpinter
alfoldi.agi Rügyező 9 hozzászólás	2013.05.14 19:30A környezeti nevelés oktatását már az óvodában kell kezdeni - no meg persze a családban...! előzmény:margaretapinter
alfoldi.agi Rügyező 9 hozzászólás	2013.05.14 19:29Igen, és egyre terjednek a városi közösségi kertek - Keszthelyen is éppen most alakul egy. előzmény:margaretapinter
ladanyig Örökzöld 104 hozzászólás	2013.05.14 16:32Az én környezetemben nem igazán nőtt meg :( Pedig vannak gazdaságilag nehéz helyzetben lévőek azért ott is, ha nem is sokan. A kerteket újra divatba kellene hozni, gazdasági kényszerből nem fognak kertet művelni, divatból szerintem egyre többen. De mindennel így van, ha majd divatba jön, akkor egyre többen csinálják, hiszen amiről ezeken a fórumokon is szó van az egytől egyig jó dolog, követője csak azért kevés, mert nem divatos. előzmény:margaretapinter
margaretapinter Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.14 12:49A helyzet ugy tunik mar valtozik, bar kellett hozza a gazdasagi valsag. Nem pontos lattam statisztikat (lehet hogy nincs is - miert?), de biztosra veszem hogy meredeken megnott pl. a kerteszkedessel foglalkozok szama az elmult 1-2 evben. előzmény:ladanyig