ÖKO Fórum
Jelentkezz be, ha hozzá akarsz szólni!
 |
Gyulai Iván írása: Amit mindig tudni szerettél volna a fenntartható életmód alapjairól I. rész |
| ÖKO Fórum | > A Természet romlása, a romlás természete | > Gyulai Iván írása: Amit mindig tudni szerettél volna a fenntartható életmód alapjairól I. rész |
A témát indító hozzászólás:
|
forumadmin Moderátor 6 hozzászólás |
2013.03.21 15:56A fenntartható életmódon sok mindent értenek azok, akik ezt a kifejezést használják. A legtöbben az energiatakarékosságot, a megújuló energiaféleségek alkalmazását, a szén-dioxid kibocsátás csökkentését, az egyéni motorizált közlekedés helyett a tömegközlekedést, vagy az egészséges táplálkozást vélik a fenntartható életmód eszközeként. A fenntartható életmód technikai megközelítésének egyik élharcosa E. F. Schumacher volt, aki a „Small is Beautiful” című könyvében már 1973-ban sürgette a technológiai váltást a fenntartható életmód (sustainable living) érdekében. Lester Brown pedig az alternatív energiaféleségekben valamint az újrahasználatban, és újrahasznosításban látja a kiutat a fenntarthatatlanságból. Nyilvánvaló azonban, hogy a felsoroltak – bár fontos részcélok lehetnek – de mindezek megvalósulása esetén is élhetünk fenntarthatatlan módon. A fenntartható életmód ezért sokkal komplexebb; azt az életvitelt jelenti, amivel megvalósíthatjuk a fenntarthatóság alapfeltételét, nevezetesen a megújulás mértékén használjuk környezetünket. Amennyiben egyetértünk az ökológiai lábnyom koncepciójával, úgy azt is mondhatjuk, hogy a fenntartható életmód ökológiai lábnyomunk csökkentését jelenti. Őszintén szólva, ez a gyakorlatban nem sokat mond. Először is, az emberiségnek együttesen kell a helyes mértéket megtalálni, és gyakorolni. Mint láttuk a legtöbb ember a helyes mértékkel él, míg viszonylag kevesen mértéktelenek, és a kettő együtt máris a fenntarthatatlanság állapotát jelenti. Másrészt honnan tudhatom én, hogy számomra mi a helyes mérték? Ha egy magyar embert megkérdezek arról, hogy szerinte ő melyik jövedelemcsoportba tartozik a világ népességét ötödölő jövedelemcsoportok közül, akkor senki sem véli úgy, hogy mi is az első 20%-ban vagyunk. Így azt sem gondolja, hogy nem fenntartható módon élünk. Ezért eszébe se jut, hogy szerényebben kellene élnie. Egyébként is, általános viselkedés az, hogy miért pont én? Miért pont én, amikor nálam vannak sokkal jobban is élők, másrészt pedig oldják meg a problémát mások! A helyzetet bonyolítja az is, hogy bár az emberiség legnagyobb részének a fogyasztása nem haladja meg a környezet eltartó-képességét, ők mégsem a tudatosság okán élnek a helyes mértéken, hanem azért, mert szegények. Ezért a meghatározásban ne feledjük el odatenni a tudatos szót az életvitel elé. Ebből a meghatározásból két feladat adódik a számunkra, és ebből csak az egyik az a technikai feltételrendszer, amely a fenntartható életmódhoz kell. A másik a helyes tudatosság. Míg a technikai feltételrendszerhez a megfelelő ismeretek, környezetbarát technikák, stb. szükségesek, addig a tudatosság területe erkölcsi, etikai megfontolásokkal bővül ki. A technikai dimenzió mindenképpen az energiafelhasználás mennyiségével és összetevőivel áll összefüggésben, hiszen minden emberi tevékenység energiafelhasználással, és mint láttuk, entrópia növekedéssel, azaz rendezetlenséggel jár. Ezért kell hangsúlyoznunk az összes energiafelhasználás csökkentésének szükségességét. Beláthatjuk azonban, hogy mindennek a felismerése és megvalósítása az emberek viselkedésétől függ, az pedig az értékekre, erkölcsi normákra alapozott. A fejlődéshez vezető érvényes paradigma szerint az ember és a természet eszköze, erőforrása a gazdasági növekedés céljának, hiszen a növekedéstől várjuk azokat az anyagi forrásokat, amelyekkel majd megoldani szándékozzuk társadalmi és környezeti gondjainkat. A fejlesztők, és a fejlesztési programok az embert és a természetet erőforrásként, eszközként kezelik. Ennek súlyos erkölcsi üzenete van. A Földet, amely táplál bennünket valamikor Föld Anyaként tiszteltük. Anyaként, aki méhében ringatja magzatát, és köldökzsinóron keresztül a saját testéből táplálja, majd a születés után gondoskodik róla. Mennyivel másabb azt üzenni az embereknek, hogy a természet az éltető anyátok, mint azt, hogy a természet erőforrás. Az anya képe személytelenné degradálódik az erőforrás kifejezésben, megkönnyíti mindennapi választásainkat, amellyel egy személytelen lényt rabolunk ki lelkiismeret-furdalás nélkül. A videóban Gyulai Iván a fenntartatatlanság tüneteiről beszél Ez az üzenet nélkülözhetetlen a növekedési paradigma diadalához, a növekedés nem lehet holmi erkölcsi megfontolások áldozata. Így azután mi emberek válunk áldozatául ennek a felfogásnak, hiszen a növekedés ideológiáján felnevelt társadalom már észre sem veszi ezt a személyét mélyen sértő állapotot. Gondolkodó, érző lényből eszközzé, erőforrássá silányították. A fejlesztési tervek humán erőforrásként beszélnek róla, akit azért kell fejleszteni, hogy áldozni tudjon a növekedés istenének. Oly messze kerültünk a természettől, hogy az számunkra nem más, mint kirándulás, vagy film valamelyik TV csatornán. Nem látjuk, hogy mely földből származik a kenyér, mely tőke teremte a bort; nem ismerjük a földművest, Őket, akik fáradtak mindezért. Elveszett a közvetlen tapasztalás, személytelen ipari tárgy lett az étel, amelyet leemelünk az áruházak polcairól, és amelyet ha el - fogyasztunk, eszünkbe sem jut megköszönni Föld Anyánknak. A „tudományra” és technikára támaszkodó anyagi jólétünkben nem gondoljuk, hogy szükségünk van másokra, szükségünk van egy éltető közösségre és környezetre. Miközben az egyetlen „igaz” értéket, az anyagi gyarapodást kergetjük, a többi értéktől távolodunk, jól-létünkhöz szükséges értékeink egyensúlytalanná válnak. Ma legfeljebb megmosolyogják a fejlesztők azokat, akik szeretetről, boldogságról, kölcsönös nagylelkűségről beszélnek. Ah, mit lehet ezekkel kezdeni a termelésben? Pedig a helyes erkölcsiség, a helyes értékrend a legnagyobb teremtő erő! A fenntarthatóságot nem lehet technikai megközelítésben tárgyalni és megvalósítani. Hiába vannak megfelelő technikai eszközeink, ismereteink, vagy akár intézményeink, azok mindig az éppen domináns erkölcs szerint működnek, mert az emberek működtetik őket. Az ember hozza létre és mozgatja az intézményrendszereket, a technikai eszközöket, használja az erőforrásokat, műveli a földet, osztja el a megtermelt javakat. Mindezek működésében és hatásaiban az ember nyilvánul meg. Jól csak akkor működhet a felépítmény, ha jó az is, aki mozgatja. A XIV. Dalai Láma szerint a modern társadalom hét halálos bűne a következőkben nyilvánul meg: • gazdagság munka nélkül • élvezet lelkiismeret nélkül • tudás jellem nélkül • üzlet erkölcs nélkül • tudomány emberség nélkül • vallás áldozatvállalás nélkül • politika elvtelenül Az emberi természet összetett, hajlamosak lehetünk a jóra és a rosszra egyaránt. A gazdasági növekedésre épülő jóléti életforma az önzést, a szerzést, a versengést állította középpontjába, mert úgy gondolta, hogy ez a nagyobb és jobb teljesítmények elérésének záloga. Ám ebben a világban is emberek tömegei gyakorolják a gondoskodást, a javak megosztását, vágynak a békére, és készek mások szeretetére, szolgálatára. Mindkét lehetőség bennünk van, csupán választás kérdése, hogy merre indulunk. Egyéni választásunk példa a közösség számára, a közösség választása pedig egyéni választásunk megerősítése, vagy megnehezítése, hiszen kultúránk, intézményeink visszahatnak ránk. A fenntartható társadalom nem érdekek, hanem értékek mentén építkezik. Felismeri, hogy a jó erkölcs, a helyes értékválasztás a társadalom legfőbb vagyona. A kölcsönös nagylelkűség, a személyes felelősség, a mérsékletesség olyan társadalmi vagyon, amely nélkül a társadalom érdekében nem működtethető jól sem a tudás, sem a természeti-, sem pedig a tőke-javak. Az emberi fejlődés útja az önzés felől az együttműködésen át a globális felelősségvállalásig terjed. Az egyén az én felől a mi (család, közösség, szomszédság) felé halad, majd ezen túlmutatva megérkezik az emberhez, az élő Földhöz, az egyetemességhez. Az önzésre épülő világ hiába sarkallja jó teljesítményre az egyéneket, ha kiüresíti lelkünket, ha megfoszt bennünket értékeinktől, és az együttműködés érzésének örömétől. Az együttműködés, a szolgálat, az emberi agy természetes kívánsága, hiszen a nagylelkűség gyakorlása működteti az agy örömérző központját. A gondoskodás nemcsak más hasznára, hanem saját egészségünk, testi, lelki, érzelmi, szellemi létünk épülésére is szolgál. Az igazán érett öntudat felismeri, hogy a valódi szabadság nem az egyén elsőbbsége a közösség felett, hanem éppen annak szolgálata. Éppen ezért ez képezi a legfőbb talapzatát a valódi demokráciának és jól-létnek. A videóban Gyulai Iván a fenntartható életmódról beszél A cikk részlet Gyulai Iván A fenntartható életmód című írásából http://www.ecolinst.hu/extra/A_fenntarthato_fejlodes_web.pdf |
A legújabb válaszok: |
|
|
0dorka0 Haladó 25 hozzászólás |
2013.04.16 09:39albérletben is hasonlóak a gondok...úgyhogy nem vagy egyedül, legalább ez vígasztaljon! :) előzmény:liacska
|
|
0dorka0 Haladó 25 hozzászólás |
2013.04.16 09:38nálunk is így van az irodában (gondolom nyáron meg a légkondival lesz ugyanez) és az a szomorú, hogy teljesen új minden - azaz nem azért van így, mert régi/elavult/elromlott, hanem mert a főnök (egyébként megkérdezésünk nélkül) 25 fokra lőtte be a fűtést...25 fokra!!!! előzmény:liacska
|
|
FarkasIstvan Moderátor 18 hozzászólás |
2013.04.14 20:52Kedves Liácska!Az lenne a kérdésem, hogy van-e ötletetek, hogy városi, a lakás sorsába bele nem szólható panellakosként mit lehet még tenni a fenntartható életmód érdekében a szokásos dolgokon kívül? Én két dologra hívnám fel a figyelmet: 1) Mivel a fenntartható életmód széles körben csak akkor valósul meg, ha a gazdasági szabályozók is támogatják (lásd szirtesbrig kommentjét), javaslom, hogy kapcsolódj be valamely természetvédő vagy környezetvédő civil szervezet munkájába. Önkéntesként is lehet segíteni a társadalmi változás elindultát. 2) Véleményem szerint a másik lényeges dolog a hit és erkölcs rendszere. Belülről is alakulnunk kell mindannyiunknak, hogy megelégedjünk az anyagi dolgok fogyasztásának egy alacsony szintjével. Remélem ehhez tud adni muníciót a "Természet romlása" fórumtémánk, hétről-hétre új gondolatokkal. üdv Farkas István előzmény:FarkasIstvan
|
|
FarkasIstvan Moderátor 18 hozzászólás |
2013.04.14 20:44Kedves Brigi!Személy szerint is azon a megállapításon vagyok, hogy míg a kormányzati politika nem kezeli kiemelten a fenntartható fejlődés kérdését, addig egyénileg keveset tehetünk érte, vagy mondjuk úgy, nem eleget. Azt hiszem fején találtad a szöget. Szerintem is az egyik legfontosabb tényező a szabályozó rendszer, ami körülöttünk van. Hiába lesz a társadalom 5-15%-a környezetbarát, kevesebbet fogyasztó, ha a gazdasági-jogi szabályaink a sokat és károsan fogyasztókat díjazzák. Fel kell tehát lépni a strukturálisan változásokért, ehhez jól célzott gondolatokra és társadalmi összefogásra van szükség. A szakdolgozatod hozzáférhető? Érdekelne, ha el tudod küldeni. ifarkas@mtvsz.hu az email címem. üdv Farkas István előzmény:FarkasIstvan
|
|
liacska Zöldfülű 4 hozzászólás |
2013.04.11 11:06Vagy egy másik probléma. Az egyik munkahelyemen szinte megdöglünk télen a túlfűtés miatt. A teremben 3 óriási radiátor. 3. emelet, délnyugati fekvés, délután vagyok ott. Állami fenntartású közintézmény. Biztos nagyon költséges lenne a hőszabályzókat megjavítani, hogy a 3-ból az egyiket legalább el lehessen zárni, a másikat pedig valamennyire letekerni... Elképzelhető, hogy nem fagynánk meg 20-21 fokban sem, és még dolgozni is jobban tudnánk... Sajnos nem ott náluk vagyok alkalmazásban, csak helyet adnak az óráimnak. De ez nem egyedi dolog, szerintem sok helyen van így. előzmény:forumadmin
|
|
liacska Zöldfülű 4 hozzászólás |
2013.04.11 10:53Sziasztok! Az lenne a kérdésem, hogy van-e ötletetek, hogy városi, a lakás sorsába bele nem szólható panellakosként mit lehet még tenni a fenntartható életmód érdekében a szokásos dolgokon (szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság, helyi termékek vásárlása, tömegközlekedés használata) kívül? A nyílászáróimat nem cserélhetem le, a meleg a távfűtésből jön télen, nyáron meg a vékony panelfalakon át... stb. Köszi :) előzmény:forumadmin
|
|
szirtesbrig Zöldfülű 1 hozzászólás |
2013.04.03 14:24Sziasztok! Épp azt a témakört boncolgatjátok, amiből két napja adtam le a szakdolgozatomat. Na jó, mondjuk úgy, hogy a téma erősen érintette a dolgozatomat. Személy szerint is azon a megállapításon vagyok, hogy míg a kormányzati politika nem kezeli kiemelten a fenntartható fejlődés kérdését, addig egyénileg keveset tehetünk érte, vagy mondjuk úgy, nem eleget. Sajnálatos módon európai szinten az a tendencia, hogy az ilyen irányultságú kutatásokra évi 200 M jut, míg a SHELL üzemanyagnak ez egy havi reklámköltsége. Úgy gondolom, hogy minél több hangadással ki lehet erőszakolni a probléma komolyabb kezelését ezen a szinten is, de ehhez sajnos még nem érkezett el az idő. A családomban is azt tapasztalom, hogy nemes egyszerűséggel szentimentálisnak, ne adj isten hülyének néznek, amikor erről beszélek, amikor a saját otthonomban szeretnék környezetvédelmi tevékenységet megvalósítani (érsd: vegyszermentes háztartás, komposztálás, stb.). A világ jelenlegi gazdasági/pénzügyi taposómalma még éretlen ehhez a sürgető témához, a gyors profit még mindent visz. Elismerésem azoknak a cégeknek, akik bölcsen hosszú távra terveznek, és van merszük felvállalni. |
|
Alder Ákos Rügyező 6 hozzászólás |
2013.04.02 22:29Igazad van Foma! Nemcsak az egyes embereken múlik a dolog, hanem a rendszert is meg kell változtatni, hogy az legyen a természetes ami jó a környezetnek is. Ezért is kampányol az MTVSZ rendszerszintű megoldásokért is, ilyen volt például a klímatörvény kampányunk: www.klimatorveny.hu Benne volt például egy olyan speciális pénzügyi konstrukció is pénzhelyettesítő kvótával, mely lehetővé tette volna 0 %-os hitel felvételét lakások energiatakarékos korszerűsítésére. Ákos |
|
hozak Haladó 33 hozzászólás |
2013.04.02 21:02Tetszik a honlap Foma! Ki működteti a honlapot? üdv Hozák Géza |
|
foma Zöldfülű 1 hozzászólás |
2013.04.02 14:54Szerencsére sokan gondolkodunk már így a környezetünkről. De mit tehet az átlagember ? Hisz a globális érdekek sodrában él. A napi gondjai és a mára kialakult civilizációs életforma sokszor belekényszerítik a környezetellenes megoldásokba. Nem tud ellene tenni. Vagy mégis ? http://www.onellatas.hu |