ÖKO Fórum
Jelentkezz be, ha hozzá akarsz szólni!
 |
Sáros Út |
| ÖKO Fórum | > Házépítés, energiafelhasználás | > Sáros Út |
A témát indító hozzászólás:
|
MTvSz Moderátor 22 hozzászólás |
2013.06.03 13:17 Most nem a földutakon való közlekedési viszontagságokról szeretnék beszélni. Nem is valamiféle átvitt, keleti filozófiákkal átszínezett életvezetésről. Hanem egy nagyon is gyakorlatias dologról a sártapasztásról. Hogy hogyan kapcsolódik ehhez az út kifejezés? Csupán csak azért, mert a sártapasztás az egyik módja az épületek vakolásának, ha tetszik az egyik útja.  A sártapasztást több irányból is megközelíthetjük. Ha természetes anyagokat keresünk az építkezésünkhöz, akkor ez az egyik legkézenfekvőbb megoldás. Gyakran az épület alapjának a kiásása során hozzájutunk a sártapasztás egyik alapanyagához, a vályogos talajhoz. Azért írom, hogy az egyik alapanyagához, mert ehhez a talajhoz még adalékanyagokat kell keverni, hogy használható vakolóanyagot kapjunk, de erről később. Ha az épület falazatához természetes anyagokat használunk, pl. szalmabála, vagy vályog, vagy ezek kombinációja, akkor ennek az anyaghasználatnak a következménye, hogy olyan vakolóanyagot találjunk, ami kellően jó páraáteresztő képességgel rendelkezik. A természetes anyagok ugyanis kapcsolatban vannak a levegő párájával. Azt magukon átvezetik. Ezért a felületképzéshez használt vakoló anyagnak is érdemes hasonló tulajdonságokkal rendelkeznie. Néha nem csak ajánlatos, de egyenesen kötelező. Amennyiben pl. szalmabála házat építünk, és egy cementes vakolattal zárjuk le a falat a külső oldalán, akkor nyugodtan számíthatunk arra, hogy a pára a vakolat alatt ki fog csapódni, és idővel tönkreteszi a szalmát. De ha páraáteresztő vakolatot használunk, akkor nem csak az épület hosszú élettartalmáról gondoskodunk, hanem sok egyéb kellemes hatást is működésbe hozunk. Gondoljunk csak bele a panelházak száraz belső levegőjére. Ez egy természetes anyagokból épített ház esetében sokkal nehezebben fordulhat elő. De a falak páraleadásának az épület klímatizálásában is van szerepe. Amikor a nedvesség párolog, akkor rendkívül sok hőt von el a környezetétől. Így egy nyári kánikula esetében ez a hatás egyenesen hűti az épületet. Így tulajdonképpen fosszilis energiahordozó felhasználása nélkül élvezhetjük ennek a passzív „klímaberendezésnek” az áldásos hatásait. Amit teljesen ingyen szolgáltat. A sártapasztás tradicionális tudás. A kultúránk része. Annak a kultúráé, amely még a természettel való együttélést valósította meg. A sártapasztás előállításához ugyanis nem kell sok energiát felhasználnunk. Legtöbbször még szállítani sem kell. Amikor pedig az épületet lebontjuk, akkor a sár azonnal visszalép eredeti közegébe. Szinte kezelést sem igényel. De mára elszoktunk tőle. A modern un. nemesvakolatok kiszorították. Olyannyira, hogy a legtöbb kőműves mester már csak hallomásból ismeri a sártapasztást. Így ha használni kell, akkor megy a nagy fejvakargatás, meg néha a sok felesleges munka. Igaz ami igaz, a sárral nehezebb dolgozni, mint a modern „instant”, „azonnal oldódó” zsákos vakolatokkal. Fizikailag is nehezebb, meg az előállításuk is több gondolkodást, szaktudást igényel. Hiszen itt nem elég a zsákos anyag használati utasítását vakon követni, hanem egy jó adag szaktudásra, és tapasztalatra is szükség van. Ugyan nem egy ördöngös mutatvány, de azért az embernek használnia kell az eszét is. Ugyanis azt megállapítani, hogy az építkezés helyszínén talált altalaj alkalmas-e a tapasztáshoz, azt meg kell tudni mondani előre. Azt is ki kell találni, hogy milyen adalékanyagok kellenek hozzá, hogy tartós legyen! De mielőtt nagyon kétségbe esnénk, jusson eszünkbe az, hogy ezt a tudást őseink is tapasztalati úton szerezték. Milyen érdekes, hogy tapasztásról beszélünk, meg tapasztalati útról  Mintha lenne egymáshoz közük. Tehát ha nem tudjuk, hogy az altalajunk jó-e a tapasztáshoz, akkor kezdjük el próbatapasztásokat elkészíteni. Az altalajhoz eltérő arányokban keverjünk földet, vagy agyagot - a talaj fizikai állapotától függően -, valamint szalmatöreket, pelyvát, vagy más anyagokat. Ez után készítsünk egy kis próbafelületet, és nézzük meg, hogy:
Ha sikerült kikevernünk a megfelelő minőségű anyagot, akkor jöhet a több rétegben való felvitel. És jöhetnek a kalákás alkalmak. Szervezzünk a tapasztáshoz egy kis közösséget! Egyrészt sokkal jobb baráti társaságban dolgozni, mint egyedül. Másrészt a sártapasztás felvitele tényleg csak gyakorlatot igényel. Azt hiszem sárral tapasztani nem túl bonyolult feladat, azaz könnyen megtanulható. Tehát olcsóbb, környezettudatosabb, és közösségteremtőbb hatású ez a módszer, mint a ma használatos vakolóanyagokkal való munka.  Ha nincs mód arra, hogy egy kaláka besegítsen az építkezésbe, akkor lehet kevésbé macerás, de még mindig környezettudatosnak tekinthető habarcsokkal dolgozni. Ez a mészhabarcs és az agyaghabarcs. De ezek előállítása már több szállítást igényel. Végezetül itt egy kis összefoglaló a sártapasztás folyamatáról, amit a szalmabála építészet képzés tananyagából vettem ki. Vakolat készítése az építkezés helyszínén kitermelt anyagból:
Maroknyi mintát megnedvesítünk, és golyót, majd a golyóból rudat próbálunk formálni. A homokos vályogtalajokból golyó formálható, de nem lehet rúddá alakítani. A vályogtalajból rúd formálható, azonban az perec formára repedés nélkül nem hajlítható. Az agyagos vályogból a megsodort rúd apró repedésekkel hajlítható meg, míg az agyagos talajokat repedés nélkül lehet perec formára hajlítani.
Előnyök:
Hátrányok:
Recept: Alapvakolat:
Finomvakolat:
Főtt lisztpép: 0,5 liter liszt + 2 liter víz Először hideg vízben keverjük el csomómentesre a lisztet. A maradék vizet forraljuk fel és ehhez adjuk hozzá a hideg lisztpépet. Lassan adagoljuk, fontos a folyamatos forrás! Gyakran kevergessük, nehogy odaégjen! 5 %-os arányban adagoljuk. előzmény:MTvSz
|
A legújabb válaszok: |
|
|
zeszter0104 Zöldfülű 1 hozzászólás |
2014.09.03 14:21Sziasztok! Azt szeretném megtudni, hogy a frissen tapasztott házunk - ami egy homokkő-szerű ház - miért penészedik. Ez normális a száradás során, és utána elmúlik? Vagy mitől lehet, mit tehetünk ellene? A megszáradt részeken gyönyörű, nem reped, stb. Gondolom csapadékosabb időben nehezen is fog száradni, és nincs jó érzésem ezt a sok-sok kis bolyhos penészfoltot látva. |
|
Bbarbara Rügyező 6 hozzászólás |
2013.06.30 23:34"Sáros Út" táborokat kellene rendezni, ez még brand-nek is jó lenne. előzmény:MTvSz
|
|
NMónika Zöldfülű 1 hozzászólás |
2013.06.30 23:32Hétvégén volt szerencsém Máriahalmon kipróbálni a technikát és fantasztikus élmény volt:) előzmény:MTvSz
|
|
almapetra Rügyező 6 hozzászólás |
2013.06.18 16:43A hétvégén volt alkalmam meglátogatni az egyik Ökowellness helyszínt, Gyűrűfűt. Ott is használják a sártapasztást a vályogházaknál, szerencsére mesterek is vannak hozzá a környéken. Azt hallottam, hogy a bádogos, szögkészítő és egyéb foglalkozások mellett régen sártapasztó cigányok is járták a falvakat Kifejezetten rájuk volt jellemző egyes térségekben ez a mesterség.előzmény:MTvSz
|
|
dondzani@freemail.hu Rügyező 18 hozzászólás |
2013.06.16 11:51Régen sok ilyen ház épült így, ma már viszont elég ritka ez az építési forma. előzmény:MTvSz
|
|
FGy8 Zöldfülű 2 hozzászólás |
2013.06.14 01:09Az Őrségben (Vas megye déli része) sok ilyen ház van, és ma is épülnek ilyenek. Az idősebbek mind ismerik a technikáját. Erre nem volt "szaki", mindenki maga csinálta a rokonságot bevonva. Kalákában szokás csinálni, mert nagyon munkaigényes. Úgy megy, hogy a faházra vízszintesen vagy átlósan félbehasított mogyoróvesszőt szögelnek adomború oldalával a falnak, úgy 30 cm távközzel, ebbe kapaszkodik az agyag. A fafalat lemossák, mert különben a porhoz tapad az agyag, az meg elválik a faltól, Itt két ásónyom mélységben már mindenütt színtiszta sárga agyag van, ezt keverik vízzel és szalmatörekkel, és kézzel viszik fel: jó erősen odacsapják a plecsni agyagot, aztán kézzel elegyengetik. Ez a tapasztás magában megrepedezne, ezért utána jön egy másik, simító réteg, ami hígabbra kevert lótrágyás agyag. Iszonyatosan büdös, amíg meg nem szárad, utána már nem. Ezt meszelik aztán. Itt faházakat tapasztottak, engem az érdekel, téglára hogyan lehet, valami rabic biztosan szükséges. Nádszövet, tyúkháló? előzmény:MTvSz
|
|
vetro Rügyező 6 hozzászólás |
2013.06.07 09:37Az biztos, hogy a sárral tapasztott ház nem lesz penészes... előzmény:koncztom
|
|
vetro Rügyező 6 hozzászólás |
2013.06.07 09:36Nem időigényesebb, mint a szokásos, ha kész az alapanyag és kalákában az egész egy jó móka... előzmény:almapetra
|
|
Turucz Rügyező 7 hozzászólás |
2013.06.07 03:13Agyagos pelyvás taosztás |
|
Turucz Rügyező 7 hozzászólás |
2013.06.07 03:13agyagos pelyvás tapasztás |
|
hanyijne Zöldfülű 4 hozzászólás |
2013.06.06 23:13Pelyva=A gabonaszemet borító, csépléskor leváló ilyen levélkék tömege. előzmény:hucul80
|
|
hucul80 Rügyező 6 hozzászólás |
2013.06.05 23:50Használható a sározás utólagos plusz szigetelésre is? Ha van már a házon vakolat, beleértve a külső színezést is, akkor azt le kell szedni ilyenkor? mondjuk 5 centi sározás mekkora réteg Austroterm szigetelésnek felel meg? előzmény:MTvSz
|
|
hucul80 Rügyező 6 hozzászólás |
2013.06.05 23:50Ja és honnan szedjek pelyvát? Helyette nem jó más? előzmény:hucul80
|
|
hucul80 Rügyező 6 hozzászólás |
2013.06.05 23:44Minek kell bele főtt lisztpép? Vagy abból lesz a kenyér a munkásoknak ? előzmény:hucul80
|
|
Zalatnay László Moderátor 27 hozzászólás |
2013.06.05 23:30Kedves Almapetra! A sártapasztás azt hiszem mindenképpen időigényesebb a ma elterjedt vakolatokhoz képest. De az idő az nagyon csalafinta dolog! Egyrészt, mert csak azt számoljuk, hogy a mi időnk mennyi. Azt nem számoljuk, hogy mennyi időbe kerül az másoknak, hogy a zsákos kiszerelésben számunkra ezt az anyagot előállítsák. Persze nem csak idő, hanem rengeteg energia is kell ezekhez. Ugyanakkor azt az időt sem szoktuk beszámolni, amit arra fordítunk, hogy előállítsuk a pénzt a vakolat anyagára. Mindezzel együtt még így is előfordulhat, hogy több idő a tapasztás. De nehezebbnek biztosan nehezebb. Egyszerűen az anyag tömege nagyobb, tehát jobban igénybe veszi a fizikai erőnket. A ma embere nem nagyon ér rá a tapasztásra. Ezt mutatja az is, hogy mennyire nem ismert már ez a módszer a kőművesek körében sem. De ennek olyan árát is megfizetjük, amit nem is gondolunk. Egy száraz levegőjű lakásban ( Mivel a fal a párazáró vakolat miatt nem tud aktívan részt venni a levegő nedvességtartalmának a szabályzásában) az emberek nyálkahártyája kiszárad. Így az elsődleges védekezési rendszerünk a baktériumok, vírusok ellen nem tud működni kellő hatékonysággal. Szóval nehéz azt mondani hogy a sártapasztás mindenben jobb, mint a modern vakolatok, mert ez nem lenne igaz. Azt viszont állíthatom, hogy ha rendszerben nézzük a dolgokat, akkor legalább olyan jó a sár, mint más anyagok. Üdv ZL előzmény:almapetra
|
|
Zalatnay László Moderátor 27 hozzászólás |
2013.06.05 23:16Kedves Szjutka! Szívesen venném az infót arról, hogy hol lehet ilyen fákat venni! :) Teljesen jó a felvetés amúgy. A sártapasztást is meg kell csinálni, és a szalmát is be kell bálázni. A sártapasztás előállítása elég sok fizikai munkát igényel. A szalmabálához is használunk gépeket, és üzemanyagot a traktorba. Az is igaz, hogy ma a sártapasztáshoz kevesen értenek már. De az is igaz, hogy a sártapasztás jóval kisebb energiahordozó felhasználást igényel, mint bármilyen más vakolaté. A szalmabála előállítás pedig ugyanolyan hőszigetelési értékkel számolva pedig 30-szor kevesebb energiát, mint pl a polisztirol. Azt hiszem hogy nem csak azért éri meg ezeket az anyagokat újra felfedezni, mert ez trendi, vagy ökotudatos dolog, hanem, mert ha eljön az olaj nélküli időszak, akkor legyen mihez nyúlnunk. Pláne ekkor, ha az a szél csak nem akarja összehordani azt a téli fedelet a fejünk fölé! Üdv ZL előzmény:szjutka
|
|
Zalatnay László Moderátor 27 hozzászólás |
2013.06.05 23:08Kedves Hageus! Bocsánat, ha az derülne ki az írásomból, hogy tégla ellenes vagyok! Nem vagyok az. Ettől függetlenül érdemes látni azt, hogy minek mennyi az ökológiai költsége. A betonnak még nagyobb ez a költsége, mint a téglának. Egyébként azt sem gondolom, hogy beton nélkül kellene ma megoldani az infrastruktúráink építését. A téglát sem kell általános értelemben megfogalmazva használnunk. pl. egy jól kiégetett tömör téglát tényleg sokszor lehet felhasználni. Egy mai modern lukacsos téglát viszont jó esetben csak egyszer, mert ez nem bontható úgy, hogy a tégla egyben maradjon. El kell ismerni, hogy a modern lukacsos téglák sokkal jobb hőszigetelő képességgel rendelkeznek cserébe, mint egy tömör tégla. Ha megvizsgáljuk azt, hogy a ma használt építő anyagoknak milyen az un. ökológiai hátizsákja", vagyis mennyi környezeti hatással jár az előállításuk, használatuk, és megnézzük ezek összességében mit jelentenek, akkor azt látjuk, hogy kell keresnünk az alternatívákat. Amelyeket ha keresünk meg is találunk. Természetesen ekkor sem kell lemondani sem a tégláról, sem más anyagról. De mégis a teljes építőipari hatást tekintve valahogyan más eredményre kell jutnunk, mint azt ma tesszük. Üdvözlettel! Zalatnay László előzmény:haggeus
|
|
nikolett.borcsok Rügyező 6 hozzászólás |
2013.06.05 17:42És a falak sem penészednek olyan könnyen! előzmény:Szász Istvánné
|
|
haggeus Rügyező 6 hozzászólás |
2013.06.05 17:06Azt se felejtsük el azért, hogy a tégla nem lesz szemét abban az esetben sem, ha a belőle készült házat lebontják. Egy kis pucolás után ugyanolyan, mint új korában. Nem értem miért vagytok ennyire tégla ellenesek. Ennyivel lakjon mindenki szabad ég alatt, télen bújjon össze a jószágaival. Ettől kevesebb energiával biztosan nem lehet felhúzni semmit. előzmény:Zalatnay László
|
|
Nemes Zsuzsa Zöldfülű 3 hozzászólás |
2013.06.05 08:23Anyai ágon Őseim alföldi emberek voltak, gyermekkoromban a nagymamamám anyukáját meglátogattuk -falun éltek-. A nyárikonyha padlózata döngölt agyag volt, azt minden reggel vizzes seprűvel felmosták. Húsvétkor meszet oltottak és a ház falát átfestették, így mindig szép tiszta volt. Kizárólag természetes anyagot használtak, abban az időben nem terjedt el a vegyi anyagok használata. Ma már nagyon sajnálom, hogy ezeket a praktikákat nem tudtam megjegyezni, városban laktunk "téglaházban", s régen feledésbe merült mit hogyan kell csinálni. De mát csak a skanzenekben láthatunk hasonló lakóházakat. A modern kor vívmányai lehetővé tették számunkra a modern életvitelt, s közben szépen lassan elszennyezzük földünket. Gondolom senki sem vágyik vissza a "régmúlt" időbe, azonban hihetetlen lehetőségünk van arra, hogy környezetünket megóvjuk megvédjük, a természettel harmónizáló, azt nem károsító anyagok felhasználásával. előzmény:buczo.gabi
|