ÖKO Fórum
Jelentkezz be, ha hozzá akarsz szólni!
 |
Szalmabála ház - Elmélet és gyakorlat kéz a kézben |
| ÖKO Fórum | > Házépítés, energiafelhasználás | > Szalmabála ház - Elmélet és gyakorlat kéz a kézben |
A témát indító hozzászólás:
|
MTvSz Moderátor 22 hozzászólás |
2013.04.17 21:36 Zalatnay László: Szalmabála ház - Elmélet és gyakorlat kéz a kézben Avagy lehetséges-e a természet körfolyamatait alkalmaznunk a gazdaságban? Arról álmodozunk, hogy a természet körfolyamataihoz illesztett gazdaságra épülő társadalmat építünk fel egyszer. Elképzeljük, hogy nem szennyezzük a természeti rendszereinket. Ráadásul tiszta és egészséges ételeket eszünk majd. Aztán persze bemegyünk dolgozni, mert kell a pénz a rezsire, meg a hitelekre. Ha meg ezeket letudtuk, akkor a maradék pénzből nem futja másra, csak a „gazdaságos” kajára. Akkor nézzünk egy lehetséges utat! Ez csak egy példa, egy szemléletmód. Sok más megoldás is létezik. Induljunk el egy búzaszemből, és vizsgáljuk meg a történetét! A búzaszemet nyáron takarítjuk be. Aztán egy kis pihenés után vagy már ősszel, vagy tavasszal irány a szántó. A búzaszem megfelelő körülmények között kicsírázik, majd szárba szökken, és mire megint a nyár derekán járunk, akkor már szépen ring az érett kalász a szár végén. Így lesz egy szemből sok szem, és így lesz un. melléktermékként szalmabála is.  A történet innentől kezdve egyrészt megismétli magát, mert a szemek egy részét újra elvetjük. Így a búza okkal lehet a folytonos megújuló élet szimbóluma. A magok többségét pedig kenyér sütésére használjuk. Ez megint az élethez kapcsolódik. A mi életünkhöz. Ezt az analógiát, és ezt a konkrét folyamatot más szempontból is köthetjük az életünkhöz. Ha pl. a keletkező szalmabálából a házainkat építjük fel, vagy a meglévőket szigeteljük, akkor azzal az alábbi módon támogatjuk az életet:
 Ez eddig teljesen logikus, és kerek tud lenni. De nézzünk egy közeli szalmaházas példát, ami rávilágít, hogy a természet körfolyamataira épített társadalom, és gazdaság milyen előnyöket tud adni a hétköznapi ember számára! (Azért fontos a célcsoportot ilyen pontosan meghatározni, mert ha a bankokat, vagy energiaszolgáltató cégeket is belevennénk, akkor számukra ez a módszer mérsékeltebb eredményeket hozna, mint a mostani.) Tehát a példa: Ez év Március 15.-e hóviharral, és több napos áramkimaradással örvendeztetett meg bennünket. Nyíregyháza Oros nevű városrészében van egy szalmabála ház. Ez a ház nagyon kevés energiát fogyaszt. Naponta 5-7 kg fa egy tömegkályhába, és van meleg, melegvíz, de még főzni is lehet. Ahogy teltek az órák, és a környék egyetlen szomszédjánál sem ment a fűtés (hisz mindenhol modern elektromos keringető szivattyúk dolgoztak volna), úgy kezdtek az emberek egyre jobban aggódni. Főleg a gyerekes családok. Aztán ahogy az idő telt egyre másra szaporodtak a telefonhívások, hogy kedves Marci, ha továbbra sem lenne áram, akkor a gyerekek átmehetnek aludni, vagy átmehetünk egy kicsit melegedni? Szerencsére a történet itt most be is fejeződött. Visszajött az áldásos áram, ami mellesleg az ország erőműveiben jelentős környezeti terhelést okozva keletkezik. Az emberek újra függhettek a vezetékeken. De Marci barátomnak sem kellett a lakását menedékházzá nyilvánítania.  A történet viszont felfogható egy kis előrejelzésnek is. Ha marad minden a régiben, akkor nem marad minden a régiben, hiszen akár a természeti rendszereink sérülése miatt, akár az infrastruktúra sérülése miatt pillanatok alatt megszűnik a biztonságunk illúziója. Talán érdemes a három kismalac meséjét is újraírni, ahol a szalmaház tulajdonosánál talál menedékre a három kismalac, így nem lesznek áldozatai a farkasordító hidegnek… Az hogy a mesékből, meg a történetekből tanulunk-e, az legyen a mi dolgunk! Tudj meg többet a szalmabála építészetről! Csatlakozz a Facebookon a Szalmabála építészethez! előzmény:MTvSz
|
A legújabb válaszok: |
|
|
Zalatnay László Moderátor 27 hozzászólás |
2013.05.29 02:03A szalmabála épületek penészedéséhez: A szalma szerves anyag, és ha a nedvességtartalma meghaladja a 20%-ot, akkor a gombák, és baktériumok szaporodásnak indulhatnak benne. Ezért nagyon lényeges kérdés, hogy a szalmaházak: - Legyenek alulról szigetelve a víz ellen! - Gondoskodjunk arról, hogy az eső nem áztassa a falakat. Vagy nagy tetőt tegyünk a szalmabála épületre, vagy valamilyen átszellőztetett burkolatot, vagy kazeines meszeléssel kezeljük, ami lényegében vízlepergető, de páraáteresztő képességű. - A harmadik lányeges szempont pedig az, hogy a külső tapasztást, vagy vakolatot mindenképpen páraáteresztő anyagból készítsük! A benntröl kifelé érkező páraterhelést ugyanis ki kell engedni a falból. Ha ezekre figyelünk, akkor nyugodtan számíthatunk több száz éves élettartamra, mert a levegőből a szalmabála sohasem tud annyi nedvességet felvenni, ami elég lenne a baktériumok, gombák szaporodásához. előzmény:bazsi444
|
|
Zalatnay László Moderátor 27 hozzászólás |
2013.05.29 01:56A szalmabála házak tűzvédelmi kérdésével kapcsolatban van egy elmélet, és van egy gyakorlat. Az elmélet azt mondja, hogy ha a szalma be van tapszatva, vagy vakolva, akkor a tűzhöz szükséges feltételekből az oxigént kizártuk. Tehát nem ég a szalmaház. Ehhez képest a gyakorlat is ezt mutatja. Az alábbi linken találhattok többek között egy videofilmet is egy szalmaház tűztesztjéről is: http://energiaeskornyezet.hu/index.php/szalmabala-epiteszet Ami érdekes, hogy a modell épület fala nem mindenhol van burkolva. A szalma mégsem kap lángra. Ugyania a szalmabála tömörebb anyag, mint a szalmakazal. Így amint a felületén ellobban a felső réteg, egyből szenesedik az, és így elzáródik az út a levegő elől. Erre a filmben egy külön laborkísérletet is láthatunk. Az Energia és Környezet Alapítvány elvégeztetett egy hazai tűztesztet az ÉMI KHT laboratóriumában. A fenti honlapon ennek a vizsgálatnak a teljes dokumentációja megtalálható. Itt 45 percig tettünk ki egy szalmabála falat 1000 ! C fok melegnek. A fal gyulladt ki. Így megkapta a nehezen éghető besorolást. Rei=45 -ös értékkel. előzmény:Dániel
|
|
fenegyerek Haladó 30 hozzászólás |
2013.05.28 18:49Mivel be van vakolva a szalma valószínűleg nem gyúlékonyabb, mint egy polisztirlos szigetelés előzmény:Dániel
|
|
Dániel Rügyező 6 hozzászólás |
2013.05.23 20:18Remek megoldásnak tűnik, eygedűl a gyúlékonysága aggaszt. előzmény:MTvSz
|
|
bojti5 Rügyező 6 hozzászólás |
2013.05.23 12:49Hát sokkal jobb helye van a szalmabáláknak a ház falában, mint az erőművekben; vagy - mint mostanában látni több helyütt - a földeken hagyva, szétázva. az ideális viszont az volna, ha az állattartás újra a korábbi volumenben tudná felhasználni alomanyagként, és szerves trágyával keverve kerülhetne vissza a termőterületekre. |
|
ladanyig Örökzöld 104 hozzászólás |
2013.05.21 15:47Leírnád, hogy mi volt az első benyomásod? Esetleg a barátnőd a költségekről tudna tájékoztást adni /szerkezetkészségig érdekel, hiszen onnan mindenki saját maa szájíze szerint épít tovább.....engedélyeztetések, mesterek hozzáállása a gyakorlatban. NAgyon hasznos dolgok lennének nekem. előzmény:ildikonak
|
|
ildikonak Rügyező 6 hozzászólás |
2013.05.21 12:46Legkedvesebb barátnőm szalmabála házat épített Vértesboglár közelében. Látogatás meggyőzött arról, hogy első saját építésű házunk szalmából legyen! |
|
Klaudia Zöldfülű 3 hozzászólás |
2013.05.20 20:17Ez Nekem is nagyon szimpatikus! előzmény:parczanna
|
|
ladanyig Örökzöld 104 hozzászólás |
2013.05.17 21:00Szerkezetkész szalmabálaház költségéről vannak adataitok? A teherhordó szerkezetet minden esetben fából készítitek? Vízszigetelésnek van valamiféle speciális igénye? előzmény:MTvSz
|
|
kbalazs Rügyező 8 hozzászólás |
2013.05.16 13:27Nem látok ellenérdekeltséget az állam részéről, nyugodtan lehet ilyesmit építeni. Nyilván kevesebb lesz pl. a fűtésdíj, de emiatt az állam még nem akadályozza a passzívházak építését. előzmény:bencsa
|
|
kbalazs Rügyező 8 hozzászólás |
2013.05.16 13:25A társasházaknak valóban megvan az a nagy előnye, hogy olcsóbb a fűtésük, a lakások "fűtik egymást". előzmény:jaromizo
|
|
kbalazs Rügyező 8 hozzászólás |
2013.05.16 13:22Egy ismerősöm épített ilyet Baranya megyében. előzmény:lucsabi
|
|
kbalazs Rügyező 8 hozzászólás |
2013.05.16 13:21"A szalmabála ház hamar bemelegszik viszont kicsi a hőtehetetlensége." Ez nem ellentmondás, pont az alacsony hőtehetetlenségből adódik az, hogy hamar átveszi a környezet hőjét (vagy "hidegjét"). előzmény:bencsa
|
|
Kriszti Rügyező 6 hozzászólás |
2013.05.16 11:40Nagyon jó ötlet! előzmény:MTvSz
|
|
Zalatnay László Moderátor 27 hozzászólás |
2013.05.14 15:48Kedves Bázis444! A szalmabálafal valóban érzékeny a párára! DE ha páraáteresztő tapasztással, agyaghabarccsal, vagy mészhabarccsal vakoljuk be kívülről, akkor a bentről érkező pára nem fog a vakolat alatt feldúsulni. Ebben az esetben soha nem fordulhat elő az a nedvességi szint, ami a lebontó baktériumok, vagy a gombák működéséhez szükséges. Mint mindennek, ami ezen a világon van, megvan a szalmabála épületeknek is a rájuk jellemző feltételrendszer, amiben jól tudnak működni. Mindennel a maga természete szerint kell bánni. Ezért sem szabad cementes vakolatot használni a külső vakolatban. Ha a belsőben használunk az nem akkora baj, de így elveszítjük azt a jó tulajdonságát a szalmabála épületeknek, hogy a belső párát is szabályozza. Pedig ez egészségügyi szempontból rendkívül fontos. Üdv Zalatnay László előzmény:bazsi444
|
|
Zalatnay László Moderátor 27 hozzászólás |
2013.05.14 15:41Kedves Bencsa! A szalmabála házak nem olyan rossz hőgazdálkodásúak, mint egy könnyűszerkezetes épület. Mert: - A szalmában rengeteg nedvesség van 8De nem éri el a penészedéshez szükséges szintet) Ez ha meleg éri a házat elkezd párologni, ami rengeteg hőenergiát köt le. - A belső 5 cm-es sártapasztás sokkal több energiát tud tárolni, mint egy fél cm-es vakolat, vagy egy gipszkarton fal. - Ha a földtől nem szigeteljük el a házat, akkor a talaj is nagy hőtartó tömegként működik. Egy speciális szigetelési technika szerint az alapot egészen fagyhatárig kell leszigetelni. Másrészt abban igazad van, hogy ha van egy vályogfal, akkor az nagyon megnöveli a hőtehetetlenségét az épületnek. De ezt lehet akár a külső falszerkezet rétegrendjében, de lehet a belső válaszfalak esetében is alkalmazni. A szalmabála építkezést lehet szabványosítani. Az MSZE 3576-2:2012 szabvány a szalmabála építőelemek minőségi követelményeit írja le. Ez alapján építési engedély kiadható. Hogy az építőanyag gyártó cégek ellenérdekeltek-e? Lehet, hogy igen, de lehet, hogy nem. Tetőre, nyílászárókra, belső válaszfalakra továbbra is szükség van. Ez az ellenérdekeltség max. annyiban áll fent, mint amikor az Ytongosokra a téglások haragszanak. Másrészt a hazai építőipar teljesen megfeneklett. A szalmabála építkezések hozhatnak némi fellendülést néhány éven belül, hiszen ezek a házak nagyon alacsony rezsivel működnek. Így megéri belevágni, mert a hitelezéssel nagyobb lehet elérni, ha a rezsi nem terheli meg a családi kasszát. Tehát akár érdekeltek is lehetnek abban, hogy beinduljon ez, hisz ma nagyon kevés építőanyagra van igény. És hogy az állam ellenérdekelt-e? Azt nem tudom. Bizonyos értelemben igen, mert az energiahordozókra kivetett adókból kevesebb fog befolyni, másik oldalról, ha a családok nem szorulnak rá energiasegélyre, az pedig jót tesz a költségvetésnek. Az is más kérdés, hogy az állami tisztviselők mennyire akarnak erről a kérdésről tanulni. De ez mag rajtunk is múlik, hogy miként mutatjuk ezt meg a számukra. Üdv Zalatnay László előzmény:bencsa
|
|
Zalatnay László Moderátor 27 hozzászólás |
2013.05.14 14:44Kedves Percanna! Az egyéni ízlésekbe nem érdemes belekotyogni, mert hogy mi tetszik, és mi nem, az mindenkinek a saját dolga! Nem is ezért szólok hozzá a dombházas témához. Hanem azért, mert a dombházak vagy rosszul szigeteltek, és hiába a talaj 10 fok körüli állandó hőmérséklete, azért fűteni még sokat kell. Ha meg a hőszigetelésükre is odafigyelnek az építés során, akkor a szigetelőanyaggal lesz egy kis gond. A polisztirol, vagy az expandált PS lemezek gyártása sok energiát igényel. Ugyanakkor az újrahasznosíthatóságukkal is vannak gondok. A másik gond az ilyen szigetelés esetén a belső pára. Ez nem tud a falakon keresztül távozni. Ha valahol hőhidas a rendszer, akkor ott ki fog csapódni, és penészedni kezdhet a fal. Persze erre is fel lehet készülni egy hővisszanyerő szellőztető rendszerrel, ami egyrészt drága, másrészt elektromos áramot fogyaszt. Tehát a dombházak tervezésénél, és kivitelezésénél is van sok olyan kérdés, amire érdemes odafigyelni. Igaz, ez az állítás mindenféle építményre igaz. Mindegyiknek meg van a maga előnye, és hátránya is. előzmény:parczanna
|
|
penge Rügyező 6 hozzászólás |
2013.05.14 12:28A fennterthatóság a lényeg ! szerintem kis összefogássalés bizalomal egymás iránt nem hagyatlanának a magyarországi fenntartható faluk.Jó az ötlet szerintem ki kéne próbálni. előzmény:Kristaly
|
|
ladanyig Örökzöld 104 hozzászólás |
2013.05.14 12:12Csak nem mindegy az, hogy mikor kell lebontani....a legidősebb szalmabála ház kb. 150 éves, ha jól emlékszem, igaz még áll, ha jól tudom....És egy házban nem csak a falak vannak, sőt...ha belegondolsz a régi téglák is most reneszánszukat élik, az összeset felhasználják kerítésnek, burkolóanyagnak.... előzmény:bazsi444
|
|
parczanna Rügyező 6 hozzászólás |
2013.05.13 12:26nekem személy szerint a dombházak jobban tetszenek és még szalma sem kell hozzá, csak föld, és föddel bővelkedik is az anyaföld http://www.megujulaskozpont.hu/dombhaz http://elohazak.com/dombhazak-foldhazak/ http://www.tudatoslet.hu/index.php/koernyezetvedelem/fenntarthatoepiteszet/133-dombhazak-hazankban előzmény:MTvSz
|