ÖKO Fórum
Jelentkezz be, ha hozzá akarsz szólni!
 |
Gyulai Iván: Talajtakarás mesterfokon |
| ÖKO Fórum | > Szabadidő, kertészkedés, állattartás | > Gyulai Iván: Talajtakarás mesterfokon |
A témát indító hozzászólás:
|
MTvSz Moderátor 22 hozzászólás |
2013.05.02 16:43 Magyarország területének felét fenntarthatatlan módon használjuk, ha csak a szántóföldi művelést vesszük alapul. Magyarország teljes területének 46.5% szántóterület, itt gyorsabban pusztul a talaj mint megújul, valamint az ország területének körülbelül harmada kitett valamilyen mértékű eróziónak. De mi is a baj a szántóföldi műveléssel? A talaj a folytonos talajmunkák és a fedetlensége miatt, a víz és szél eróziójának kitéve lényegesen gyorsabban pusztul mint megújul. Csak Magyarországon évente 4,3 millió hektáron 30-32 milliárd m3 talajt mozgat meg a földművelő. A talaj kiszántásakor annak rétegezettsége vagy megfordul vagy részben átfordul, ami azzal jár, hogy a mélyebben lévő, anaerob körülmények uralta rétegek aerob körülmények közé kerülnek, a felsők pedig rossz oxigénellátás közé. Az alulra került rétegekben tömeges baktériumpusztulás indul meg, az ásványosodás lelassul. Felül a mikroorganizmusok aktiválódnak, a lebontási folyamatok, humuszbontó folyamatok felgyorsulnak. A humusz degradációjával romlik a talaj szerkezetesség. A szerkezetességet tovább rontja az esőcseppek, valamint a taposás mechanikai hatása, amelyek a pórustérfogatot csökkentik. Az eketalp miatt a talaj tömörödötté válik, benne a fermentáló baktériumok kapnak nagyobb szerepet, amelyek toxikussá teszik a talaj ezen rétegét a növényi gyökerek számára, így azok képtelenek ezeket a talajmélységeket használni. Az egyik lényeges hatás a talaj bolygatása közben a talaj szellőztetése, amely két úton is hozzájárul a szén mobilizációjához. A talaj idealizált térfogati összetételében a levegő a talaj térfogatának egynegyedét teszi ki, másik negyede víz, 45%-a ásványi anyag, 5%-a szerves anyag. A különböző méretű pórusokat kitöltő levegőben a széndioxid tartalom 6% körüli (levegőben: 0,037tf%). A szellőztetés egyrészt üvegházhatású gázok légkörbe jutásához vezet (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid) másrészt mivel megváltoztatja a széndioxid koncentrációját, s megnöveli az oxigén koncentrációt, ezért a talajban az oxidatív folyamatok kerülnek túlsúlyba. A szántással kapcsolatos problémák enyhítésére alkalmazott mély-lazítás (50-70 cm) ugyancsak növeli az aerob dinamikát a talajban. Ez ugyan detoxikálja a mélyebb rétegeket, de ott is megnöveli az oxigén jelenlétet, s ezzel mobilizálja a szenet. Látható, hogy a talajművelés nagyban megzavarja a talaj biodinamikáját, ugyanakkor a növénytermesztésre gyakorolt hatásai egymásnak ellentmondók. A talaj szénháztartását illetően elmondható, hogy összességében csökkenti a szerves szén mennyiségét, s növeli a talaj szén-dioxid leadását. Szabó István Mihály „Az általános talajtan biológiai alapjai” (Mezőgazdasági kiadó, 1986) című könyvének 331. oldalán Schneider (1975), Keulen (1980) munkásságára hivatkozva a következőket írja: „A légkör széndioxid készleteinek növekedése, amelynek hatására az elkövetkező ötven évben a mezőgazdasági termelésre is kiható klímaváltozásokkal kell számolnunk a fosszilis energiahordozók elégetésén kívül elsősorban is a szárazulatok talajainak szervesanyag veszteségeire vezethető vissza. Stuvier (1978) szerint a földfelszín szerves szénkészletei 1850 és 1950 között több, mint 100 gigatonnával csökkentek (100 milliárd tonna)”. Ez a mennyiség megközelíti az ebben az időszakban elégetett szén mennyiségét. A légkör üvegházhatású gáz terhelésében a talajművelés a műtrágyázáson keresztül is szerepet játszik. A talaj természetes biodinamikájához tartozik, hogy a fölösleges mennyiségben jelenlévő nitrogént a denitrifikáció eltávolítja a talajból. Oxigén hiányában a fakultatív anaerob baktériumok nitrátlégzésre térnek át, ennek segítségével égetik el a szervesanyagokat. A denitrifikációban ezért a nitrit és nitrát nitrogén-monoxiddá, dinitrogén-oxiddá és nitrogénné redukálódik. A talajból távozó nitrogén gázok kb. 10%-a dinitrogén oxid. Paul Crutzen Nobel-díjas fizikus vizsgálatai szerint, a nitrogén műtrágyák kb. 3-5%-a nitrogén-oxid formájában a levegőbe kerül. A dinitrogén-oxid a világ harmadig legjelentősebb emberi tevékenységből származó üvegházhatású gáza, a potenciális globális felmelegedésre 296-szor van nagyobb hatása, mint a szén-dioxidnak, és az atmoszférában való tartózkodási ideje is kb. 120 év. Az ipari forradalom óta az levegőben levő koncentrációja 17%-szeresére növekedett, többnyire a monokultúrák elterjedésének köszönhetően. Régen úgy gondolták, hogy a denitrifikáció káros folyamat, mert csökkenti a talaj nitrogéntartalmát. Ezért is erőltették a talaj fokozott szellőztetését, hiszen a talajlazítás során felvett oxigén csökkenti a denitrifikálók aktivitását. Valaki úgy gondolhatná, hogy ez nagyon jó, így legalább kevesebb dinitrogén-oxid kerül ki a levegőbe. Ám ha a denitrifikáció nem távolítja el a fölösleges nitrogént, akkor a nitritek, nitrátok a talaj és talajvíz, majd élővizek nitrátosodásához járulnak hozzá. A denitrifikáció szerepe azonban pont azáltal nélkülözhetetlen, hogy az ember mesterségesen fixál nitrogént a levegőből, s nitrogén műtrágyák formájában azt bejuttatja a talajba. A túlzott műtrágya használat vezet a nitrogénfölösleghez, s fokozódó denitrifikációs aktivitáshoz. (A növények gyökerei által felvett nitrogénműtrágya hatékonysága kb. 37-46%-os, a foszforműtrágyáé igen alacsony, kb. 3-8%-os. - Mackensen et al., 2000). Végül tehát így lesz a műtrágyázásból fokozódó üvegházhatás. Ha pedig ezt a rossz tulajdonságot szeretnénk az oxigén jelenlétével kiküszöbölni, akkor pedig éppen több szenet mobilizálunk. Egyesek szerint a szervesanyagoknak a legjobb és leggazdaságosabb felhasználása, ha talajba forgatásuk révén a talaj humuszvagyonát gyarapítják, hozzájárulnak a talajélet és szerkezet fenntartásához, és a növények táplálásához. Természetes körülmények között senki sem szántja be a talajfelszínre jutó növényi vagy állati maradványokat. Azokból élőlények közreműködésével stabil talajmorzsák keletkeznek, amelyek biztosítják a talajképződést, s a szervesanyagok hosszú távú hasznosíthatóságát. Ezzel szemben a talajba forgatott tarlómaradék, de akár istállótrágya is nagyon hamar degradálódik a talajban főleg az ott folyó felgyorsított oxidáció miatt, ezért nem javítja a talaj szerkezetességét, legfeljebb tápelemek forrásaként szolgál rövid ideig. Bizonyos körülmények között az is előfordulhat, hogy mikrobiális bontásuk fitotoxikus anyagokat szabadít fel. A műtrágyák megfelelnek ugyan rövidtávon tápelem forrásnak, jó hozamfokozók, de a talaj szerkezetességét nem képesek javítani. Hosszú távon tehát nem lehet nélkülözni a talaj fenntartásához vezető természetes folyamatokat, amelyeket a talajban élő nagy mennyiségű és változatos élet tart mozgásban. Teljesen nyilvánvaló, hogy amit elveszünk a talajból, azt oda vissza is kellene adni megfelelő formában, hogy a tápelemek körforgása biztosított legyen. Ám nem elég, hogy elvesszük az élelmiszerként megtermelt alapanyagokat, de újabban még a növényi maradványokat sem juttatjuk vissza, hanem inkább energianyerésre használjuk fel. Sőt, sokszor az élelmiszerként megtermelt táplálék is energiaforrássá válik, mint pl. a kukoricából un. bioetanol, vagy a repcéből un. biodízel lesz. Amit megettünk, és amit szükségszerűen kiürítünk, az sem kerül vissza arra a helyre ahonnan származik. Szennyvíz lesz belőle, amelyet szennyvízelvezető rendszereken keresztül vezetünk el a szennyvíztisztítókig, és nem kevés energia ráfordítással a szerves anyagokat elemei összetevőire bontjuk. Mivel a talajban lévő szervesanyagokat folyamatosan kihasználjuk, így a talajban lévő élő biomasszától elvesszük a táplálékot, és annak mennyisége vészesen lecsökken. Míg egy természetes erdei ökoszisztémában akár 30 tonna élő biomasszát mérhetnénk meg egy hektár területen, addig 2-4 tonna lenne ez a mennyiség egy szántóföldön. Nos, ennek az életnek a hiánya nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a talaj mennyiségi és minőségi értelemben is pusztul, mi pedig a talaj mesterséges javítására szorulunk. Talán érthető ezek után, hogy miért is szükséges javítani a földművelés gyakorlatát, akár a szántóföldön, akár kiskertünkben is történik az. A jó sorsom úgy hozta, hogy a kilencvenes évek elejétől vidéken töltöttem életem szebbik negyedét, és kapcsolatba kerültem a földdel, kerttulajdonos lettem. Próbáltam ellesni a szomszédok kertművelési, növénytermesztési mesterfogásait, mert a magyar gazdálkodó híres volt arról, hogy gondos gazdaként bánik a jószágával. Magam is ástam, vagy ha nagyobb volt a kert, szántottam is, ahogyan azt láttam, és termesztettem is, ezt azt. Másrészt pedig mindig erdőt járó ember voltam, élveztem az erdő hűsét nyáron, tavasszal pedig az erdő földjéből felszakadó utánozhatatlan illatot, a korhadó avar leheletét. E két, meglehetősen különböző képből – szántó és erdő - egyszer csak az jutott az eszembe, hogy az erdőben, de a réten is a talaj mindig be van takarva. Az erdőben a lehullott avar, a réten pedig az elsárgult fű takarja be. A szántó meg csupasz! Fázhat szegény, hogy kitakarjuk télire. Nos ezen kezdtem el gondolkodni, hogy lehetne úgy művelni a talajt, hogy nem takarom ki, hanem éppen betakarom, szépen, gondosan, ahogy az erdőben és a réten is van! Jó 40-50 centi rétegű mély-alommal történik a takarás. Ahogy lehet is látni, a betakart felszínen már elolvadt a hó, míg a csupasz felszín hó alatt van. Elolvadt, hiszen a mulcsban és alatta folyik az élet, a megtermelt hő megakadályozza, hogy a talaj megfagyjon, az élőlények a mélyebb rétegekbe húzódjanak. Ráadásul a csapadék nem folyik le a felszínről, hanem annak minden cseppjét felszívja a takaró.  És, hogy fokozzam a megbotránkoztatást, nem ástam, szántottam fel, mielőtt betakartam. Arra gondoltam, hogy az erdő és a rét gazdagon terem, pedig senki sem szántja fel. És valóban a betakart felszín fellazult, a benne lévő élőlények munkája „ásta” fel. Tavasszal szétválasztom a takarót és a kialakult árkokat érett komposzttal töltöm meg. Majd ezekbe a bakhátakba ültetem a növényeket.  A bakhátakat is betakarom mulccsal, többnyire szalmával. A mulcs megvéd a kiszáradástól, illetve a talajt megkíméli a mechanikai tömörítő hatásoktól. A zápor nem veri le a talajt, nem tömöríti be, a hirtelen csapadék nem áll meg a felszínen, vagy nem folyik le, hanem minden csepp megkötésre kerül. Ezért, ha télen és nyáron is takarva volt a felszín, nincs gondunk a mesterséges vízpótlásra. A mulcs megkönnyíti a gyomok távol-tartását is. Így néz ki a kert a kialakítás után, amiben persze ügyeljünk arra is, hogy mit mivel társítunk!  Jó kertészkedést, és sok örömet a kertben! És milyen érdekes, vegyszerek, szántás, kapálás, locsolás, és sok költség nélkül is terem! |
A legújabb válaszok: |
|
|
antaljanos Rügyező 6 hozzászólás |
2013.06.01 10:34Nagyon hasznos ez a fórum. Alig várom, hogy legyen kertem:) |
|
hozak Haladó 33 hozzászólás |
2013.05.31 17:38Volt egy szilvafa dzsungelünk, s ezt tisztítottuk ki. A kis magoncokat vágtuk ki, még így is maradt vagy öt tucat 5-10 éves fa. A körtefáink öregek és hatalmasak, hét nagy fánk van. Várom már a cefrés cikket :) előzmény:ladanyig
|
|
ladanyig Örökzöld 104 hozzászólás |
2013.05.31 06:36Nekem meg éppen körtefáim vannak :) Micsoda véletlen :) Miért vágtátok ki a fákat? Öregek voltak? Ültettetek helyettük másikat? előzmény:hozak
|
|
ladanyig Örökzöld 104 hozzászólás |
2013.05.31 06:35Ez a cefrézés nagyon jó ötlet. Lassan jön a szezon a hordóim mmár megvannak, de hátha akad itt olyan emberke, aki tud pár trükköt ahhoz, hogy minél finomabb legyen a lekvársorstól megmentett gyümölcs :) Körtét és szilvát tervezek idén. Van egy nagyobb körtés gyümölcsösöm, tavaly igen jól sikerült, szilvát meg mindig veszek valahol.... előzmény:hozak
|
|
hozak Haladó 33 hozzászólás |
2013.05.31 01:16Kedves moderátor! Talán mások is támogatják: szívesen vennék egy cikket a cefrézésről, ahhoz kapcsolódva megtárgyalhatnánk az ilyen típusú fenntartható használatát is a gyümölcsöknek. előzmény:hozak
|
|
hozak Haladó 33 hozzászólás |
2013.05.31 01:13Tavaly kivágtunk olyan 200 szilvafát, most már csak 70 van. De elég kicsik. Igaz idén rengeteg szilva lesz - úgy tűnik - meg lesz két hordó cefre. Én a szilva levét nem annyira szeretem, inkább a körtét. Van három tájfajta körténk, az egyik a híres sózó körte, abból nagyon finom pálinka lesz. Gyere, és majd szedünk együtt meztelen csigát is, hogy átismételjük az ökoklikk tanulmányokat. előzmény:ladanyig
|
|
Dromi Rügyező 6 hozzászólás |
2013.05.30 22:04Úgy tudom, hogy egy juglon nevű anyag van benne, ami akadályozza más növények növekedését, viszont talán a lebomlásnál nem okoz gondot. előzmény:fenegyerek
|
|
ladanyig Örökzöld 104 hozzászólás |
2013.05.30 11:12Én ugyanezt teszem. És már látom, hogy nekem is kevés a fű, vastagabban kell szórni, mint ahogy eddig szórtam, mert az erőszakosabb gyomok azok már áttörték a mulcsozásomat. Viszont a víztartás sokkal jobb + kapálnom nem kell, mert ezeket a nagyobb gyomokat kézzel is ki tudom húzni. Tavasszal leszek majd kíváncsi, hogy a telet hogyan húzza át, mennyire indul be a mulcs alatt az élővilág. előzmény:Helleborus
|
|
Helleborus Rügyező 6 hozzászólás |
2013.05.29 19:08Ennek a cikknek a hatására én is átálltam a fűnyíróról a kézi kaszálásra. Sajnos ahhoz nincs elég fű, hogy az egész zöldségeskertet takarni tudjam vele, de így legalább meg tudom figyelni a különbségeket a takart és a csupasz talajfelszín között. előzmény:MTvSz
|
|
Helleborus Rügyező 6 hozzászólás |
2013.05.29 19:04Köszönöm a videót! előzmény:natur
|
|
Fidrich Róbert Moderátor 23 hozzászólás |
2013.05.29 16:04A dió levele is alkalmas komposztnak? Én úgy tudtam van benne valami mérgező vegyület ami miatt nem érdemes bajlódni vele. Már beszéltünk erről korábban. Lapozz vissza egy oldalt! előzmény:Fidrich Róbert
|
|
fenegyerek Haladó 30 hozzászólás |
2013.05.29 15:53Ez azért elég merész lenne, a földbe azért még nekünk kell beásni. előzmény:gattaca
|
|
fenegyerek Haladó 30 hozzászólás |
2013.05.29 14:40A dió levele is alkalmas komposztnak? Én úgy tudtam van benne valami mérgező vegyület ami miatt nem érdemes bajlódni vele. előzmény:ladanyig
|
|
ladanyig Örökzöld 104 hozzászólás |
2013.05.28 20:59Remélem van sok szilvafád és nem mindből főzöl lekvárt :) Gilisztákhoz meg nem értek annyira MÉG, mivel a talajtakarásos módszert most kezdtem el csak az ökoklikk hatására... előzmény:hozak
|
|
fenegyerek Haladó 30 hozzászólás |
2013.05.28 15:52Valószínűleg a birka a legmegfelelőbb állat erre a célra. előzmény:zoldkosar
|
|
razide Rügyező 10 hozzászólás |
2013.05.28 15:52Én így gyűjtöm a mulcsnak valót: https://laciagazda.wordpress.com/2013/05/09/mulcsnakvalo-a-kortesbol/ előzmény:MTvSz
|
|
hozak Haladó 33 hozzászólás |
2013.05.27 23:51Majd ha a talajtakarásnak köszönhetően a giliszták és pajtásaik odaszoknak a kerted felsőbb rétegeibe is, akkor ez a 3 cm majd szépen lentebb húzódik :) Hát nagyon várom! Ha a tömör agyaggal ez megtörténik, elhívlak hozzánk együtt örülni, kedves ladanyig! :) előzmény:hozak
|
|
natur Zöldfülű 3 hozzászólás |
2013.05.27 21:08Nekem tetszik a biofűnyírás, bár hibátlan rendszert még nem láttam. Van akik egy pár négyzetméteres, kerekes, az udvarban ideoda tologatható ketrecben tartanak birkákat és a ketrecet mindig oda költöztetik ahol nagy a fű. Nálunk csüngőhasú malackák vannak, próbáljuk minél szabadabban hagyni őket, de ha beleunnak a legelészésbe akkor elkezdenek turkálni. Ezért figyelni kell rájuk. Dísznövényeket nem rágják, viszont elég ha átsétálnak rajta.. Mindenesetre szeretjük a malackákat csak még nem teljesen önműködő a rendszer. :) Piszkítani az udvar félreeső részében szoktak, ezzel nincs gond. Van más is aki ilyencélból tart állatot? előzmény:natur
|
|
Kiara Rügyező 6 hozzászólás |
2013.05.27 19:55A kertvárosban élőknek a bió fűnyíró hozadékával is számolnia kell. Bár jelen esetben a trágya még hasznos is lehet. előzmény:zoldkosar
|
|
ladanyig Örökzöld 104 hozzászólás |
2013.05.27 10:06Ezzel az lenne a gond, hogy nagyon kevés "szobatiszta" háziállat van és kevesen örülnének az állati ürüléknek a kertjükben. Az apró bogyók meg valljuk be összeszedhetetlenek... előzmény:zoldkosar
|