Gyulai Iván: Talajtakarás mesterfokon

A Természet romlása, a romlás természeteÖKOdajka fórumHázépítés, energiafelhasználásKörnyezetbarátan a munkahelyenSzabadidő, kertészkedés, állattartásKörnyezetbarát otthon, bevásárlás

ÖKO Fórum

> Szabadidő, kertészkedés, állattartás

> Gyulai Iván: Talajtakarás mesterfokon

MTvSz Moderátor 22 hozzászólás	2013.05.02 16:43 Magyarország területének felét fenntarthatatlan módon használjuk, ha csak a szántóföldi művelést vesszük alapul. Magyarország teljes területének 46.5% szántóterület, itt gyorsabban pusztul a talaj mint megújul, valamint az ország területének körülbelül harmada kitett valamilyen mértékű eróziónak. De mi is a baj a szántóföldi műveléssel? A talaj a folytonos talajmunkák és a fedetlensége miatt, a víz és szél eróziójának kitéve lényegesen gyorsabban pusztul mint megújul. Csak Magyarországon évente 4,3 millió hektáron 30-32 milliárd m3 talajt mozgat meg a földművelő. A talaj kiszántásakor annak rétegezettsége vagy megfordul vagy részben átfordul, ami azzal jár, hogy a mélyebben lévő, anaerob körülmények uralta rétegek aerob körülmények közé kerülnek, a felsők pedig rossz oxigénellátás közé. Az alulra került rétegekben tömeges baktériumpusztulás indul meg, az ásványosodás lelassul. Felül a mikroorganizmusok aktiválódnak, a lebontási folyamatok, humuszbontó folyamatok felgyorsulnak. A humusz degradációjával romlik a talaj szerkezetesség. A szerkezetességet tovább rontja az esőcseppek, valamint a taposás mechanikai hatása, amelyek a pórustérfogatot csökkentik. Az eketalp miatt a talaj tömörödötté válik, benne a fermentáló baktériumok kapnak nagyobb szerepet, amelyek toxikussá teszik a talaj ezen rétegét a növényi gyökerek számára, így azok képtelenek ezeket a talajmélységeket használni. Az egyik lényeges hatás a talaj bolygatása közben a talaj szellőztetése, amely két úton is hozzájárul a szén mobilizációjához. A talaj idealizált térfogati összetételében a levegő a talaj térfogatának egynegyedét teszi ki, másik negyede víz, 45%-a ásványi anyag, 5%-a szerves anyag. A különböző méretű pórusokat kitöltő levegőben a széndioxid tartalom 6% körüli (levegőben: 0,037tf%). A szellőztetés egyrészt üvegházhatású gázok légkörbe jutásához vezet (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid) másrészt mivel megváltoztatja a széndioxid koncentrációját, s megnöveli az oxigén koncentrációt, ezért a talajban az oxidatív folyamatok kerülnek túlsúlyba. A szántással kapcsolatos problémák enyhítésére alkalmazott mély-lazítás (50-70 cm) ugyancsak növeli az aerob dinamikát a talajban. Ez ugyan detoxikálja a mélyebb rétegeket, de ott is megnöveli az oxigén jelenlétet, s ezzel mobilizálja a szenet. Látható, hogy a talajművelés nagyban megzavarja a talaj biodinamikáját, ugyanakkor a növénytermesztésre gyakorolt hatásai egymásnak ellentmondók. A talaj szénháztartását illetően elmondható, hogy összességében csökkenti a szerves szén mennyiségét, s növeli a talaj szén-dioxid leadását. Szabó István Mihály „Az általános talajtan biológiai alapjai” (Mezőgazdasági kiadó, 1986) című könyvének 331. oldalán Schneider (1975), Keulen (1980) munkásságára hivatkozva a következőket írja: „A légkör széndioxid készleteinek növekedése, amelynek hatására az elkövetkező ötven évben a mezőgazdasági termelésre is kiható klímaváltozásokkal kell számolnunk a fosszilis energiahordozók elégetésén kívül elsősorban is a szárazulatok talajainak szervesanyag veszteségeire vezethető vissza. Stuvier (1978) szerint a földfelszín szerves szénkészletei 1850 és 1950 között több, mint 100 gigatonnával csökkentek (100 milliárd tonna)”. Ez a mennyiség megközelíti az ebben az időszakban elégetett szén mennyiségét. A légkör üvegházhatású gáz terhelésében a talajművelés a műtrágyázáson keresztül is szerepet játszik. A talaj természetes biodinamikájához tartozik, hogy a fölösleges mennyiségben jelenlévő nitrogént a denitrifikáció eltávolítja a talajból. Oxigén hiányában a fakultatív anaerob baktériumok nitrátlégzésre térnek át, ennek segítségével égetik el a szervesanyagokat. A denitrifikációban ezért a nitrit és nitrát nitrogén-monoxiddá, dinitrogén-oxiddá és nitrogénné redukálódik. A talajból távozó nitrogén gázok kb. 10%-a dinitrogén oxid. Paul Crutzen Nobel-díjas fizikus vizsgálatai szerint, a nitrogén műtrágyák kb. 3-5%-a nitrogén-oxid formájában a levegőbe kerül. A dinitrogén-oxid a világ harmadig legjelentősebb emberi tevékenységből származó üvegházhatású gáza, a potenciális globális felmelegedésre 296-szor van nagyobb hatása, mint a szén-dioxidnak, és az atmoszférában való tartózkodási ideje is kb. 120 év. Az ipari forradalom óta az levegőben levő koncentrációja 17%-szeresére növekedett, többnyire a monokultúrák elterjedésének köszönhetően. Régen úgy gondolták, hogy a denitrifikáció káros folyamat, mert csökkenti a talaj nitrogéntartalmát. Ezért is erőltették a talaj fokozott szellőztetését, hiszen a talajlazítás során felvett oxigén csökkenti a denitrifikálók aktivitását. Valaki úgy gondolhatná, hogy ez nagyon jó, így legalább kevesebb dinitrogén-oxid kerül ki a levegőbe. Ám ha a denitrifikáció nem távolítja el a fölösleges nitrogént, akkor a nitritek, nitrátok a talaj és talajvíz, majd élővizek nitrátosodásához járulnak hozzá. A denitrifikáció szerepe azonban pont azáltal nélkülözhetetlen, hogy az ember mesterségesen fixál nitrogént a levegőből, s nitrogén műtrágyák formájában azt bejuttatja a talajba. A túlzott műtrágya használat vezet a nitrogénfölösleghez, s fokozódó denitrifikációs aktivitáshoz. (A növények gyökerei által felvett nitrogénműtrágya hatékonysága kb. 37-46%-os, a foszforműtrágyáé igen alacsony, kb. 3-8%-os. - Mackensen et al., 2000). Végül tehát így lesz a műtrágyázásból fokozódó üvegházhatás. Ha pedig ezt a rossz tulajdonságot szeretnénk az oxigén jelenlétével kiküszöbölni, akkor pedig éppen több szenet mobilizálunk. Egyesek szerint a szervesanyagoknak a legjobb és leggazdaságosabb felhasználása, ha talajba forgatásuk révén a talaj humuszvagyonát gyarapítják, hozzájárulnak a talajélet és szerkezet fenntartásához, és a növények táplálásához. Természetes körülmények között senki sem szántja be a talajfelszínre jutó növényi vagy állati maradványokat. Azokból élőlények közreműködésével stabil talajmorzsák keletkeznek, amelyek biztosítják a talajképződést, s a szervesanyagok hosszú távú hasznosíthatóságát. Ezzel szemben a talajba forgatott tarlómaradék, de akár istállótrágya is nagyon hamar degradálódik a talajban főleg az ott folyó felgyorsított oxidáció miatt, ezért nem javítja a talaj szerkezetességét, legfeljebb tápelemek forrásaként szolgál rövid ideig. Bizonyos körülmények között az is előfordulhat, hogy mikrobiális bontásuk fitotoxikus anyagokat szabadít fel. A műtrágyák megfelelnek ugyan rövidtávon tápelem forrásnak, jó hozamfokozók, de a talaj szerkezetességét nem képesek javítani. Hosszú távon tehát nem lehet nélkülözni a talaj fenntartásához vezető természetes folyamatokat, amelyeket a talajban élő nagy mennyiségű és változatos élet tart mozgásban. Teljesen nyilvánvaló, hogy amit elveszünk a talajból, azt oda vissza is kellene adni megfelelő formában, hogy a tápelemek körforgása biztosított legyen. Ám nem elég, hogy elvesszük az élelmiszerként megtermelt alapanyagokat, de újabban még a növényi maradványokat sem juttatjuk vissza, hanem inkább energianyerésre használjuk fel. Sőt, sokszor az élelmiszerként megtermelt táplálék is energiaforrássá válik, mint pl. a kukoricából un. bioetanol, vagy a repcéből un. biodízel lesz. Amit megettünk, és amit szükségszerűen kiürítünk, az sem kerül vissza arra a helyre ahonnan származik. Szennyvíz lesz belőle, amelyet szennyvízelvezető rendszereken keresztül vezetünk el a szennyvíztisztítókig, és nem kevés energia ráfordítással a szerves anyagokat elemei összetevőire bontjuk. Mivel a talajban lévő szervesanyagokat folyamatosan kihasználjuk, így a talajban lévő élő biomasszától elvesszük a táplálékot, és annak mennyisége vészesen lecsökken. Míg egy természetes erdei ökoszisztémában akár 30 tonna élő biomasszát mérhetnénk meg egy hektár területen, addig 2-4 tonna lenne ez a mennyiség egy szántóföldön. Nos, ennek az életnek a hiánya nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a talaj mennyiségi és minőségi értelemben is pusztul, mi pedig a talaj mesterséges javítására szorulunk. Talán érthető ezek után, hogy miért is szükséges javítani a földművelés gyakorlatát, akár a szántóföldön, akár kiskertünkben is történik az. A jó sorsom úgy hozta, hogy a kilencvenes évek elejétől vidéken töltöttem életem szebbik negyedét, és kapcsolatba kerültem a földdel, kerttulajdonos lettem. Próbáltam ellesni a szomszédok kertművelési, növénytermesztési mesterfogásait, mert a magyar gazdálkodó híres volt arról, hogy gondos gazdaként bánik a jószágával. Magam is ástam, vagy ha nagyobb volt a kert, szántottam is, ahogyan azt láttam, és termesztettem is, ezt azt. Másrészt pedig mindig erdőt járó ember voltam, élveztem az erdő hűsét nyáron, tavasszal pedig az erdő földjéből felszakadó utánozhatatlan illatot, a korhadó avar leheletét. E két, meglehetősen különböző képből – szántó és erdő - egyszer csak az jutott az eszembe, hogy az erdőben, de a réten is a talaj mindig be van takarva. Az erdőben a lehullott avar, a réten pedig az elsárgult fű takarja be. A szántó meg csupasz! Fázhat szegény, hogy kitakarjuk télire. Nos ezen kezdtem el gondolkodni, hogy lehetne úgy művelni a talajt, hogy nem takarom ki, hanem éppen betakarom, szépen, gondosan, ahogy az erdőben és a réten is van! Jó 40-50 centi rétegű mély-alommal történik a takarás. Ahogy lehet is látni, a betakart felszínen már elolvadt a hó, míg a csupasz felszín hó alatt van. Elolvadt, hiszen a mulcsban és alatta folyik az élet, a megtermelt hő megakadályozza, hogy a talaj megfagyjon, az élőlények a mélyebb rétegekbe húzódjanak. Ráadásul a csapadék nem folyik le a felszínről, hanem annak minden cseppjét felszívja a takaró. És, hogy fokozzam a megbotránkoztatást, nem ástam, szántottam fel, mielőtt betakartam. Arra gondoltam, hogy az erdő és a rét gazdagon terem, pedig senki sem szántja fel. És valóban a betakart felszín fellazult, a benne lévő élőlények munkája „ásta” fel. Tavasszal szétválasztom a takarót és a kialakult árkokat érett komposzttal töltöm meg. Majd ezekbe a bakhátakba ültetem a növényeket. A bakhátakat is betakarom mulccsal, többnyire szalmával. A mulcs megvéd a kiszáradástól, illetve a talajt megkíméli a mechanikai tömörítő hatásoktól. A zápor nem veri le a talajt, nem tömöríti be, a hirtelen csapadék nem áll meg a felszínen, vagy nem folyik le, hanem minden csepp megkötésre kerül. Ezért, ha télen és nyáron is takarva volt a felszín, nincs gondunk a mesterséges vízpótlásra. A mulcs megkönnyíti a gyomok távol-tartását is. Így néz ki a kert a kialakítás után, amiben persze ügyeljünk arra is, hogy mit mivel társítunk! Jó kertészkedést, és sok örömet a kertben! És milyen érdekes, vegyszerek, szántás, kapálás, locsolás, és sok költség nélkül is terem!
A legújabb válaszok:
pupli8 Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.16 13:56Nagyot csodálkoztam amikor egy USA béli gazdát láttam a juhtubon a no-till technikát alkalmazni kukorica és szója váltakozása mellett. továbbra is nagy gépekkel de mégsem szántott, hanem a boronált és tarlóba vetett egyszerre. előzmény:gattaca
gattaca Rügyező 7 hozzászólás	2013.05.16 13:46Illetve hogy a cikkben, ami nagyon jó, fel van sorolva, hogy miért rossz a szántás - de valamiért mégis csinálják, mi az a nagy előny, ami miatt? Egyszerűen könnyebb beledobálni a magot? Vagy elpusztít minden rivális növényt az ültetendő elől? előzmény:MTvSz
gattaca Rügyező 7 hozzászólás	2013.05.16 13:43Nekem csak az jutott eszembe, hogy miként lehet, hogy eleink nem használták ezt a módszert, még a paraszti gazdaságokban sem? Hiszen sok izzadságos kapálást megspórolhattak volna. előzmény:MTvSz
Kriszti Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.16 11:28Zseniális módszer :) előzmény:MTvSz
FGy8 Zöldfülű 2 hozzászólás	2013.05.16 00:36Engem is nagyon érdekelne a diólevél-permetlével kapcsolatos tapasztalat. Milyen töménységben volna jó? Azt olvastam, nagyon híg oldat pl. elpuszítja a tűzhalál vírusát, de ha töményebb, akkor a fát is. Nálunk tombol egyes gyümölcsfákon a monília, a diólevél és zöld héj pedig gombaölő. Nem lehet, hogy hatásos volna?
Csillagszemü Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.15 20:52Ez év tavaszától megpróbálkozunk kapálás helyett a takarásos módszerrel. Először spenótsorokat vetettünk, azok is mulcsként fognak szolgálni, ill. a talajlazítás is feladatuk, addig pedig a levágott füvet és minden lehetséges zöldet felhasználunk a takaráshoz. A szomszédasszony árgus szemekkel nézegeti a fejleményeket, de kíváncsi és úgy látom, hajlandó új dolgokat kipróbálni. Mesélek is neki róla szorgalmasan, hiszen minél többen leszünk, akik ökoszemlélettel nézik a körülöttük levő világot és benne önmagukat, annál reményteljesebb a dolog. Amúgy többször kísértésbe estem, hogy "kapálgatok" egy kicsit, de helyette inkább még gyűjtöttem mulcsanyagot, és még jobban bebugyoláltam a talajt. Szépen kikelt minden, a növények egyszerűen szeretik ezt a "dzsumbujt". Igyekeztem egymást kedvelő növényeket egymás közelébe telepíteni és nem spóroltam a fűszernövényekkel sem közöttük. Szerencsére sok eső volt mostanában. Tervezem, hogy a további fejleményekről is beszámolok. előzmény:MTvSz
Barta Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.15 17:32Köszönöm az ötletet, kipróbálom. előzmény:ladanyig
Gergely Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.15 17:01Sziasztok! Nálam nagyon bevált a mulcs, főleg a komposztkas magaságyásában. Így mégjobban tartja a vizet és a napokban volt szeles idő szárítása ellen is tökéletes!
gattaca Rügyező 7 hozzászólás	2013.05.14 16:19egyszer láttam egy videót, ahol az öreglány csak ledobálta a krumplikat a földre (takart földre), s azt mondta, el van vetve. Létezik, hogy még betakarni sem kell ilyenkor a krumplit, s teremni fog? előzmény:MTvSz
teho Zöldfülű 3 hozzászólás	2013.05.14 11:54Üdv mindenkinek! Örülök, hogy legalább ennyien tudunk a talajtakarásról, annak hasznáról és arról, hogy summa időráfordításban is jobb, mint bármi más. Nekem ez a 3. szezonom, az elejétől alkalmazom. Sajnos az őszi betakarás eddig mindig elmaradt - úgy dobta a gép - ezt előveteményekkel próbáltam valamelyest ellensúlyozni pl. spenót, lóbab, mustár, facélia. Sűrűn vetve nagyon rendbeteszik a talajt, lazítják, árnyékolják, 30centisen szoktam lekaszálni, a laza földbe lehet is ültetni. A dinnyefészkek köré 15-20cm vastagon szoktam körkörösen kifelé mulcsozni, ahogy a növények terjeszkednek, nem szeretik a bolygatást. Van pár 100m2-en "gyomos-om", azzal takarok, meg olykor hozok patak part melletti rétről gyógynövényeket ázaléknak, ha túlzásba viszem a kaszálást, akkor jut mulcsnak is a kevésbé kemény növények köré. Amit javasolni tudok csalán, nadálytő, pitypang, zsúrló, cickafarkfű, hagyma, fokhagyma, kamilla, sarkantyúka, körömvirág, utóbbiak a kertben is mindenhol ott vannak védelemnek. előzmény:teho
ladanyig Örökzöld 104 hozzászólás	2013.05.14 11:52Ezt ősszel én is kipróbálom. Jó lenne, ha nem a garázsban telelnének át az egerek :) Na tavasszal majd beszámolok róla, mennyire sikerült elcsábítani az egereket egy kis szénával.... előzmény:Greenlantern
ladanyig Örökzöld 104 hozzászólás	2013.05.14 11:51Kedves Taller, Gyomirtásra diófalevél? Nekem van egy nagyon erőszakos növényem, amit már régóta ki szeretnék irtani, de még kiásni sem tudom, mert a gyökere is olyan masszív, hogy amikor kiásom utána tavasszal, ha kisebb mértékben nő is ki, akkor is növekszik és pár hónap múlva szebb, mint valaha :( Ha összel erre a területre hordok diófalevelet, lehet ezzel vegyszermentesen kitudnám irtani ezt a növényt is? Amúgy bármiféle hsznos felhasználása érdekelne a diófa levélnek. Nagymamám szokott kérni mindig a szekrényébe, mert azt állítja, hogy ettől a kártevők messze kerülik a szekrényt.....egyik kolléganőm meg arckrémhez használja.....csak én olyan szkeptikus vagyok ezekkel a dolgokkal kapcsolatban. előzmény:taller
ladanyig Örökzöld 104 hozzászólás	2013.05.14 11:46Kedves Biomama, Tényleg komposztálható a diófa levele? Erről eddig mindenhol az ellenkezőjét olvastam. Miért komposztálod külön? Messze még az ösz, ha megtudtok győzni, akkor ezt is komposztálni fogom. Olyan gyorsan nő a diófám, lassan Ő lesz a legnagyobb a kertben :) előzmény:Biomama
Jóni Orsi Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.14 11:22Jó volt ez a cikk, még nem olvastam erről a témáról
Greenlantern Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.14 09:41Van valakinek gyakorlati tapasztalata diófa vagy vadgesztenyefa leveléből készült permetlé alkalmazásában?Mannyire kell töménynek lennie és mennyi ideig kell áztatni a leveleket?Esetleg lehet őket keverni is? előzmény:MTvSz
Greenlantern Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.14 01:33Én szénával és frissen kaszált fűvel szoktam mulcsozni.Egy közepes kupac szénát kinn szoktam hagyni,így az egerek télen is ott maradnak a kertben,ahová valók.A búvóhelyért cserébe kicsit összeaprítják,így könnyebb a szénával bánni. előzmény:MTvSz
Fidrich Róbert Moderátor 23 hozzászólás	2013.05.13 17:36Nem tudom, hogy Iván mit fog válaszolni a kérdésedre, mindenesetre megírtam neki. Addig is Fukuoka Maszanobu: The one-straw revolution (Az egy szalmaszál forradalom) c.könyvét ajánlanám figyelmedbe: http://lmv.hu/Fukuoka_szalmaszal_forradalom Fukuoka így beszélt a kérdésről egyszer egy interjúban: "Az igazi természetes gazdálkodás nem használ sem földművelést, sem ekézést. A traktorok és eszközök használata elpusztítja a valódi természetet. A fűrész és a balta a fák, míg a földművelés és szántás a termőtalaj legfőbb ellenségei. Ha az emberek nem rendelkeznének ezekkel az eszközökkel, mindennek jobb élete lenne. Mivel az én gazdaságom nem alkalmaz sem szántást, sem műtrágyázást, sem vegyszereket, sok rovar és állat él a farmon." Forrás: A sivatag zöldítése előzmény:Fidrich Róbert
parczanna Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.13 11:25Sajna én a belvárosban élek , így nem igen van rá módom , hogy komposztáljak, de akár belvárosi házakban is megoldható lehetne a szerves hulladék gyűjtése úgy tudom ez a skandináv államokban ez működik is. Műtrágya helyett mennyivel jobb megoldás lenne a nagyobb állami mezőgazdasági talajok regenerálására. Persze ehhez kell egyfajta" zöld hozzáállás", ami nálunk még nem nagyon virágzik. A mi házunkban is van papír és műanyag szelektívgyűjő pár hete, de ameddig nem képesek rá az emberek, hogy a papír szelektívbe ne műanyagot és egyéb más szemetet gyűjtsenek, addig elég nehéz változtatni a szemléletmódon. előzmény:MTvSz
Kalazie Rügyező 7 hozzászólás	2013.05.13 11:25Mi a levágott füvet néha szétterítve szárítjuk, így nem fülled be sem komposztáláskor, sem mulcsozáskor. előzmény:ladanyig
barnapiros Rügyező 7 hozzászólás	2013.05.12 21:02Fenyőkéregre gondolsz? előzmény:Biomama