ÖKO Fórum
Jelentkezz be, ha hozzá akarsz szólni!
 |
Mit csinálunk egy fenntartható kerttel télen, azaz mi az a talajtakarás? |
| ÖKO Fórum | > Szabadidő, kertészkedés, állattartás | > Mit csinálunk egy fenntartható kerttel télen, azaz mi az a talajtakarás? |
A témát indító hozzászólás:
|
forumadmin Moderátor 6 hozzászólás |
2013.02.26 17:35 Előre bocsátom, hogy nem vagyok kertész abban az értelemben, hogy tanultam volna ezt a szakmát. Sőt sajnos őseimtől sem tanultam meg a föld értését. Itt kell bevallanom, hogy talán ökológus vagyok szakmám szerint. Az ökológia arra keresi a választ Juhász Nagy Pál kiváló magyar ökológus megfogalmazásában, hogy egy faj egyedei miért nem lehetnek mindenhol korlátlan számban jelen? Nos a válasz egyszerű, de sohasem tudhatjuk igazán részleteiben egy állandóan változó világban. (ezért volt a hallhatatlan sóhaj, hogy vajon ökológus vagyok-e?) Az egyszerű az ökológiában az az általánosság, hogy mindig van valami, ami korlátozza a végtelen növekedést. Például nincs elég táplálék, víz, hely, vagy vannak ragadozók. Szeretem ezt a megfoghatatlan tudományt, mert figyelmeztet arra, hogy semmi sem növekedhet a végtelenségig. Aki legalább annyit tud, hogy a természetben minden korlátozott egy másik valami által, az soha sem hihet a végtelen gazdasági növekedés ideájában. Miután nehezen boldogultam az ökológiával, inkább környezetvédő lettem, és sok minden megtudtam arról, amit nem is sejtettem korábban, nevezetesen, milyen gyors ütemben is tesszük tönkre azt, ami eltart bennünket. Pl. a talajt, de nevezzük csak nyugodtan földnek, vagy akár Földnek. Nos engem megdöbbentett John Crawford egyik tanulmánya egy-két évvel ezelőtt, aki azt állította, hogy még itt a fejlettnek és gondosnak nevezett Európában is 17-szer gyorsabban pusztul a talaj, mint megújul. Crawford a Sydney-i Egyetem Fenntartható Mezőgazdaság tanszékének vezetője. Tudják, a fenntartható mezőgazdaság azt jelenti, hogy a mezőgazdaság úgy bánik az általa használt erőforrásokkal, hogy azok képesek legyenek megújulni. Vagyis nem 17-szer gyorsabban kellene pusztulnia a talajnak a megújulás mértékéhez képest, hanem legalább annyinak kellene megújulnia, mint amennyi elpusztul. Becslések szerint – évente mintegy 75 milliárd tonna termőföld tűnik el, s mára a világ termőtalajának 80 százaléka mérsékelten, vagy jelentősen erodálódott. Kínában 57-szer, Amerikában 10-szer, Ausztráliában pedig 5-ször gyorsabban pusztul a talaj a természetes regenerálódási üteménél. Az elmúlt fél évszázad során India a mezőgazdasági területének durván egynegyedét, Kína a termőterületeinek 11 százalékát veszítette el. Magyarország területének pedig körülbelül harmada kitett valamilyen mértékű eróziónak. Visszatérve még egy kicsit az életemhez, a jó sorsom úgy hozta, hogy a kilencvenes évek elejétől vidéken töltöttem életem szebbik negyedét, és kapcsolatba kerültem a földdel, kerttulajdonos lettem. Próbáltam ellesni a szomszédok kertművelési, növénytermesztési mesterfogásait, mert a magyar gazdálkodó híres volt arról, hogy gondos gazdaként bánik a jószágával. Magam is ástam, vagy ha nagyobb volt a kert, szántottam is, ahogyan azt láttam, és termesztettem is, ezt azt. Életem nem oly élvezetes részében sokat utaztam, főleg vonattal, de néha (ezt nem örömmel vallom be) repülővel is. Innen a vonatablakból, vagy onnan fentről nézve a tájat, jól látni, ahogy az ember munkál benne. Jól felkarcolta bizony a felszínét, néha csak szántók kísérik az utat hosszú kilométereken át. Másrészt pedig mindig erdőt járó ember voltam, élveztem az erdő hűsét nyáron, tavasszal pedig az erdő földjéből felszakadó utánozhatatlan illatot, a korhadó avar leheletét. E két, meglehetősen különböző képből – szántó és erdő - egyszer csak az jutott az eszembe, hogy az erdőben, de a réten is a talaj mindig be van takarva. Az erdőben a lehullott avar, a réten pedig az elsárgult fű takarja be. A szántó meg csupasz! Fázhat szegény, hogy kitakarjuk télire. Így ni:  Nos ezen kezdtem el gondolkodni, hogy lehetne úgy művelni a talajt, hogy nem takarom ki, hanem éppen betakarom, szépen, gondosan, ahogy az erdőben és a réten is van! Így ni:  És, hogy fokozzam a megbotránkoztatást, nem ástam, szántottam fel, mielőtt betakartam. Nos, ha szeretne többet tudni arról, hogyan kíméljük meg a talajt és az élővilágot, mégis jól lakjunk, és örömünk legyen abban, amit teszünk, akkor kérem olvassa az Iván és kertje bejegyzéseimet! Így ni:  |
A legújabb válaszok: |
|
|
solymila Zöldfülű 2 hozzászólás |
2013.07.01 14:34@Tropicana - Nem vagyok mezőgazdasági szakember csak lelkes ábrándozó, akinek néhány éve van egy kis kertje. - A 30 ember/1hektár arány valószínűleg monokultúrás termelésre értendő. Ez nem eltartóképesség a fogalom kiterjesztett értelmezése szerint. - Korábban én is utánavizslattam, hogy mennyire reális ez az család/1 hektár arány. Amit megtudtam, az kb. a következő volt: A jobbágytelkek mérete változó volt, de "Az 1836. évi úrbéri törvények szerint tilos volt a belső telket a külső illetőségtől elszakítani. Ez a rendszer még mezővárosokban is a 18–19. sz. fordulóján is érvényesült, és csak a múlt század közepén, végleg csak az 1871:53. tc.-kel számolták fel. Mária Terézia urbáriuma szerint a belső telek nagysága egy hold, azaz két pozsonyi mérő vetőmagot igénytő terület, rendszerint 1200 négyszögöl. Ha a belső telek a valóságban nem tett ki ennyit, külső földből lehetett pótolni. Számos faluban azonban fél telekben csak fele ekkorát, negyedtelekhez negyedekkorát számítottak. Az 1836:5. tc. 8. §-a szerint a zsellér beltelkének is legalább 150 négyszögölnek kellett lennie." (forrás: http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-660.html) - A kültelek mérete a föld minőségétől és a falu adottságaitól függően változott, 16 és 36 hold közt. "Alapelv volt, hogy a nyolcadtelkes jobbágy is akkora föld birtokában legyen, hogy abból családját eltarthassa és kötelezettségeinek megfelelhessen (...) A jobbágyok a telek nagysága szerint egész-, fél-, negyed-, nyolcadtelkesek és zsellérek (inquilini) voltak. Ez utóbbiaknak csak belső telkük és azon épített házuk volt, esetleg földjük is, de egy nyolcadteleknél kisebb mennyiségben. Az alzselléreknek (subinquilini) még belső telkük sem volt, hanem más jobbágynál v. zsellérnél laktak, ha rendelkeztek is külön tűzhellyel. Gyakran lakott több zsellér egy házban: apa nős fiával v. férjes leányaival." (forrás: http://lexikon.katolikus.hu/J/jobb%C3%A1gytelek.html) - Mára a lakosság nagy része a nyolcadtelkes jobbágyok szerény létbiztonságát sem tudhatja magáénak. Városban él és munkahelye bizonytalan. Ebből a szempontból a családonkénti egy hektár föld előrelépés és a dolgozni vágyó kiszolgáltatottak számára jó lehetőség (lenne) az önellátás megtanulására, az éhenhalás elkerülésére. - A jobbágytelkeken folyó gazdálkodás extenzív volt, azaz ha kétszer annyi krumplira volt szükség akkor kétszer akkora területet kellett bevetni. Ma már ismertek olyan módszerek, amelyek alkalmazásával kis területen is lehet 200-300 kg krumplit termelni. (forrás: http://cuccos.com/hobby/index.php?op=dyncont&contid=43 és http://cuccos.com/hobby/index.php?op=dyncont&contid=45) Én még nem próbáltam ki, de hiszek benne. Biztosan sok, hasonlóan egyszerű ötlet van, amellyel intenzívebbé lehet tenni a kertművelést. - A talajműveléssel kapcsolatos ismeretek is átalakulásban vannak. A mulccsal takart ágyások és a komposzt használata kevesebb munkát, jobb eredményt ígér. A csepegtetéses öntözés a vízigényt csökkenti. A kordonosra metszett gyümölcsfák kevesebb helyet igényelnek. Az uborkát, paradicsomot láttam támrendszerre futtatni. Az epret szintén lehet függőlegesen rendezve nevelni. Rengeteg apró ötlet van, amelyek javíthatják a hatékonyságot. Talán a legfontosabb a szemlélet megváltoztatása. A rohanó élet, a részben mesterségesen keltett igények kielégítése rengeteg energiát igényel. Így már nem marad energia az igazán fontos dolgokra, ezáltal válunk kiszolgáltatottá. Ha nem ismerjük fel kiszolgáltatottságunk bennünk rejlő okait, kilépni sem tudunk belőle. - Változatosság kérdése: A kereskedelem tényleg elkényeztet minket a változatos lehetőségekkel. Azonban minden forint, amelyet a változatosság oltárán áldozunk fel azokat erősíti, akik ezen igényeink kielégítésével nyertek hatalmat felettünk. - "az a véleményem, hogy az egyik legsürgetőbb dolga társadalmunknak - és egyben kitörési pontja is - a falusi élet és élelmiszer termelés újjászervezése!" (forrás: http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=tinka1951&pid=62221&blog_cim=Az%20%F6nell%E1t%E1s%20-%20Gondolatok%20%E9s%20tapasztalatok) - Belátom, hogy mindez gyermeknevelés és munka mellett nagyon nehéz. Sokkal nehezebb egy (szüleink, nagyszüleink által) felhagyott életmódra visszatérni (nekem is) mint azt megtartva élni. Itt van a mi felelősségünk, hogy milyen példát mutatunk gyermekeinknek, milyen gondolatokat ültetünk el bennük. előzmény:solymila
|
|
Bszabolcs Rügyező 6 hozzászólás |
2013.06.30 22:53Kezdem szégyellni, hogy csak fű van a kertben. De még így sincs időm, még a füvet sem lenyírni. Azért valaki nyugtasson meg, a fű még azért jobb, mintha lebetonoznám... előzmény:forumadmin
|
|
tropicana Zöldfülű 1 hozzászólás |
2013.06.28 01:21Nagyon sok hasznos infóval találkoztam itt, de van 1-2 dolog, ami számomra kicsit nehezen hihető. 1 hektár föld szerintem bajosan képes eltartani 30 embert, ahogy Róbert írta, másrészt egy családi kert (nem gazdaság!) bajosan képes azt a teljességet és változatosságot előállítani, mint ahogy étkezünk. Ez alatt most azt értem, hogy mi pl. termelünk csomó mindent, pl. krumplit, hagymaféléket, tökféléket, borsó és babféléket, salátaféléket, néhány fűszer- és gyógynövényt, gyümölcsöket szinte mindent, stb. - de még így is egy csomó mindent - pl. tejtermékeket, pékárukat boltban vesszük. Tehát szerintem sokkal pontosabb lenne részleges önellátásról beszélni, mert ha az embernek nem a földművelés a munkája, hanem mellette máshol is dolgozik, akkor szerintem szinte reménytelen vállalkozás, hogy teljes mértékben ellássa magát és családját. De a zöldség és gyümölcs ellátmány nagy része megoldható. Viszont a 8 órás munka mellett folyamatosan kertet gondozni - és gyerekeket nevelni - komoly kihívás. Szerintem ezért álltak le sokan vidéken is erről, mert a munka mellett nagyon nehéz. előzmény:solymila
|
|
Pintyő Zöldfülű 2 hozzászólás |
2013.06.27 00:25Mire vársz ötleteket? Hogyan lehet meggyőzni őket? Mondd azt, hogy nem szárad ki annyira a föld. S a mulcs - ha úgy csinálják - tök esztétikus is lehet. előzmény:Enid85
|
|
Pintyő Zöldfülű 2 hozzászólás |
2013.06.27 00:25Van linketek a permakultúrás mezőgazdaságról? előzmény:forumadmin
|
|
laki Zöldfülű 1 hozzászólás |
2013.06.27 00:17Tudtok valami jó linket a kaszakalapálásról? Nekem nem ment csak úgy. előzmény:ruskobalint
|
|
Enid85 Zöldfülű 1 hozzászólás |
2013.06.25 20:06Teljesen abszurd... Én meg azzal küzdök, hogy a társasház lakóit rávegyem, hogy az előkertben mulcsoljunk. A leggyakoribb ellenérv: úgyis odajárnak, odapiszkítanak a kutyák, akkor csak még nehezebb lesz takarítani. Ötleteket várok, kérek! Köszi előre is! előzmény:ruskobalint
|
|
solymila Zöldfülű 2 hozzászólás |
2013.06.25 00:01Először is, üdvözlök minden fórumozót és elnézést kérek a hosszú gondolatmenetért! Ilonának is válaszolva, szeretném felhívni minél többek figyelmét egy mozgalomra, amelynek egyik lényeges elemét éppen Ilona hozzászólása, másik elemét pedig Róbert hozzászólása tartalmazza, illetve az ő gondolataik ihlették bennem. Az [b]Anasztázia mozgalom[b]ra gondolok, amelyet Petró Tibor is érintett előadásában a 2100 konferencián. Ennek a mozgalomnak kulcs eleme az 1 hektáros családi, szeretet-birtok, amelyen a gazdálkodás - a fórum témájához igazodva - vegyszerek és a hagyományos mezőgazdálkodás technológiájának mellőzésével folyik, miközben nem csak a család élelmiszerrel, fűszer- és gyógynövénnyel való ellátását, hanem a természethez való viszony elmélyítésével a személyiség fejlődését is szolgálja. Egy korábbi kérdés a szükséges terület nagyságát firtatta, amelyen egy család szükségleteit ki lehet elégíteni. Erre adta Róbert a választ, amely szerint egy hektár terület növényekkel való beültetése 30 embert láthat el élelemmel. Ez valószínűleg hagyományos gazdálkodási módszerek esetén értendő. Azonban a talajtakarásos módszerrel végzett kert művelés esetén érdemes a hozzászólásokban is érintett sokszínűségre törekedni, ehhez pedig nagyobb terület szükséges. Az 1 hektáros szeretet-birtok a mozgalom névadója szerint megfelelően biztosítja a sokszínűség lehetőségét azzal, hogy a terület felét, kétharmadát (ha jól emlékszem az arányokra) erdős-bokros élőhelyként hasznosítja. Mielőtt az 1 hektár terület árát kérnék számon tőlem, el kell mondanom, hogy a mozgalom lényege az örökölhető bérleti/használati jog, amelyet az állam biztosítana a családoknak. Tehát nem vásárlásról van szó! Petró Tibor előadásának egyes utalásai arra engednek következtetni, hogy erre vonatkozó tárgyalások már folynak kormányzati szervekkel, egyelőre eredménytelenül. Ugyanakkor sok kezdeményezés van már Magyarországon és szerte a világban, amelyek hasonló értékeket követnek. A mozgalom Oroszországban elérte, hogy az állampolgárok számára törvény biztosítja az egy hektáros birtok lehetőségét 2003. óta. Nagyon jó volna, ha Magyarországon is lenne erre lehetőség! Az ehhez vezető út lehet az, ha minél több emberben ébred jól megfogalmazott igény az egy hektáros családi, szeretet-birtok kialakítására, az ott élhető életre. További információk: http://antalvali.com/hirek/az-organikus-gazdasagok-ellathatjak-elelemmel-a-vilagot.html http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=bEa29Aczj6M http://www.anasztazia.hu/ előzmény:Fidrich Róbert
|
|
teho Zöldfülű 3 hozzászólás |
2013.06.17 11:00A vakondról nekem csak jó véleményem van. Tavaly kb. 30 túrás mellett szépen kipucolta a kertemet, 2 zellerpalánta kárára, így sajnos csak 28 maradt :D. Jóbarátok lettünk, idén sokkal kevesebb lótetű nyomot fedeztem fel, ezek egy hétig tartottak, megjelent a cimbora, kitakarított, majd lelépett. Haverok már kérték, hogy vakondjaik órát vehessenek az enyémtől. |
|
Dory Zöldfülű 4 hozzászólás |
2013.06.13 13:14Igen, nem is ezzel a résszel van baj. Hanem azzal, hogy a tényleg sok munkába-energiába-esetleg pénzbe kerülő, művelt, ültetett, füvesített kerteden csúnya nyomokat hagy, ezzel sok bosszúságot okozva. előzmény:ladanyig
|
|
ruskobalint Rügyező 7 hozzászólás |
2013.06.12 13:00Ezt olvastam a minap: „Amerikában az egyik város önkormányzata a 'gyomtörvény' alapján akart vád alá helyezni, őshonos növényrengeteggel beültetett kertje miatt" öt ház- és telektulajdonost." Szép.... előzmény:forumadmin
|
|
ruskobalint Rügyező 7 hozzászólás |
2013.06.12 12:59És kaszáljunk a fűnyíró helyett! előzmény:forumadmin
|
|
lili2000 Rügyező 6 hozzászólás |
2013.06.11 12:55Nekem nagyon tetszik, majd én is kipróbálom előzmény:forumadmin
|
|
cimbalom Rügyező 6 hozzászólás |
2013.06.10 22:48Az előző hozzászólásomhoz és a cikkhez annyit, hogy magam is ökológus volnék, aki kertészkedik (ez utóbbiban meglehetősen kezdőként). Természetes kertet szeretnénk kialakítani, most keressük hozzá a módszereket. Örülök, hogy itt találok hozzá ötleteket, esetleg kipróbált, működőképes módszereket. A gyomokról jutott eszembe, hogy nagyon relatív dolog, hogy melyik növényt tekintjük annak, közülük is sok hasznosítható, és igazából a saját szempontjukból teljesen jogosan nőnek ott, ahol mi nem szeretnénk, mert a stratégiájuk arra predesztinálja őket, hogy gyorsan kicsírázzanak és kihajtsanak a szabad földfelületen. előzmény:cimbalom
|
|
cimbalom Rügyező 6 hozzászólás |
2013.06.10 22:37Olvastam a hozzászólások között az eper takarásáról, nagyon örülök neki, mert nemrég költöztünk kertes házba, idén terem először az eprünk, szeretném, ha jövőre is szüretelhetnénk, és hát az sem lenne utolsó, ha kevesebb lenne a gyom. |
|
takacsnemarika Rügyező 7 hozzászólás |
2013.06.09 13:55A vakond nálam is központi probléma, nagyon szeretnek a kertemben lakni, a szomszédom meg is jegyezte a múltkor, hogy új "bizniszt" találtam? Jól jövedelmez a vakondtartás, hogy olyan sokat tartok belőle? Próbáltam a környezetbarát sörösüveg kúrát, de még azt is kidúrta, néha a cicám elkap egyet-kettőt, de összességében maradt a kényszeres szomszédság. előzmény:misimosi
|
|
vetro Rügyező 6 hozzászólás |
2013.06.07 09:46Teljesen egyetértek, a vakond bizonyos szinten hasznos állat.. előzmény:misimosi
|
|
hanyij Zöldfülű 3 hozzászólás |
2013.06.06 23:07S mi van a csigákkal? A kötött agyag víztartalma+mulcs nem vonzza oda őket nagyon? előzmény:pupli8
|
|
hucul80 Rügyező 6 hozzászólás |
2013.06.05 23:40A mulcsolástól nem lesz sok csiga? Anyu azt mondta. előzmény:forumadmin
|
|
misimosi Rügyező 7 hozzászólás |
2013.06.03 23:50Fűnyíráskor a lenyírt füvet terítette lányom két sor közé. Azt tapasztaltuk, nem nőtt dudva. Örültünk is neki, csökkent a tennivaló. A talajtakarás igazából új információ számomra. Kertünk 1991 előtt látott trágyát, utána egy-két alkalommal műtrágya, amikor pénzünk engedte. Próbálok infót gyűjteni most. előzmény:Szász Istvánné
|