ÖKO Fórum

Mit csinálunk egy fenntartható kerttel télen, azaz mi az a talajtakarás?

ÖKO Fórum  > Szabadidő, kertészkedés, állattartás  > Mit csinálunk egy fenntartható kerttel télen, azaz mi az a talajtakarás?
A témát indító hozzászólás:
forumadmin
Moderátor
6 hozzászólás
2013.02.26 17:35
Előre bocsátom, hogy nem vagyok kertész abban az értelemben, hogy tanultam volna ezt a szakmát. Sőt sajnos őseimtől sem tanultam meg a föld értését. Itt kell bevallanom, hogy talán ökológus vagyok szakmám szerint. Az ökológia arra keresi a választ Juhász Nagy Pál kiváló magyar ökológus megfogalmazásában, hogy egy faj egyedei miért nem lehetnek mindenhol korlátlan számban jelen? Nos a válasz egyszerű, de sohasem tudhatjuk igazán részleteiben egy állandóan változó világban. (ezért volt a hallhatatlan sóhaj, hogy vajon ökológus vagyok-e?) Az egyszerű az ökológiában az az általánosság, hogy mindig van valami, ami korlátozza a végtelen növekedést. Például nincs elég táplálék, víz, hely, vagy vannak ragadozók. Szeretem ezt a megfoghatatlan tudományt, mert figyelmeztet arra, hogy semmi sem növekedhet a végtelenségig. Aki legalább annyit tud, hogy a természetben minden korlátozott egy másik valami által, az soha sem hihet a végtelen gazdasági növekedés ideájában.

Miután nehezen boldogultam az ökológiával, inkább környezetvédő lettem, és sok minden megtudtam arról, amit nem is sejtettem korábban, nevezetesen, milyen gyors ütemben is tesszük tönkre azt, ami eltart bennünket. Pl. a talajt, de nevezzük csak nyugodtan földnek, vagy akár Földnek. Nos engem megdöbbentett John Crawford egyik tanulmánya egy-két évvel ezelőtt, aki azt állította, hogy még itt a fejlettnek és gondosnak nevezett Európában is 17-szer gyorsabban pusztul a talaj, mint megújul. Crawford a Sydney-i Egyetem Fenntartható Mezőgazdaság tanszékének vezetője. Tudják, a fenntartható mezőgazdaság azt jelenti, hogy a mezőgazdaság úgy bánik az általa használt erőforrásokkal, hogy azok képesek legyenek megújulni. Vagyis nem 17-szer gyorsabban kellene pusztulnia a talajnak a megújulás mértékéhez képest, hanem legalább annyinak kellene megújulnia, mint amennyi elpusztul. Becslések szerint – évente mintegy 75 milliárd tonna termőföld tűnik el, s mára a világ termőtalajának 80 százaléka mérsékelten, vagy jelentősen erodálódott. Kínában 57-szer, Amerikában 10-szer, Ausztráliában pedig 5-ször gyorsabban pusztul a talaj a természetes regenerálódási üteménél. Az elmúlt fél évszázad során India a mezőgazdasági területének durván egynegyedét, Kína a termőterületeinek 11 százalékát veszítette el. Magyarország területének pedig körülbelül harmada kitett valamilyen mértékű eróziónak.

Visszatérve még egy kicsit az életemhez, a jó sorsom úgy hozta, hogy a kilencvenes évek elejétől vidéken töltöttem életem szebbik negyedét, és kapcsolatba kerültem a földdel, kerttulajdonos lettem. Próbáltam ellesni a szomszédok kertművelési, növénytermesztési mesterfogásait, mert a magyar gazdálkodó híres volt arról, hogy gondos gazdaként bánik a jószágával. Magam is ástam, vagy ha nagyobb volt a kert, szántottam is, ahogyan azt láttam, és termesztettem is, ezt azt. Életem nem oly élvezetes részében sokat utaztam, főleg vonattal, de néha (ezt nem örömmel vallom be) repülővel is. Innen a vonatablakból, vagy onnan fentről nézve a tájat, jól látni, ahogy az ember munkál benne. Jól felkarcolta bizony a felszínét, néha csak szántók kísérik az utat hosszú kilométereken át.

Másrészt pedig mindig erdőt járó ember voltam, élveztem az erdő hűsét nyáron, tavasszal pedig az erdő földjéből felszakadó utánozhatatlan illatot, a korhadó avar leheletét. E két, meglehetősen különböző képből – szántó és erdő - egyszer csak az jutott az eszembe, hogy az erdőben, de a réten is a talaj mindig be van takarva. Az erdőben a lehullott avar, a réten pedig az elsárgult fű takarja be. A szántó meg csupasz! Fázhat szegény, hogy kitakarjuk télire.

Így ni:
.


Nos ezen kezdtem el gondolkodni, hogy lehetne úgy művelni a talajt, hogy nem takarom ki, hanem éppen betakarom, szépen, gondosan, ahogy az erdőben és a réten is van!

Így ni:
.


És, hogy fokozzam a megbotránkoztatást, nem ástam, szántottam fel, mielőtt betakartam.

Nos, ha szeretne többet tudni arról, hogyan kíméljük meg a talajt és az élővilágot, mégis jól lakjunk, és örömünk legyen abban, amit teszünk, akkor kérem olvassa az Iván és kertje bejegyzéseimet!

Így ni:
A legújabb válaszok:
Barika
Rügyező
6 hozzászólás
2013.05.14 21:57Egy youtube-os videot lattam ahol egy idos angol neni ugyanezt mondja es mutatja.
előzmény:Ilona
kissr
Rügyező
6 hozzászólás
2013.05.14 10:53Én is ismerem a videót, nézzétek meg, érdemes.
http://vimeo.com/46390171
(a YouTube-on már nincs fenn)
előzmény:Kristaly
Alvósmaci
Rügyező
6 hozzászólás
2013.05.09 11:12Nem csak hogy elgyengül, de nem tud virágozni, így következő éven nem lesz. Egy kis medvehagymának két levélkéje van. A tanács hogy csak az egyiket szedjük le így jövőre is élvezhetjük. Ja és ez is jó pestónak.
előzmény:Bucimanó
Alvósmaci
Rügyező
6 hozzászólás
2013.05.09 11:09Az igazi pesto alapja a bazsalikom a fenyőmag és az olívaolaj. A bazsalikomos alapot megtartva itthon helyettesíthetjük az olívát pl. Elek Szabolcs féle Békebeli mákolajjal és dióval
előzmény:tengerhalfeneke
ladanyig
Örökzöld
104 hozzászólás
2013.05.07 12:36Nekem valahogy ez a növénytársítás nem jött be. Tudatosan ültettem főleg a virágokat úgy egymás mellé, hogy a kártevők ne nagyon támadják meg őket, de valahogy nem látom az eredményét. Lehet a mennyiséggel, vagy a távolsággal van a baj, vagy nagyon egyfélének látom azokat a kártevőket, amik amúgy többfélék...nem tudom. :(
előzmény:Ilona
Ilona
Rügyező
7 hozzászólás
2013.05.06 08:05Sajnos nekem már nincs kertem, de húsz egynéhány évvel ezelőtt még volt. Olvastam az Öngyógyító kiskert című könyvet, mert biokertészetet akartam csinálni, s elhatároztam, hogy kipróbálom. Nem kapáltam, ástam, nem ültettem mélyre a kis magokat, hanem egy bottal kis árkot húzva beszórtam a magokat (nem is készítettem palántákat). A szomszéd néni hangosan kacagott, amikor látta mit csinálok. S a magocskákból növényke lett és sok-sok termés. Volt is nagy csodálkozás a szomszédban. Gyomlálnom sem kellett, mert takarónövényeket is ültettem, így az öntözés sem volt gond. Növénytársítással a permetezést is ki lehetett küszöbölni.
Öröm volt látni mindennap a természet öngondoskodását.
előzmény:Kristaly
andrearo
Rügyező
6 hozzászólás
2013.04.29 14:40Valakinek van otlete,hogy mit lehet csinalni egy regi szantofoldel amin osszeszaradt rogok vannak a tetejen es mely barazdak vannak mindenhol?A feladat az lenne,hogy kiegyenesitsuk amennyire lehet annelkul,hogy tul melyre suppednenk utanna a homokban.Eleg homokos a terulet.Km 800nm-rol van szo.
andrearo
Rügyező
6 hozzászólás
2013.04.29 14:36Ez a forum a talajtakarasrol szol?Mert eleg sok fuszeres es egyebb hozzaszolas is van..Nincs erre egy masik topic?
hozak
Haladó
33 hozzászólás
2013.04.29 12:34Köszi a videót!
előzmény:Fidrich Róbert
Fidrich Róbert
Moderátor
23 hozzászólás
2013.04.22 17:57
Láttam nemrég egy olyan videót, ahol egy amerikában élő idős hölgy úgy kertészkedett, hogy nem kertészkedett. :) Csak mindent ledobált a földre, kicsi betakarta és lett belőle minden szép és jó :)


Ez a Ruth Stout konyhakertjét bemutató videó volt, amelyre még az első hozzászólások egyikében hivatkoztam.
előzmény:Fidrich Róbert
Kristaly
Rügyező
10 hozzászólás
2013.04.21 13:16Láttam nemrég egy olyan videót, ahol egy amerikában élő idős hölgy úgy kertészkedett, hogy nem kertészkedett. :) Csak mindent ledobált a földre, kicsi betakarta és lett belőle minden szép és jó :)
Még én sem vagyok vidéki, de remélem hamarosan az leszek. :) A téma a zsigereimben bizsereg.
előzmény:forumadmin
Fidrich Róbert
Moderátor
23 hozzászólás
2013.04.19 16:54
szerintetek mennyi földterülettel érdemes elkezdeni azt a bizonyos önellátást? zöldségek, gyümölcsök, néhány állat, fűszerkert, miegyéb...


Ezt most találtam:

"1 hektár föld 30 embert képes ellátni egy éven át élelemmel, ha zöldséget, gyümölcsöket, gabonát és növényi zsírokat tartalmazó élelmiszert termelnek rajta. Ugyanez a földterület tojás, tej vagy hús előállítására használva csupán 5-10 ember táplálásához tud hozzájárulni az IPCC elnöke szerint."

Forrás: Húsmentes hétfő
előzmény:Fidrich Róbert
Fidrich Róbert
Moderátor
23 hozzászólás
2013.04.19 16:40Ha jól emlékszem, egyik munkatársam tavaly készített házi pestot. Azt hiszem bazsalikomot is használt hozzá. Úgy látom, az itthon kapható zöld pesto egyik fő alkotórésze a bazsalikom. Ha gondolod, elkérhetem tőle a receptet.
előzmény:tengerhalfeneke
tengerhalfeneke
Haladó
22 hozzászólás
2013.04.18 20:00Köszönöm a válaszokat! A karinak pedig utánajárok!
előzmény:Citrom
Citrom
Haladó
21 hozzászólás
2013.04.18 19:58Szerintem érdemes bevinni, ha kint betakarod akkor fényt nem fog kapni, viszont örökzöld!!
előzmény:tengerhalfeneke
tengerhalfeneke
Haladó
22 hozzászólás
2013.04.18 19:56A boltiakban már sokszor csalódtam.

Piacon meg ritkán kapni ezeket a különlegesebb fajtákat.

De ha fagyérzékeny a currifű akkor bent telel? Vagy kint csomagolom be?
előzmény:Bucimanó
Bucimanó
Haladó
21 hozzászólás
2013.04.18 19:52Szerintem a curry a fűszerkeverék, és egy étel neve is egyben. A curryfű illata megtévesztésig hasonlít rá, de az egy örökzöld növény.

A kari nem tudom mire vonatkozhat.
előzmény:tengerhalfeneke
Citrom
Haladó
21 hozzászólás
2013.04.18 19:48Nekem még csak bolti volt. Nem próbáltam meg kiültetni de azt hiszem fagyérzékeny.
előzmény:tengerhalfeneke
tengerhalfeneke
Haladó
22 hozzászólás
2013.04.18 19:47És a curry, curryfű, vagy kari körül mi az igazság?

Melyik a fűszernövény? Termeszthető itthon?
előzmény:Citrom
Citrom
Haladó
21 hozzászólás
2013.04.18 19:38Kint is jól teleltethető, viszont úgy vettem észre, hogy sok napfényt kíván. Árnyékban sinylődik.

A konyhaablakban lévők hamar tönkrementek.
előzmény:tengerhalfeneke