ÖKO Fórum
Jelentkezz be, ha hozzá akarsz szólni!
 |
Mit csinálunk egy fenntartható kerttel télen, azaz mi az a talajtakarás? |
| ÖKO Fórum | > Szabadidő, kertészkedés, állattartás | > Mit csinálunk egy fenntartható kerttel télen, azaz mi az a talajtakarás? |
A témát indító hozzászólás:
|
forumadmin Moderátor 6 hozzászólás |
2013.02.26 17:35 Előre bocsátom, hogy nem vagyok kertész abban az értelemben, hogy tanultam volna ezt a szakmát. Sőt sajnos őseimtől sem tanultam meg a föld értését. Itt kell bevallanom, hogy talán ökológus vagyok szakmám szerint. Az ökológia arra keresi a választ Juhász Nagy Pál kiváló magyar ökológus megfogalmazásában, hogy egy faj egyedei miért nem lehetnek mindenhol korlátlan számban jelen? Nos a válasz egyszerű, de sohasem tudhatjuk igazán részleteiben egy állandóan változó világban. (ezért volt a hallhatatlan sóhaj, hogy vajon ökológus vagyok-e?) Az egyszerű az ökológiában az az általánosság, hogy mindig van valami, ami korlátozza a végtelen növekedést. Például nincs elég táplálék, víz, hely, vagy vannak ragadozók. Szeretem ezt a megfoghatatlan tudományt, mert figyelmeztet arra, hogy semmi sem növekedhet a végtelenségig. Aki legalább annyit tud, hogy a természetben minden korlátozott egy másik valami által, az soha sem hihet a végtelen gazdasági növekedés ideájában. Miután nehezen boldogultam az ökológiával, inkább környezetvédő lettem, és sok minden megtudtam arról, amit nem is sejtettem korábban, nevezetesen, milyen gyors ütemben is tesszük tönkre azt, ami eltart bennünket. Pl. a talajt, de nevezzük csak nyugodtan földnek, vagy akár Földnek. Nos engem megdöbbentett John Crawford egyik tanulmánya egy-két évvel ezelőtt, aki azt állította, hogy még itt a fejlettnek és gondosnak nevezett Európában is 17-szer gyorsabban pusztul a talaj, mint megújul. Crawford a Sydney-i Egyetem Fenntartható Mezőgazdaság tanszékének vezetője. Tudják, a fenntartható mezőgazdaság azt jelenti, hogy a mezőgazdaság úgy bánik az általa használt erőforrásokkal, hogy azok képesek legyenek megújulni. Vagyis nem 17-szer gyorsabban kellene pusztulnia a talajnak a megújulás mértékéhez képest, hanem legalább annyinak kellene megújulnia, mint amennyi elpusztul. Becslések szerint – évente mintegy 75 milliárd tonna termőföld tűnik el, s mára a világ termőtalajának 80 százaléka mérsékelten, vagy jelentősen erodálódott. Kínában 57-szer, Amerikában 10-szer, Ausztráliában pedig 5-ször gyorsabban pusztul a talaj a természetes regenerálódási üteménél. Az elmúlt fél évszázad során India a mezőgazdasági területének durván egynegyedét, Kína a termőterületeinek 11 százalékát veszítette el. Magyarország területének pedig körülbelül harmada kitett valamilyen mértékű eróziónak. Visszatérve még egy kicsit az életemhez, a jó sorsom úgy hozta, hogy a kilencvenes évek elejétől vidéken töltöttem életem szebbik negyedét, és kapcsolatba kerültem a földdel, kerttulajdonos lettem. Próbáltam ellesni a szomszédok kertművelési, növénytermesztési mesterfogásait, mert a magyar gazdálkodó híres volt arról, hogy gondos gazdaként bánik a jószágával. Magam is ástam, vagy ha nagyobb volt a kert, szántottam is, ahogyan azt láttam, és termesztettem is, ezt azt. Életem nem oly élvezetes részében sokat utaztam, főleg vonattal, de néha (ezt nem örömmel vallom be) repülővel is. Innen a vonatablakból, vagy onnan fentről nézve a tájat, jól látni, ahogy az ember munkál benne. Jól felkarcolta bizony a felszínét, néha csak szántók kísérik az utat hosszú kilométereken át. Másrészt pedig mindig erdőt járó ember voltam, élveztem az erdő hűsét nyáron, tavasszal pedig az erdő földjéből felszakadó utánozhatatlan illatot, a korhadó avar leheletét. E két, meglehetősen különböző képből – szántó és erdő - egyszer csak az jutott az eszembe, hogy az erdőben, de a réten is a talaj mindig be van takarva. Az erdőben a lehullott avar, a réten pedig az elsárgult fű takarja be. A szántó meg csupasz! Fázhat szegény, hogy kitakarjuk télire. Így ni:  Nos ezen kezdtem el gondolkodni, hogy lehetne úgy művelni a talajt, hogy nem takarom ki, hanem éppen betakarom, szépen, gondosan, ahogy az erdőben és a réten is van! Így ni:  És, hogy fokozzam a megbotránkoztatást, nem ástam, szántottam fel, mielőtt betakartam. Nos, ha szeretne többet tudni arról, hogyan kíméljük meg a talajt és az élővilágot, mégis jól lakjunk, és örömünk legyen abban, amit teszünk, akkor kérem olvassa az Iván és kertje bejegyzéseimet! Így ni:  |
A legújabb válaszok: |
|
|
aja Haladó 21 hozzászólás |
2013.04.07 21:37Kérdezd meg a Papádat, hátha többet is fizet. Én kipróbálom!Mi eddig csak köveket gyűjtöttünk csokiért, hogy a fűnyírót kíméljük... de, hogy a meztelencsigát megfognám e 5 Ft-ért, hááát nem hiszem...[/quote] előzmény:itob
|
|
aja Haladó 21 hozzászólás |
2013.04.07 21:33És mit csináljunk a begyűjtott csigákkal? Mármint ami környezetbarát? Illetve csigabarát?A mesztelencsigak ellene lattam egy jo kis modszert. előzmény:jaromizo
|
|
itob Rügyező 20 hozzászólás |
2013.04.07 21:28Ebben a filmben nekem leginkább a rengeteg vadállat tetszett! Eddig mindig azt láttuk, hogy a gazdák távol akarják tartani őket a farmjaiktól.Ha szerves anyagot használsz talajtakarásra, és azt elegendő mennyiségben, akkor nem kell pluszban trágyát bejuttatni. Csak nem kell bolygatni a talajt. Hagyni kell, hogy a talajban élő állatkák, mikroorganizmusok tegyék a dolgukat - az a talaj szerkezetét is javítja. előzmény:Fidrich Róbert
|
|
itob Rügyező 20 hozzászólás |
2013.04.07 21:25Mi eddig csak köveket gyűjtöttünk csokiért, hogy a fűnyírót kíméljük... de, hogy a meztelencsigát megfognám e 5 Ft-ért, hááát nem hiszem... Kedves Gábor! előzmény:FarkasIstvan
|
|
principessa Rügyező 15 hozzászólás |
2013.04.05 20:49Kedves Mindenki! Szerintem a legösszeszedettebb honlap a permakultúráról: http://www.permakultura.hu/ Angol nyelven: http://www.permaculture.co.uk/ régebbi példányok ingyen letölthetőek Szintén angolul az Ökofalvak Világhálózatának honlapján is sok érdekességet olvashatunk a permakultúráról: http://gen.ecovillage.org/ Szakdolgozatomhoz ezeket böngészem rendszeresen :) előzmény:hozak
|
|
hozak Haladó 33 hozzászólás |
2013.04.04 19:29Kedves Fidusz!megfelelő kertművelés - különösen a permakultúra - egyik kulcseleme a biológiai sokféleség. Tudsz honlapot ajánlani a permakultúráról? üdvözlettel: Hozák Géza |
|
admin Moderátor 1 hozzászólás |
2013.04.03 17:04Köszi szépen, módosítottuk. A válasz gomb megnyomásával már az idézet és az üzenet linkje is megjelenik. Ugy erzem ez a forum motor nem lesz tul jo hosszu tavon mivel nem latszodik,hogy ki kinek a kerdesere valaszolt.Most meg jo de hamarosan elvesz az informacio ha beindul az eszmecsere. előzmény:jaromizo
|
|
Fidrich Róbert Moderátor 23 hozzászólás |
2013.04.03 12:18Kedves Gábor!Hogyan lehet vajon "környezetbarát" módon megszabadulni tőlük? A teljes mértékű "megszabadulást" nem javaslom. Ők is részei a természetnek. Maradjunk annyiban, hogy inkább csak tartsuk őket féken... jaromizo írta: A mesztelencsigak ellene lattam egy jo kis modszert. Valóban, a permakultúrás szakirodalomban is elsősorban a kacsákat ajánlják a meztelencsigák fékentartására. A lejjebb már hivatkozott A jövő farmja c. filmben Chris Dixon azt mondja, hogy Khaki Campbell fajta kacsákkal tartják féken a kacsákat. Chris 22 éves kacsatartó tapasztalata szerint ez a fajta a legjobb csigaevő. De valószínűleg más kacsa fajták is hasznosak lehetnek erre a célra. Szerintem a film alapvető üzenete, hogy fenntarthatóság elveinek megfelelő kertművelés - különösen a permakultúra - egyik kulcseleme a biológiai sokféleség. Néha úgy fogalmazok, hogy ez a film lényegében egy himnusz a biológiai sokféleséghez... üdv: Fidusz (Fidrich Róbert) |
|
jaromizo Rügyező 12 hozzászólás |
2013.04.03 09:38Ugy erzem ez a forum motor nem lesz tul jo hosszu tavon mivel nem latszodik,hogy ki kinek a kerdesere valaszolt.Most meg jo de hamarosan elvesz az informacio ha beindul az eszmecsere. |
|
hozak Haladó 33 hozzászólás |
2013.04.02 20:57Kedves Kázmér! Nagyon köszönöm az ötleteket! Kezdek hinni ebben az ásás nélküli módszerben. Idén kipróbálom, ha levonul az ár a kertről... üdv Géza |
|
FarkasIstvan Moderátor 18 hozzászólás |
2013.04.02 20:55Kedves Gábor! Mi is sok módszerrel próbálkoztunk a meztelen csigák ellen, például csapdázás, hamut kiszórni körbe, a "szuper" csigából készült csigariasztó lé - de semmi se működött. (A csigaölő vegyszert inkább nem próbáltuk) Ami megoldást adott: a gyerekeknek 5 Ft-ot ajánlottunk minden csigáért, s egy hét alatt a populációt sikerült leszorítani az elviselhető szintre! Kifizethető költség volt - persze csak a kert és a puffer zónáért fizettünk, és a kiadás helyben hasznosult :) Tavaly persze semmi gond nem volt csiga ügyben, idén azt hiszem újra fel kell húzni a (gumi)kesztyűt. üdv Farkas István |
|
jaromizo Rügyező 12 hozzászólás |
2013.04.02 16:34A mesztelencsigak ellene lattam egy jo kis modszert. Ejszaka amikor aktivak akkor lampaval kimesz es begyujtod oket.Ennel kornyezetbaratabb megoldast nem lattam. Vannak olyan kacsa fajtak is akik imadjak a mesztelencsigat.Megkeresem a filmet es belinkelem. |
|
jaromizo Rügyező 12 hozzászólás |
2013.04.02 16:31Koszonom a film linkeket.Nagyon elgondolgoztato es hasznos volt. |
|
robag Haladó 23 hozzászólás |
2013.03.30 13:57Kedves Róbert! Nekünk van egy kis konyhakertünk, inkább csak hobbi, mert a szükségleteinket nemigen fedezi, viszont 100% bio, semmiféle vegyszert nem használunk. Egy dolog viszont nagyon bánt, a meztelen csigákkal nem tudunk mit kezdeni. Hogyan lehet vajon "környezetbarát" módon megszabadulni tőlük? Nagyon sok növényt ehetetlenné tesz a falánkságuk. Üdvözlettel Gábor |
|
robag Haladó 23 hozzászólás |
2013.03.30 13:34Ez nekem is tetszett! |
|
noé Haladó 23 hozzászólás |
2013.03.29 21:45Nagyszerű film! |
|
koleszar Zöldfülű 2 hozzászólás |
2013.03.27 11:31Kedves Géza ! Mi paradicsom, paprika, tökfélék, borsó alá szoktunk mulcsozni, levágott fűvel meg szalmával, és ez nagyon bevált. A mulcsozással a vízmegtartás javul, egyrészt nem párolog el a talajban levő víz, másrészt az esővíz sem folyik el, azt is visszatartja. Gyomszabályozás céljából meg az ásás elkerülésére is próbálkoztam vele, de nem volt meggyőző az eredmény. Mindenesetre amikor nincs növény benne, érdemes letakarni a földet, már csak a vízmegtartás miatt is. Aztán tavasszal lehúzkodom a mulcsot, és ha lehet, inkább csak megkapálom/gereblyézem vetés előtt. De komposzttal/szervestrágyával azért trágyázunk ősszel a mulcs alá kiszórva. Kázmér |
|
Fidrich Róbert Moderátor 23 hozzászólás |
2013.03.26 08:27Ha szerves anyagot használsz talajtakarásra, és azt elegendő mennyiségben, akkor nem kell pluszban trágyát bejuttatni. Csak nem kell bolygatni a talajt. Hagyni kell, hogy a talajban élő állatkák, mikroorganizmusok tegyék a dolgukat - az a talaj szerkezetét is javítja. A témához kapcsolódva ajánlom figyelmetekbe A jövő farmja c. filmet http://lmv.hu/A_jovo_farmja valamint a Ruth Stout konyhakertjéről szóló videót: http://utajovobe.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=1652:ruth-stout-csodalatos-kertje-nincs-szukseg-meg-kapalasra-sem-megis-terem&catid=88:elelmezes&Itemid=555 A talajtakarás (mulcsozás) az egyik legfontosabb eszköz egy permakultúrás kertművelő eszköztárában. Ajánlom még ez ügyben Baji Béla: A gyomszabályozás művészete c. írását, amelyből itt közlök részleteket: http://lmv.hu/a_gyomszabalyozas_muveszete |
|
hozak Haladó 33 hozzászólás |
2013.03.25 14:09Szia Fergabi! és a szervestrágyát hova juttatom be? a sekélyen művelt felsőrétegbe? Ősszel forgassam bele, nem baj, ha a felszíni rétegekbe kerül? üdv Hozák Géza |
|
fergabi Zöldfülű 1 hozzászólás |
2013.03.23 07:06A modern talajművelési felfogás szerint sekélyen forgatunk, mélyen lazítunk. A talajélet megtartása érdekében minél kevesebbet bolygatjuk a talajt, annál jobb. |