ÖKO Fórum
Jelentkezz be, ha hozzá akarsz szólni!
 |
Mit csinálunk egy fenntartható kerttel télen, azaz mi az a talajtakarás? |
| ÖKO Fórum | > Szabadidő, kertészkedés, állattartás | > Mit csinálunk egy fenntartható kerttel télen, azaz mi az a talajtakarás? |
A témát indító hozzászólás:
|
forumadmin Moderátor 6 hozzászólás |
2013.02.26 17:35 Előre bocsátom, hogy nem vagyok kertész abban az értelemben, hogy tanultam volna ezt a szakmát. Sőt sajnos őseimtől sem tanultam meg a föld értését. Itt kell bevallanom, hogy talán ökológus vagyok szakmám szerint. Az ökológia arra keresi a választ Juhász Nagy Pál kiváló magyar ökológus megfogalmazásában, hogy egy faj egyedei miért nem lehetnek mindenhol korlátlan számban jelen? Nos a válasz egyszerű, de sohasem tudhatjuk igazán részleteiben egy állandóan változó világban. (ezért volt a hallhatatlan sóhaj, hogy vajon ökológus vagyok-e?) Az egyszerű az ökológiában az az általánosság, hogy mindig van valami, ami korlátozza a végtelen növekedést. Például nincs elég táplálék, víz, hely, vagy vannak ragadozók. Szeretem ezt a megfoghatatlan tudományt, mert figyelmeztet arra, hogy semmi sem növekedhet a végtelenségig. Aki legalább annyit tud, hogy a természetben minden korlátozott egy másik valami által, az soha sem hihet a végtelen gazdasági növekedés ideájában. Miután nehezen boldogultam az ökológiával, inkább környezetvédő lettem, és sok minden megtudtam arról, amit nem is sejtettem korábban, nevezetesen, milyen gyors ütemben is tesszük tönkre azt, ami eltart bennünket. Pl. a talajt, de nevezzük csak nyugodtan földnek, vagy akár Földnek. Nos engem megdöbbentett John Crawford egyik tanulmánya egy-két évvel ezelőtt, aki azt állította, hogy még itt a fejlettnek és gondosnak nevezett Európában is 17-szer gyorsabban pusztul a talaj, mint megújul. Crawford a Sydney-i Egyetem Fenntartható Mezőgazdaság tanszékének vezetője. Tudják, a fenntartható mezőgazdaság azt jelenti, hogy a mezőgazdaság úgy bánik az általa használt erőforrásokkal, hogy azok képesek legyenek megújulni. Vagyis nem 17-szer gyorsabban kellene pusztulnia a talajnak a megújulás mértékéhez képest, hanem legalább annyinak kellene megújulnia, mint amennyi elpusztul. Becslések szerint – évente mintegy 75 milliárd tonna termőföld tűnik el, s mára a világ termőtalajának 80 százaléka mérsékelten, vagy jelentősen erodálódott. Kínában 57-szer, Amerikában 10-szer, Ausztráliában pedig 5-ször gyorsabban pusztul a talaj a természetes regenerálódási üteménél. Az elmúlt fél évszázad során India a mezőgazdasági területének durván egynegyedét, Kína a termőterületeinek 11 százalékát veszítette el. Magyarország területének pedig körülbelül harmada kitett valamilyen mértékű eróziónak. Visszatérve még egy kicsit az életemhez, a jó sorsom úgy hozta, hogy a kilencvenes évek elejétől vidéken töltöttem életem szebbik negyedét, és kapcsolatba kerültem a földdel, kerttulajdonos lettem. Próbáltam ellesni a szomszédok kertművelési, növénytermesztési mesterfogásait, mert a magyar gazdálkodó híres volt arról, hogy gondos gazdaként bánik a jószágával. Magam is ástam, vagy ha nagyobb volt a kert, szántottam is, ahogyan azt láttam, és termesztettem is, ezt azt. Életem nem oly élvezetes részében sokat utaztam, főleg vonattal, de néha (ezt nem örömmel vallom be) repülővel is. Innen a vonatablakból, vagy onnan fentről nézve a tájat, jól látni, ahogy az ember munkál benne. Jól felkarcolta bizony a felszínét, néha csak szántók kísérik az utat hosszú kilométereken át. Másrészt pedig mindig erdőt járó ember voltam, élveztem az erdő hűsét nyáron, tavasszal pedig az erdő földjéből felszakadó utánozhatatlan illatot, a korhadó avar leheletét. E két, meglehetősen különböző képből – szántó és erdő - egyszer csak az jutott az eszembe, hogy az erdőben, de a réten is a talaj mindig be van takarva. Az erdőben a lehullott avar, a réten pedig az elsárgult fű takarja be. A szántó meg csupasz! Fázhat szegény, hogy kitakarjuk télire. Így ni:  Nos ezen kezdtem el gondolkodni, hogy lehetne úgy művelni a talajt, hogy nem takarom ki, hanem éppen betakarom, szépen, gondosan, ahogy az erdőben és a réten is van! Így ni:  És, hogy fokozzam a megbotránkoztatást, nem ástam, szántottam fel, mielőtt betakartam. Nos, ha szeretne többet tudni arról, hogyan kíméljük meg a talajt és az élővilágot, mégis jól lakjunk, és örömünk legyen abban, amit teszünk, akkor kérem olvassa az Iván és kertje bejegyzéseimet! Így ni:  |
A legújabb válaszok: |
|
|
0dorka0 Haladó 25 hozzászólás |
2013.04.16 16:06köszönjük az információkat! előzmény:Fidrich Róbert
|
|
Fidrich Róbert Moderátor 23 hozzászólás |
2013.04.16 10:16A permakultúra iránt érdeklődőknek ajánlom még Schmidt István erdőkertekről szóló blogját: http://lmv.hu/erdokertek valamint a Baji Béla által 2011. márc. 26-án a Humusz-házban tartott előadásáról készült videófelvételt. előzmény:hozak
|
|
Fidrich Róbert Moderátor 23 hozzászólás |
2013.04.16 09:51Találtam néhány érdekességet a talajtakarásról: "Kísérletek igazolják (...), hogy a talajtakarás sokoldalúan hat a növények növekedésére, a talaj szerkezetére és termőképességére, ugyanakkor bizonyos értelemben pótolja a talajművelést is. A helyesen kialakított szerves takaróréteg nemcsak hatékonyabb párolgáscsökkentő, mint a csupasz talajfelszín, hanem a kelő gyomokat is elfojtja, a cserepesedést eső esetén is megakadályozza, a nedvességet pedig folyamatosan tartja a felső talajrétegben, ezáltal a talajéletet jelentő mikroorganizmusoknak is kiváló életteret biztosít." "Az élettelen szerves anyagok a legtöbb előnyös tulajdonsággal rendelkező természetes eredetű talajtakarók. Alkalmazásuk mind a környezetkímélő integrált növénytermesztésben, mind pedig a biotermesztésben kiemelt jelentőséggel bíró, a minimális talajművelés (minimum tillage) követelményeinek legjobban megfelelő talajművelési eljárás. A szerves anyagokkal való talajtakarás idegen neve a mulcsozás, amely hasonló szerepet tölt be, mint az erdei gyümölcsfák esetében az avartakaró. A szerves anyag lassan elbomolva a talaj termékenységét javítja és a talajt humuszban gazdagítja. A hosszú termesztési idény alatt a növényeket a talajtakaró átsegíti a kritikus, száraz időszakokon, különösen ott, ahol öntözésre nincs lehetőség. Ebből eredően a finomgyökérzet aránya nagyobb, ami hatékonyabb tápanyagfelvétellel jár együtt. Jelentős talajnedvesség megőrző hatása több öntözéssel is felérhet (...)" "A talajtakarás a talaj vízgazdálkodásának javításával, a talajélet serkentésével elősegíti a tápanyagok fokozottabb feltáródását és hatékonyabb felvételét. A takarás alatt fokozódik a talaj porozitása, azaz megnő a közepes- és finompórusok aránya, ami nagyobb vízkapacitást és tápanyagmegőrző képességet jelent. Kedvező hatása közvetlenül lemérhető a sarjak, hajtások erőteljesebb növekedésén, a terméshozamok emelkedésén. A takart talaj hőmérséklete kiegyenlítettebb, a téli lehűlés mérsékeltebb, de a talaj tavasszal néhány nappal később melegszik fel." "A mulcsozás a termelő, ill. a kertész szempontjából is igen sok pozitívummal rendelkezik, hiszen hatására jelentősen csökkennek az agrotechnikai munkálatok, egyrészt jóval kevesebbet kell kapálni, öntözni, gyomlálni, másrészt pedig kevesebb trágyára van szükség, mivel ebben a kedvező környezetben a mikroorganizmusok tevékenysége is jelentősen felélénkül. Mindezeken túl könnyebben, tisztábban lehet a gyümölcsöt betakarítani, mert a talaj közelében érlelődő termés nem lesz szennyezett a felfröccsenő sártól. Az esetlegesen lehulló gyümölcs pedig puha felületre esik. Említést érdemlő valószínűsítés, hogy fiatal ültetvényben a talajtakarás csökkenti az ún. újratelepítési betegség kockázatát is." Forrás: Talajtakarás a zöldség- és gyümölcstermesztésben előzmény:forumadmin
|
|
0dorka0 Haladó 25 hozzászólás |
2013.04.16 09:25a desszantos csigák képzeletbeli képe elindította a napomat :) előzmény:hozak
|
|
principessa Rügyező 15 hozzászólás |
2013.04.15 13:38Ismerősöm vett olyan kacsát, ami spanyol csigákkal táplálkozott, de ez a rendszer vagy nem működik, vagy a kacsái voltak finnyásak. Sajnos megmaradtak a csigák. előzmény:jaromizo
|
|
principessa Rügyező 15 hozzászólás |
2013.04.15 13:36Unokaöcsémmel 1 forintért adtuk le a nagyszülőknek a krumplibogarat. :) Látom máshol is jellemző :) előzmény:itob
|
|
hozak Haladó 33 hozzászólás |
2013.04.14 21:09Kedves Gyulai Úr! Izgatottan várjuk a blog folytatását. Én léptem egyet: elfogadva javaslatát nem ástam fel a kiskertemet tavasszal. (Igaz ősszel már megvolt az ásás  ).Kisütött a nap, melegszik a föld, jól jönne pár jó ötlet - különösen, ha arról szól mit nem kell csinálni  Tisztelettel: Hozák Géza előzmény:forumadmin
|
|
hozak Haladó 33 hozzászólás |
2013.04.14 21:05Igen, ezek a spanyolcsigák. Olvastam róla, hogy néhány évtizede indultak el az Ibériai félszigetről, s már kishazánk felét megszállták. A Duna vonala tartja most vissza őket, de a desszantosok már készülnek, s huj-huj rárontanak az Alföldre is. Tisztelettel: Hozák Géza előzmény:0dorka0
|
|
0dorka0 Haladó 25 hozzászólás |
2013.04.12 19:20szerintetek mennyi földterülettel érdemes elkezdeni azt a bizonyos önellátást? zöldségek, gyümölcsök, néhány állat, fűszerkert, miegyéb... |
|
jaromizo Rügyező 12 hozzászólás |
2013.04.12 16:26Hamarosan szert teszek egy kis folddarabra es szeretnem hasznalni az EM-Bio adalekot vetes elott.Van valakinek tapasztalata ezzel kapcsolatban? http://www.embio.biopermetezes.hu/ |
|
0dorka0 Haladó 25 hozzászólás |
2013.04.10 22:14Zalában különösen szörnyűséges narancssárgák tenyésznek...:) |
|
FarkasIstvan Moderátor 18 hozzászólás |
2013.04.10 21:54Csigaügyben: Gyűjtésre a gumikesztyűt ajánlom, egyszerű és nagyszerű. Én nem csinálok lelkiismereti problémát az elpusztításból, nem a faj kiírtása a cél, hanem a populáció leszorítása egy megadott méret alá. A méret a lényeg! A forró víz nekünk bevált, kacsánk nincs. üdv Farkas István előzmény:aja
|
|
aja Haladó 21 hozzászólás |
2013.04.10 18:49Nekünk akkor is ez a legszimpibb javaslat idáig! Kacsákat a csigákra! előzmény:jaromizo
|
|
itob Rügyező 20 hozzászólás |
2013.04.10 18:47Háááát ha kacsát tartanánk a csigák miatt akkor a kacsa is hamar táplálékként végezné. (Kutyánk már van.) előzmény:jaromizo
|
|
jaromizo Rügyező 12 hozzászólás |
2013.04.08 10:45Ez jo kerdes.. Igazan nem tudom,hogy mi lenne csigabarat.Mivel ezek az elolenyek nem kivanatosak a kertben talan ha osszegyujtod oket es elszallitod oket mashova ahol nem zavar senkit az megoldas lehet DE igy beleszolunk a termeszetbe mert ahova viszed ott lehet meg soha nem volt csiga.Talan az a leg termeszet kimelobb ha valamilyen uton visszakerulnek a termeszetes korforgasba..PL mint taplalaek..És mit csináljunk a begyűjtott csigákkal? Mármint ami környezetbarát? Illetve csigabarát?[/quote] előzmény:aja
|
|
jaromizo Rügyező 12 hozzászólás |
2013.04.08 10:38Szuper igy mar sokkal jobb. Koszonet erte.. Köszi szépen, módosítottuk. A válasz gomb megnyomásával már az idézet és az üzenet linkje is megjelenik. |
|
itob Rügyező 20 hozzászólás |
2013.04.07 22:44Pártolnám ha nem kellene ásni, bár kicsi a kert, de ez a feladat sokszor jut nekem. Ha sikeres lesz az idei lustaságom, majd beszámolok.Dehát, nem lesz kemény a talaj, ha nem ássuk fel? előzmény:hozak
|
|
jan Haladó 22 hozzászólás |
2013.04.07 22:07Mi az erdőbe szoktuk kivinni őket.Mi eddig csak köveket gyűjtöttünk csokiért, hogy a fűnyírót kíméljük... de, hogy a meztelencsigát megfognám e 5 Ft-ért, hááát nem hiszem...[/quote] előzmény:itob
|
|
itob Rügyező 20 hozzászólás |
2013.04.07 22:04Meggyőztetek! Ha ugyanazt a zacskót használom egész szezonban, az talán kevésbé környezetterhelő mint a csigáink falánksága! Javaslom eldobható zacskóval megfogni, amit már használtál valamire. Kérdezd meg a Papádat, hátha többet is fizet. Én kipróbálom![/quote][/quote][/quote] előzmény:jan
|
|
jan Haladó 22 hozzászólás |
2013.04.07 22:00Javaslom eldobható zacskóval megfogni, amit már használtál valamire.Kérdezd meg a Papádat, hátha többet is fizet. Én kipróbálom![/quote][/quote] előzmény:aja
|