Mit csinálunk egy fenntartható kerttel télen, azaz mi az a talajtakarás?

A Természet romlása, a romlás természeteÖKOdajka fórumHázépítés, energiafelhasználásKörnyezetbarátan a munkahelyenSzabadidő, kertészkedés, állattartásKörnyezetbarát otthon, bevásárlás

ÖKO Fórum

> Szabadidő, kertészkedés, állattartás

> Mit csinálunk egy fenntartható kerttel télen, azaz mi az a talajtakarás?

forumadmin Moderátor 6 hozzászólás	2013.02.26 17:35 Előre bocsátom, hogy nem vagyok kertész abban az értelemben, hogy tanultam volna ezt a szakmát. Sőt sajnos őseimtől sem tanultam meg a föld értését. Itt kell bevallanom, hogy talán ökológus vagyok szakmám szerint. Az ökológia arra keresi a választ Juhász Nagy Pál kiváló magyar ökológus megfogalmazásában, hogy egy faj egyedei miért nem lehetnek mindenhol korlátlan számban jelen? Nos a válasz egyszerű, de sohasem tudhatjuk igazán részleteiben egy állandóan változó világban. (ezért volt a hallhatatlan sóhaj, hogy vajon ökológus vagyok-e?) Az egyszerű az ökológiában az az általánosság, hogy mindig van valami, ami korlátozza a végtelen növekedést. Például nincs elég táplálék, víz, hely, vagy vannak ragadozók. Szeretem ezt a megfoghatatlan tudományt, mert figyelmeztet arra, hogy semmi sem növekedhet a végtelenségig. Aki legalább annyit tud, hogy a természetben minden korlátozott egy másik valami által, az soha sem hihet a végtelen gazdasági növekedés ideájában. Miután nehezen boldogultam az ökológiával, inkább környezetvédő lettem, és sok minden megtudtam arról, amit nem is sejtettem korábban, nevezetesen, milyen gyors ütemben is tesszük tönkre azt, ami eltart bennünket. Pl. a talajt, de nevezzük csak nyugodtan földnek, vagy akár Földnek. Nos engem megdöbbentett John Crawford egyik tanulmánya egy-két évvel ezelőtt, aki azt állította, hogy még itt a fejlettnek és gondosnak nevezett Európában is 17-szer gyorsabban pusztul a talaj, mint megújul. Crawford a Sydney-i Egyetem Fenntartható Mezőgazdaság tanszékének vezetője. Tudják, a fenntartható mezőgazdaság azt jelenti, hogy a mezőgazdaság úgy bánik az általa használt erőforrásokkal, hogy azok képesek legyenek megújulni. Vagyis nem 17-szer gyorsabban kellene pusztulnia a talajnak a megújulás mértékéhez képest, hanem legalább annyinak kellene megújulnia, mint amennyi elpusztul. Becslések szerint – évente mintegy 75 milliárd tonna termőföld tűnik el, s mára a világ termőtalajának 80 százaléka mérsékelten, vagy jelentősen erodálódott. Kínában 57-szer, Amerikában 10-szer, Ausztráliában pedig 5-ször gyorsabban pusztul a talaj a természetes regenerálódási üteménél. Az elmúlt fél évszázad során India a mezőgazdasági területének durván egynegyedét, Kína a termőterületeinek 11 százalékát veszítette el. Magyarország területének pedig körülbelül harmada kitett valamilyen mértékű eróziónak. Visszatérve még egy kicsit az életemhez, a jó sorsom úgy hozta, hogy a kilencvenes évek elejétől vidéken töltöttem életem szebbik negyedét, és kapcsolatba kerültem a földdel, kerttulajdonos lettem. Próbáltam ellesni a szomszédok kertművelési, növénytermesztési mesterfogásait, mert a magyar gazdálkodó híres volt arról, hogy gondos gazdaként bánik a jószágával. Magam is ástam, vagy ha nagyobb volt a kert, szántottam is, ahogyan azt láttam, és termesztettem is, ezt azt. Életem nem oly élvezetes részében sokat utaztam, főleg vonattal, de néha (ezt nem örömmel vallom be) repülővel is. Innen a vonatablakból, vagy onnan fentről nézve a tájat, jól látni, ahogy az ember munkál benne. Jól felkarcolta bizony a felszínét, néha csak szántók kísérik az utat hosszú kilométereken át. Másrészt pedig mindig erdőt járó ember voltam, élveztem az erdő hűsét nyáron, tavasszal pedig az erdő földjéből felszakadó utánozhatatlan illatot, a korhadó avar leheletét. E két, meglehetősen különböző képből – szántó és erdő - egyszer csak az jutott az eszembe, hogy az erdőben, de a réten is a talaj mindig be van takarva. Az erdőben a lehullott avar, a réten pedig az elsárgult fű takarja be. A szántó meg csupasz! Fázhat szegény, hogy kitakarjuk télire. Így ni: Nos ezen kezdtem el gondolkodni, hogy lehetne úgy művelni a talajt, hogy nem takarom ki, hanem éppen betakarom, szépen, gondosan, ahogy az erdőben és a réten is van! Így ni: És, hogy fokozzam a megbotránkoztatást, nem ástam, szántottam fel, mielőtt betakartam. Nos, ha szeretne többet tudni arról, hogyan kíméljük meg a talajt és az élővilágot, mégis jól lakjunk, és örömünk legyen abban, amit teszünk, akkor kérem olvassa az Iván és kertje bejegyzéseimet! Így ni:
A legújabb válaszok:
fenegyerek Haladó 30 hozzászólás	2013.05.29 15:45Igen, ez a legbiztosabb megoldás. előzmény:Vita
razide Rügyező 10 hozzászólás	2013.05.28 16:53Kipróbáltam Gertrud Franke öngyógyító vegyeskertjét. Ott a spenótot ajánlják talajtakarásra, de amíg a spenót megnőtt, addig nem tudtam gyomot irtani. Amikor kikapáltam a spenótot, olyan vékony réteg lett a talajon, hogy már bántam az egészet, és inkább szénával mulcsoztam be a kertet. előzmény:forumadmin
fenegyerek Haladó 30 hozzászólás	2013.05.28 15:47Ez lenne a 21. századi tsz ? előzmény:beat23
encsi Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.27 16:54Én is nagyon örülnék egy fűszernövényes topicnak! előzmény:andrearo
beat23 Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.24 15:55A kertművelés eszközigényének költsége jelentősen csökkenthető közösségi összefogással. Egy neten kommunikáló 30- 50 családból álló közösség már ideális; meglévő eszközeinkkel minimális ráfordítással meg tudjuk szervezni a hatékony kertművelést. Mindenki valamilyen eszközt (amiben nehezebb kárt tenni:) vagy szabad kapacitást ajánl fel a közösségnek. A segítséget bárkitől visszakaphatjuk, nemcsak attól, akinek magunk segítettünk. előzmény:forumadmin
bojti5 Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.23 12:39Hasonlóképpen a fenyőmag is kiváltható pl pirított dióval vagy mogyoróval. egyébként az eredeti pesto is ismeri ezt a hozzávalót, az egyik típusa (most meg nem mondanám melyik városhoz kötve) a diós-petrezselymes. előzmény:Alvósmaci
kovacsbotond Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.22 21:46A csalánlevél a legjobb, mi is azt használjuk kis konyhakertemben.
Vita Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.21 16:21Meztelencsigák ellen tényleg csak az összegyűjtés a megoldás. Én sem találtam mnás megoldást ellenük. előzmény:jaromizo
Vita Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.21 16:17Mi szoktuk használni a csalánlevet, és nagyon jól bevált. előzmény:Erxi
Fruzsina Rügyező 7 hozzászólás	2013.05.21 13:27Az emberek iszonyatos mértékben távolodnak el a gyökereiktől... már a lakóhelyemen (falu) is, ahol régen szinte minden kertben voltak veteményesek, tartottak állatokat, most már alig-alig látni pár háznál művelt kertet, ott is csak főként idősebbek élnek... nem értem, hogy miért nem látják az emberek abban a szépséget, hogy megtermelik maguknak az élelmet.... helyette inkább ülnek bent egy irodába dolgozank bezárva, majd utána elmennek valamelyik bevásárlóközpontba elkölteni a pénzüket rossz minőségű ételre :/ én nem ezt a jövőt szeretném magamnak előzmény:forumadmin
Anett Rügyező 17 hozzászólás	2013.05.20 20:06http://okovolgy.hu/megjelent-uj-konyvunk-beszelgetesek-az-onellatasrol/ Nagyon ajánlom ezt a könyvet ( és az oldalt is) ebben a témában. Remélem a jövőben még sok mindennel kapcsolatban bővül a könyvsorozat és így a tudásunk is. Egyébként érdemes ellátogatni Krisna-völgybe is! :) előzmény:forumadmin
Miki01 Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.20 17:32Nagyon jó ötlet, igazi vissza a természetbe érzés :) előzmény:forumadmin
ockap Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.16 14:42Nagyon helyes, minden ötlet jó, amivel az ásást meg tudja spórolni az ember. ;)
kbalazs Rügyező 8 hozzászólás	2013.05.16 13:45Nagyon tetszik ez, mi még nem csináljuk ezt télen, de a kert egy részén ki fogjuk próbálni télen. előzmény:forumadmin
pupli8 Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.16 13:31Figyeld meg jó a növényt, ha nem permetezel biztosan ül rajta legalább egy pók, s a fürkészdarázs is ott cirkál állandóan. Ők elintézik az élősködők jelentős részét. Csak hagyni kell őket dolgozni. előzmény:Aliz
pupli8 Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.16 13:23Nálunk kötött agyagon próbáltam a talajtakarást. Szerintem megéri alkalmazni. És az Apró szulák vígan keresztülnövi a mulcsréteget azért gyomlálnom is kellett. De mégis csak ajánlani tudom. előzmény:hozak
Kriszti Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.16 11:32Tényleg érdemes megnézni, vagy élőben kipróbálni! előzmény:kissr
Erxi Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.16 05:52Az alábbi jótanácsot még nem kellett kipróbálnom, de több helyen olvastam erről az egyszerű praktikáról, én is kíváncsi vagyok valóban hatásos-e? Valakinek van tapasztalata ezzel kapcsolatban? "A csalán nemcsak egyike a leghasznosabb gyógynövényeknek, hanem kitűnő ellenszere a levéltetveknek is. Érdemes frissen beszerezned, hogy valóban hatásos, mégis természetes permetezőszert készíthess belőle. A csalánból elég öt-tíz nagyobb levél: ezeket - kesztyűben - vágd fel apró darabokra, majd áztasd be egy liter vízbe nagyjából egy hétre. Ezután szűrd le, majd az oldattal tízszeres hígításban permetezd le a beteg növényeket. A csalán nemcsak elpusztítja a tetveket, de a növényt is erősíti." előzmény:Aliz
fustom Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.15 18:46Úgy tudom megfelelő növénypárosítással a legtöbb kártevő távol tartható. előzmény:Aliz
Aliz Rügyező 6 hozzászólás	2013.05.15 12:45A vegyszeres permetezésre melyek a legjobb alternatívák? valahol olvastam, hogy szappanos vízzel kell lemosni minden egyes levelét a növénynek, hogy ne támadjék meg a kártevők. Ez elég pepecs munkának tűnik...van egyszerűbb, és kevésbé energiaigényes módszer is?