Szobahőfokon színtelen gáz, mely szerves vegyületek tökéletlen égésekor keletkezik, emiatt erdőtüzekben, kipufogógázban, cigarettafüstben egyaránt előfordul. A szmog egyik összetevője. A Föld légkörében jelenlévő formaldehid a légkörben található metánból és egyéb szénhidrogénekből napfény és oxigén hatására keletkezik. A légköri formaldehid kis része az élőlényekben előforduló lebontó folyamatokból származik. Illékony, szerves vegyület, átható szagú kötő- és ragasztóanyag, baktériumölő hatású fertőtlenítő- és tartósítószer. Szobahőmérsékleten légszennyező mérgező gázokat bocsát ki. Lassan, több év alatt bomlik le. Igen széles körben használják, fa- és műanyag termékek, tisztítószerek, bútor, szőnyeg, kozmetikum, papír is tartalmazza többek között. Fenol, karbamid vagy melamin jelenlétében erős gyanta keletkezik belőle. Ezt a gyantát ragasztóként alkalmazzák. A gyanta vízálló, így egyes szalvéták, törlőkendők is tartalmazzák. A lakásokban például sok formaldehid párolog ki a fűrészporból vagy faforgácslapokból készült bútorokból, parkettából, mert ezeket formaldehid-gyanta alapú kötőszerrel préselik össze. Árt a bőrnek, károsítja a nyálkahártyát, kötőhártyagyulladást, hajhullást, légzési zavarokat okoz. Gyengíti az immunrendszert, allergén és rákkeltő. Európai ökocímkét csak az a termék kaphat, amelynek kibocsátása kisebb az E1 minősítés felénél. (E1 minősítés szerinti formaldehidkibocsátás légköbméterenként nem haladhatja meg a 0,12 mg-ot.) Néhány szál cigaretta elszívása zárt térben az egészségügyi határérték felé emeli a formaldehid koncentrációt.