ÖKO pédia
Ha szerinted valami elnéztünk, vagy új ötleted van, az egyes szócikkeknél, légy szíves küldd el nekünk a javaslataidat, miután bejelentkeztél.
Savas kémhatás (savas pH) |
A pH (pondus Hidrogenii, hidrogénion-kitevő) egy dimenzió nélküli kémia mennyiség, mely egy adott oldat kémhatását (savasságát vagy lúgosságát) jellemzi. A kémhatás mértékét egy 14-es skálán mérik, ahol a 7-es érték jelenti a semlegességi határt, attól lefelé savas, felfelé bázikus egy oldat. Az emberi szervezet belső folyadékterei egészséges állapotunkban semleges kémhatásúak, csak egyes nyálkahártyák környezetében enyhén savasak. Ettől eltérő kémhatás lúgos vagy savas irányban a természetes körülmények felborulását jelenti, és a normális működés károsodását okozza. |
Spóra |
Egyes növények ivartalan szaporítóképletei. Mikroszkopikus méretűek, de egyes fajok - korpafüvek, harasztok, tömlős és bazidiumos gombák - spórái szabad szemmel is láthatóak. |
Szekunder (másodlagos) energiahordozók/energiaforrások |
Amelyeket az elsődleges energiahordozókból nyerünk. Jobbára az elektromos áramot sorolhatjuk ide, de pl. a biomasszából előállított agroüzemanyagok, vagy a hulladékból előállított biogáz is másodlagos energiahordozók. Amennyiben ez utóbbiakból nyerünk elektromos áramot, az már harmadlagos energiahordozónak tekinthető. |
Szelektív hulladékgyűjtés |
A hulladékgazdálkodásban használt fogalom. A szelektív hulladékgyűjtés az újrafeldolgozást (recycling) megelőző első lépés. Ez azt jelenti, hogy a lakosság, vagy a szolgáltató anyag szerint szétválogatva gyűjti a hulladékokat. A szelektív gyűjtés lehetővé teszi az újrahasznosítást, amely jelentősen csökkenti a környezetterhelést. A komposzt is a szelektív hulladékgyűjtés terméke, amely a válogatott szerves hulladékok újra bekapcsolását jelenti a talaj tápanyag körforgásába. A szelektív hulladékgyűjtés mellett továbbra is törekedni kell arra, hogy alapvetően kevesebb hulladék keletkezzen. |
Szemét |
Az olyan haszontalanná vált és vegyesen tárolt szétszórt anyagokat, holmikat nevezzük szemétnek, amelyek további felhasználásáról már lemondtak, kezelésükről, elhelyezésükről nem gondoskodnak. |
Szennyvíz |
A természetes vízhez kötött életfolyamatokat támogatni nem képes folyadék. A víz olyan típusa, amely döntően emberi hatások nyomán olyan anyagokkal telítődött vagy dúsult, amely oxigéntartalmát csökkenti, így a vízi életformák fenntartásához alkalmatlan. Általában valamilyen emberi tevékenység melléktermékeként keletkezik és természetes vizektől elkülönített kezeléssel (szennyvíztisztítással) javítható csak az állapota. |
Szennyvíztisztító |
Különböző típusú szennyvizek ártalmatlanítására kifejlesztett berendezéssor. Fizikai, kémiai és biológiai eljárásokat foglal magába. A használat során a vízbe került zavaró, vagy káros anyagokat távolítják el, kezelik a tisztított víz élővízbe való visszavezetése vagy ismételt felhasználása érdekében. Három fázisa közül első a fizikai, mechanikai, második a biológiai, a harmadik a kémiai eljárás, a folyamatot a szennyvíziszap kezelése zárja le. A mechanikai eljárás során a szilárd, durva szennyeződéseket, lebegő anyagokat távolítják el rácsok, ülepítők, szűrők segítségével. A biológiai tisztítás szerepe a szerves szennyeződések legnagyobb hatású eltávolítása természetes eljárással, nitrogénbontó mikroorganizmusokkal. A szerves szennyezők lebontásával biogáz termelhető. A kémiai eljárás része az oldott nehézfémek eltávolítása, az utószűrés aktív-szén szűrőn, zeoliton, ioncserélő műgyantán. A visszamaradó iszap kezelése, víztelenítése, elhelyezése, ártalmatlanítása zárja a folyamatot. |
Szerves hulladék |
A háztartási hulladék kb. egyharmada különböző szerves anyag. Az EU szabályozás szerint a lerakóba kerülő hulladék szerves anyag tartalmát 2016-ig 35%-ra kell csökkenteni az 1995-ös szinthez képest. A növényi eredetű szerves hulladékot mi magunk is tudjuk kezelni, ha erre alkalmas helyet találunk. Ha nincs kertünk, csatlakozzunk helyi komposztáló csoporthoz. |
Szigetelés |
A hő veszteség csökkentésére szolgáló burkolat, vagy bevonat. Ma már sokféle anyagtípusban (mesterséges vagy természetes) állítják elő, így minőségükben és vastagságukban, összetételükben különböző típusú szigetelőanyagokként jelennek meg a kereskedelemben. |