A lakossági elektromos és elektronikai hulladék. Minden elektromos – televízió, rádió, hifi, monitor, számítógép, mobiltelefon, hajszárító, mikro, vasaló - készülék előbb utóbb veszélyes hulladékká válik. Hazánkban évente kb. 130ezer tonna elektronikai hulladék keletkezik, és ebből alig több, mint 20ezer tonna kerül az újrahasznosítható cégekhez, a többi jó esetben a veszélyeshulladék-lerakókat tölti. Az e-hulladék nagy része újrahasznosítható, pl. a személyi számítógépekben az összes színesfém megtalálható, még aranyat is tartalmaznak, nem is elhanyagolható mennyiségben. Az elektronikai cikkeket forgalmazó kereskedéseknél bárki térítésmentesen adhatja le elavult, elromlott elektromos berendezéseit akkor is, ha nem vásárol új terméket.

Az ecetet már évezredek óta ismerik, hiszen a sör és borkészítés mellékterméke volt. Ha ezek a szeszes italok sokat voltak levegőn, ecetsav keletkezett. Ma ipari nyersanyag, kémiai alapanyag, mint ecetsav, ennek hígított változatát az ecetet háztartásokban használják. Az ecetsavat - baktériumok segítségével - alkoholból és oxigénből gyártják. A borból vagy gyümölcsből előállított konzerváló és ízesítő egyike azoknak a természetes, hatékony és költségkímélő szereknek, amelyet főzéshez, takarításhoz, gyógyításra használnak. Használhatjuk szagtalanításra, szájszagűzésre, altatónak, izomlazítónak, vízkőoldásra, általános tisztításra, tartósításra, folttisztításra, öblítésre, szőnyegtisztításra, penészölésre.

Adalékanyag. A legtöbb hőre lágyuló műanyag gyúlékony, ha elég magas hőmérsékletre van hevítve. Égésgátlót használnak poliolefinek, polikarbonát, poliamid, poliészter és más polimerekhez gyúlóképességük ellenállásának növeléséhez. Az égésgátló adalék használata csökkenti a lángterjedést, elnyomja a füst kialakulását és megakadályozza a polimert a csöpögéstől. A PBDE családba tartozó égésgátló anyagokat évtizedek óta használják számtalan otthonokban és irodákban megtalálható bútorban és berendezésben a tűzesetek esélyének csökkentésére. Az újonnan gyártott termékeknél már nem alkalmazzák ezt a vegyszert, amelynek egészségre gyakorolt káros hatásaival kapcsolatban hosszú ideje folyik a vita. Mivel nagyon elterjedtek, jelenlétük most is hatással van az egészségre, a tárgyak elhasználódásával bekerülnek a levegőbe, majd onnan a szervezetbe, ahol zsírokhoz kötődve raktározódnak.

Az elektromágneses sugárzás egymásra merőlegesen haladó oszcilláló elektromos és mágneses tér, mely a térben hullám formájában fénysebességgel terjed energiát és impulzust szállítva. Részecskéi a fotonok. Az összes elektromágneses sugárzás frekvencia (hullámhossz és energia) szerint elektromágneses spektrumba rendezhető. A 380 nm és 780 nm közötti hullámhosszú elektromágneses sugárzás az emberi szem számára is látható, emiatt látható fénynek nevezik.

Míg az elektromos mező a statikus elektromosságot előidéző töltés eredménye (amely elektromos vezetőben elektromos áramot hoz létre), addig a mágneses mező az elektromos töltés mozgásából származik (mint egy elektromos vezetőben folyó áram) és az állandó mágnesekhez hasonló mágneses erőben nyilvánul meg. Az "elektromágnesesség" kifejezés az elektromosság és mágnesesség közeli kapcsolatára utal. Például a mágneses mező változása elektromágneses indukciónak nevezett elektromos mezőt hoz létre, amely lehetővé teszi olyan hétköznapi eszközök létezését, mint az áramfejlesztő generátorok (és dinamók), villanymotorok és transzformátorok.

Elektromos áram felhasználásával, elektromotorral vagy motorokkal meghajtott jármű.

Az elektromos mező (tér) az a közeg, ami az elektromos töltések egymásra hatását közvetíti. A töltött részecskék saját maguk hozzák létre azt a mezőt, amelyen keresztül erőt képesek kifejteni egymásra. Nyugvó töltések esetén a létrehozott mezőt elektrosztatikai térnek nevezzük, mivel ez a mező időben állandó. Az elektromos tér energiát és impulzust hordoz, így anyagi értelemben is létező térről beszélhetünk.

Az élelmiszer kilométer kifejezés a termék, termelő és fogyasztó között megtett útjára utal. A szupermarketek polcain sorakozó ételek a „termőföldtől a tányérig” óriási távolságokat tesznek meg. A távolról jött árukárt lényegesen nagyobb árat fizetünk, mint amennyit a pénztárgép mutat. Az élelmiszerek szállításakor a levegőbe kerülő szén-dioxid és egyéb gázok éghajlatváltozást okozó és egészségkárosító hatása mára ijesztő méreteket öltött, nem beszélve az importált áruk élelmiszerbiztonsági kockázatáról. Minél több kilométer adható hozzá képzeletben egy adott élelmiszerhez, annál kevésbé nevezhető az élelmiszer fenntarthatónak és környezetvédelmi szempontból kívánatosnak. Ezek az árucikkek hihetetlen mértékű pazarlást és környezetszennyezést jelentenek. Levegőben szállítani 40-szer annyi üzemanyagot emészt fel, mint a tengeri szállítás. Emellett nem elhanyagolható szempont a mesterséges érlelőanyagok használata, a tartósítás érdekében használt vegyszerek vagy a hűtés energiaigénye, és a csomagolás által termelt hulladék mennyisége. Közösség által támogatott mezőgazdaság (community-supported agriculture, CSA) Az alternatív termelési és élelmezési hálózatok egy formája, amely igyekszik kikerülni a globalizált mezőgazdaság problémáit, és összekapcsolni a helyi termelőket a helyi, vagy közeli fogyasztókkal. Gazdaságos, mert lerövidíti a szállítási távolságokat, építi az emberi kapcsolatokat, mert kistermelők és fogyasztók közösségére alapul, amely együtt vállalja a termelés kockázatát, illetve együtt osztozik a nyereségen.

A környezeti értelemben vett életciklus elemzés során az adott termék előállítását végigkísérik az alapanyagok kiválasztásától kezdve a gyártás, szállítás, használat-fogyasztás és a hulladékká válás útján, hogy így tudják megítélni annak környezeti hatásait. Ennek alapján lehet egy adott termék környezetterhelését valóságosabban megítélni. Ez azt jelenti, hogy figyelni kell arra, hogy a beszerzett termék milyen körülmények között készült (anyag és energiafelhasználás, környezeti kibocsátások), használata során milyen környezeti mutatókkal rendelkezik (energia-felhasználás, egészségre gyakorolt hatás, környezeti kibocsátások), illetve használat után károsítja-e, s milyen mértékben a környezetet.

Egy adott növény vagy állategyed, vagy azok nagyobb egységeinek (társulás, populáció) környezete, amely életlehetőségeiket biztosítja. Az élőhely adottságainak megváltoztatása, az ahhoz kötődő élőlények életlehetőségeit messzemenően befolyásolja.

Ameddig valamely emberi tevékenység környezeti hatásáról nincs teljes tudományos bizonyosságunk, addig úgy kell eljárni, mintha a veszély, illetőleg a kockázat a lehetséges legnagyobb lenne.

Az energiahatékonysági címke olyan tájékoztató lap, amely szemléletesen, könnyen értelmezhetően tartalmazza a háztartási gép adatait, mint például a márkanév, a modell típusa, zajkibocsátása, valamint a termék energiafogyasztása, összehasonlítva az azonos kategóriájú termékekkel. Az „A” kategória a leghatékonyabb, tehát a legjobb, a „G” kategória pedig a legkevésbé hatékony terméket jelöli. Magyarországon hűtő- és fagyasztógépeken, mosogatógépeken, fényforrásokon, légkondicionálókon, elektromos sütőkön fel kell tüntetni az energiahatékonyságot. A korszerű „A+” „A” osztályú háztartási gépek 20-50 százalékkel kevesebb villamos energiát fogyasztanak, mint a régi, korszerűtlen típusok.

A főzés energiaszükségletét számos tényező határozza meg. Az edények anyaga, minősége, formája befolyásolja a főzéskor felhasznált energiamennyiséget. A jó hővezető anyagokból készült edényekkel, mint amilyen az acél, az öntöttvas vagy a zománcozott vas, energiát takaríthatunk meg. Az edény méretéhez illeszkedő fedő is fontos, hiszen a fedő nélküli főzés háromszor annyi energiát igényel. Az edény méretének illeszkednie kell a gázrózsa vagy a főzőlap méretéhez, ha nagyobb a főzőlap, mint az edény alja, az csak a környezetet fűti. Ha felforrt az étel, takaréklángon célszerű folytatni a főzést, hiszen így is pontosan annyi idő alatt fog megfőni az étel, mint nagy lángon. Kihasználhatjuk a sütő vagy a főzőlap tartalék hőjét, ha a főzési-sütési idő vége előtt 10 perccel hamarabb kikapcsoljuk őket, a maradék hő már elégséges az étel elkészítéséhez. - Sütés közben ne nyitogassuk a sütő ajtaját feleslegesen! Egy-egy ajtónyitás kb. 15 fokkal csökkenti a sütő hőmérsékletét. - Sütés közben a sütő fogóján száríthatunk vizes konyharuhát. - Használjunk kuktát! A főzési idő 70 %-át, míg az energiafelhasználás 40 %-át spórolhatjuk meg. - Burgonyát, zöldségeket kevés vízben is kiválóan lehet főzni, így az energia megtakarítás mellett a vitaminok egy része is megmenthető. - Próbáljuk ki a főzőládát! Egy régi paplanba tegyünk egy papírdobozt, helyezzük bele a felforralt vizű, fedővel lefedett rizst. Takargassuk be jó alaposan, hogy lassan hűljön le. Ha reggel összekészítjük, délutánra puha lesz a főztünk, és tizedannyi energiát használtunk. Főzhetünk így babot, borsót, lencsét is.

Az erdőtüzek fő oka a gondatlanság, vagyis emberi tevékenység miatt keletkezik az erdőtüzek nagy része, másik oka a globális és lokális felmelegedés. A klímaváltozás nemcsak az erdőtüzek kialakulását okozhatja, hanem a tüzek terjedési sebességét is növeli. A kár helyszíne szerint lehet földfelszíni tűz (avartűz), vagy korona tűz. A talaj mentén, tűalomban terjedő tűzben jó esetben a vastag kérgű állományok átvészelhetik a tüzet a kambium sérülése nélkül, de ha koronába is eljutnak a lángok, az okozott kár végzetes. Az intenzív erdőtüzek a közúti, vasúti forgalom fennakadását is előidézik, és emberre is közvetlen veszélyt jelenthetnek. A fokozottan tűzveszélyes időszakok, a kora tavaszi, hóolvadás utáni időszak, mikor még nem indul meg a fákban a nedvkeringés; valamint a nyári hónapok, mikor a forró, hosszú, csapadékmentes időszak miatt az erdei avar teljesen kiszárad. Védekezni csak a szabályok szigorú betartásával lehet. Tűzrakási tilalom idején tilos a tűzrakás. Égő csikket és nagyító üvegfelületet tilos eldobni. Tüzet csak a kijelölt tűzrakó helyen lehet rakni, és használat után gondosan el kell oltani.

Víz, jég, szél pusztító munkája a földfelszínen.

Közgazdasági fogalom, külső gazdasági hatást jelent, amely lehet pozitív és negatív egyaránt. Külső (extern) hatások keletkeznek akkor, ha egy személy, vagy vállalat törvényes tevékenységének következtében létrejövő, nem szándékolt mellékhatások kihatnak egy harmadik fél jóléti szintjére. Pl. a méhész mindenkinek jót tesz azzal, hogy a méhek beporozzák a virágokat (pozitív externália), míg egy nehéz gépjármű az utak fokozott terhelése miatt rongálja az úttestet, és ezzel fizetésre kényszeríti azokat, akik adójukból, vagy járulékaikból fizetnek a hiba kijavításáért (negatív externália). Az éghajlatváltozás hatásait nemcsak a nagy kibocsátók szenvedik el, hanem a világon mindenki.