A genetikai módosítás a genetikai információ átvitele egyik szervezetről a másikra. Genetikai módosítással a célzott faj genetikai állományt idegen fajból származó DNS-el változtatjuk meg, melynek következtében a fajra jellemző tulajdonságok kisebb-nagyobb mértékű változását hozzuk létre. Az így létrejött szervezeteket GMO nevezzük (Genetikailag Módosított Organizmus). Míg természetes körülmények között a szaporodás azonos faj egyedei, vagy rokonfajok egyedei között valósul meg, addig a géntechnológus átlépi ezeket a korlátokat, és az állati géneket átrakhatja növényekbe, az emberi géneket növényekbe vagy állatokba. Ilyen módon olyan génátvitelek történnek, amelyek természetes körülmények között aligha valósulnának meg.

A gipsz a víztartalmú szulfátásványok csoportjába tartozó ásványfaj. Bár teljesen természetes anyag otthoni körülmények között nem lehet előállítani. A gipszvakolatot vásárolni lehet, emiatt tulajdonságai javítására adalékolják. A tiszta gipszvakolatban nincsenek mérgező vagy irritáló anyagok, az egyetlen problémát az okozhatja, hogy a használat során kissé kiszárad tőle a kezünk. A nedves vakolat szinte bármihez hozzátapad, így rendkívül egyszerű dolgozni vele. A legtöbb vakolatfajtával ellentétben a gipsz nem zsugorodik száradás közben, épp ellenkezőleg némileg tágul. Emiatt a repedezés nem jellemző rá. A gipszvakolat az egyik legjobb hanggátló anyag a vakolatok közül, és emellett tűzgátló tulajdonsággal is rendelkezik, ami a természetes anyagokból épült házaknál nagy előnyt jelent. Mindemellett ez a vakolat rendkívül jó páraáteresztő képességgel is rendelkezik, ami hatékonyan képes csökkenteni a lakás levegőjének páratartalmát. A gipszvakolat hátránya, hogy kizárólag beltéri használatra alkalmas, ugyanis erősen nedvszívó, az eső akár le is moshatja a falról. Azonban érdemes megjegyezni, hogy beltérben használva az egyik legkevesebb karbantartást igénylő vakolat fajta.

A gyomosodási nyomás a gyomborítás mértéke. A mezőgazdasági kultúrák elkerülhetetlen velejárója a gyomnövények jelenléte, amelyeket az ember, mint tápanyag és fény konkurens fajokat, szeretne teljesen kiszorítani. Ezért különböző eljárásokat használ, mechanikailag, vagy kémiailag írtja a gyomnövényeket. A kémiai gyomirtás herbicidekkel történik. Megfigyelhető az idők során, hogy a herbicidek hatására bizonyos fajok ellenállóvá váltak bizonyos hatóanyagokkal szemben, és dacolva a növényvédőszerekkel a gyomosodási nyomás nem változott. Vagyis a gyomirtók szelektíven hatnak csak, a gyomok fajszáma csökken, de a teljes gyomborítás változatlan marad.