A passzívháznak szinte egyáltalán nincs szüksége hagyományos fűtésre, ezért nincs is kéménye. Az épület hűtő- és fűtőrendszer nélkül, a természetes adottságokat kihasználva tartható fönn. A tökéletes komforthoz elég az ablakokon bejutó napsugárzás és az a meleg, amit a bent élők és az elektromos berendezések termelnek. Feltétele a 20-40 cm-es hőszigetelés, a speciális üvegezésű, háromrétegű nyílászárók, és a nagy hatékonyságú hővisszanyerős szellőzés. A passzívház a jó hőszigetelésű falakon, ablakokon át nem veszít hőt, nyáron pedig nem éri hőterhelés a hatékony napvédelem miatt. Az állandó friss levegőről a hőcserélő gép gondoskodik. A ventilátorokkal beszívott levegő a föld alá vezetve átveszi a talaj hőmérsékletét, ami hazánkban 2 m mélységben 14 fok körül van. A szellőztető berendezés a talajba fektetett csövön át bevezeti a friss levegőt, melyet a talaj állandó hőmérséklete télen előmelegít, nyáron előhűt. A berendezés áramigénye kicsi, azt napelemmel is lehet fedezni. A passzívház csupán kiegészítő fűtést igényel, ami beépíthető a szellőző rendszerbe. A levegő utánfűtés, padlófűtés, vagy elektromos sugárzó fűtés megújuló energiaforrásokat is hasznosíthat. A passzívház energiaszükséglete is elenyésző, rezsiköltsége jóval kisebb, mint a hagyományos épületeké. Egy átlagos méretű minősített passzívház fűtési-hűtési energiaszükséglete négyzetméterenként mindössze 15 kWh évente, míg egy átlagos lakóépület energiaigénye négyzetméterenként évente kb. 150-200 kWh.