ÖKO pédia
Ha szerinted valami elnéztünk, vagy új ötleted van, az egyes szócikkeknél, légy szíves küldd el nekünk a javaslataidat, miután bejelentkeztél.
Kadmium |
Nehézfém, a természetben elemi állapotban nem fordul elő. Igen mérgező, felhalmozódik a vesében, belélegezve a tüdőben működési zavarokat, csontlágyulást, nyálkahártya-károsodást okoz, csökkenti a máj méregtelenítő, az immunrendszer működőképességét, rákkeltő hatású. Állatkísérletek során magzati károsodást is megfigyeltek. Az emberi szervezetből csak 10 év alatt ürül ki. Szén, kőolaj- és hulladékégetés során kerül a levegőbe, foszfátos műtrágyázással a talajba, közvetve így az élelmiszerbe kerül. Az ipar nehézfém kibocsátása, a bányászat is szennyezi a kadmiummal a környezetet. A napi kadmiumtermelés határértéke 0,5 mg, a mérgezési tünetek napi 3 mg terhelés fölött már jelentkeznek. Megengedhető mennyisége az ivóvízben literenként 5 mikrogramm. |
Karbonlábnyom |
Karbonlábnyom fogalom alatt egy személy vagy szervezet teljes - direkt és indirekt - üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátását értjük. |
Kék angyal védjegy |
A Kék Angyal a legrégebbi és legismertebb külföldi környezeti jel. A Kék Angyal-t 1977-ben vezették be, azóta a betétes italcsomagolástól a fogkeféig több mint 10000 termék kapta meg szigorú minősítési eljárás után ezt a jelet. A termékek és szolgáltatások pozitív környezeti tulajdonságainak megkülönböztetésére vezették be. A Kék Angyal környezetbarát termékjelölés kizárólag magán a terméken használható. A minősítés mára globális szabvánnyá, a világvezető környezetvédelmi szabványává vált, amelyet csak a leginkább környezetbarát termékek kaphatnak meg (pl.: gyártásuk csökkentett energiafelhasználással történik, különösen hosszú az élettartamuk) |
Kemény víz |
A víz keménységét a benne található oldott kalcium- és magnézium ionok adják. Mivel ezek a sók döntően a vízkivételi hely tágabb és szűkebb környezetéből kerülnek az ivóvízbe, emiatt egyes területeken a víz keménysége magas. Ahol döntően mészkő tartalmú területekről származó vizet (karsztvízet) fogyasztanak, ott kemény vizekkel találkozunk, mert a tároló kőzet oldódik a vízben. |
Kémiai gyomirtás |
Kémiai növényvédőszerekkel (herbicidekkel) végzett gyomirtás. |
Kerékpározás a természetben |
A természetben történő kerékpározásnak szabályai vannak. A kijelölt kerékpáros útról letérni nem szabad, mert zavarja és károsítja az erdő élővilágát. A kijelölt erdei turistautak a gyalogosok számára vannak kialakítva, övék az elsőbbség. Különös figyelmet kell szentelni a kisgyerekekre és az idősekre. Az erdőgazdasági utakon a KRESZ szabályi szerint kell közlekedni. Az úton csendben illik közlekedni, így többet láthatunk az erdő életéből. Figyelembe kell venni, hogy az erdő nemcsak kirándulóhely, hanem élettér és munkahely is. Ősszel a szarvasbőgés, télen fakitermelés és hajtóvadászat lehet az erdőben. Tiszteletben kell tartani az erdőgazdálkodás előírásait, az erdészet munkatársait. Megállni csak a tűzrakóhelyeknél, pihenőknél érdemes, tüzet csak akkor lehet gyújtani, ha nincs tűzgyújtási tilalom. Mielőtt tovább indulunk, meg kell győződni arról, a tűz kialudt. Az elfogyasztott étel maradványait és hulladékait érdemes becsomagolni és magunkkal vinni. Erdei kerékpáros versenyekhez, táborozáshoz engedélyt kell kérni az erdő tulajdonosától. Aki erdőben kerékpározik, vendég az erdőben, ha így viselkedik, legközelebb is szívesen látják. |
Klórgáz |
A tiszta klór kétatomos sárgászöld színű gáz, a neve is a színére utal (chloros zöldessárgát jelent görögül). A levegőnél nehezebb, kellemetlen, szúrós szagú és rendkívül mérgező. Folyékony és szilárd halmazállapotban erős oxidálószer, ezért fehérítésre és fertőtlenítőszerként alkalmazzák. Fertőtlenítő hatása baktériumölő tulajdonságán alapul, emiatt fő felhasználási területei: víztisztítás, fertőtlenítés, fehérítés. Széles körben használják számos termék előállításához. |
Kommunális hulladék |
A kommunális hulladék a háztartásokban keletkező hulladék. Az emberi szükségletek kielégítése folytán keletkezik, vagyis lakossági fogyasztás, intézményi, kiskereskedelmi és vendéglátó tevékenységből és a közterületek tisztán tartásából származik. A kommunális hulladék összetétele és mennyisége az életszínvonaltól, az életmódtól és a fogyasztás szokásaitól függ. Ennek egy része a kukába kerül, majd a hulladéklerakóra, másik része a lefolyókon keresztül a szennyvízhálózatba jut. A kommunális hulladék legnagyobb problémája annak mennyisége. |
Kompakt fénycső |
Gyújtóáramkört is magukban foglaló izzók, tulajdonképpen fénycsövek. A gyújtóáramkör is magában az izzóban található, innen ered a kompakt fénycső elnevezés. |
Komposzt toalett |
Az emberi ürülék lebontására alkalmas építmény, ahol a bomlási folyamatok oxigénnel átjárt környezetben zajlanak le, így a folyamat rothadásmentes. Működtetése vizet nem kíván (így fekete szennyvíz nem keletkezik) és a baktériumok végeredményben egy talajerőpótlásra alkalmas komposzttá alakítják át a salakanyagokat. |
Kondenzációs kazán |
A gázkazánok új generációja. A kondenzációs kazán, a zárt égésterű gázkazánok csoportjába tartozó, energiatakarékos fűtőberendezés. A hagyományos kazánnal szemben hatásfoka nagyobb, mivel a füstgázban lévő hőenergia hasznosítására is képes. (Hagyományos vegyes tüzelésű kazánok füstcsövére is építhető a füstgázok hőelvezetésere alkalmas hőcserélő!) |
Könnyű vályog |
A hőszigetelő tulajdonságok javítására több szalmával adalékolt vályog. Agyagtartalma kisebb, emiatt tartóereje is kevesebb így tartófalak kialakítására nem alkalmas. |
Környezetbarát autó |
Megújuló energiaforrás felhasználásával üzemelő jármű. Elméleti kategória jelenleg, mert ha a meghajtás szempontjából környezetbarát is a jármű, a felhasznált anyagok tekintetében nehezen tudunk környezetbarát autóról beszélni. Éppen ezért ma környezetbarát autónak nevezzük már a kis fogyasztású, csökkentett káros anyag kibocsátású járműveket is. |
Környezetbarát mosogatás |
A szintetikus mosogatószerek összetételük és hatásuk alapján leginkább a mosószerekhez állnak közel. Tenzideket, vízlágyító foszfátokat, színezékeket, illatanyagokat tartalmaznak. A bennük lévő foszfát mennyisége tízszerese a mosószerekben levő foszfátmennyiségnek, mely az élővizekben eutrofizációt okoz. Azok a mosogatószerek, melyek cseppmentesen szárítanak, vékony réteget képeznek az edények falán, melytől szép fényes lesz az edény, de ha a szer az emésztőrendszerbe kerül, serkenti a vegyszermaradványok felszívódását. Válasszunk foszfát- és nonil-fenol-mentes mosogatószert! Forró vízben a foszfátmentes mosogatószer hígítva is hatékony. Ha a víz kemény, lágyítsuk egy evőkanál mosószódával. Ha a mosogatólé mosogatás után nem habzik, akkor nem használtunk feleslegesen mosogatószert. Mosószódával is mosogathatunk. Szárítja a bőrt, érdemes gumikesztyűt használni. Mosódiópor is alkalmas a mosogatásra. Ételmaradékot tartalmazó edényt ne tegyünk a mosogatóba, a komposztra valót dobjuk a komposztra, a többit a szemétbe. Ha van házi kedvenc, kenyérhéjjal töröljük ki neki a maradékot. Időt, mosogatószert és vizet spórolunk így. Ha áztatjuk az edényt, vegyszert helyettesítünk, mosószódás vízben egy órás áztatás a szennyeződés nagy részét feloldja. Ne használjunk öblítőszert, csak tiszta vízzel öblítsük az edényeket. Az üvegedények és poharak cseppmentesen száradnak, ha az öblítővízbe néhány csepp ecetet öntünk. A mosogatót sóval dörzsöljük át, fertőtlenít is. Ha kell kifacsart citrommal fényesítsük, vízzel öblítsük le. Legjobb vízkőoldó szer az ecet, a vízköves edényben forraljunk egyenlő rész ecetet és vizet. Ecet helyett citromsavat is használhatunk. A mosogatószivacsot, rongyot meleg mosószódás, mosószappanos vízben tisztíthatjuk, szagtalaníthatjuk, ha egy éjszakán át áztatjuk. Mosogatógépbe is tökéletes mosogatószer a mosószóda. Az öblítő szakaszhoz öntsünk ecetet, cseppmentesen szárad. Nagy edényt ne tegyünk a gépbe, kézzel mosogassuk el. A konyhában nagy mennyiségű víz folyik el feleslegesen. Nemcsak a nagyobb, hanem az egy-kétszemélyes háztartásokban is érdemes kéttálcás mosogatót és víztakarékos csaptelepet, perlátort beszerelni, - a perlátor egy olyan vízrendező, mely a vízcsap végére szerelhető. Az eszköz az áramló víz mozgási energiáját felhasználva levegővel dúsítja fel a vizet. Így azt az érzetet és látszatot kelti mintha a valóságosnál több víz folyna ki a csapból – a víz mennyiségének csökkentése érdekében. Lehetőleg állóvízben mosogassunk, és folyó vízben öblögessük el az edényeket. Feleslegesen ne folyassuk a vizet. Egy négytagú család kéttálcás mosogatóban folyó víz nélkül mosogatva 25-30 liter vizet használ el naponta. A mosogatógépet, ha nem tudjuk nélkülözni, csak akkor használjuk, ha teljesen megtelt. Mosogatás során is figyeljünk a keletkező szennyvíz szennyezettségére és mennyiségére. A mosogató lefolyóját kosárszűrővel védjük az ételhulladéktól, a kosárszűrő tartalmát a szemetesbe vagy a komposztra dobjuk. Zsiradékot ne öntsünk a lefolyóba, a sütőolajat gyűjtsük flakonba, üvegbe és adjuk le újrahasznosításra. |
Környezetbarát termék |
Olyan termék, szolgáltatás, törvény, előírás, politika vagy szokás, amelyek minimális negatív hatással van a környezetre, a lehető legkisebb mértékben károsítja vagy szennyezi azt. Ezeknek a termékeknek a megvásárlásával valamennyien felelősségteljes döntést hozunk közös célunk, a fenntartható fejlődés érdekében. |
Környezetbarát védjegyek |
A környezetbarát védjegyeket öko-címkéknek, környezetbarát termékjelzésnek is szokták nevezni a gyakorlatban. Alkalmazásuk a termékek és szolgáltatások környezetvédelmi célú megkülönböztetésének a gyakorlati módszere, mely egyre inkább elterjed a fejlett országokban és fontos szerepet tölt be az Európai Unióban is. A védjegyek a termékeken jelölések formájában jelennek meg, amelyek használati joga pályázat útján nyerhető el és melyek a jelölt termékek kedvező környezeti tulajdonságait tanúsítják. Az öko-címkéket nemzeti vagy regionális szervezetek által irányított minősítési eljárás során ítélik oda a termelőknek, hogy azok olyan termékeik vagy szolgáltatásaik esetében használhassák azokat, amelyek megfelelnek egy előre felállított, szigorú minősítési feltételrendszernek. |
Környezeti hatás |
A környezeti terhelések megváltoztatják a környezet állapotát, és a környezet állapotváltozása hatással van az élővilágra, az emberek egészségére, gazdasági lehetőségeire, stb. például az éghajlatváltozás a környezet állapotváltozása, amelyet a üvegházgáz kibocsátások okoznak, mint terhelések. Az éghajlatváltozás pedig megváltoztatja a fennálló környezeti jellemzőket, hőmérséklet, csapadék, stb., amelyek az élővilág összetételének változását, többnyire pusztulást okozzák. De az éghajlatváltozás kihat az emberek egészségi állapotára, a mezőgazdasági termelés lehetőségeire is. Általános hiba, hogy a magyar nyelvben a hatás szót behatás és kihatás értelemben is használjuk, ezért hatáson egyaránt értjük a ráhatást és annak eredményét is. Ennek elkerülése végett javasoljuk a ráhatások helyett a terhelések kifejezést használni. |
Környezeti terhelés |
A különböző emberi tevékenységek (hajtóerők) erőforrás-használattal, a természetes élőhelyek átalakításával, és a környezetbe történő kibocsátásokkal terhelik a környezetet. Ez a három terheléstípus egymástól elválaszthatatlan. Ha erőforrásokat használok fel, akkor élőhelyeket is igénybe veszek (pl. a hely, ahonnan kibányászom), és a felhasználás közben kibocsátások történnek. Az élőhelyek átalakítása is erőforrások felhasználásával jár, miközben kibocsátások keletkeznek. A környezeti terhelések határozzák meg a környezet állapotát.Amennyiben a terhelések meghaladják egy rendszer rugalmasságát, úgy a rendszer szerkezete, állapota megváltozik. |
Kőzetgyapot |
A kőzetgyapot egy természetes eredetű, elsősorban bazaltból és újrahasznosított anyagokból előállított hőszigetelő anyag, amely változó sűrűséggel és különböző vastagságú lapok illetve szőnyeg formájában kerül forgalomba. Előállítása során a kiindulási kőzetet felolvasztják, majd tárcsasoron folyatják át, ami lehűti és üveges állapotú szálakra csapja szét. Ezeket a kőzetszálakat ragasztóanyaggal adalékolják, préselik, majd táblákba vágva válik beépíthetővé. |
Közösségi kert mozgalom |
A városi-közösségi kertmozgalmak célja, hogy a városban élők is megtermelhessék maguknak a friss, minőségi élelmiszereket. Közben kialakul egy közösség, és még a városi környezet is zöldebb lesz.
|
Közösségi kertek |
Elsősorban városokra jellemző kertek, amelyeket egy önszerveződő közösség művel. Célja a részleges önellátás egészséges élelmiszer alapanyagokkal, a szabadidő hasznos eltöltése, és a közösségi lét örömének megélése. Budapesten is létrejöttek már közösségi kertek: a legismertebb a Millenáris Parkban kialakított Lecsóskert, de Józsefvárosban is kialakítottak kettőt: az egyiket a Corvin sétány területén, a másikat a Tömő és a Leonardo da Vinci utca sarkán lévő foghíjtelken. Az első önkormányzati támogatással létrejött közösségi kertet viszont Kispesten alakították ki 2012 tavaszán. |
Közösségi közlekedés |
A tömegközlekedés szinonimája. |