Kézi vagy gépi eljárással végzett gyomirtás, közismert nevén kapálás.

A nap-, a szél-, a vízenergia, a geotermikus energia, a tengeri árapály, a biomassza megújuló erőforrás. Hasznosításuk környezetkímélő, de a mennyiség nem egyenletes, nehezen tervezhető, ezért a termelt energiát tárolni kell. Hasznosításuk nem korlátlan. Az erdő lassan újratermelődő energiaforrás, a bioüzemanyag termelése veszélyezteti az élelmiszer-ellátást, a földhő csak visszacsatolva marad megújuló. A hasznosítás, a berendezések gyártása is környezetszennyező. A napelemek, napkollektorok vegyipari termékek, élettartamuk 20-30 év, ezért többször cserére szorulnak az épület élettartama alatt. Hulladékként szennyezők. Előnyük, hogy a biomassza, a biogáz, az energiaerdő kivételével nem bocsátanak ki légszennyező anyagot. A biomassza csak feltételesen megújuló, ezért az újrakeletkezés mértékén használható csak.

A mikrohullámú sütő tiszta, praktikus, gyors, kisebb energiafogyasztású (megfelelő használat mellett) mint a hagyományos tűzhely, bár egészségügyi kockázata nem teljesen ismert. Az elektromágneses hullám hatására az élelmiszerek molekulái rezegni kezdenek, és a keletkező súrlódási hő melegíti az ételt. Néhány tanulmány szerint a mikrohullám nagy arányban bontja aminosavakra a tejfehérjéket, ugyanakkor kedvez az E.coli baktérium szaporodásának, és roncsolja az ételekben található víz szerkezetét. A fehérjék és a víz szerkezeti változása miatt immunrendszeri problémáktól tartanak, különösen kisgyermekeknél. A kereskedelmi forgalomban levő mikrohullámú sütők az uniós szabályok szerint bevizsgáltak. Bár már több mint 60 éve használják a mikrohullámú sütőket, hosszú távú, akár káros, akár hasznos hatásairól nem tudunk semmi biztosat. Svájcban és Franciaországban tilos reklámozni.

Az indiai mosódió a szappanfafélék családjába tartozó, Indiában és Nepálban honos fa (Sapindus mucorossi) saponin tartalmú termése. Évszázadok óta használják. A mosódió héjában található nagy koncentrációjú, 14 %-os, zsíroldó hatású saponin vízzel érintekezve habzani kezd. Ha 40 fokon mosunk vele, a színek megőrzik élénkségüket, és a textil szerkezete sem károsodik. A ruhák semleges illatúak, öblítőszer hozzáadása nélkül is lágy tapintásúak lesznek. A mosódió nem okoz allergiát.

A mosószóda (nátrium-karbonát) általános vízlágyító, zsíroldó, áztató és tisztítószer. Forró vízben jól oldódó, lúgos kémhatású, nedvszívó fehér por. Gyártása során nem keletkezik a környezetre káros melléktermék, használat után pedig lebomlik. Túl nagy mennyiségben a talaj szikesedését okozza, így ott ahol magas a talajvíz szintje, vagy nincs kiépítve a csatornarendszer, használata nem ajánlott. Száraz, hűvös helyen, az élelmiszerektől elkülönítve, gyerekektől elzárva kell tartani. Szárítja a bőrt, enyhén maró hatású, akinek érzékeny a bőre, használatához gumikesztyű ajánlott. Egy liter forró víz és két-három evőkanál mosószóda oldata jó általános tisztító folyadék: minden felület mosására, felmosásra, takarításra használható. A legzsírosabb tűzhelyet, csempét, ablakkeretet, padlót is tisztává varázsolja. Tisztítás után a felületet vízzel le kell öblíteni. Áztatáshoz, kézi- és gépi mosáshoz, kézi- és gépi mosogatáshoz egyaránt használható.

Darabolt növényi anyagokból (fakéregből, szalmából, lenyírt fűből) álló, 5-15 cm vastag réteg, amely a talaj takarását szolgálja. Idővel lebomlik, ezért rendszeresen fel kell újítani. A biokertben kedvező talajszerkezetet alakít ki, szabályozza a talaj életét, a vízháztartást és a hőmérsékletet. Védi a talaj felszínét a kiszáradástól. Nyáron a mulcs tápanyagforrás, és akadályozza a gyomosodást. Kevesebbet kell öntözni, nem kell kapálni a mulccsal fedett területet.

Többféle hatóanyagú műtrágya gyűjtő neve. A műtrágyák a talajban keletkezett hiányokat pótló anyagok, amelyek segítik a növényzet fejlődését. A nitrogén-műtrágyák: chilei salétrom, mészsalétrom, pétisó, ammónium-szulfát, karbamid; a foszfor-műtrágyák: szuperfoszfát, kalcium-foszfát; a kálium-műtrágyák: kálium-klorid, kálium-szulfát. A műtrágyák természetes anyagok, azonban a felhasznált mennyiség és felhasználási mód gyakran párosul a környezet károsodásával. A műtrágyázást a talaj tulajdonságaihoz, annak tápanyagtartalmához, a különböző növények tápanyagigényéhez kell igazítani, a megfelelő adagban, a megfelelő időben és módon kell elvégezni. A trágyakijuttatás során alapvető követelmény, hogy a nitrát-kimosódása a lehető legkisebb legyen.