notification
  • Új szócikk beküldéséhez jelentkezz be!

ÖKO pédia

Összegyűjtöttük az általunk fontosnak ítélt környezetvédelemmel kapcsolatos fogalmakat és garantáltan hiteles magyarázataikat. Nézz utána annak, ami nem tiszta - saját és környezeted érdekében!

Ha szerinted valami elnéztünk, vagy új ötleted van, az egyes szócikkeknél, légy szíves küldd el nekünk a javaslataidat, miután bejelentkeztél.
Összes A B C D E F G H I K L M N O P R S T U V Z
Agroüzemanyagok

A biodízel és a bioetanol szinonimája,

Akkumulátor

Elektromos energia tárolására és leadására alkalmas energiaforrás, amely a töltéskor bevezetett elektromos energiát vegyi energia formájában képes tárolni.

Aktív szénbetétes víztisztító

Az aktív szén magas hőfokon oxigén mentes közegben végzett hevítéssel, vagy kémiai úton alacsonyabb hőmérséklet alkalmazásával előállított rendkívül nagy pórusszerkezetű anyag. 1 g aktív szén felülete minőségétől függően 300-2000 m2 lehet. Az aktív szén, a felületére statikus erővel vonzza a különböző részecskéket, a felszínen letelepedő baktériumok pedig nekiállnak a lebontásnak. Hatalmas felületi megkötő képességének köszönhetően az aktív szénnel dúsított szűrőbetétek eltávolítják a szerves szennyező anyagokat, a szerves savakat, fehérjéket, hormonokat, antibiotikumokat, vegyi anyagokat, a szervetlen anyagok közül a klórt, klóramint és mindent ami a színt, vagy a szagot okozza. Az eltávolított anyagok a szén felületén megrekednek. Emiatt a szűrőbetét egy idő után telítődik, szűrőképessége csökken, ezért cserére szorul.

Allergiás megbetegedések

Az allergia túlérzékenység. A szervezetünk védekező rendszerének szokásostól eltérő túlzott válasza valamely olyan külső terhelésre (pl. valamely anyagra), melyek normális körülmények között semmilyen választ nem váltanak ki a szervezet részéről. Az ilyen anyagokat allergéneknek nevezzük, ilyenek például a pollen, állati szőrök, atka, penész spórák, különböző állatok mérgei, mikroorganizmusok, bizonyos élelmiszerek, gyógyszerek, vegyszerek, nehézfémek, stb. A környezetünkbe került százezres nagyságrendű vegyszernek, sugárterhelésnek, az állandó stressznek, illetve a gyógyszer-rezisztens mikrobák hatásainak kitéve szervezetünk védekező rendszere (az immunrendszer) megbetegszik, és a szervezet az eddig természetesnek tartott környezetre is allergiás, azaz túlérzékenységi reakcióval válaszol. Ez a túlérzékenységi reakció lehet egyszeri, vagy folytonosan visszatérő vagy állandósuló ún. allergiás megbetegedés.

Aloe vera

Az Aloe vera, e trópusokon őshonos növény. A fáraók az élet elixírjének tartották, ma leginkább gyulladáscsökkentő, gombaölő, antibiotikus és regeneráló hatásáról ismert. A tudomány mai állása szerint mintegy 250 féle, az emberi szervezet számára hasznos alkotóelemet, vitaminokat, ásványi anyagokat, enzimeket, fehérjéket, szénhidrátokat, valamint aminosavakat tartalmaz.

Alumínium

A periódusos rendszer 13 rendszámmal jelölt könnyűféme. Rendkívül sokoldalúan felhasználható fém (gépgyártás, csomagolóanyag, gyógyszergyártás, stb.). A szervezetben felhalmozódva, vagy egyes sói mérgező hatással bírnak.

Arzén

Nehézfém, Magyarországon az egyik leggyakoribb talaj és talajvíz-szennyező elem. Fő ásványa az arzenopirit (FeAsS) - főleg a nemes- és színesfémércek kísérő ásványa. Az arzén bizonyos vegyületei emberre nézve közismerten hatásos mérgek. A szervetlen As-vegyületek lenyelését jelentős gyomor és bélrendszeri károsodás követi, amely előbb hányást, hasmenést, és sokkot okoz, majd vizelet csökkenést és fehérjevizelést eredményez. Egyéb akut tünetek: az arc vizenyője, izomgörcsök, szívrendellenességek. A tartós As expozíció hatása hasmenés, bőrpír, pigmentáció és elszarusodás, érelváltozások (üszkösödés), fehérvérsejt-hiány jelentkezése. Bizonyos As-vegyületek tüdő-, bőr-, és gyomorrákot is okozhatnak.

Asztma

Rohamszerűen fellépő görcsös fulladásos légzés. Kialakulásában valószínűleg öröklött tényezők és környezeti hatások játszanak szerepet. Az asztmát kiváltó tényezők között figyelmet érdemel a légszennyezés, a dohányfüst, az élelmiszerekhez adott tartósítószerek, pl. szulfitok. Mindezek mellett egyes betegségekhez kapcsolódva is kialakulhat.

Autonóm ház

Önellátó ház, amely független a nagy központi ellátó rendszerektől. Áramigényét maga termeli, többnyire napelemekkel, szélkerékkel, vízkerékkel. Hőigényét napenergiával, biomasszával esetleg földhővel fedezi. Ivóvizét kútról, használati vizét esővízből, talajvízből vagy visszaforgatott szürke vízből nyeri. Szennyvizét természetközeli eszközökkel, pl. gyökérzónával tisztítja és visszajuttatja a környezetbe. Csak újrahasznosítható vagy komposztálható hulladékot termel. Építőanyagai a környezetből valók, és oda is jutnak vissza. Ha az épületet le kell bontani, nem lesz belőle veszélyes hulladék csak újrahasznosítható építőanyag. A betonból, téglából megőrölve lehet betonadalék, útalap, a faanyag eltüzelhető, vagy a ház egyszerűen visszaolvad a környezetbe, ha vályogból épült. Komposzt toalett van a házban, mely kiszűri a fekete szennyvíz keletkezését. Egy autonóm ház építése 30-50 százalékkal többe kerülhet, mit egy hagyományos ház építése, de nincs fűtés és villanyszámlája, vízszámlája is csekély és gyakorlatilag független az ellátó rendszerektől.

Benzol

A gyűrűs szénhidrogének alapvegyülete, illékony szerves szennyező. Színtelen jellegzetes szagú folyadék. Kitűnő oldószer, de erős méreg, ezért felhasználását nemzetközi egyezmények mindinkább korlátozzák. Fejfájást, rosszullétet, a csontvelő károsodását, vérképzőszervi elváltozást okozhat. Kiváló zsíroldó, ezért a lipidekben gazdag szövetekben (idegrendszer, csontvelő, mellékvese, zsírszövet) felhalmozódik és sokszor évekkel a hatás után fehérvérűséget, nyirokszervi daganatot okozhat.

Biodízel

Dízelmotorok növényi eredetű hajtóanyaga, amelyet magas olajtartalmú növényekből állítanak elő. A biodízelt repcéből, napraforgóból, szójából, olajpálmából állítják elő leggyakrabban. Kétféle előállítási módja ismert. A közvetlenül kisajtolt és tisztított növényi olaj a zöld-dízel, míg az észteresített változatát repce esetében RME-nek, szója esetében SME-nek nevezik.

Bioetanol

A bioetanol növényi alapanyagú hajtóanyag. Alapanyaga alapvetően két féle lehet. Egyrészt készülhet keményítő és cukor alapanyagú mezőgazdasági terményekből (búza, kukorica, cukorrépa, burgonya, manióka, cukornád), másrészt alapulhat a gyártás cellulóz tartalmú biomasszán (növényi eredetű szálak, rostok). A bioetanol előállítása gyakorlatilag azonos az élelmiszer-ipari célú szesz előállításával.

Biológiai sokféleség (biodiverzitás)

Az élet megjelenésének és szerveződésének gazdagságát jelenti. Az élet minden megjelenési formája része a biológiai sokféleségnek, a biológiai szerveződés valamennyi szintjén. Genetikai, faji és élőhelyi sokszínűségre szokás osztályozni a biológiai sokféleséget.

Bórax, bórsav

Nátrium-borát, vagy E285 a bórsav nátriummal alkotott sója. Általában puha, színtelen kristályokból álló fehér por formájában fordul elő. Vízben jól oldódik (bórsav). Száraz levegőn hagyva lassan elveszíti víztartalmát, ezért lezárva kell tárolni.

Borona fal

Szálfákból, háncsolt gerendából, épített fal. Az egymásra rakott gerendákat csapolással rögzítik, így nem mozdul el, de bizonyos mozgása lehet a falazatnak. Az illesztések hézagait – főleg ha kevésbé megmunkált rönkökből készül- valamilyen anyaggal szigetelni kell.

Cocamidopropyl betaine (CAPB)

Természetes szerves vegyület, kókuszzsírból és dimethylaminopropylaminból állítják elő más adalékanyagok segítségével. A természetesnek kikiáltott termékek gyakori összetevője. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nitrozamin szennyeződése miatt allergiát okozhat. 2004-ben az év allergén vegyületének kiáltotta ki az American Contact Dermatitis Society (ACDS).

Csomagolóanyag

A fogyasztói társadalomban kiemelkedő szerephez jutott az áruk megjelenése, azaz a csomagolása. A csomagolás védi a terméket a külső behatásoktól, a szennyeződéstől, biztosítja a frissen tartást, a becsomagolt termék légzését. Az esztétikai megjelenés vásárlásra ösztönöz, piacpezsdítő hatása van. A becsomagolt termék felhasználása után a csomagolóanyag – bármilyen szép is – elveszíti funkcióját, hulladékká válik, ezzel szennyezi a környezetet. A hulladék vagy égetőbe, vagy lerakóba kerül. A csomagolóanyagok anyagaikat tekintve rendkívül sokszínű termékek. Készülhetnek természetes és mesterséges alapanyagokból. Minőségüktől függően változatos úton, különböző környezetterhelések árán állíthatóak elő (pl. fehérített, festett papírok, műanyag fóliák, üvegek), emiatt használatukat mérlegelni kell. Mivel előállításuk legtöbb esetben energiaigényes, használatuk után újrafelhasználás hiányában jelentős energiamennyiség kerül a hulladékba.

Defláció, szélerózió

A geológiában a szeleknek azon pusztító munkáját nevezik így, melyet növényzettel nem borított helyeken azáltal végez, hogy a mállás vagy a nap heve folytán meglazított s felaprított részecskéket tömegesen elhordja, ott kisebb-nagyobb mélyedéseket okoz. A szél deflációjának lehet következménye az, hogy a fennsíkok táblahegységekké alakulnak, hogy sík területeken magas földoszlopok kerekíttethetnek ki, valamint hogy változatos formájú sziklás vidékek egyhangú pusztaságokká változnak. A szél által felkapott kőzet- s ásványtöredékek, amint sziklafalakba ütköznek, ezeket súrolják, csiszolják, simítják s erre vezethető vissza a sok sziklafalon található sajátságos csiszolási felület. A felkapott töredékek ugyanekkor szintén súrlódnak, csiszolódnak és különféle alakokat öltenek.

Depóniagáz

A depóniagáz a biogáz azon formája, mely a kommunális hulladéklerakókban keletkezik. A települések hulladéka jelentős mértékben tartalmaz szerves anyagot, amiben az elhelyezés (deponálás) után elszaporodnak az anaerob baktériumok, melyek élettevékenysége során az általuk lebontott szerves anyagokból gáz keletkezik. Ez a gáz az ún. depóniagáz, mely általában fele-fele arányban tartalmaz széndioxidot és metánt, de a viszonyok elmozdulhatnak valamely gáz javára a hulladék összetételétől függően. A megfelelő módon tervezett, illetve a megfelelő eszközökkel utólag felszerelt hulladéklerakó telepeken villamos és hőenergiát állíthatunk elő a depóniagáz hasznosításával.

Depresszió

A hangulati és az érzelmi élet zavara. Nemcsak a gondolkodás lassulásában, hanem a fizikai aktivitás csökkenésében is megnyilvánul. Olyan állapot, amelyben az élet sivárnak, terhei nyomasztónak tűnnek. A hangulati élet zavarait testi tünetek jelentkezése kíséri.

DMDM

DMDM szerves vegyület, a hydantoinok csoportjába tartozik, és Glydant néven kerül kereskedelmi forgalomba.

E-hulladék

A lakossági elektromos és elektronikai hulladék. Minden elektromos – televízió, rádió, hifi, monitor, számítógép, mobiltelefon, hajszárító, mikro, vasaló - készülék előbb utóbb veszélyes hulladékká válik. Hazánkban évente kb. 130ezer tonna elektronikai hulladék keletkezik, és ebből alig több, mint 20ezer tonna kerül az újrahasznosítható cégekhez, a többi jó esetben a veszélyeshulladék-lerakókat tölti. Az e-hulladék nagy része újrahasznosítható, pl. a személyi számítógépekben az összes színesfém megtalálható, még aranyat is tartalmaznak, nem is elhanyagolható mennyiségben. Az elektronikai cikkeket forgalmazó kereskedéseknél bárki térítésmentesen adhatja le elavult, elromlott elektromos berendezéseit akkor is, ha nem vásárol új terméket.

Ecet

Az ecetet már évezredek óta ismerik, hiszen a sör és borkészítés mellékterméke volt. Ha ezek a szeszes italok sokat voltak levegőn, ecetsav keletkezett. Ma ipari nyersanyag, kémiai alapanyag, mint ecetsav, ennek hígított változatát az ecetet háztartásokban használják. Az ecetsavat - baktériumok segítségével - alkoholból és oxigénből gyártják. A borból vagy gyümölcsből előállított konzerváló és ízesítő egyike azoknak a természetes, hatékony és költségkímélő szereknek, amelyet főzéshez, takarításhoz, gyógyításra használnak. Használhatjuk szagtalanításra, szájszagűzésre, altatónak, izomlazítónak, vízkőoldásra, általános tisztításra, tartósításra, folttisztításra, öblítésre, szőnyegtisztításra, penészölésre.

Égésgátló

Adalékanyag. A legtöbb hőre lágyuló műanyag gyúlékony, ha elég magas hőmérsékletre van hevítve. Égésgátlót használnak poliolefinek, polikarbonát, poliamid, poliészter és más polimerekhez gyúlóképességük ellenállásának növeléséhez. Az égésgátló adalék használata csökkenti a lángterjedést, elnyomja a füst kialakulását és megakadályozza a polimert a csöpögéstől. A PBDE családba tartozó égésgátló anyagokat évtizedek óta használják számtalan otthonokban és irodákban megtalálható bútorban és berendezésben a tűzesetek esélyének csökkentésére. Az újonnan gyártott termékeknél már nem alkalmazzák ezt a vegyszert, amelynek egészségre gyakorolt káros hatásaival kapcsolatban hosszú ideje folyik a vita. Mivel nagyon elterjedtek, jelenlétük most is hatással van az egészségre, a tárgyak elhasználódásával bekerülnek a levegőbe, majd onnan a szervezetbe, ahol zsírokhoz kötődve raktározódnak.

Elektromágneses sugárzás

Az elektromágneses sugárzás egymásra merőlegesen haladó oszcilláló elektromos és mágneses tér, mely a térben hullám formájában fénysebességgel terjed energiát és impulzust szállítva. Részecskéi a fotonok. Az összes elektromágneses sugárzás frekvencia (hullámhossz és energia) szerint elektromágneses spektrumba rendezhető. A 380 nm és 780 nm közötti hullámhosszú elektromágneses sugárzás az emberi szem számára is látható, emiatt látható fénynek nevezik.

Elektromágnesesség

Míg az elektromos mező a statikus elektromosságot előidéző töltés eredménye (amely elektromos vezetőben elektromos áramot hoz létre), addig a mágneses mező az elektromos töltés mozgásából származik (mint egy elektromos vezetőben folyó áram) és az állandó mágnesekhez hasonló mágneses erőben nyilvánul meg. Az "elektromágnesesség" kifejezés az elektromosság és mágnesesség közeli kapcsolatára utal. Például a mágneses mező változása elektromágneses indukciónak nevezett elektromos mezőt hoz létre, amely lehetővé teszi olyan hétköznapi eszközök létezését, mint az áramfejlesztő generátorok (és dinamók), villanymotorok és transzformátorok.

Elektromos autó

Elektromos áram felhasználásával, elektromotorral vagy motorokkal meghajtott jármű.

Elektrosztatikus mező

Az elektromos mező (tér) az a közeg, ami az elektromos töltések egymásra hatását közvetíti. A töltött részecskék saját maguk hozzák létre azt a mezőt, amelyen keresztül erőt képesek kifejteni egymásra. Nyugvó töltések esetén a létrehozott mezőt elektrosztatikai térnek nevezzük, mivel ez a mező időben állandó. Az elektromos tér energiát és impulzust hordoz, így anyagi értelemben is létező térről beszélhetünk.

Élelmiszer kilométer

Az élelmiszer kilométer kifejezés a termék, termelő és fogyasztó között megtett útjára utal. A szupermarketek polcain sorakozó ételek a „termőföldtől a tányérig” óriási távolságokat tesznek meg. A távolról jött árukárt lényegesen nagyobb árat fizetünk, mint amennyit a pénztárgép mutat. Az élelmiszerek szállításakor a levegőbe kerülő szén-dioxid és egyéb gázok éghajlatváltozást okozó és egészségkárosító hatása mára ijesztő méreteket öltött, nem beszélve az importált áruk élelmiszerbiztonsági kockázatáról. Minél több kilométer adható hozzá képzeletben egy adott élelmiszerhez, annál kevésbé nevezhető az élelmiszer fenntarthatónak és környezetvédelmi szempontból kívánatosnak. Ezek az árucikkek hihetetlen mértékű pazarlást és környezetszennyezést jelentenek. Levegőben szállítani 40-szer annyi üzemanyagot emészt fel, mint a tengeri szállítás. Emellett nem elhanyagolható szempont a mesterséges érlelőanyagok használata, a tartósítás érdekében használt vegyszerek vagy a hűtés energiaigénye, és a csomagolás által termelt hulladék mennyisége. Közösség által támogatott mezőgazdaság (community-supported agriculture, CSA) Az alternatív termelési és élelmezési hálózatok egy formája, amely igyekszik kikerülni a globalizált mezőgazdaság problémáit, és összekapcsolni a helyi termelőket a helyi, vagy közeli fogyasztókkal. Gazdaságos, mert lerövidíti a szállítási távolságokat, építi az emberi kapcsolatokat, mert kistermelők és fogyasztók közösségére alapul, amely együtt vállalja a termelés kockázatát, illetve együtt osztozik a nyereségen.

Életciklus, életciklus elemzés

A környezeti értelemben vett életciklus elemzés során az adott termék előállítását végigkísérik az alapanyagok kiválasztásától kezdve a gyártás, szállítás, használat-fogyasztás és a hulladékká válás útján, hogy így tudják megítélni annak környezeti hatásait. Ennek alapján lehet egy adott termék környezetterhelését valóságosabban megítélni. Ez azt jelenti, hogy figyelni kell arra, hogy a beszerzett termék milyen körülmények között készült (anyag és energiafelhasználás, környezeti kibocsátások), használata során milyen környezeti mutatókkal rendelkezik (energia-felhasználás, egészségre gyakorolt hatás, környezeti kibocsátások), illetve használat után károsítja-e, s milyen mértékben a környezetet.

Élőhely

Egy adott növény vagy állategyed, vagy azok nagyobb egységeinek (társulás, populáció) környezete, amely életlehetőségeiket biztosítja. Az élőhely adottságainak megváltoztatása, az ahhoz kötődő élőlények életlehetőségeit messzemenően befolyásolja.

Elővigyázatosság elve

Ameddig valamely emberi tevékenység környezeti hatásáról nincs teljes tudományos bizonyosságunk, addig úgy kell eljárni, mintha a veszély, illetőleg a kockázat a lehetséges legnagyobb lenne.

Energiahatékonysági címke

Az energiahatékonysági címke olyan tájékoztató lap, amely szemléletesen, könnyen értelmezhetően tartalmazza a háztartási gép adatait, mint például a márkanév, a modell típusa, zajkibocsátása, valamint a termék energiafogyasztása, összehasonlítva az azonos kategóriájú termékekkel. Az „A” kategória a leghatékonyabb, tehát a legjobb, a „G” kategória pedig a legkevésbé hatékony terméket jelöli. Magyarországon hűtő- és fagyasztógépeken, mosogatógépeken, fényforrásokon, légkondicionálókon, elektromos sütőkön fel kell tüntetni az energiahatékonyságot. A korszerű „A+” „A” osztályú háztartási gépek 20-50 százalékkel kevesebb villamos energiát fogyasztanak, mint a régi, korszerűtlen típusok.

Energiatakarékos főzés

A főzés energiaszükségletét számos tényező határozza meg. Az edények anyaga, minősége, formája befolyásolja a főzéskor felhasznált energiamennyiséget. A jó hővezető anyagokból készült edényekkel, mint amilyen az acél, az öntöttvas vagy a zománcozott vas, energiát takaríthatunk meg. Az edény méretéhez illeszkedő fedő is fontos, hiszen a fedő nélküli főzés háromszor annyi energiát igényel. Az edény méretének illeszkednie kell a gázrózsa vagy a főzőlap méretéhez, ha nagyobb a főzőlap, mint az edény alja, az csak a környezetet fűti. Ha felforrt az étel, takaréklángon célszerű folytatni a főzést, hiszen így is pontosan annyi idő alatt fog megfőni az étel, mint nagy lángon. Kihasználhatjuk a sütő vagy a főzőlap tartalék hőjét, ha a főzési-sütési idő vége előtt 10 perccel hamarabb kikapcsoljuk őket, a maradék hő már elégséges az étel elkészítéséhez. - Sütés közben ne nyitogassuk a sütő ajtaját feleslegesen! Egy-egy ajtónyitás kb. 15 fokkal csökkenti a sütő hőmérsékletét. - Sütés közben a sütő fogóján száríthatunk vizes konyharuhát. - Használjunk kuktát! A főzési idő 70 %-át, míg az energiafelhasználás 40 %-át spórolhatjuk meg. - Burgonyát, zöldségeket kevés vízben is kiválóan lehet főzni, így az energia megtakarítás mellett a vitaminok egy része is megmenthető. - Próbáljuk ki a főzőládát! Egy régi paplanba tegyünk egy papírdobozt, helyezzük bele a felforralt vizű, fedővel lefedett rizst. Takargassuk be jó alaposan, hogy lassan hűljön le. Ha reggel összekészítjük, délutánra puha lesz a főztünk, és tizedannyi energiát használtunk. Főzhetünk így babot, borsót, lencsét is.

Erdőtűz

Az erdőtüzek fő oka a gondatlanság, vagyis emberi tevékenység miatt keletkezik az erdőtüzek nagy része, másik oka a globális és lokális felmelegedés. A klímaváltozás nemcsak az erdőtüzek kialakulását okozhatja, hanem a tüzek terjedési sebességét is növeli. A kár helyszíne szerint lehet földfelszíni tűz (avartűz), vagy korona tűz. A talaj mentén, tűalomban terjedő tűzben jó esetben a vastag kérgű állományok átvészelhetik a tüzet a kambium sérülése nélkül, de ha koronába is eljutnak a lángok, az okozott kár végzetes. Az intenzív erdőtüzek a közúti, vasúti forgalom fennakadását is előidézik, és emberre is közvetlen veszélyt jelenthetnek. A fokozottan tűzveszélyes időszakok, a kora tavaszi, hóolvadás utáni időszak, mikor még nem indul meg a fákban a nedvkeringés; valamint a nyári hónapok, mikor a forró, hosszú, csapadékmentes időszak miatt az erdei avar teljesen kiszárad. Védekezni csak a szabályok szigorú betartásával lehet. Tűzrakási tilalom idején tilos a tűzrakás. Égő csikket és nagyító üvegfelületet tilos eldobni. Tüzet csak a kijelölt tűzrakó helyen lehet rakni, és használat után gondosan el kell oltani.

Erózió

Víz, jég, szél pusztító munkája a földfelszínen.

Externália (pozitív vagy negatív)

Közgazdasági fogalom, külső gazdasági hatást jelent, amely lehet pozitív és negatív egyaránt. Külső (extern) hatások keletkeznek akkor, ha egy személy, vagy vállalat törvényes tevékenységének következtében létrejövő, nem szándékolt mellékhatások kihatnak egy harmadik fél jóléti szintjére. Pl. a méhész mindenkinek jót tesz azzal, hogy a méhek beporozzák a virágokat (pozitív externália), míg egy nehéz gépjármű az utak fokozott terhelése miatt rongálja az úttestet, és ezzel fizetésre kényszeríti azokat, akik adójukból, vagy járulékaikból fizetnek a hiba kijavításáért (negatív externália). Az éghajlatváltozás hatásait nemcsak a nagy kibocsátók szenvedik el, hanem a világon mindenki.

Faelgázosító kazán

Viszonylag bonyolult szabályozású fűtőkészülékek, a bennük keletkező 1200-1500 C fűtési hőmérséklet miatt. A kazántest – felső és alsó – osztott részből áll ahol a fát a felső „rakodó tér”-be kell adagolni. A faelgázosító kazánok különlegessége, hogy a felső részbe az égéshez elégtelen levegőt juttatnak, aminek hatására füstgáz keletkezik, ez pedig jól éghető gázokat tartalmaz. Ha a hasábok megfelelő intenzitással égnek, megkezdődik a ventilláció, azaz egy ventilátor a kerámia szűkítőn keresztül szívja az alsó térbe a füstgázt, miközben szűkítő furatain keresztül friss, úgy nevezett szekunder levegő jut az égéstérbe, ami táplálja az égést. A szekunder levegő hatására úgy nevezett szúróláng tör be a faelgázosító kazán alsó terébe, aminek hőmérséklete 1200-1500°C között van. Ez fűti a hőcserélőket, amelyből a felmelegedő vizet a keringető szivattyú szállítja a felhasználási helyre.

Fekete és szürke szennyvíz

A (fekete) szennyvíz kifejezés olyan szennyvizet jelent, amely fekáliát és vizeletet tartalmaz. A fekália vagy vizelet nélküli (szürke) szennyvizet más néven szennyezett-víznek is hívják.

Felelős állattartás

Felelős állattartás szabályai 1. Felelősség: Csak akkor vegyünk magunkhoz házi kedvencet, ha pontosan átgondoltuk az ezzel kapcsolatos felelősséget, kötelezettségeket, ha úgy tetszik, terheket is. Aki felelősen gondolkodik, csak olyan állatot választ maga mellé, amelynek meg tudja teremteni a megfelelő életfeltételeket. Legyünk tehát tudatában annak, hogy egy életre választunk. Az ő életére. 2. Szeretet: Ez a szeretet azonban legyen kölcsönös: nyújtsunk legalább ugyanannyit belőle kedvencünknek, mint amennyit tőle elvárunk és kapunk. Sohase töltsük ki mérgünket, rosszkedvünket rajta, nem tehet semmiről, nem is érti, hogy miért viselkedünk így. 3. Táplálás: Egyetlen gyógyszer sem képes oly sok betegséget megelőzni, mint a helyes összetételű, kiegyensúlyozott táplálék. Tartsuk tehát be kedvenceinknél is a táplálási szabályokat és követelményeket. Mindig azonos időben, a fajtájuknak legmegfelelőbb eledelt adjuk nekik. Vizes táluk sem száradhat ki, a szomjúságtól az állat ugyanúgy szenved, mint gazdája. 4. Mozgásigény: Az egyes fajták mozgásigénye eltérő, de függ az adott állat életkorától is. A lakásban tartott kedvelt kisállatoknak (hörcsög, madár, hal, hüllő) is van mozgásigényük. Ezt szem előtt tartva mindig az állatok számának és méretének megfelelő méretű elhelyezést alakítsunk ki! 5. Egészség: Óvnunk kell kedvenceinket a fajtájukra veszélyes bajoktól. Ezért minden kötelező és ajánlott oltást időben adassunk be, s gondoljunk arra is, hogy akkor is lehet valami bajuk, ha nem panaszkodnak. Ezért évente legalább egyszer ellenőriztessük kedvencünk egészségét az állatorvossal. Nem szabad megfeledkezünk a rendszeres féregtelenítésről sem. 6. Utódok: Nemcsak kedvencünkért, de születendő utódaiért is felelősek vagyunk. Ezért csak akkor fedeztessük kedvencünket, ha bizonyosak vagyunk abban, hogy az utódoknak ugyanolyan felelős gazdát tudunk találni, mint amilyenek mi vagyunk. A legjobb megoldás, ha ivartalaníttatjuk őket. 7. Környezet: A felelős állattartásnak az a lényege, hogy társállat és gazdája úgy tudjanak harmonikusan együtt élni, hogy ebben a kapcsolatban ember és állat is jól érezze magát, s mindez összhangban legyen környezetükkel. Legyünk tehát mindig tekintettel környezetünkre.

Felszíni és felszín alatti vízkészlet

Felszíni vízkészlet alatt a patakokban, folyókban, tavakban és a tengerben tárolódó valamilyen célra hasznosítható vízkészletet nevezzük. Felszín alatti vízkészletről akkor beszélünk, ha egyes kőzetek felszíni vagy felszín alatti repedéshálózatában, vagy a talajszint alatt vízzáró rétegek által elzárt rendszerek tárolódó vizeiről beszélünk.

Fenntartható életmód

A fenntartható életmód azt az életvitelt jelenti, amivel megvalósíthatjuk a fenntarthatóság alapfeltételét, nevezetesen a megújulás mértékén használjuk környezetünket. Amennyiben egyetértünk az ökológiai lábnyom koncepciójával, úgy azt is mondhatjuk, hogy a fenntartható életmód ökológiai lábnyomunk csökkentését jelenti.

Fenntartható erdőgazdálkodás

Az erdészeti szakirodalom használja a tartamos erdőgazdálkodást, amely a fenntartható szinonimája, és azt jelenti, hogy az erdőt nem használja gyorsabb ütemben, mint az megújul. Így az erdővel való borítottság tartamosan biztosítható.

Fényerő

A fényerő az a mértékegység, mely a fényességgel kapcsolatos és jellemzi, hogy egy fényforrás felületéről milyen mennyiségű fény származik. A fényerő mértékegysége a nit, mely megfelel a fényforrás felületén 1 kandela/m2-nek . A fény mennyiségének mértékegysége a lumen, melyet a fény fotonok számával is kifejezhetjük, úgy, mint 1 lumen = 3,8 • 1015 foton/sec. Az izzókon a kibocsátott fény mennyiségét jelzik lumen mértékegységben kifejezve.

Fényszennyezés

A fény is környezetszennyező lehet. A fényszennyezés a légkör éjszakai szennyezése mesterséges fénnyel, ami károsan hat a természeti környezetre és az egészségre. Az éjszakai égbolt háttérfényessége folyamatosan nő a légkörből visszaverődő fények miatt. A fölfelé irányuló fény jelentős része kárba veszett energia. Jól megtervezett és telepített világítótestekkel nemcsak az égitestek látványa és az élővilág változatossága maradna meg, hanem rengeteg elektromos energiát és pénzt takaríthatnánk meg. Magyarországon jelenleg nincs fényszennyezés elleni törvény, nincs határérték. Az alvás fázisában a vérben megemelkedő melatoninszint fény hatására jelentősen csökken, ami természetellenesen megnöveli az ébrenléti időszakot. A tartós éjszakai fényszennyezés alvászavart, állandó fáradtságot, stresszt okozhat. Számos országban helyi rendelettel szabályozzák a feleslegesen erős közvilágítást. Korlátozzák a kültéri reklámfeliratok, óriásplakátok, járdába épített, fölfelé világító lámpák fényszennyezését. Európában Olaszországban, Csehországban és Szlovéniában fogadtak el fényszennyezés elleni törvényt. Magyarország fényszennyezettségi térképén van néhány pont, ahol a csillagos égbolt szinte zavartalanul megfigyelhető. Ilyen hely a Zselic és a Hortobágy, ahol Égbolt Rezervátumokat alapítottak.

Fordított ozmózisos víztisztító

A fordított ozmózis a nyomáskülönbségeken alapul. A különböző oldatoknak különböző a nyomása, és ez a különbség hozza létre az ozmózist. Egy félig áteresztő membránon keresztül elindul egy áramlási folyamat a szennyezett víztől a tiszta víz felé. A membrán az oldószert átengedi, mely jelen esetben a tiszta víz, de az oldott anyagot nem engedi át, mely a szennyezett víz. Ez az áramlási folyamat, mely a nyomáskülönbségből adódik, biztosítja a tiszta víz és a szennyezett víz különválasztását. A membrán felületén, mely a szűrést biztosítja, lerakódik ugyan a szennyeződés, de eltömődésre nincs lehetősége, mivel a víz folyamatosan mozgásban van, így a víz maga az, mely eltávolítja a membrán felületéről a kiválasztott és át nem engedett szennyező anyagokat. A membrán jellemzői által azokat a szennyeződéseket is megakadályozza az áthaladásban, melyek a baktériumoknál is jóval kisebbek, így teljesen biztosítva van, hogy semmilyen szennyeződés ne hatolhasson át a tiszta vízzel együtt a szűrőn.

Forest Stewardship Council – Felelős Erdőgazdálkodás Tanácsa (FSC)

A riói csúcs hatására és annak szellemiségében alakult meg 1993-ben, mint független szervezet. Az FSC címke és minősítési rendszer a faipari termékek vásárlóinak segítségével küzd egy felelősebb és fenntarthatóbb globális erdőgazdálkodásért. Az FSC tanúsítványa szavatolja, hogy az ilyennel rendelkező erdőgazdaságok, faipari üzemek, bútorgyárak stb. elfogadják és betartják az FSC szigorú szabványait és előírásait, és az általuk forgalmazott termékek megfelelnek a környezettudatos és társadalmilag felelős termelés, gyártás feltételeinek. A minősítés folyamán több szempontot is figyelembe vesznek, így érvényesülnie kell a biodiverzitás és az ökológiai egyensúly fenntartásának. Az érintett területen dolgozók és a lakosság jogait és érdekeit is szem előtt kell tartani. Az FSC 10 elve és 56 pontos kritériuma is erre épül.

Formaldehid

Szobahőfokon színtelen gáz, mely szerves vegyületek tökéletlen égésekor keletkezik, emiatt erdőtüzekben, kipufogógázban, cigarettafüstben egyaránt előfordul. A szmog egyik összetevője. A Föld légkörében jelenlévő formaldehid a légkörben található metánból és egyéb szénhidrogénekből napfény és oxigén hatására keletkezik. A légköri formaldehid kis része az élőlényekben előforduló lebontó folyamatokból származik. Illékony, szerves vegyület, átható szagú kötő- és ragasztóanyag, baktériumölő hatású fertőtlenítő- és tartósítószer. Szobahőmérsékleten légszennyező mérgező gázokat bocsát ki. Lassan, több év alatt bomlik le. Igen széles körben használják, fa- és műanyag termékek, tisztítószerek, bútor, szőnyeg, kozmetikum, papír is tartalmazza többek között. Fenol, karbamid vagy melamin jelenlétében erős gyanta keletkezik belőle. Ezt a gyantát ragasztóként alkalmazzák. A gyanta vízálló, így egyes szalvéták, törlőkendők is tartalmazzák. A lakásokban például sok formaldehid párolog ki a fűrészporból vagy faforgácslapokból készült bútorokból, parkettából, mert ezeket formaldehid-gyanta alapú kötőszerrel préselik össze. Árt a bőrnek, károsítja a nyálkahártyát, kötőhártyagyulladást, hajhullást, légzési zavarokat okoz. Gyengíti az immunrendszert, allergén és rákkeltő. Európai ökocímkét csak az a termék kaphat, amelynek kibocsátása kisebb az E1 minősítés felénél. (E1 minősítés szerinti formaldehidkibocsátás légköbméterenként nem haladhatja meg a 0,12 mg-ot.) Néhány szál cigaretta elszívása zárt térben az egészségügyi határérték felé emeli a formaldehid koncentrációt.

Fosszilis energiahordozó

Nem megújuló energiaforrások (kőszén, kőolaj, földgáz), melyek az egyes földtörténeti időszakokban tömegesen élt növényi és állati szervezetek meghatározott környezeti és földtani körülmények között végbement átalakulásával jöttek létre. Átalakulásuk a tudomány mai álláspontja szerint több száz millió év alatt zajlott le.

Fotoszintézis

A fotoszintézis a földi élet alapja. Az a folyamat, melynek során a fényenergia kémiai energiává alakul át. Ez a biológiai folyamat az autotróf, zöld színtestekkel rendelkező élőlényekben megy végbe, miközben az élő szervezetben a szervetlen anyagokból (szén-dioxidból és vízből) szerves anyagok (szénhidrát, valamint zsírok és fehérjék) képződnek. Ez a folyamat a növény zöld részeiben, főleg a levelekben zajlik le. Mivel a fotoszintézishez szén-dioxid, víz és napfény szükséges, ezeket a növénynek meg kell szereznie magának. A leveleken található apró pórusokon ún. gázcserenyílásokon keresztül a növény szén-dioxidot szív fel a levegőből és ugyancsak ezeken a pórusokon keresztül fogja kibocsátani az oxigént. A vizet a gyökerek szívják fel a talajból, és a szállítószövet-rendszer segítségével a levelekbe jut. A napsugárzás energiáját a zöld növényekben található pigment, a klorofill veszi fel és hasznosítja. A fotoszintézis két szakaszban zajlik le, amelyekben a fényreakció illetve a sötét reakció megy végbe. A fényreakció a fény energiáját kémiai energiává alakítja (ATP és NADPH), a sötét reakció folyamán pedig az energia arra fordítódik, hogy a szén-dioxidból cukor termelődjön.

Genetikai módosítás

A genetikai módosítás a genetikai információ átvitele egyik szervezetről a másikra. Genetikai módosítással a célzott faj genetikai állományt idegen fajból származó DNS-el változtatjuk meg, melynek következtében a fajra jellemző tulajdonságok kisebb-nagyobb mértékű változását hozzuk létre. Az így létrejött szervezeteket GMO nevezzük (Genetikailag Módosított Organizmus). Míg természetes körülmények között a szaporodás azonos faj egyedei, vagy rokonfajok egyedei között valósul meg, addig a géntechnológus átlépi ezeket a korlátokat, és az állati géneket átrakhatja növényekbe, az emberi géneket növényekbe vagy állatokba. Ilyen módon olyan génátvitelek történnek, amelyek természetes körülmények között aligha valósulnának meg.

Gipszvakolat

A gipsz a víztartalmú szulfátásványok csoportjába tartozó ásványfaj. Bár teljesen természetes anyag otthoni körülmények között nem lehet előállítani. A gipszvakolatot vásárolni lehet, emiatt tulajdonságai javítására adalékolják. A tiszta gipszvakolatban nincsenek mérgező vagy irritáló anyagok, az egyetlen problémát az okozhatja, hogy a használat során kissé kiszárad tőle a kezünk. A nedves vakolat szinte bármihez hozzátapad, így rendkívül egyszerű dolgozni vele. A legtöbb vakolatfajtával ellentétben a gipsz nem zsugorodik száradás közben, épp ellenkezőleg némileg tágul. Emiatt a repedezés nem jellemző rá. A gipszvakolat az egyik legjobb hanggátló anyag a vakolatok közül, és emellett tűzgátló tulajdonsággal is rendelkezik, ami a természetes anyagokból épült házaknál nagy előnyt jelent. Mindemellett ez a vakolat rendkívül jó páraáteresztő képességgel is rendelkezik, ami hatékonyan képes csökkenteni a lakás levegőjének páratartalmát. A gipszvakolat hátránya, hogy kizárólag beltéri használatra alkalmas, ugyanis erősen nedvszívó, az eső akár le is moshatja a falról. Azonban érdemes megjegyezni, hogy beltérben használva az egyik legkevesebb karbantartást igénylő vakolat fajta.

Gyomosodási nyomás

A gyomosodási nyomás a gyomborítás mértéke. A mezőgazdasági kultúrák elkerülhetetlen velejárója a gyomnövények jelenléte, amelyeket az ember, mint tápanyag és fény konkurens fajokat, szeretne teljesen kiszorítani. Ezért különböző eljárásokat használ, mechanikailag, vagy kémiailag írtja a gyomnövényeket. A kémiai gyomirtás herbicidekkel történik. Megfigyelhető az idők során, hogy a herbicidek hatására bizonyos fajok ellenállóvá váltak bizonyos hatóanyagokkal szemben, és dacolva a növényvédőszerekkel a gyomosodási nyomás nem változott. Vagyis a gyomirtók szelektíven hatnak csak, a gyomok fajszáma csökken, de a teljes gyomborítás változatlan marad.

Habosított tálca (Hungarocell tálca)

Polisztirolból készül. gyártási alapanyaga a benzol, az etil benzol, és a sztirol veszélyes mérgek. A sztirol maradványai a szervezetbe jutva mérgező vegyületté válnak, gátolva a sejtosztódást. Vesekárosító, májkárosító, és növeli a mutációk létrejöttének esélyét. A tálca anyaga fényérzékeny, a legtöbb szerves oldószer megtámadja. Ne vásároljunk, és ne rendeljünk polisztirolba csomagolt (ráadásul forró) ételt. Minden áru (gyümölcs, hús, sütemény) kapható tálcamentes változatban is. A tálca előállítása és hulladékká válása is környezetkárosító.

Hiánybetegség

Hiánybetegségek akkor alakulhatnak ki, ha a szervezet kevesebb vitaminhoz, nyomelemhez jut, mint amennyire szüksége van. Egészséges életmód mellett ennek veszélye csekély, ám mai rohanó és stresszes világunkban bárkivel előfordulhat, hogy túlhajszolja magát, kimerül, és szervezete tartalékai nem elegendőek a vitaminigény fedezésére. A C-vitamin hiánya fáradtság, kedvetlenség, fogyás és étvágytalanság jelentkezésével jár. Súlyosabb esetben fogínyvérzést, sebgyógyulási zavarokat, foghullást, porc- és csontsorvadást okoz. A D-vitamin valamennyi sejtünk egészséges működéséhez elengedhetetlen, a legfontosabb szerepe a kalcium csontokba való beépítése. A D-vitamin hiánya okozza az angolkórt (rachitis), a kalcium felszívódásának és csontokba épülésének zavarát. Az angolkórban szenvedő gyerekeken kezdetben sápadtság, nyugtalanság, a koponyacsontok ellágyulása, bordaduzzanat jelentkezik, majd torzult mellkas, elgyengült izomzat és görbült lábak jellemzőek. A szellemi fejlődés is lassulhat. Ha felnőttkorban alakul ki, akkor csontlágyulás lesz a következménye.

Hibrid autó

Robbanómotorral és elektromotorral szerelt járművek, amelyek az erőforrásaikat külön-külön az igénybevételtől és a rendelkezésre álló tüzelőanyagtól függően képesek igénybe venni.

Higany

A higany könnyen párolgó nehézfém, idegméreg, felszívódhat a bőrön át. Szerves vegyületei veszélyesebbek, mert könnyen felszívódnak. A környezetbe kerülve a mikroorganizmusok hatására metileződnek, zsírban jól oldódó metil-higannyá alakulnak, ami a táplálékláncon át felhalmozódhat az emberi szervezetben. A metil-higany súlyosan károsítja a központi idegrendszert, pszichés, ideg- és immunrendszeri problémákat, bőrzsibbadást, szívritmuszavart, szívizomgyulladást, remegést, álmatlanságot, ingerlékenységet, személyiségzavart, depressziót, fejfájást, gyengeséget, homályos látást, csökkent szellemi éberséget, bizonytalan járást okozhat. A higanytartalmú termékek, mint lázmérő, a fénycső az elemek veszélyes hulladékok.

Hő veszteség

Minden olyan esetben hő veszteségről beszélünk, amikor két, eltérő hőmérsékletű közeg (például egy lakás fűtött légtere, illetve a külső levegő) hőt cserél. Tehát energiabefektetéssel előállított hő hasznosítatlanul távozik. A hő veszteség szigetelő anyagokkal csökkenthető, mert ezek az anyagok hőszigetelő képességük által a rajtuk átáramló hő mennyiségét befolyásolják. Minél jobb hőszigetelő képességekkel rendelkezik, az illető hőszigetelő anyag annál kevesebb lesz a magasabb hőmérsékletű közeg felől az alacsonyabb felé eltávozó energia, vagyis annál kisebb lesz a hő átbocsátási tényező, a hő veszteség.

Hulladék

Hulladéknak azokat a dolgokat, tárgyakat (anyagegyüttes, termék, maradvány, tárgy, szennyezőanyag) nevezzük, amelyek az ember mindennapi élete, munkája és gazdasági tevékenysége során keletkeznek és keletkezésük helyén (gyárak, üzemek, háztartás stb.) haszontalanná váltak, tőlük birtokosuk megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles, és kezelésükről külön kell gondoskodni. E gondoskodás a hulladékok újra-használatát, hasznosítását, és ártalmatlanítását jelenti. A hulladék tehát nem szemét, szemétté csak az a része válik, amelynek további hasznosításáról lemondtak.

Hulladékgazdálkodás

A hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere. Foglakozik a hulladék keletkezésének megelőzésével, mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladékok kezelésével, ezek tervezésével és ellenőrzésével. Gondoskodik a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetéséről, bezárásáról, utógondozásáról, a működés felhagyását követő vizsgálatokról, az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadásról és oktatásról.

Hulladéklerakó

A hulladékok biztonságos lerakására szolgáló létesítmény. A hulladékok lerakása a legkevésbé kívánatos megoldása a hulladékokkal való bánásmódnak, mivel a véglegesen lerakott hulladékok újra-használatáról, vagy újrahasznosításáról már lemondtak, így az szemétté válik. Az uniós szabályozás elvárásainak megfelelően 2009 júliusától a régi, védelem nélküli szemétlerakók helyett, szigetelt aljzatú térségi hulladéklerakók épülnek szerte az országban. Az EU előírásai szerint a csomagolási hulladék 52%-át újra kell hasznosítani. Emellett a lerakott hulladékban csökkenteni kell a lebomló szerves anyag mennyiségét.

Hulladékudvar

A lakosság szelektív hulladékgyűjtését szolgálják és segítik a hulladékgyűjtő udvarok. Ezekben az udvarokban a hulladékot, akár még az építési törmeléket és a veszélyes hulladékot is térítésmentesen veszik át a lakosságtól, gondoskodnak a további kezelésről, hasznosításról. A hulladékudvarba csak szelektíven, egymástól külön gyűjtve szállítható be a papír, műanyag, fém, üveg és zöldhulladék. Lakossági veszélyes hulladékok: elektronikai hulladék, gumiabroncs, sütőzsiradék, fénycső és izzó, fáradt olaj, akkumulátorok, szárazelemek, festék és lakkmaradékok, valamint az építési és bontási hulladékok, lakossági mennyiségben.

Illóolaj

Az illóolajok tömény hidrofób folyadékok, illékony vegyületeket tartalmaznak, és növényekből vonják ki őket. Desztillációval, oldószeres extrakcióval, vagy préseléssel állítják elő őket. Illatuk jellemző az egyes növényekre. Nevükkel ellentétben nem olajok, papírra cseppentve nem hagynak zsíros nyomot, és rendkívül gyorsan elpárolognak. Ha nyomot hagy a papíron, akkor nem 100 %-osan tiszta illóolajjal van dolgunk. Sok vegyületből álló folyékony anyagok elegyéről van szó, az alkotórészek miatt gyógyhatással bírnak. Nem szabad összetéveszteni őket a parfümolajokkal, mivel azokat mesterséges úton állítják elő, terápiás hatásuk nincs. Vízben nem oldódik, illatosításra viszont jól használható, öblítő, légfrissítő helyett. Vannak baktériumölő, légzéskönnyítő hatásúak, megfázás idején különösen hasznos lehet használatuk. (pl. citrom, eukaliptusz, fenyő)

Immunrendszer

Az immunrendszer védi meg szervezetünket azoktól a külső és belső hatásoktól, amelyek a szervezetünk egészséges működését fenyegetik. Elsődleges feladata a kórokozók elleni védekezés. A védekező rendszer legfontosabb tagjai, a fehérvérsejtek. A vérben és a szövetnedvben mozognak, felismerik és elpusztítják a szervezetbe jutott idegen anyagokat, köztük például a baktériumokat és a vírusokat. A fehérvérsejtek különböző típusai más-más szerepet játszanak az idegen anyagok elleni védekezésben. Az idegen anyagok – összefoglaló nevükön antigének – ellen lejátszódó védekezési reakció az immunválasz.

Inzulin

Az inzulin a hasnyálmirígy belső elválasztású részében, az ún. Langerhans-szigetek béta-sejtjeiben termelődő fehérjetermészetű hormon, egyaránt érinti a szénhidrát-, a fehérje- és a zsíranyagcserét. A szénhidrát-anyagcserét érintő hatásai összességében vércukorcsökkenést eredményeznek. Elválasztásának elsődleges ingere a vércukorszint emelkedése, de fokozzák azt a táplálék egyes aminosavai és a bélhormonok, étkezéseket követő termelődése is. Nyugalmi, elválasztása folyamatosan, táplálkozási szünetekben is zajlik, feladata a vércukorszint élettani szinten tartása és ezen keresztül a központi idegrendszer tápanyagellátásának biztosítása. Az idegszövet elemei ugyanis energiaszükségletüket kizárólag a cukor, azaz a glükóz égetésével képesek biztosítani.

Kadmium

Nehézfém, a természetben elemi állapotban nem fordul elő. Igen mérgező, felhalmozódik a vesében, belélegezve a tüdőben működési zavarokat, csontlágyulást, nyálkahártya-károsodást okoz, csökkenti a máj méregtelenítő, az immunrendszer működőképességét, rákkeltő hatású. Állatkísérletek során magzati károsodást is megfigyeltek. Az emberi szervezetből csak 10 év alatt ürül ki. Szén, kőolaj- és hulladékégetés során kerül a levegőbe, foszfátos műtrágyázással a talajba, közvetve így az élelmiszerbe kerül. Az ipar nehézfém kibocsátása, a bányászat is szennyezi a kadmiummal a környezetet. A napi kadmiumtermelés határértéke 0,5 mg, a mérgezési tünetek napi 3 mg terhelés fölött már jelentkeznek. Megengedhető mennyisége az ivóvízben literenként 5 mikrogramm.

Karbonlábnyom

Karbonlábnyom fogalom alatt egy személy vagy szervezet teljes - direkt és indirekt - üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátását értjük.

Kék angyal védjegy

A Kék Angyal a legrégebbi és legismertebb külföldi környezeti jel. A Kék Angyal-t 1977-ben vezették be, azóta a betétes italcsomagolástól a fogkeféig több mint 10000 termék kapta meg szigorú minősítési eljárás után ezt a jelet. A termékek és szolgáltatások pozitív környezeti tulajdonságainak megkülönböztetésére vezették be. A Kék Angyal környezetbarát termékjelölés kizárólag magán a terméken használható. A minősítés mára globális szabvánnyá, a világvezető környezetvédelmi szabványává vált, amelyet csak a leginkább környezetbarát termékek kaphatnak meg (pl.: gyártásuk csökkentett energiafelhasználással történik, különösen hosszú az élettartamuk)

Kemény víz

A víz keménységét a benne található oldott kalcium- és magnézium ionok adják. Mivel ezek a sók döntően a vízkivételi hely tágabb és szűkebb környezetéből kerülnek az ivóvízbe, emiatt egyes területeken a víz keménysége magas. Ahol döntően mészkő tartalmú területekről származó vizet (karsztvízet) fogyasztanak, ott kemény vizekkel találkozunk, mert a tároló kőzet oldódik a vízben.

Kémiai gyomirtás

Kémiai növényvédőszerekkel (herbicidekkel) végzett gyomirtás.

Kerékpározás a természetben

A természetben történő kerékpározásnak szabályai vannak. A kijelölt kerékpáros útról letérni nem szabad, mert zavarja és károsítja az erdő élővilágát. A kijelölt erdei turistautak a gyalogosok számára vannak kialakítva, övék az elsőbbség. Különös figyelmet kell szentelni a kisgyerekekre és az idősekre. Az erdőgazdasági utakon a KRESZ szabályi szerint kell közlekedni. Az úton csendben illik közlekedni, így többet láthatunk az erdő életéből. Figyelembe kell venni, hogy az erdő nemcsak kirándulóhely, hanem élettér és munkahely is. Ősszel a szarvasbőgés, télen fakitermelés és hajtóvadászat lehet az erdőben. Tiszteletben kell tartani az erdőgazdálkodás előírásait, az erdészet munkatársait. Megállni csak a tűzrakóhelyeknél, pihenőknél érdemes, tüzet csak akkor lehet gyújtani, ha nincs tűzgyújtási tilalom. Mielőtt tovább indulunk, meg kell győződni arról, a tűz kialudt. Az elfogyasztott étel maradványait és hulladékait érdemes becsomagolni és magunkkal vinni. Erdei kerékpáros versenyekhez, táborozáshoz engedélyt kell kérni az erdő tulajdonosától. Aki erdőben kerékpározik, vendég az erdőben, ha így viselkedik, legközelebb is szívesen látják.

Klórgáz

A tiszta klór kétatomos sárgászöld színű gáz, a neve is a színére utal (chloros zöldessárgát jelent görögül). A levegőnél nehezebb, kellemetlen, szúrós szagú és rendkívül mérgező. Folyékony és szilárd halmazállapotban erős oxidálószer, ezért fehérítésre és fertőtlenítőszerként alkalmazzák. Fertőtlenítő hatása baktériumölő tulajdonságán alapul, emiatt fő felhasználási területei: víztisztítás, fertőtlenítés, fehérítés. Széles körben használják számos termék előállításához.

Kommunális hulladék

A kommunális hulladék a háztartásokban keletkező hulladék. Az emberi szükségletek kielégítése folytán keletkezik, vagyis lakossági fogyasztás, intézményi, kiskereskedelmi és vendéglátó tevékenységből és a közterületek tisztán tartásából származik. A kommunális hulladék összetétele és mennyisége az életszínvonaltól, az életmódtól és a fogyasztás szokásaitól függ. Ennek egy része a kukába kerül, majd a hulladéklerakóra, másik része a lefolyókon keresztül a szennyvízhálózatba jut. A kommunális hulladék legnagyobb problémája annak mennyisége.

Kompakt fénycső

Gyújtóáramkört is magukban foglaló izzók, tulajdonképpen fénycsövek. A gyújtóáramkör is magában az izzóban található, innen ered a kompakt fénycső elnevezés.

Komposzt toalett

Az emberi ürülék lebontására alkalmas építmény, ahol a bomlási folyamatok oxigénnel átjárt környezetben zajlanak le, így a folyamat rothadásmentes. Működtetése vizet nem kíván (így fekete szennyvíz nem keletkezik) és a baktériumok végeredményben egy talajerőpótlásra alkalmas komposzttá alakítják át a salakanyagokat.

Kondenzációs kazán

A gázkazánok új generációja. A kondenzációs kazán, a zárt égésterű gázkazánok csoportjába tartozó, energiatakarékos fűtőberendezés. A hagyományos kazánnal szemben hatásfoka nagyobb, mivel a füstgázban lévő hőenergia hasznosítására is képes. (Hagyományos vegyes tüzelésű kazánok füstcsövére is építhető a füstgázok hőelvezetésere alkalmas hőcserélő!)

Könnyű vályog

A hőszigetelő tulajdonságok javítására több szalmával adalékolt vályog. Agyagtartalma kisebb, emiatt tartóereje is kevesebb így tartófalak kialakítására nem alkalmas.

Környezetbarát autó

Megújuló energiaforrás felhasználásával üzemelő jármű. Elméleti kategória jelenleg, mert ha a meghajtás szempontjából környezetbarát is a jármű, a felhasznált anyagok tekintetében nehezen tudunk környezetbarát autóról beszélni. Éppen ezért ma környezetbarát autónak nevezzük már a kis fogyasztású, csökkentett káros anyag kibocsátású járműveket is.

Környezetbarát mosogatás

A szintetikus mosogatószerek összetételük és hatásuk alapján leginkább a mosószerekhez állnak közel. Tenzideket, vízlágyító foszfátokat, színezékeket, illatanyagokat tartalmaznak. A bennük lévő foszfát mennyisége tízszerese a mosószerekben levő foszfátmennyiségnek, mely az élővizekben eutrofizációt okoz. Azok a mosogatószerek, melyek cseppmentesen szárítanak, vékony réteget képeznek az edények falán, melytől szép fényes lesz az edény, de ha a szer az emésztőrendszerbe kerül, serkenti a vegyszermaradványok felszívódását. Válasszunk foszfát- és nonil-fenol-mentes mosogatószert! Forró vízben a foszfátmentes mosogatószer hígítva is hatékony. Ha a víz kemény, lágyítsuk egy evőkanál mosószódával. Ha a mosogatólé mosogatás után nem habzik, akkor nem használtunk feleslegesen mosogatószert. Mosószódával is mosogathatunk. Szárítja a bőrt, érdemes gumikesztyűt használni. Mosódiópor is alkalmas a mosogatásra. Ételmaradékot tartalmazó edényt ne tegyünk a mosogatóba, a komposztra valót dobjuk a komposztra, a többit a szemétbe. Ha van házi kedvenc, kenyérhéjjal töröljük ki neki a maradékot. Időt, mosogatószert és vizet spórolunk így. Ha áztatjuk az edényt, vegyszert helyettesítünk, mosószódás vízben egy órás áztatás a szennyeződés nagy részét feloldja. Ne használjunk öblítőszert, csak tiszta vízzel öblítsük az edényeket. Az üvegedények és poharak cseppmentesen száradnak, ha az öblítővízbe néhány csepp ecetet öntünk. A mosogatót sóval dörzsöljük át, fertőtlenít is. Ha kell kifacsart citrommal fényesítsük, vízzel öblítsük le. Legjobb vízkőoldó szer az ecet, a vízköves edényben forraljunk egyenlő rész ecetet és vizet. Ecet helyett citromsavat is használhatunk. A mosogatószivacsot, rongyot meleg mosószódás, mosószappanos vízben tisztíthatjuk, szagtalaníthatjuk, ha egy éjszakán át áztatjuk. Mosogatógépbe is tökéletes mosogatószer a mosószóda. Az öblítő szakaszhoz öntsünk ecetet, cseppmentesen szárad. Nagy edényt ne tegyünk a gépbe, kézzel mosogassuk el. A konyhában nagy mennyiségű víz folyik el feleslegesen. Nemcsak a nagyobb, hanem az egy-kétszemélyes háztartásokban is érdemes kéttálcás mosogatót és víztakarékos csaptelepet, perlátort beszerelni, - a perlátor egy olyan vízrendező, mely a vízcsap végére szerelhető. Az eszköz az áramló víz mozgási energiáját felhasználva levegővel dúsítja fel a vizet. Így azt az érzetet és látszatot kelti mintha a valóságosnál több víz folyna ki a csapból – a víz mennyiségének csökkentése érdekében. Lehetőleg állóvízben mosogassunk, és folyó vízben öblögessük el az edényeket. Feleslegesen ne folyassuk a vizet. Egy négytagú család kéttálcás mosogatóban folyó víz nélkül mosogatva 25-30 liter vizet használ el naponta. A mosogatógépet, ha nem tudjuk nélkülözni, csak akkor használjuk, ha teljesen megtelt. Mosogatás során is figyeljünk a keletkező szennyvíz szennyezettségére és mennyiségére. A mosogató lefolyóját kosárszűrővel védjük az ételhulladéktól, a kosárszűrő tartalmát a szemetesbe vagy a komposztra dobjuk. Zsiradékot ne öntsünk a lefolyóba, a sütőolajat gyűjtsük flakonba, üvegbe és adjuk le újrahasznosításra.

Környezetbarát termék

Olyan termék, szolgáltatás, törvény, előírás, politika vagy szokás, amelyek minimális negatív hatással van a környezetre, a lehető legkisebb mértékben károsítja vagy szennyezi azt. Ezeknek a termékeknek a megvásárlásával valamennyien felelősségteljes döntést hozunk közös célunk, a fenntartható fejlődés érdekében.

Környezetbarát védjegyek

A környezetbarát védjegyeket öko-címkéknek, környezetbarát termékjelzésnek is szokták nevezni a gyakorlatban. Alkalmazásuk a termékek és szolgáltatások környezetvédelmi célú megkülönböztetésének a gyakorlati módszere, mely egyre inkább elterjed a fejlett országokban és fontos szerepet tölt be az Európai Unióban is. A védjegyek a termékeken jelölések formájában jelennek meg, amelyek használati joga pályázat útján nyerhető el és melyek a jelölt termékek kedvező környezeti tulajdonságait tanúsítják. Az öko-címkéket nemzeti vagy regionális szervezetek által irányított minősítési eljárás során ítélik oda a termelőknek, hogy azok olyan termékeik vagy szolgáltatásaik esetében használhassák azokat, amelyek megfelelnek egy előre felállított, szigorú minősítési feltételrendszernek.

Környezeti hatás

A környezeti terhelések megváltoztatják a környezet állapotát, és a környezet állapotváltozása hatással van az élővilágra, az emberek egészségére, gazdasági lehetőségeire, stb. például az éghajlatváltozás a környezet állapotváltozása, amelyet a üvegházgáz kibocsátások okoznak, mint terhelések. Az éghajlatváltozás pedig megváltoztatja a fennálló környezeti jellemzőket, hőmérséklet, csapadék, stb., amelyek az élővilág összetételének változását, többnyire pusztulást okozzák. De az éghajlatváltozás kihat az emberek egészségi állapotára, a mezőgazdasági termelés lehetőségeire is. Általános hiba, hogy a magyar nyelvben a hatás szót behatás és kihatás értelemben is használjuk, ezért hatáson egyaránt értjük a ráhatást és annak eredményét is. Ennek elkerülése végett javasoljuk a ráhatások helyett a terhelések kifejezést használni.

Környezeti terhelés

A különböző emberi tevékenységek (hajtóerők) erőforrás-használattal, a természetes élőhelyek átalakításával, és a környezetbe történő kibocsátásokkal terhelik a környezetet. Ez a három terheléstípus egymástól elválaszthatatlan. Ha erőforrásokat használok fel, akkor élőhelyeket is igénybe veszek (pl. a hely, ahonnan kibányászom), és a felhasználás közben kibocsátások történnek. Az élőhelyek átalakítása is erőforrások felhasználásával jár, miközben kibocsátások keletkeznek. A környezeti terhelések határozzák meg a környezet állapotát.Amennyiben a terhelések meghaladják egy rendszer rugalmasságát, úgy a rendszer szerkezete, állapota megváltozik.

Kőzetgyapot

A kőzetgyapot egy természetes eredetű, elsősorban bazaltból és újrahasznosított anyagokból előállított hőszigetelő anyag, amely változó sűrűséggel és különböző vastagságú lapok illetve szőnyeg formájában kerül forgalomba. Előállítása során a kiindulási kőzetet felolvasztják, majd tárcsasoron folyatják át, ami lehűti és üveges állapotú szálakra csapja szét. Ezeket a kőzetszálakat ragasztóanyaggal adalékolják, préselik, majd táblákba vágva válik beépíthetővé.

Közösségi kert mozgalom

A városi-közösségi kertmozgalmak célja, hogy a városban élők is megtermelhessék maguknak a friss, minőségi élelmiszereket. Közben kialakul egy közösség, és még a városi környezet is zöldebb lesz.

 

Közösségi kertek

Elsősorban városokra jellemző kertek, amelyeket egy önszerveződő közösség művel. Célja a részleges önellátás egészséges élelmiszer alapanyagokkal, a szabadidő hasznos eltöltése, és a közösségi lét örömének megélése.

Budapesten is létrejöttek már közösségi kertek: a legismertebb a Millenáris Parkban kialakított Lecsóskert, de Józsefvárosban is kialakítottak kettőt: az egyiket a Corvin sétány területén, a másikat a Tömő és a Leonardo da Vinci utca sarkán lévő foghíjtelken. Az első önkormányzati támogatással létrejött közösségi kertet viszont Kispesten alakították ki 2012 tavaszán.

Közösségi közlekedés

A tömegközlekedés szinonimája.

Led világítás

A LED - Light Emitting Diode magyarul fénykibocsátó dióda. Olyan fénykibocsátó félvezetőt jelent, amely a hagyományos izzóknál sokkal hosszabb élettartammal és kisebb áramszükséglettel rendelkezik

Légkondícionáló

A zárt téri környezet léghőmérsékletét módosító berendezéseket jelöli a fogalom. Típusaik ma már nagyon sokfélék, de alapvetően léghűtő és fűtő tulajdonságúak. Egyes speciális típusaik a zárt tér levegőjének - beállítástól függő - hűtését, fűtését, szellőztetését, párásítását, vagy éppen szárítását, és tisztítását is képesek ellátni.

Mechanikai gyomirtás

Kézi vagy gépi eljárással végzett gyomirtás, közismert nevén kapálás.

Megújuló erőforrás

A nap-, a szél-, a vízenergia, a geotermikus energia, a tengeri árapály, a biomassza megújuló erőforrás. Hasznosításuk környezetkímélő, de a mennyiség nem egyenletes, nehezen tervezhető, ezért a termelt energiát tárolni kell. Hasznosításuk nem korlátlan. Az erdő lassan újratermelődő energiaforrás, a bioüzemanyag termelése veszélyezteti az élelmiszer-ellátást, a földhő csak visszacsatolva marad megújuló. A hasznosítás, a berendezések gyártása is környezetszennyező. A napelemek, napkollektorok vegyipari termékek, élettartamuk 20-30 év, ezért többször cserére szorulnak az épület élettartama alatt. Hulladékként szennyezők. Előnyük, hogy a biomassza, a biogáz, az energiaerdő kivételével nem bocsátanak ki légszennyező anyagot. A biomassza csak feltételesen megújuló, ezért az újrakeletkezés mértékén használható csak.

Mikrohullámú sütő

A mikrohullámú sütő tiszta, praktikus, gyors, kisebb energiafogyasztású (megfelelő használat mellett) mint a hagyományos tűzhely, bár egészségügyi kockázata nem teljesen ismert. Az elektromágneses hullám hatására az élelmiszerek molekulái rezegni kezdenek, és a keletkező súrlódási hő melegíti az ételt. Néhány tanulmány szerint a mikrohullám nagy arányban bontja aminosavakra a tejfehérjéket, ugyanakkor kedvez az E.coli baktérium szaporodásának, és roncsolja az ételekben található víz szerkezetét. A fehérjék és a víz szerkezeti változása miatt immunrendszeri problémáktól tartanak, különösen kisgyermekeknél. A kereskedelmi forgalomban levő mikrohullámú sütők az uniós szabályok szerint bevizsgáltak. Bár már több mint 60 éve használják a mikrohullámú sütőket, hosszú távú, akár káros, akár hasznos hatásairól nem tudunk semmi biztosat. Svájcban és Franciaországban tilos reklámozni.

Mosódió

Az indiai mosódió a szappanfafélék családjába tartozó, Indiában és Nepálban honos fa (Sapindus mucorossi) saponin tartalmú termése. Évszázadok óta használják. A mosódió héjában található nagy koncentrációjú, 14 %-os, zsíroldó hatású saponin vízzel érintekezve habzani kezd. Ha 40 fokon mosunk vele, a színek megőrzik élénkségüket, és a textil szerkezete sem károsodik. A ruhák semleges illatúak, öblítőszer hozzáadása nélkül is lágy tapintásúak lesznek. A mosódió nem okoz allergiát.

Mosószóda

A mosószóda (nátrium-karbonát) általános vízlágyító, zsíroldó, áztató és tisztítószer. Forró vízben jól oldódó, lúgos kémhatású, nedvszívó fehér por. Gyártása során nem keletkezik a környezetre káros melléktermék, használat után pedig lebomlik. Túl nagy mennyiségben a talaj szikesedését okozza, így ott ahol magas a talajvíz szintje, vagy nincs kiépítve a csatornarendszer, használata nem ajánlott. Száraz, hűvös helyen, az élelmiszerektől elkülönítve, gyerekektől elzárva kell tartani. Szárítja a bőrt, enyhén maró hatású, akinek érzékeny a bőre, használatához gumikesztyű ajánlott. Egy liter forró víz és két-három evőkanál mosószóda oldata jó általános tisztító folyadék: minden felület mosására, felmosásra, takarításra használható. A legzsírosabb tűzhelyet, csempét, ablakkeretet, padlót is tisztává varázsolja. Tisztítás után a felületet vízzel le kell öblíteni. Áztatáshoz, kézi- és gépi mosáshoz, kézi- és gépi mosogatáshoz egyaránt használható.

Mulcs

Darabolt növényi anyagokból (fakéregből, szalmából, lenyírt fűből) álló, 5-15 cm vastag réteg, amely a talaj takarását szolgálja. Idővel lebomlik, ezért rendszeresen fel kell újítani. A biokertben kedvező talajszerkezetet alakít ki, szabályozza a talaj életét, a vízháztartást és a hőmérsékletet. Védi a talaj felszínét a kiszáradástól. Nyáron a mulcs tápanyagforrás, és akadályozza a gyomosodást. Kevesebbet kell öntözni, nem kell kapálni a mulccsal fedett területet.

Műtrágya

Többféle hatóanyagú műtrágya gyűjtő neve. A műtrágyák a talajban keletkezett hiányokat pótló anyagok, amelyek segítik a növényzet fejlődését. A nitrogén-műtrágyák: chilei salétrom, mészsalétrom, pétisó, ammónium-szulfát, karbamid; a foszfor-műtrágyák: szuperfoszfát, kalcium-foszfát; a kálium-műtrágyák: kálium-klorid, kálium-szulfát. A műtrágyák természetes anyagok, azonban a felhasznált mennyiség és felhasználási mód gyakran párosul a környezet károsodásával. A műtrágyázást a talaj tulajdonságaihoz, annak tápanyagtartalmához, a különböző növények tápanyagigényéhez kell igazítani, a megfelelő adagban, a megfelelő időben és módon kell elvégezni. A trágyakijuttatás során alapvető követelmény, hogy a nitrát-kimosódása a lehető legkisebb legyen.

Na-glutamát

A glutamin nátriummal alkotott sója. Az egyik legáltalánosabban alkalmazott élelmiszer-adalékanyag, E621 számon jelölik. Tiszta állapotban fehér, kristályos port alkot, vízben vagy nyálban igen gyorsan oldódik, nátrium kationra és glutamát anionra válik szét. Jellegzetes íze van, ezért ízfokozóként alkalmazzák. Legnagyobb mennyiségben hústartalmú vagy húsízű élelmiszerekben fordulhat elő, de más ízek kiemelésére, erősítésére is alkalmazzák. Számos forrás mellékhatásokról számol be (például az arra érzékenyeknél nyaki és hátfájást, gyengeséget, fejfájást, szapora szívdobogást okozhat, valamint némely források az egyik legveszélyesebb adalékanyagként említik. 12 hetesnél fiatalabb csecsemők esetében fogyasztása nem ajánlott. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva. Egyik veszélye, hogy elfedi a természetes ízeket, tönkreteszi az ízérzékelésünket, és hozzászokunk túlzott fogyasztásához.

Napelem

A nap fényenergiáját fizikai folyamatok révén elektromos energiává alakító berendezés.

Nátrium lauril szulfát

Felületaktív, habképző és erős tisztító hatású anyag, amely felmosó, autómosószerekben és gépi zsírtalanítókban fordul elő leggyakrabban. A kozmetikai ipar samponok, tusolók, fogkrémek alkotórészeként hasznosítja. A nátrium lauryl szulfát a bőrt, a hajat erősen szárítja. Akadályozza a sebgyógyulást, károsítja a fogínyt és a fogzománcot, elősegíti a fogszuvasodást, allergiás bőrbetegségeket okoz, illetve irritálja a légzőszerveket. Gyerekeknél megakadályozza a szem normális fejlődését, felnőtteknél szürke hályogot okozhat. Gyógyszertárakban az alábbi figyelmeztetéssel vásárolható: „belégzése és lenyelése káros az egészségre”.

Nehézfémek

Sűrűség szerint nehézfémnek szokás nevezni a 4,5 g/cm³-nél, más források szerint 5 g/cm³-nél nagyobb sűrűségű fémeket és ötvözeteiket. A mérgező tulajdonságukat tekintve, illetve a környezeti ártalmakkal összefüggő értelmezés szerint általában az ólom, a kadmium, a higany és az arzén nemesfém. A nehézfémek képesek az élő szervezetben történő felhalmozódásra, és egy bizonyos szint elérése esetén mérgező hatások kifejtésére.

Nitrit, nitrát, ammónium

A nitrit, nitrát, ammónium a nitrogén körforgás termékei. A talajba és a vízbe került szerves vegyületekből a korhasztó-rothasztó szervezetek közreműködésével ammónium-ion (NH4) képződik (ammonifikáció), amelynek egy részét a növények felveszik, és beépítik saját szerves vegyületeikbe, pl. fehérjékbe és nukleinsavakba. Az ammónium-ionok másik részét a talajban élő nitrifikáló baktériumok oxidálják nitritekké, majd nitrátokká (nitrifikáció). A nitrátok a növények számára a legkedvezőbb nitrogénforrást jelentik, ugyanakkor a nitrát az egyik legnagyobb jelentőséggel bíró ivóvíz szennyező anyag. Csecsemőknél az ún. „kék csecsemő szindrómát”, más néven methemoglobinémiát okozza. A betegség olyan 1-3 hónapos csecsemőkön fordul elő, akiket mesterségesen táplálta, és a tápszert nitrát tartalmú vízzel (szennyezett kútvízzel) hígították.

Nitrozamin

Természetes körülmények között nitrozo vegyületek nem fordulnak elő, bár egyes mikroorganizmusokban kimutatták. Előfordul festékekben, robbanóanyagokban, rovarirtó és gombaölő szerekben, és antioxidánsként is használják. A samponokban, a mosó- és mosogatószerekben, valamint a különféle tisztítószerekben úgynevezett negyedleges aminok fordulnak elő. Ezek a klóraminokkal reagálva - amelyek a szenny- és ivóvíztisztítókban is jelen vannak - nitrózaminokká alakulhatnak át. Ezek egy fajtájáról, az N-nitrozodimetiamin (NDMA) nevű anyagról már ismert, hogy rákkeltő, ezért többek között az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) is foglalkozott a vegyülettel és az ivóvízben mérhető koncentrációival. Az élelmiszer-feldolgozás (leginkább tartósítás) során nitrát tartalmú vegyületeket adalékolnak a húskészítményekhez, így azok bomlása során is keletkeznek. A magas hőfok kedvez képződésüknek, így lehetőleg kerülni kell a nátrium-nitrittel tartósított élelmiszereket, még inkább azok sütését, hiszen az aminokból, aminosavakból nitrit jelenlétében magas hőmérsékleten nitrozovegyületek alakulhatnak ki. A dohányzás szintén növeli a kitettség mértékét. A C-vitamin jelenléte megakadályozza a gyomorban a rákkeltő nitrozaminok képződését, melyeknek szerepük lehet a gyomorrák kialakulásában.

Növénytársítás

A kertészkedésben használt módszer, amely azon alapul, hogy a különböző növényfajok támogatják vagy gátolják egymás fejlődését. Támogathatják vagy gátolhatják egymást a táplálék és vízellátásban vagy felvételben. Védelmet nyújthatnak rovarok, gombakárosítók, sőt gyomok ellen is, árnyékolhatnak, támasztékot is nyújthatnak egymásnak.

Növénytársulás

Egy élőhelyen előforduló növénycsoportosulás (alacsonyabb és magasabb rendű növények), melyek mennyiségi és minőségi jellemzői láthatóan és mérhetően megragadhatóak. Pl. más jellegű növényzet található egy száraz pusztai környezetben és megint más, egy üde tóparti, patakparti k körülmények között. Mivel az egyes társulások mérhető tulajdonságait az adott környezeti feltételek meghatározzák, a társulások állapotából következtetni lehet az egyes élőhelyekre ható környezeti feltételek minőségére, mennyiségére.

Öblítőszer

Az öblítők hatóanyagai bevonatot képeznek a szövet szálain, ettől az puha, illatos lesz, és csökken a szintetikus anyagok elektromos feltöltődése. A legtöbb öblítőszer víz és kationos felületaktív anyagok (polifoszfátok, kationos tenzidek, optikai fehérítők, illatanyagok) emulziója, oldata. Azt, hogy pontosan mi is van egy termékben, nem tudhatjuk, mivel az Unió öblítőkre vonatkozó jogszabálya csak a 0,2 tömegszázaléknál nagyobb mennyiségű összetevők feltüntetésére kötelezi a gyártót. Ráadásul az egyre intenzívebb illat érdekében az öblítők illatokat fixáló különleges szereket is tartalmaznak, emiatt az illatanyagok hosszú ideig áthatják a szekrényeket, fiókokat, ruhákat. A ruhán bevonatot képező szintetikus öblítők 20 százalékkal csökkentik a textil nedvszívó képességét. A konyhai törlők, törölközők, fehérneműk illatos öblítésének így több a hátránya, mint az előnye. Próbáljuk ki néhányszor öblítőszer nélkül a mosást, ha bevált, ne használjuk többé. Felesleges, környezetterhelő és allergén. Ha illatosítani szeretnénk ruhánkat, tegyünk egy két csepp illóolajat a vízzel töltött öblítőtartályba. Öblítésre használhatunk hígított ecetet is, a ruha nedvszívó marad és nem lesz ecetszagú. A szintetikus öblítők egyre erősebb kipárolgó illatanyagai elősegítik az asztma és egyéb légúti betegségek kialakulását. A textilöblítő nemcsak használóira van káros hatással, hanem a vízi élővilágra is.

Ökológiai gazdálkodás

Természetes anyagokra és helyi erőforrásokra alapozott mező- erdő- és tájgazdálkodás, élelmiszertermelés, vidékfejlesztés. Környezetkímélő, hagyományos gazdálkodási módszereket alkalmaz, hasznosítja a szerves hulladékot, energiatakarékos, korlátozza a környezetre és az egészségre veszélyes anyagok, technológiák (növényvédő szerek, műtrágya, génmódosítás) használatát. Önfenntartó, változatos gazdaság kialakítására törekszik. Az ökológiai gazdálkodás életszemlélet, melynek köszönhetően a gazda tevékenysége során organikus módon, vegyszerek, műtrágyák és szintetikus anyagok felhasználása nélkül termeli növényeit, neveli jószágait. Az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás során termelt alapanyagokból szintén adalék és vegyi anyagok felhasználása nélkül készülnek az ellenőrzött öko/bio élelmiszerek.

Ökológiai lábnyom

Amikor fűtjük a lakásunkat, mosakodunk, használjuk az autónkat, étkezünk, akkor a természet erőforrásait használjuk fel, és ezeket hulladékok formájában adjuk vissza környezetünknek. Mind az elfogyasztott javak megtermeléséhez, mind pedig a hulladékok semlegesítéséhez területre van szükség. Ezt a területnagyságot fejezi ki az ökológiai lábnyom egy személyre, egy településre, egy vállalkozásra, egy országra, vagy a Föld összes lakójára vonatkoztatva. Az ökológiai lábnyom fogalmát William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusok, alkották meg és dolgozták ki. Az ökológiai lábnyom fontos fenntarthatósági indikátor. A lábnyom jellemzően az egy fő által elfogyasztott energiát, élelmiszert, faanyagot fejezi ki hektárban, illetve ehhez hozzáadja a beépített területet is. Az energiafogyasztást kétféle módon fejezhetjük ki területben. Vagy a fosszilis tüzelőanyagok elégetése közben keletkező széndioxid elnyeléséhez szükséges területtel, vagy pedig a fosszilis energiaforrás helyettesítéséhez felhasznált biomassza megtermeléséhez igényelt terület nagyságával számolunk (pl. ha etanollal helyettesítenénk a benzint, az etanol előállításához mekkora területen kellene kukoricát termelnünk). Környezeti terhelésünk, ökológiai lábnyomunk ismeretében tájékozódhatunk arról, hogy vajon terheléseink, hogyan viszonyulnak a lakóhelyünk, országunk ökológiai kapacitásához. Az ökológiai kapacitás kiszámításának bonyolult módszertana van. A globális igazságosság érdekében ún. globális hektárban számol, és figyelembe veszi, hogy a különböző földterületek más-más termőképességgel rendelkeznek. Ha minden terület biokapacitását átlagoljuk, akkor ehhez képest a különböző földhasználatok más-más termőképességet adnak. Hogy hányszorosát, vagy hányad részét, ezt mutatja meg az ekvivalencia faktor. Például egy szántóföld 2,51-szer több produkciót ad, mint az összes terület termelési átlaga, míg egy legelő csak a felét. (Ekvivalencia faktorok: szántó 2,51; erdő 1,26; legelő 0,46; tenger/tó 0,37; beépített terület 2,51.) Ezen túl a különböző országok a termőhelyi adottságoknak, és művelési módoknak megfelelően más-más termelékenységgel rendelkeznek. Ezt küszöböli ki, az ún. Yield faktor – átlagtermés faktor. Ebben az esetben a világ átlagtermését veszik egységnek, és ehhez viszonyítják egy-egy ország termésátlagait. Így Magyarországon 1,1-szer nagyobb az éves termésátlaga egy szántóföldnek, mint a világátlag, Zambiában csak 0,2%-a, míg Németországban pl. 2,2-szerese. 2007-ben az emberiség ökológiai lábnyoma 1,5 bolygó volt. Ekkora bolygóra lenne szükség, hogy tartamosan biztosítsa erőforrásainkat, illetve elnyelje hulladékainkat. Ez azt is feltételezi, hogy bolygónk regenerálódásához egy év és hat hónap kellene. A jelenlegi tendenciák folytatódása esetén 2030-ra már két bolygóra lenne szükségünk. Abban az esetben pedig, ha mindenki felzárkózna a mai amerikai életszínvonalhoz, helyesebben pocsékolási szinthez, akkor négy és félre. A különböző térségek és országok között termelői és fogyasztói szokásaik szerint lehet különbséget tenni. Nyilván Afrika jelenti a legkisebb terhelést, és az Arab világ és Amerika a legnagyobbat, de Európa sincs lemaradva. Ázsia hordozza a legnagyobb veszélyt ebben a tekintetben, hiszen ott közel 3 milliárd ember kíván felzárkózni a fejlett világ szintjére, és ennyi embernek a még mérsékelten növekvő lábnyoma is hatalmas újabb terhelés a bolygón.

Olajpálma

Az olajpálma a pálmafélék családjába tartozó egyszikű faj. Az egyik legfontosabb élelmiszer-ipari és - és kozmetikai alapanyag, újabban pedig a biodízel alapanyagaként vált keresett cikké. Terméshúsából pálmaolajat (pálmazsír) nyernek, nagyrészt margarin előállításához. A mag szolgáltatja a pálmaolajat. Évente és hektáronként akár 6 tonna olaj is kinyerhető, a terméshozamban leggazdagabb trópusi növénykultúrák közé tartoznak. Ezért nem meglepő,, hogy évente több ezer hektár őserdő esik áldozatul az újabb telepítéseknek. Különösen Malájziában, amely egymaga a világtermelés kerek kétharmadát szolgáltatja.

Papírfelhasználás csökkentése

A hatékony papírhasználat megvalósításához érdemes követni a környezetvédelmi ökölszabályokat, mint replace (helyettesítés), rethink (újragondolás), reduce (csökkentés), reuse (újra-használat), recycle (újrahasznosítás). Minden terület fejlesztése, javítása költségmegtakarítást, a tárolási hely csökkenését és a fák megóvását jelenti. Az irodákban alapvetően négy kategóriába sorolható papírt használunk, irodai papírt, újságpapírt, csomagolóanyagot, higiénés papírokat. A legfontosabb lépés, ahol lehet a papír kiváltása, illetve a papírfelhasználás csökkentése. A papírhasználat csökkentéséhez először mindig gondoljuk végig, tényleg szükséges-e nyomtatnunk. Csakis akkor nyomtassunk ki egy dokumentumot, ha valóban szükségünk van rá. Ha fontos és elkerülhetetlen a nyomtatás, fénymásolás, sokszorosítás vásároljunk környezetbarát nyomtatót, amely alkalmas kétoldalas nyomtatásra. Rontott vagy felesleges nyomtatások másik oldalát használjuk jegyzetlapként, vagy nyomtassunk a másik oldalára. Újságokat, magazinokat adjuk tovább, cseréljük irodán belül, ha lehet, fizessünk elő digitális formában megjelenő folyóiratokra. Gyűjtsük a használt papírt szelektíven, és gondoskodjunk arról, hogy a megfelelő feldolgozóhoz jusson le a feleslegessé vált papírmennyiség. Vásároljunk és használjunk minősített környezetbarát papírt. Néhány érdekes adat: A papíripar a legnagyobb fajlagos ipari vízfelhasználó. Egy rendszeres internethasználó napi 28 oldalt nyomtat. Észak-Amerika papírfelhasználása évi 323 kg/fő, Európában 125 kg/fő volt, míg a világátlag 2000-ben 53,8 kg/fő volt.

Passzívház

A passzívháznak szinte egyáltalán nincs szüksége hagyományos fűtésre, ezért nincs is kéménye. Az épület hűtő- és fűtőrendszer nélkül, a természetes adottságokat kihasználva tartható fönn. A tökéletes komforthoz elég az ablakokon bejutó napsugárzás és az a meleg, amit a bent élők és az elektromos berendezések termelnek. Feltétele a 20-40 cm-es hőszigetelés, a speciális üvegezésű, háromrétegű nyílászárók, és a nagy hatékonyságú hővisszanyerős szellőzés. A passzívház a jó hőszigetelésű falakon, ablakokon át nem veszít hőt, nyáron pedig nem éri hőterhelés a hatékony napvédelem miatt. Az állandó friss levegőről a hőcserélő gép gondoskodik. A ventilátorokkal beszívott levegő a föld alá vezetve átveszi a talaj hőmérsékletét, ami hazánkban 2 m mélységben 14 fok körül van. A szellőztető berendezés a talajba fektetett csövön át bevezeti a friss levegőt, melyet a talaj állandó hőmérséklete télen előmelegít, nyáron előhűt. A berendezés áramigénye kicsi, azt napelemmel is lehet fedezni. A passzívház csupán kiegészítő fűtést igényel, ami beépíthető a szellőző rendszerbe. A levegő utánfűtés, padlófűtés, vagy elektromos sugárzó fűtés megújuló energiaforrásokat is hasznosíthat. A passzívház energiaszükséglete is elenyésző, rezsiköltsége jóval kisebb, mint a hagyományos épületeké. Egy átlagos méretű minősített passzívház fűtési-hűtési energiaszükséglete négyzetméterenként mindössze 15 kWh évente, míg egy átlagos lakóépület energiaigénye négyzetméterenként évente kb. 150-200 kWh.

Pellet kazán

Tulajdonképpen vegyes tüzelésű kazán, amely faforgácsból, vagy faaprítékból készült drazsírozott fagranulátum „pellet” égetésére alkalmas. Az adagolórendszerébe feltöltött pellett hozzáadott levegővel együtt ég a kazán égésterébe, ahol magas hőmérsékleten adja át hőenergiáját a hőcserélőknek. Üzemeltetése kényelmes, mert szabályozhatósága és pellettároló kapacitása miatt akár hetente csak egy ellenőrzést igényel.

Penész, penészgombák

A moszatgombák osztályába tartozó, legtöbbször mikroszkópikus nagyságrendű gombák, amelyek vízben, talajban, szárazföldi növényekben, korhadékokban, élelmiszereken, mesterséges felszíneken egyaránt megtalálhatóak. Egyes fajaik korokozóak, mások mikrobiológiai jelentőségűek, mert citromsavat, tejsavat, antibiotikumokat termelnek, így gyógyászati és élelmiszer-ipari felhasználásuk is jelentős.

PET palack (Polietilén tereftalát)

Az egyik legelterjedtebb, hőre lágyuló (olvadáspontja 210-270ºC) polikondenzációs műanyagból készült palack., amelyet általában ásványvízzel és más fogyasztásra alkalmas folyadékokkal töltenek meg. Anyaga kémiai hatásoknak viszonylag ellenálló (de pl. aceton oldja), illetve hőre érzékeny, zsugorodik. Természetben történő lebomlásáról nincsenek kielégítő ismereteink, égetése veszélyes, szennyezi a környezetet a benne lévő adalékanyagok miatt. A PET palack házilagos újratöltése veszélyezteti az egészségünket, mivel a belső falán lévő egyenetlenségek alkalmasak baktériumok megtelepedésére. Mossuk ki megfelelően, gyűjtsük szelektíven!

Polietilén

Nagyon elterjedt polimerizációs műanyag. Az etilénből állítják elő polimerizációval. Tulajdonságai a sűrűségével változnak, így alacsony-, közepes-, és nagy sűrűségű polietiléneket gyártanak. Csomagolóanyagként, fröccsöntött vékony falú üreges eszközök gyártásához, szigetelőanyagok (polifoam) előállításához használják. Hátránya a gyenge szilárdsága.

Polisztirol

Hőre lágyuló, habosítható, polimerizált sztirolból készülő cellás szerkezetű keményhab. Legnagyobb felhasználója az építőipar, döntően hőszigetelési célra, de speciális eljárással roppantott termékei lépéshangszigetelésre is alkalmasak. Készül grafitadalékos polisztirol is, ami a „fehérhaboknál” 10-15%-al jobb hőszigetelő képességgel rendelkezik.

Primer (elsődleges) energia

Primer energiának a természetesen előforduló energiahordozókból közvetlenül nyert energiát nevezzük.

Primer (elsődleges) energiahordozók/energiaforrások

Azok a nyersanyagok, amelyek a természetben közvetlenül rendelkezésre állnak, fizikai átalakításukkal hő- és villamos energiát állíthatunk elő. Ilyen a szén, a kőolaj, a gáz, a biomassza, a besugárzott nap-, a szél-, és a vízenergia, vagy a természetes urán.

Radioaktív szennyeződés

Természetes körülmények között, az emberi szervezet tartalmaz bizonyos mennyiségű radioaktív anyagot is (40K, 14C a szén-dioxid-ból, 3T a vízből) a veszélyes többlet azonban a civilizáció eredménye. Magyarországon kozmikus sugárzásból az ember évente átlagosan 0,3 mSv (millisievert) mennyiségű sugárdózist kap, a földkéreg gamma-sugárzásából 0,4 mSv, belégzéssel a szervezetbe kerül 0,7 mSv, táplálkozással pedig 0,35 mSv. Ez összesen 1,75 mSv. (A csernobili robbanás utáni sugárdózis-többlet +0,5 mSv/felnőtt, ill. 1,0 mSv/gyerek volt.) Megkülönböztetjük a sugárterhelés két típusát: külső sugárterhelés (sugárterhelés külső forrásból) és belső sugárterhelés (amikor a sugárzást kibocsátó anyag bekerül a szervezetbe, ott szervbe vagy szervcsoportba beépül, s végül távozik vagy lebomlik). Biológiai felezési időnek azt az időtartamot nevezzük, amely alatt a szervezetbe jutott vegyület fele kiürül. A radioaktív izotópok a szervezetbe kerülhetnek belégzés (inhaláció) útján, másrészt lenyeléssel (ingesztió) az ivóvíz és az élelmiszerek által, harmadrészt pedig seben keresztül az érintett munkások esetében. Az ionizáló sugárzás hatására képződött ionok reakcióképesek, és meg tudnak változtatni olyan biológiailag fontos molekulákat, mint a nukleinsavak és az enzimek. Így a sugárzás mutagén, teratogén és karcinogén hatása elsősorban a sejtben lévő DNS károsodását idézi elő.

Rákkeltő anyagok

Civilizációs ártalmaink legsúlyosabb következménye, hogy ma már számtalan ismert és még nem azonosított, de ható vegyület, vegyianyag és ezekkel dúsított élelmiszer vesz körül bennünket, melyek az egészséges szervezet biokémiai folyamatainak torzulásához vezetnek. Mindezek mellett a radioaktív sugárzás közvetlenül is károsítja a szervezetünk sejtosztódásért felelős folyamatait. A természetellenes környezet mesterséges anyagai immunrendszerünk gyengülését okozzák, így képtelen szervezetünk javítani a sejtosztódás hibás mechanizmusait és kiszűrni a rákos sejtek megjelenését, és továbbszaporodását. Mindazon anyagokat, vegyületeket, természetellenes folyamatokat, amelyek a rendellenes sejtosztódásért (rákért) felelősek, rákkeltő anyagoknak nevezzük.

Savas kémhatás (savas pH)

A pH (pondus Hidrogenii, hidrogénion-kitevő) egy dimenzió nélküli kémia mennyiség, mely egy adott oldat kémhatását (savasságát vagy lúgosságát) jellemzi. A kémhatás mértékét egy 14-es skálán mérik, ahol a 7-es érték jelenti a semlegességi határt, attól lefelé savas, felfelé bázikus egy oldat. Az emberi szervezet belső folyadékterei egészséges állapotunkban semleges kémhatásúak, csak egyes nyálkahártyák környezetében enyhén savasak. Ettől eltérő kémhatás lúgos vagy savas irányban a természetes körülmények felborulását jelenti, és a normális működés károsodását okozza.

Spóra

Egyes növények ivartalan szaporítóképletei. Mikroszkopikus méretűek, de egyes fajok - korpafüvek, harasztok, tömlős és bazidiumos gombák - spórái szabad szemmel is láthatóak.

Szekunder (másodlagos) energiahordozók/energiaforrások

Amelyeket az elsődleges energiahordozókból nyerünk. Jobbára az elektromos áramot sorolhatjuk ide, de pl. a biomasszából előállított agroüzemanyagok, vagy a hulladékból előállított biogáz is másodlagos energiahordozók. Amennyiben ez utóbbiakból nyerünk elektromos áramot, az már harmadlagos energiahordozónak tekinthető.

Szelektív hulladékgyűjtés

A hulladékgazdálkodásban használt fogalom. A szelektív hulladékgyűjtés az újrafeldolgozást (recycling) megelőző első lépés. Ez azt jelenti, hogy a lakosság, vagy a szolgáltató anyag szerint szétválogatva gyűjti a hulladékokat. A szelektív gyűjtés lehetővé teszi az újrahasznosítást, amely jelentősen csökkenti a környezetterhelést. A komposzt is a szelektív hulladékgyűjtés terméke, amely a válogatott szerves hulladékok újra bekapcsolását jelenti a talaj tápanyag körforgásába. A szelektív hulladékgyűjtés mellett továbbra is törekedni kell arra, hogy alapvetően kevesebb hulladék keletkezzen.

Szemét

Az olyan haszontalanná vált és vegyesen tárolt szétszórt anyagokat, holmikat nevezzük szemétnek, amelyek további felhasználásáról már lemondtak, kezelésükről, elhelyezésükről nem gondoskodnak.

Szennyvíz

A természetes vízhez kötött életfolyamatokat támogatni nem képes folyadék. A víz olyan típusa, amely döntően emberi hatások nyomán olyan anyagokkal telítődött vagy dúsult, amely oxigéntartalmát csökkenti, így a vízi életformák fenntartásához alkalmatlan. Általában valamilyen emberi tevékenység melléktermékeként keletkezik és természetes vizektől elkülönített kezeléssel (szennyvíztisztítással) javítható csak az állapota.

Szennyvíztisztító

Különböző típusú szennyvizek ártalmatlanítására kifejlesztett berendezéssor. Fizikai, kémiai és biológiai eljárásokat foglal magába. A használat során a vízbe került zavaró, vagy káros anyagokat távolítják el, kezelik a tisztított víz élővízbe való visszavezetése vagy ismételt felhasználása érdekében. Három fázisa közül első a fizikai, mechanikai, második a biológiai, a harmadik a kémiai eljárás, a folyamatot a szennyvíziszap kezelése zárja le. A mechanikai eljárás során a szilárd, durva szennyeződéseket, lebegő anyagokat távolítják el rácsok, ülepítők, szűrők segítségével. A biológiai tisztítás szerepe a szerves szennyeződések legnagyobb hatású eltávolítása természetes eljárással, nitrogénbontó mikroorganizmusokkal. A szerves szennyezők lebontásával biogáz termelhető. A kémiai eljárás része az oldott nehézfémek eltávolítása, az utószűrés aktív-szén szűrőn, zeoliton, ioncserélő műgyantán. A visszamaradó iszap kezelése, víztelenítése, elhelyezése, ártalmatlanítása zárja a folyamatot.

Szerves hulladék

A háztartási hulladék kb. egyharmada különböző szerves anyag. Az EU szabályozás szerint a lerakóba kerülő hulladék szerves anyag tartalmát 2016-ig 35%-ra kell csökkenteni az 1995-ös szinthez képest. A növényi eredetű szerves hulladékot mi magunk is tudjuk kezelni, ha erre alkalmas helyet találunk. Ha nincs kertünk, csatlakozzunk helyi komposztáló csoporthoz.

Szigetelés

A hő veszteség csökkentésére szolgáló burkolat, vagy bevonat. Ma már sokféle anyagtípusban (mesterséges vagy természetes) állítják elő, így minőségükben és vastagságukban, összetételükben különböző típusú szigetelőanyagokként jelennek meg a kereskedelemben.

Társított csomagolóanyag

Két vagy több csomagolóanyag tartós egyesítése, leggyakrabban ragasztással (kasírozással) vagy bevonással. A termék kiemelkedő tulajdonságait az egyes komponensek előnyeinek ötvözéséből nyeri. A társítás révén a komponensek egymást erősítik, ezért az összetevők anyagvastagsága - a kedvező tulajdonságok megtartása mellett - az összehasonlításban szereplő más termékekhez képest jelentősen csökkenthető. (pl. papír-műanyag, papír alufólia, műanyag, műanyag társítások)

Tömegkályha

A tömegkályha és a tömegtűzhely a Skandináviában használt hagyományos téglakályha évtizedek óta fejlesztett új változata. Neve nagy tömegére utal, ami 3-4,5 t is lehet a fűteni kívánt légtértől függően. Két égéstere lehetővé teszi a kályhában a magas égési hőmérsékletet. A viszonylag magas égéstérnek, valamint az után égető kamrába vezetett másodlagos levegőnek köszönhetően az égés meglehetősen tiszta és tökéletes. A kályhába meleg vizet adó hőcserélő is beépíthető.

Triethanolamine

A trietanol-amin, dietanolamin és etanol-amin is tiszta, színtelen, viszkózus ammóniaszerű szagú folyadékok. A kozmetikai és higiéniai termékekben, mint a szemkihúzók, szempillaspirálok, szem árnyékolók, make-up alapok, parfümök, hajápolási termékek, hajfestékek, hullám készletek, borotválkozó termékek, napvédő, bőrápoló és bőrtisztító termékek alkotórésze. A bőrt, a nyálkahártyát és a szem kötőhártyáját izgatják.

Trihalometánok (rövidítés:THM, klórozott szénhidrogének, metánszármazékok, klóraminok, kloroform)

A trihalometánok akkor keletkeznek, amikor a víz szerves szennyezői és a fertőtlenítőszer egymással reakcióba lépnek, a melléktermékként felbukkanó THM-ek közül a legjelentősebb a kloroform. Hazánkban az Európai Unió és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megszabott határértékeknek megfelelően tartalmazhatja a vezetékes víz a klórt és annak különböző szerves származékait. Hazánkban azokon a területeken, ahol felszíni vízből nyerik a szolgáltatók az ivóvizet, illetve nagyobb mértékű vízfertőtlenítésre van szükség - a főváros és környéke, a Balaton térsége, egyes dél-alföldi városok -, ott a határérétéket nem, de a káros egészségügyi következményekkel járó trihalometán szintet folyamatosan meghaladják az átlagosan mért - 25-30 mikrogramm/liter – adatok.

Triklór etilén

Az etilén klórtartalmú származéka. Színtelen, jellegzetes szagú, nagy sűrűségű folyadék. Vízben alig oldódik, de elegyedik a legtöbb szerves oldószerrel. Jó oldószer. Nem gyúlékony vegyület, az égést nem táplálja. Fény hatására vagy alumíniumpor jelenlétében bomlik, sósav válik belőle szabaddá. Kis mennyiségben altató hatású, nagy mennyiségben mérgezést okozhat. Ennek tünetei az émelygés és hányás, amely akár halálos kimenetelű is lehet.

Triklozán

A triklozán mint antibakteriális, gombaölő adalék rengeteg kozmetikai termékben megtalálható, például fogkrémekben, szappanokban (különösen folyékony szappanokban), dezodorokban, borotválkozás utáni szerekben, szájvizekben. Döntően az antibakteriálisként hirdetett termékekben van triklozán, amit a hazai előírások szerint fel kell tüntetni a címkén. Az egyesült államokbeli élelmiszerbiztonsági hatóság, az FDA álláspontja szerint nincs elég bizonyíték arra, hogy kijelenthessük, a triklozánt tartalmazó termékek biztonságosak.

Tűzifa

Közvetlenül energiatermelésre ültetett faállomány, vagy egyéb más erdőállományokból, növekedési egészségi, vagy a célállományt befolyásoló okok miatt eltávolított más célra alkalmatlan faanyag.

Újra-használat

A hulladékok keletkezésének elkerülésére jó megoldás az újra-használat. Az adott terméket, vagy csomagolást átalakítás nélkül, újra ugyanarra a feladatra lehet használni, mint amire eredetileg gyártották. Erre jó példa a visszaváltható italcsomagolás, ahol az üveg újratöltésre kerül. Ezt a folyamatot kb. 40 alkalommal lehet megismételni. Ezek az újratölthető csomagolások jóval környezetkímélőbbek, mint azt eldobható csomagolás, amelyet életciklus elemzések is bizonyítanak. Az Európai Unióban sok helyen „Reuse centereket” azaz újra-használati központokat hoztak létre. Itt mindenki túladhat megunt bútorain, ruháin, megmaradt építőanyagain, míg cserébe viheti amire épp szüksége van. Ezekben a központokban nemcsak adásvétel, cserebere működik, hanem javítóműhely és hasznosító üzem is. Amellett, hogy csökken a hulladék mennyisége, a foglalkoztatott emberek száma emelkedik.

Újra-papír

A papír természetes eredetű, viszonylag gyorsan lebomló anyag. Azonban gyártása jelentős vízszennyezéssel jár, az alapanyagához sok fát kell kivágni. A papírhasználat egyre nagyobb terhet jelent a környezetre, hiszen egyetlen kilogramm papír előállításához öt kilogramm fára van szükség, de egy tonna papírhulladék feldolgozása 12 fát ment meg a kivágástól. Egy fa egy év alatt közel 200 kg oxigént termel, többet, mint amit egy ember egy év alatt felhasznál. Az újra-papírgyártásával fenntartható bolygónk oxigéntermelő képessége, és a légkörbe kerülő szén-dioxid megkötése is. A papírhulladék jelentős része szemétégetőbe vagy lerakóba kerül. Másik lehetőség az újra-papír készítése, melyből készülhet csomagolóanyag, füzet, papír zsebkendő, de akár kartonbútor is. Ehhez a szelektíven gyűjtött papírt válogatják, majd bálázzák. Vizes pépesítő eljárással az idegen anyagoktól megtisztítják, majd ebből a megtisztított pépből készül az újra-papír. A papírgyárban 75 százalékos víz, és 60 százalékos energia-megtakarítás mellett készülnek belőle újra és újra termékek. A papír öt-tízszer hasznosítható újra.

Újrahasznosítás (Újrafeldolgozás, újrahasznosítás, recycling)

Sokféleképpen nevezzük, de mindegyiknek a lényege az anyagában történő hasznosítás, azaz a hulladékból újra termék készül. A nyersanyag és a másodnyersanyag nem vész el, csak átalakul. A hulladékká vált termék eredeti funkciója módosul vagy egészen megváltozik. Például a pillepalackból polárpulóver készül. Amikor az anyagok újrafeldolgozásra kerülnek, jelentős mennyiségű elsődleges nyersanyagot takaríthatunk meg, ami környezeti szempontból mindenképp kedvező. De az újrafeldolgozás során elkerülhetetlen, hogy szennyezés keletkezzen, így a megelőzéshez és az újra-használathoz képest kevésbé környezetbarát megoldás.

Üzemanyagcella

Az üzemanyagcella (más néven tüzelőanyag-cella vagy tüzelőanyag-elem) egy eszköz, ami a belé töltött üzemanyagból vegyi reakció során, közvetlenül elektromos energiát állít elő. Az üzemanyagcellákban leggyakrabban felhasznált üzemanyag a hidrogén, de használhatóak bennük a különböző szénhidrogén származékok (pl. földgáz, metanol, gázolaj) is. Az üzemanyag cellák károsanyag-kibocsátása jóval alacsonyabb, mint a hagyományos, szénhidrogén meghajtású erőgépeké.

Vegyes-tüzelésű kazán

Lemez vagy öntöttvas kazántestből felépített, szilárd tüzelőanyagok elégetésére alkalmas fűtőberendezések. Alkalmasak a fekete és barnaszenek, brikettek, különféle tűzifa, fahulladék, ágnyesedék elégetésére.

Veszélyes hulladék

Olyan gáznemű, folyékony vagy szilárd anyagok vagy bomlástermékek, amelyek emberi életre, az egészségre, az élővilágra és élettelen környezetre közvetlenül vagy közvetve károsító hatást fejtenek ki. A gyúlékony, mérgező, rákkeltő, fertőző, sugárzó, környezetkárosító stb. tulajdonságú anyagok közül eggyel, vagy többel rendelkező vagy összetevőket tartalmazó hulladék számít veszélyes hulladéknak a hulladékgazdálkodási törvény szerint. Veszélyes hulladék nem kerülhetne a háztartási hulladék közé, azt külön kell gyűjteni és ártalmatlanításra leadni. Magyarországon a háztartási veszélyes hulladékok teljes körű szelektív gyűjtésének kialakítása még várat magára. A háztartásunkban használt vegyi anyagok jó része idővel veszélyes hulladékká válik. Az érvényes jogszabályok szerint a kiürült tisztítószeres flakonok, dobozok – bennük a lejárt, vagy még szavatossági időn belüli vegyszermaradékokkal - veszélyes hulladéknak minősülnek. Nem kerülhetnek a háztartási hulladékok közé, azokat külön kell gyűjteni és ártalmatlanításra leadni. A veszélyes hulladékokat a vegyszerek maradékait semmiképpen ne dobjuk a háztartási szemetesbe, ne öntsük a lefolyóba, vécébe, talajra, és ne is égessük el! Szelektív gyűjtésükig tároljuk külön, jól zárható műanyag dobozban, amit soha ne használjunk más célra! Narancssárga mezőben fekete „X” – az így jelölt flakonok olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek allergiás reakciókat válthatnak ki az arra érzékenyekből.

Vízkő

Kristályos kalcium- és magnéziumsók lerakódása. Kiválhat természetes vízfolyások medrében karsztterületeken, vagy karsztvizet használó vízvezetékekben, és az emberi szervezet bizonyos szerveiben is.

Vízlábnyom - egy ország vagy egy személy vízlábnyoma

A nemzeti vízfogyasztást általában a szektorok vízfogyasztásából vezetik le a statisztikák. Ez lényeges információ, különösen a rendelkezésre álló nemzeti vízkészlet viszonylatában, de nem tükrözi azt, hogy mennyi édesvíz szükséges az itt élő emberek fogyasztási szokásainak kielégítéséhez. A vízlábnyom az adott ország lakosai (vagy az adott személy) által elfogyasztott termékek és szolgáltatások előállításához szükséges víz mennyiség. A termékek előállításához szükséges víznek (vagy más néven a „virtuális víznek”) nagy jelentősége van a tekintetben, hogy a fogyasztásunk milyen hatást gyakorol a környezetünkre. Ha egy ország nagyon sok vízigényes terméket importál, akkor a vízlábnyoma sokkal magasabb lehet, mint a statisztikák által mutatott vízhasználat. Ellenkezőképpen, ha egy ország sok vízigényes terméket exportál, akkor a belső fogyasztás kielégítéséből fakadó vízigény kevesebb lehet, mint ahogy azt a helyi vízhasználat adatai sejtetnék. A fogyasztási szokásainkból adódó vízlábnyom lényegesen nagyobb, mint a közvetlen vízfelhasználásunk. Ennek nagyságát főleg az élelmiszer és egyéb mezőgazdasági termékek fogyasztása határozza meg, melyek előállításához nem csak öntözővíz, hanem a termesztett növények által felszívott esővíz is szükséges. Az átlagos éves fejenkénti vízlábnyom 1400 m³ a világon, de ez az érték országról-országra jelentősen eltér: 2,840 m³ Amerikában, 1,380 m³ Japánban és 1,070 m³ Kínában. A napi fogyasztást tekintve egy átlagos észak-amerikainak a legmagasabb a vízlábnyoma (7650 l/fő), és egy átlagos afrikainak a legkisebb (3350 l/fő).

Vízlágyítás

A kémiai úton történő vízlágyítás lényege az, hogy a kemény víz kalcium- és magnéziumsóit, illetve vízben oldott ionjait, nátriumsó (konyhasó) ionokra cseréljük ki. A vízlágyítás másik lehetséges módja az elektromágneses impulzusokkal való fizikai úton történő vízlágyítás. Ennek során az erős elektromágneses mező megakadályozza a kalcium- és magnéziumsó molekuláinak kristályosodását, ezzel a csőfalakra, szerelvényekre való vízkő (kikristályosodott kalcium- és magnéziumsók) lerakódását. A mágneses mező mintegy szétrázza a kristályok szerkezetét, azokat kicsi, már kirakódni képtelen kristályokká alakítja. Ezek a kristályok oldatként maradnak a vízelosztó hálózatunkban. A módszer előnye, hogy változatlan vegyi összetételben tartja a felhasznált vizet, abból nem vonunk ki semmit, és semmit nem adagolunk hozzá.

Víztakarékosság

Víztakarékos rendszer kiépítésével közel egyharmadára csökkenthető az ivóvíz-felhasználás, és közel 90 százalékkal a csatornába jutó szennyvíz mennyisége. A rendszer alapja az esővízgyűjtés és a szennyvíz újrafelhasználása. Az esővizet összegyűjtik, szűrik és nagy föld alatti tárolókban tárolják, amit öntözésre autómosásra, vécéöblítésre használnak föl. Az esővíz bevizsgáltatva és tisztítva fürdésre, szabadtéri medencék feltöltésére is hasznosítható. A szennyvízből csak a szürke víz hasznosítható újra. A víztakarékosság néhány alapelve, melyet megfogadva jelentősen csökkenthető vízfelhasználásunk: Ne mosogassunk folyó vízben. Kádban fürdés helyett zuhanyozzunk, és az se tartson tovább 5 percnél. Fogmosáshoz használjunk poharat. Kézmosáskor szappanozás alatt zárjuk el a csapot, használjunk víztakarékos WC tartályt. Ha csöpög a csap, folyik a WC, javítsuk meg azonnal, és használjunk víztakarékos adagolókat.

Zöld beszerzés

A zöld beszerzés lényege, hogy olyan termékeket részesítenek előnyben, melyek kisebb káros hatással vannak a környezetre és az emberi egészségre életciklusuk során. A folyamat a környezeti előnyök mellett költségcsökkenést is jelent a beszerzőnek, hiszen alacsonyabb lesz a hulladékkezelési költség, energia- és vízfogyasztásában csökkenés várható. Könnyebben meg tud felelni a környezetvédelmi előírásoknak, javul a cég megítélése, és versenyelőnyhöz juthat.

Zöldtrágya

A zöldtrágya (a talajba forgatott zöld növény) ásványi anyagokat juttat a talajba, lazítja a termőföldet, szabályozza a vízháztartást, megköti a tápanyagokat. A kötött agyagos és túl laza talaj szerkezetét egyaránt javítja.